Népújság, 1985. december (36. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-02 / 282. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVI. évfolyam, 282. szám ARA: 1985, december 2., hétfő 1.8# FORINT Bizalom Olvasom, hogy újabb áldozatokat szedett a hiszékenység. Egy magabiztos fellépésű, jó rábeszélő képességű csaló, akinek azóta már törvény előtt kellett felelnie tettéért, ismét kihasználta az emberi jóhiszeműséget, pontosabban a naivságot, s lakást ígért különböző borsos ösz- szegek ellenében. Megbízható forrásokat emlegetett, elismervény eket nyújtott át, s a nyomaték kedvéért még a leendő otthont is megmutatta. A rászedettek zsebéből csaknem 4 millió forintot emelt ki, tegyük hozzá, nem is a szélhámosság egy vadonatúj módszerével. Épp eleget hallani hasonló esetekről mégis úgy tűnik, a becsapottak tábora nem csökken. Jó néhá- nyan vannak, akik úgy - gondolják, hogy céljaikat könnyebb kerülő úton, törvénytelen eszközökkel elérni. S mindig is akadtak olyan emberek, akik kihasználva az előbbiek ostobaságát, tanácstalanságát, hasznot húznak gyarlóságukból. A kárvallottak csák utólag gondolkoznak, — amikor befektetett pénzüket többnyire már nem látják viszont —, hogy az egyenes út járhatóbb lett volna. Még akkor is, ha például a hőn áhított lakásra többet kell várni. A dolognak persze, más tanulsága is van. Amíg az ügyintézés lassú, amíg a hiánycikkeket egy-egy élelmes ügyeskedő — ha többszörös áron is —, de megszerzi a vevőnek, amíg a „kiskapugyakorlat” továbbra .is javában dívik, addig az állampolgárok egy része saját érdekeit nézve élni fog ezekkel a lehetőségekkel. Persze, ezért előbb-utóbb nagy árat kell fizetnie, különösen annak, aki a gyorsabb boldogulás reményében meglehetősen kétes személyek előtt nyílik meg, s adja kezükbe pénzét. Bizalomra természetesen szükség van. Első látásra senki nem állapíthatja meg a hozzá közeledőről, hogy csaló vagy sem. De amikor zavaros, nem épp tiszta ügyletek kerülnek szóba, — bármilyen csábítóak is legyenek azok, — nem árt tájékozódni az alkalmi üzlettárs kilétéről, s esetleg egy-két hozzáértő, jártasabb ember véleményét kérni. S érdemes talán arról is beszélni, hogy kisebb fajta átveréseknek magunk is jó párszor szenvedő alanyai vagyunk. Mégis lenyeljük, legyiotve to- vábbállunk, mondván „filléres dologról van szó, minek ebből olyan nagy ügyet csinálni?” Ezen a szemléleten is mihamarabb változtatni ) kellene, hiszen ezzel a : magatartással is az egye- ; lőre talán kisstílű csalók önbizalmát növeljük. Észre ■ sem vesszük, hogy azoknak : a számát gyarapítjuk önkéntelenül, .akiktől minél előbb szabadulni szeretnénk. Barta Katalin AZ SZMT KÜLDÖTTÉRTEKEZLETÉRŐL JELENTJÜK Kulcskérdés az alapszervezetek segítése Farkas Sándor az új vezető titkár Gondosan válogatott, ügyesen szerkesztett kiállítás várta szombaton reggel a szakszervezetek megyei küldöttértekezletére érkezőket az Egri Technika Háza előcsarnokában. Tablók során a mozgalom 40 esztendejének eredményeiről, a szakszervezeti élet fejlődéséről érdekes, beszédes dokumentumok fotókópiái vallottak, s késztették önkéntelenül is megállásra, szemlélődésre, elmélkedésre, rövid elmélyedésre a delegátusokat, meghívott vendégeket egyaránt — jóllehet, csak a legutóbbi öt év tevékenységével kívántak számot vetni. Az épület nagytermét megtöltő résztvevőket — közöttük Barta Alajost, a megyei pártbizottság első titkárát, dr. Búza Mártont, a SZOT- elnökség tagját, a Szakszervezeti Elméleti Kutató Intézet igazgatóját, Horváth Árpádot, az MSZMP KB munkatársát, Markovics Ferencet, a megyei tanács elnökét, Sós Tamást, a KISZ Heves Megyei Bizottságának első titkárát és Jenei Jánost, a HNF megyei ,titkárhelyettesét — Gubán Dezső elnök üdvözölte. Majd — mielőtt Dorkó József vezető titkár szóban is beszámolt volna arról, hogy mi történt az 1980-as hasonló küldöttértekezlet óta — megerősítették funkcióikban a soron következő tisztújítás munkabizottságait. Mind a küldöttek elé terjesztett írásos beszámolóból, mind pedig a vezető titkár szavaiból — egyebek mellett — kiderült, hogy a szakszervezetek szűkebb hazánkban is hozzájárultak ahhoz, hogy a gazdaság gyarapodott. A VI. ötéves tanácsi fejlesztési terv főbb mutatóiban megvalósul, a lakosság életkörülményei javulnak, a munkafeltételek, a szociális ellátás pozitív változásai felülDorkó József szóbeli múlják az elképzeléseket, a vásárlói igények kielégítése — összességében — emelkedő színvonalú. A mozgalmi munkában — a meglevő gondok ellenére is — általában erősödött a tervszerűség, a céltudatosság, az adott időszak fő feladatainak a megyei adottságokhoz, lehetőségekhez való igazítása. Jobb lett az SZMT alapszervezeteket segítő, ellenőrző tevékenysége, s következésképpen a testületek többsége a korábbinál jobban a tagság véleményére alapozva, érdemibb módon foglalt állást a gazdálkodás bonyolult, sokszor érdekösszeütközést kiváltó kérdéseiben. A kollektív szerződések hatásosan szolgálták a dolgozók érdekeinek érvényesítését, a munkára nevelést, a vállalati feladatok teljesítését, előmozdították, hogy a munkaidő csökkentése miatt kieső órákat pótolni tudták. A tisztségviselők és testületek igyekezetének kétségkívüli bizonyítéka, hogy csupán a dolgozók többségét foglalkoztató 60 megfigyelt vállalatnál mintegy 4 milliárd forintot fordítottak szociális célokra. Segélyezésre 50 milliót adtak, bővítették a kedvezményes üzemi étkezésben résztvevők körét, komfortosabbá, barátságosabbá, egyszóval vonzóbbá tették a munkásszállókat. Nagy számú saját üdülőjegy- gyel egészítették ki a SZOT megyénkbe juttatott 113 854 beutalóját. Munka- és körkiegészitőjét tartja nyezetvédelemre pedig mintegy 1,2 milliárdot költöttek. Az agitációs, tájékoztató és információs munkát szak- szervezeti napok, aktuális kérdéseket tárgyaló bizalmi- fórumok, alapszervezeti és megyei aktívaértekezletek, tanácskozások rendezésével, vetélkedőkkel, kiállításokkal tették eredményesebbé. Nagy gondot fordítottak a politikai oktatásra — évente 21 ezer tag, tisztségviselő vett részt a különböző képzésekben — a dolgozók általános művelitségénék emelésére —, új kezdeményezéssel — megindították, hamar népszerűvé tették a komplex ismeretgyarapítást szolgáló „Világkép”-sorozatot. A mozgalmi irányítású hat kultúr- iházban a napi érdeklődésnek leginkább megfelelő tanfolyamokat szerveztek, a könyvtárakban a kötetek számát 61 ezerrel növelték. Támogatták a sportot, így az elmúlt öt esztendőben több, mint 40 üzem, intézmény, 60 különféle létesítményt teremtett. Bővültek, erősödtek az SZMT kapcsolatai, hatékonyabbá vált együttműködése a megyei párt- és KISZ- ibizottsággal, tanáccsal, népfronttal, 69 külföldi delegációt fogadott, a szakmák pedig további 50 küldöttséggel találkoztak, folytattak kölcsönösen gyümölcsöző eszmecserét nemzetközi tevékenységük során. (Folytatás a 3. oldalon) A küldöttek egy cw»«rtj* Két szakma kongresszusa Szombaton a tatabányai népházban kezdődött meg a Bányaipari Dolgozók Szak- szervezetének XXIII. kongresszusa. A háromszázötven küldött és a százötven meghívott tanácskozásán többek között részt vett Havasi Ferenc az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a "Központi Bizottság titkára, valamint Baranyai Tibor, a SZOT főtitkára. Kovács László, a szakszervezet főtitkára beszámolt a legutóbbi kongresszus óta végzett munkáról. Egyebek között hangsúlyozta, hogy az előző kongresszus határozatában megfogalmazott tervek többsége megvalósult, ha kisebb elmaradásokkal is, de tervszerűen folynak az új szénbányászati beruházások. A kedvező változásokkal egyidejűleg azonban újabb feszültségforrások is keletkeztek. Ebben az esztendőben nem volt zavartalan a lakosság szénellátása, és a bányászok sokszor már elviselhetetlen mértékű túlórázásra kényszerültek. A vitában szót kért Havasi Ferenc is. Hangsúlyozta többek között, hogy a szak- szervezet az elmúlt öt évben is eredményesen munkálkodott, s így javult a tagság helyzete. A kongresszus tegnap fejezte be munkáját. Határozatot fogadtak el, amelyben megjelölték a következő ciklus feladatait, s megválasztották a bányászszakszervezet központi vezetőségének tisztségviselőit is. A bányászszakszervezet főtitkára Kovács László lett. Szintén szombaton kezdődött az MSZMP XIII. kerületi bizottságának székházában az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének IX. kongresszusa. A szakszervezet 250 ezer tagját képviselő, több mint háromszáz küldött megvitatta a szakszervezet öt évi tevékenységét. Részt vett a tanácskozáson Csehák Judit, a Miniszter- tanács elnökhelyettese és dr. Nagy Sándor, a SZOT titkára is. Dr. Fűzi István főtitkár hozzászólásában kiemelte, hogy a szakszervezet egyre nagyobb részt vállal az egészségpolitikai feladatok megoldásában. Elmondta, hogy az utóbbi öt évben gyarapodott az egészségügyi dolgozók létszáma, területi elhelyezkedésük azonban aránytalan. Gond az is, hogy átlagkeresetük 15—30 százalékkal alacsonyabb, mint a népgazdaság más ágazataiban dolgozóké. A későbbiekben a vitában felszólalók javasolták, hogy az egészségügy feladataiból adódó új követelményeknek megfelelően, korszerűsíteni kell az orvos-, szakorvos- és gyógyszerészképzést. A vitában felszólalt Medve László egészségügyi miniszter is. Megválasztották a tisztségviselőket is. Az új főtitkár dr. Fűzi István lett. A kongresszus munkája vasárnap ért véget. Közgyűlés a Magyar autóklubnál A közgyűlés elnöksége. Jobbra fent a Heves megyei küldöttek egy csoportja (Fotó: Szántó György) A Magyar Autóklub szombaton a Budapest Kongresz- szusi Központban tartotta tisztújító közgyűlését. A tanácskozáson jelen volt Czi~ nege Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese is. Kiss Dezső, az Autóklub elnöke nyitotta meg a közgyűlést, majd Balogh Tibor főtitkár számolt be az elmúlt öt esztendő munkájáról, s vázolta a további teendőket. Megállapította, hogy az Autóklub tagjainak a száma az öt évvel ezelőtti 173 ezerről 430 ezerre emelkedett, s ez azt jelenti, hogy ma a>z autótulajdonosok egy- harmada klubtag. A.z elmúlt évékben számottevően javult az Autóklub szolgáltatásainak színvonala: 21 új műszaki állomás létesült, 8 további segélyszolgálati állomást hoztak létre, elkészült a budapesti új segélyszolgálati bázis, kiépült az úgynevezett miniállomások hálózata, s jelentősen fejlődtek a technikai felszerelések. A főtitkár rámutatott: az Autóklub egyik legfontosabb feladata az, hogy elősegítse, hogy javuljon a közlekedés biztonsága. Ennek érdekében a klub szervezetei rendszeresen tartanak továbbképzéseket, vetélkedőket, ügyességi versenyeket, autós találkozókat, s ezt szolgálják a klub különféle akciói is, így például az ingyenes fényszóró-beállítások és tanácsadások. A továbbiakban is különösen fontos, hogy bővüljön a műszaki szolgáltatások mennyisége, s javuljon a színvonala, valamint az, hogy hatékonyabb legyen a klub szerepe a közlekedés biztonságának javításában. Az eddigieknél is nagyobb figyelmet kell fordítani a járművezetők képzésére, továbbképzésére, a közlekedési ismeretek széles körű közvetítésére. A főtitkári beszámoló után Urbán Lajos közlekedési miniszter szólalt fel. Hangsúlyozta: a hazai motorizációval csaknem egyidős, 85 esztendős Magyar Autóklub már alakulásakor helyesen ismerte fel a gépkocsi-közlekedés jelentőségét, s fontos szerepet vállalt — különösen az utóbbi évtizedekben — a közúti közlekedés fejlődésében, a biztonságos autózás feltételeinek megteremtésében. Az elkövetkező években az egyik legfontosabb feladat a meglevő járműpark működőképességének megőrzése, valamint a bővülő járműállomány közlekedési feltételeinek javítása lesz. A hetedik ötéves tervidőszak idején várhatóan 550—600 ezer személygépkocsi beszerzésére lesz lehetőség, 2000-ig 2,3 millióra bővül a hazai személyautópark. Egyre nagyobb szükség van a közlekedési hálózat Budapest-centrikus- ságának feloldására, a mostaninál jobb közlekedési kapcsolatok megteremtésére. Éppen ezért tovább folytatják a bekötőutak építését, bővítik a dunai átkelési lehetőségeket, s hamarosan megkezdik az MO-ás autópálya első szakaszának építését. A miniszter szólt a hazai közlekedési morállal kapcsolatos gondokról is; s arról, hogy a gépkocsik műszaki állapota sem mindig kielégítő, ami többnyire az autósok felelőtlenségének következménye. Kiemelte: az Autóklubnak a jövőben fokozódik a szerepe a közlekedési morál javításában, a közlekedés kulturáltabbá tételében. Végezetül a közgyűlés megválasztotta a tisztségviselőket. Az elnök újból Kiss Dezső, az ügyvezető elnök Valter Medárd lett, a klub főtitkárává ismét Balogh Tibort választották. .
