Népújság, 1985. november (36. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-14 / 267. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVI. évfolyam. 267. szám ÄRA: 1985. november 14., csütörtök 1.80 FORINT Lépésváltás Ismét változnak a köz- gazdasági szabályozók. Hogy jó ez, vagy sem, arról sokat beszélnek ezekben a napokban. Annyi bizonyos, hogy szükség van a változtatásra, hiszen „nyitott" gazdaságunk folytonosan változó rendszer, amelynek külső és belső feltételei sem állandóak, hanem változnak. Nos, ehhez kell igazodni ma is és a jövőben is! Nem könnyű feladatot jelent mindez, tudják a szabályozók kidolgozói is, de szükség van rá, hogy lépést tarthassunk a gazdaság, a piac egyre szigorúbb követelményeivel. A Minisztertanács a közelmúltban határozott a jövő évi szabályozókról, melyekről azóta már részleteiben is értesülhettek az üzemek, a vállalatok, a termelőszövetkezetek. Az 1986-ban induló VII. ötéves terv és ennek fő gazdaságpolitikai céljai indokolnak bizonyos változtatásokat. A jövő évi terv kidolgozása során felszínre kerültek az idei gazdasági év kedvezőtlen jelenségei. Nevezetesen, hogy az ipari és a mezőgazdasági termelés jelentősen elmarad a tervezettől. Az energiafelhasználás sem úgy alakul, ahogy szerettük volna és a tőkés export is elmarad a várttól. A gazdasági teljesítmények szükséges javulása sem következett be ! A terv fő célja lényegében a bel~ földi felhasználásban, valamint a rubelelszámolású kivitelben .valósul meg. Ezek á gondok természetesen a gazdaság pénzügyi- jövedelmi viszonyaiban is megmutatkoznak. A terven felüli energiaimporttal kapcsolatos kiadások, az energiatermelés támogatása, az élelmiszer-gazdasági exportot sújtó világpiaci áresés, mind kedvezőtlenül érintették az állami költségvetés egyensúlyát. Ez viszont arra figyelmeztet, hogy a költségvetési hiány kiegyenlítéséhez, valamint a népgazdasági - tervben meghatározott külföldi adósságállomány csökkentéséhez szükséges jövedelem 1986-ban megteremthető legyen. A népgazdasági egyensúly stabilizálása mellett azonban az is fontos célunk, hogy fokozatosan megteremtsük a dinamikusabb gazdaságfejlesztés feltételeit. Ezért a jövő évi jövedelemszabályozási módosításokat ez a két fő gondolat hatja át. A gazdaság szerkezetének gyorsabb átalakítására, kiemelt gazdaságfejlesztési programok, mint például az energiaracionalizálás, az anyagtakarékosság meghatározott beruházásainak megvalósítására mérséklik a felhalmozási adót. Ezeket ugyanakkor korlátozó jellegű szabályozókkal is összekapcsolják. Növelik a vállalatok, a kisszövetkezetek nyereség-, illletve jövedelemadóját, ami kedvező hatással lesz az állami költségvetés helyzetére. A vállalati fejlesztési forrásokra gyakorolt korlátozása viszont később, 1987-ben jelentkezik majd. Nos, a szükségszerűség diktálta az említett változtatásokat, amelyek nélkülözhetetlenek további előrelépésünk érdekében. Mentusz Károly KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1985. november 12-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1985. november 12-én Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, valamint a Minisztertanács tagjai, az országos főhatóságok vezetői és a központi sajtó képviselői. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Szűrös Mátyás elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében >az időszerű nemzetközi és külpolitikai kérdésekről adott tájékoztatót; — Havasi Ferenc {elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a VII. ötéves népgazdasági terv irányelveiről szóló javaslatot. A Központi Bizottság Németh Károly elvtársnak, a párt főtitkárhelyettesének előterjesztése alapján — a párttagoknak a kongresszusi előkészületek menetében elmondott észrevételeit, javaslatait hasznosítva — módosította a tagdíj- fizetés rendjét. Határozatát a Pártéletben közzéteszi. I. A Központi Bizottság áttekintette a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit,'' a párt- és az állami szervek külpolitikai tevékenységét. Megállapította, hogy továbbra is súlyos veszélyeket rejt magában a szélsőséges imperialista körök által szított fegyverkezési verseny, a világ különböző részein kialakult katonai és politikai feszültség. Ugyanakkor a szocialista országok békepolitikája, a néptömegek növekvő békeakarata, a tőkés országok felelősen gondolkodó politikusainak a fellépése, az élénkülő kelet—nyugati párbeszéd hozzájárul a nemzetközi légkör javításához, a feszültség enyhítéséhez. 1. A Központi Bizottság tájékoztatást hallgatott meg a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének 1985. október 22—23-i szófiai üléséről. Jóváhagyta küldöttségünk tevékenységét, és hangsúlyozta; a Magyar Népköztársaság a maga részéről mindent megtesz annak érdekében, hogy az ülésen elfogadott nyilatkozatban foglaltak megvalósuljanak. A Központi Bizottság kifejezte meggyőződését, hogy a Szovjetuniónak, a Varsói Szerződés tagállamainak a javaslatai jó alapul szolgálnák a feszültség csökkentéséhez, a nemzetközi biztonság megszilárdításához; megfelelő feltételeket teremtenek ahhoz, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok legfelsőbb vezetőinek közelgő genfi találkozóján a világbóke ügyét szolgáló, érdemi megállapodások szülessenek. A Genfben folyamatban levő szovjet— amerikai fegy.verlkorlátozási és leszerelési tárgyalásoktól a világ népeivel együtt a magyar nép is olyan megállapodást vár, amely elejét veszi a világűr militarizálásának, lehetővé teszi a hadászati, valamint a közepes hatótávolságú nukleáris fegyverek számának jelentős csökkentését, és a fegyverzet alacsonyabb szintjén szavatolja minden érintett fél biztonságát. A Központi Bizottság az Egyesült Nemzetek Szervezete megalakulásának 40. évfordulója alkalmából hangsúlyozta, hogy az ENSZ és szakosított szervezetei hozzájárulnak az egész emberiséget érintő kérdések megoldásához. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének részvétele a jubileumi ülésszakon kifejezte, hogy hazánk változatlanul síkraszáll az ENSZ egyetemessége mellett, és fellép a tevékenységét gyengítő, megosztó törekvések ellen, s lehetőségeivel összhangban a jövőben is aktívan részt vállal az ENSZ munkájából. A Központi Bizottság kifejezte azt a reményét, hogy a Budapesten tanácskozó európai kulturális fórum hozzájárul a kulturális együttműködés, a nemzetközi légkör javításához, a népek közötti megértés és bizalom erősítéséhez. 2. Pártunk és kormányunk az elmúlt időszakban tovább erősítette az együttműködést a testvéri szocialista országokkal. A magyar—szovjet kapcsolatok fejlesztésének kiemelkedő eseménye volt Kádár János és Mihail Gorbacsov elvtárs szeptemberi moszkvai megbeszélése, amelyen áttekintették az országainkban folyó szocialista építés tapasztalatait és a kétoldalú együttműködés kérdéseit. A Központi Bizottság megerősítette a Politikai Bizottságnak a tárgyalásokról hozott állásfoglalását. Hangsúlyozta annak jelentőségét. hogy pártjaink azonosan ítélik meg a nemzetközi helyzetet és a kibontakozás érdekében szükséges lépéseket Kifejezte meggyőződését, hogy a magyar—szovjet baráti kapcsolatok fejlődése hozzájárul országaink előrehaladásához, a szocialista közösség egységének erősítéséhez. Kádár János és Gustáv Husák elvtárs prágai találkozója elősegítette a két szomszédos baráti szocialista ország együttműködésének fejlesztését. A munkamegbeszélésen kifejezésre jutott, hogy az élet minden területére kiterjedő kapcsolataink erősítése közös törekvésünk. Hangsúlyozták, hogy népeink baráti szövetségének elmélyítését szolgálja a lenini nemzetiségi politika következetes megvalósítása Kádár János és Erich Honecker elvtárs budapesti megbeszélésén megelégedéssel állapították meg. hogy kétoldalú Kapcsolataink a barátság és az egység jegyében folyamatosan bővülnek A 2000-ig szóló gazdasági és műszaki—tudományos együttműködési program előmozdítja a korszerű technológiák bevezetésének meggyorsítását, az ipari kooperáció fejlesztését. 3. A Központi Bizottság hangsúlyozta hogy hazánk a békés egymás mellett élés szellemében változatlanul érdekelt a más társadalmi rendszerű országokkal folytatott párbeszédben. a kapcsolatok bővítésében A kölcsönösen előnyös politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok fejlesztése az enyhülési folyamatnak szerves része, hozzájárul a nem zetközi légkör javulásához. Kádár János elvtársnak Nagy-Britanniá- ban tett hivatalos látogatása, megbeszélése Margaret Thatcher kormányfővel az elmúlt évben megkezdett legfelső szintű magyar— brit párbeszéd folytatását jelentette és kifejezte a törekvést egy békésebb világ megteremtésére. A tárgyalások megerősítették a két félnek a kapcsolatok bővítésére irányuló szándékát, hozzájárultak az ehhez szükséges feltételek javításához. Lázár György elvtárs Japánban tett látogatása. tárgyalása Nakaszone Jaszuhiro miniszterelnökkel. alkalmat teremtett országaink helyzetének, egymás álláspontjának jobb megismerésére, és fontos lépés volt a kétoldalú együttműködés fejlesztésében. 4. A Központi Bizottság megerősítette pártunk és népünk szolidaritását az afrikai, ázsiai és latin-amerikai országok népeinek a politikai és gazdasági függetlenségért, a társadalmi felemelkedésért folytatott küzdelmével. Ezt juttatta kifejezésre a Losonczí Pál elvtárs vezette párt- és állami küldöttség hivatalos, baráti látogatása Angolában és Zimbabwében. Az Angolai Népi Köztársaság elnökével, José Eduardo dos Santossal, valamint a Zimbabwei Köztársaság vezetőivel, Robert Mugabéval és Canaan Sodindo Bananával folytatott tárgyalások megerősítették hazánk szolidaritását a dél-afrikai agresszió és meg(Eolytatás a 3. oldalon) A magyar békemozgalomnak tekintélye van Az Országos Béketanács sajtótájékoztatója Az Országos Béketanács nemzetközi sajtóértekezletet tartott, amelyen Barabás Miklós számolt be a magyar békemozgalom ez évi munkájának tapasztalatairól, valamint az 1986-os nemzetközi békeév hazai programjáról. (MTI-fotó Petrovics László felvétele — Népújság-telefoló — KS) A tavaly októberben tartott, X. országos békekonferenciát követő időszak munkáját és az ENSZ által meghirdetett, nemzetközi békeév hazai rendezvényeit ismertették az Országos Béketanács nemzetközi sajtó- tájékoztatóján szerdán, az Atrium Hyátt Szállóban. Barabás Miklós, az OBT főtitkára adott áttekintést a magyar békemozgalom tevékenységéről. Többek között hangsúlyozta; o mozgalom mindig is arra törekedett, hogy népünk békevágyát kifejezésre juttassa hazai és nemzetközi munkájában. Mozgalmas évet zárt az Országos Béketanács, mert igen sok belföldi és külföldi békerendezvényen hallatta hangját. Alapvető feladatnak tekintették, hogy minden fórumon hozzájáruljanak a nukleáris konfrontáció megakadályozásához és a fegyverkezési hajsza megállításához. Joggal állapítható meg — mutatott rá Barabás Miklós —-, hogy hazánkban érezhetően emelkedett a békemunka tekintélye, és a politikai mozgalom ma már sajátos vonásokkal rendelkezik. A. résztvevők száma gyarapodott. s a meghirdetett célokkal. elsősorban az ifjúság körében, mind többen azonosulnak. Ma már az ország legkülönbözőbb vidékein működnek úgynevezett békeközösségek, amelyek bekapcsolódtak a helyi közéleti tevékenységbe is. Szaporodnak az önálló helyi kezdeményezések és egyre több fizikai munkás vesz részt a békemozgalomban. Alapvető cél — mondotta a főtitkár —, hogy az egyes embert foglalkoztató kérdésekre adjunk reális, a problémákat sem takargató, körültekintő és becsületes választ; olyat, amelynek hitele van itthon és külföldön egyaránt. — Tények bizonyítják azt is — folytatta —, hogy a magyar békemozgalomnak tekintélye van határainkon túl is. 1985-ben számos nyugat-európai rendezvényen vettünk részt, ahol kifejtettük véleményünket és szóltunk céljainkról, eredményeinkről. Meggyőződésünk, hogy a meglevő nézetkülönbségek ellenére, megvannak a közös cselekvés lehetőségei a különböző irányzatú békemozgalmakkal s a jövőben i6 ennek szellemében építjük tovább kapcsolatainkat a fejlődő és a nyugat-európai országok szervezeteivel. Kérdésekre válaszolva, Barabás Miklós elmondta, hogy nyilvánvalóan vannak nézetkülönbségek a különböző társadalmi berendezkedésű országokban tevékenykedő békemozgalmak között. Mi abból indulunk ki — hangsúlyozta —, hogy mindenki szövetséges, akivel az alapvető kérdésben: a nukleáris katasztrófa elhárításának szükségességében — sikerül egyetérteni. Ezzel összefüggésben leszögezte: ha viszont a közös cselekvés lehetőségeinek keresése helyett csupán ideológiai vitákat kényszerítenek ránk, az nem segíti az együttműködést. Egy angol újságíró kérdésére válaszolva, az OBT főtitkára kifejtette: mai európai realitás, hogy földrészünkön különböző társadalmi berendezkedésű országok élnek együtt, s ez olyan tény, amellyel hosszú távon minden józanul gondolkodó politikusnak számolnia kell. A nemzetközi békeév hazai programjai között számos jelentős esemény kap helyet. így például a jövő év elején kiállításon mutatják be az idén nyáron meghirdetett, nemzetközi gyer- mekrajzpályázat díjnyertes alkotásait. Erre eddig csaknem 2000 munka érkezett a világ különböző részeiből. Az 1985-ös siker nyomán, jövőre is megnyílik a fővárosban a nemzetközi békeklub és bővítik az úgynevezett politikai turizmust is: csoportokat és egyénileg utazó — elsősorban fiatal — vendégeket várnak hazánkba, hogy megismertessék őket törekvéseinkkel, hazánk életével Európai kulturális fórum Máris elősegítette a párbeszédet Kedvező légkörben folyik a vita az európai kulturális fórum munkabizottságaiban, annak ellenére, hogy számos kérdésben, ideológiai és politikai véleménykülönbségek is felszínre kerültek, s éles viták színhelye volt a tanácskozóterem — így ösz- szegezte a fórum tanácskozásának eddigi tapasztalatait Drexler Gábor, a magyar küldöttség szóvivője szerdán a Budapest Kongresszusi Központban tartott sajtóértekezletén. Ezzel összefüggésben a szóvivő rámutatott: a magyar delegáció e nézetkülönbségeket olyan realitásnak tekinti, amely nem akadályozhatja meg a részt vevő országok közötti kapcsolatok sokoldalú fejlesztését. S mint mondotta, a tanácskozásokon sem a felszólalók többsége, sem a résztvevőket elválasztó tényezőkre helyezte a hangsúlyt, hanem az együttes érdekekre és a közös értékekre. Egyetértés alakult ki abban, hogy a kulturális kapcsolatoknak a humanista értékek terjesztését, a népek (közötti megértés és bizalom erősítését kell szolgálniuk. A szóvivő hozzáfűzte: a budapesti találkozót önmagában is jelentős eseménynek értékeljük, amely már eddig is beváltotta a hozzá fűzött reményeket, mert elősegítette a párbeszédet, egymás jóbb megismerését, a szakmai és baráti kapcsolatok elmélyítését.
