Népújság, 1985. november (36. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-13 / 266. szám

NÉPÚJSÁG, 1985. november 13., szerda lilisûlïllH S. Teljes eröbedobással két órán keresztül játszott a Neoton Família Végvári Adám gyógyultan, újra a Színpadon A NEOTON FAMÍLIA EGERBEN Két óra profizmus Világot járt együttes ked­véért gyülekezik a közönség az egri körcsarnokban no­vember 5-én este. Tizennégy- éves diszkófruskák és ötven körüli nagymamák egyaránt ülnek a zsúfolt lelátón. Neo- Itonszórólap, a hangszórók­ból Neoton-zene fogadja őket, s míg a kezdésre várakoz­nak, elolvashatják a Neoton- újságot is. Slágerzene. A mű­faj minőségén lehet vitatkoz­ni, de az tény, hogy ez a faj­ta muzsika tömegigényeket elégít ki. És amit a Família csinál, még mindig nem a „Nehéz a boldogságtól bú­csút venni” kategóriája. Vi­dám, fiatalos, remekül hang­szerelt zene, az érzelgősséget kerülő, de az érzelmeket vál­laló szövegekkel. Majdnem vevő is lett rá az egész vi­lág, ahogy annak idején Er­dős doktor, a hanglemezgyár mededzsere ígérte. Minden­esetre: ez a majdnem is több mint egymillió dollár hasz­not jelent eddig — és a fi­úk szerint még nincs vége a meccsnek. ★ — A legtöbbre Japánban vittük: Yamaha-fesztiváldíj, harmadik hely a slágerlistán, Neoton Klub, tvshow-k és sikeres koncertturnék van­nak mögöttünk. Szépen fogy­nak a lemezeink Latin-Ame- rikában és jövőre tervezzük a távol-keleti piac kiterjesz­tését. Jelenleg óriási a túl­kínálat, szinte már anarchia jellemző a könnyűzenei üz­letre. Számtalan stílus él egymás mellett, szeszélyesen változik a vevők ízlése, ké­részéletű sztárok tűnnek fel és el. Ilyen helyzetben a te­hetségen kívül sok pénz és nagy szerencse is kell a tar­tós sikerhez. Bár az utóbbi fontosabb: már ahhoz is sze­rencse kell, hogy valaki pénzt, azaz tőkeerős lemez­céget találjon. Általában mindenki a kül­földi eredményeinkre kiván­csi. de nekünk az is fon­tos, hogy itthon mennyire ér­deklődnek irántunk az em­berek. Végvári Adám gyom­rát meg kellett operálni, ezért a nyári fellépéseink el­maradtak. Persze azonnal fel­röppentek a pletykák, hogy megint nincs rendben vala­mi a Neoton körül. Most bi­zonyítani szeretnénk, hogy minden a régi: együtt zené­lünk továbbra is. (Pásztor László, az együttes vezetője.) ★ Huszonnégy állomásos kon­certturné, mindenütt telt há­zakkal, ami ma önmagában is siker. A kivilágosodó szín­padon ismerős arcok és be­melegítésképpen néhány is­mert szám. Itt szinte min­denki sztár. Csepregi Éva kis­sé művién, de nagyon hatá­sosan játssza el a szexbom­bát. Baracs János bumfordi figurája éppúgy feldobja a hangulatot, mint Végvári Adám lányszíveket mégdo­bogtató eleganciája És so­Csepregi Éva rutinos sztár (A szerző felvételei) káig emlékezetes marad Bar- dóczi Gyula dobszólója is, amihez a nézőkkel tapsoltat- ta el — „kánonban’' — a ritmusalapot. Jakab György négeres hangja remekül ér­vényesül a lassú dalokban és a két háttérénekesnő moz­gása jól kiegészíti a szín­padképet. Különösen Lukács Erzsire kell odafigyelni: él­vezettel és felszabadultan táncol, minden porcikájában érzi a ritmust, igazi egyéni­séggé válhat. Csak egyetlen ember húzódik szerényen a háttérbe: Pásztor László, a főnök. A lányok háromszor cse­rélnek ruhát (a férfiak saj­nálatára nem a színpadon), ám a műsor egy pillanatra sem áll meg. Két órán ke­resztül egyetlen „gikszer" nélkül folyik. Sorra elhang­zanak az ismert slágerek és a vadonatúj „nóták”. A csa­pat mögött összeszokott tech­nikusgárda áll: az erősítés, a megszólalás tiszta. A lát­ványt két világítóhíd színes reflektorai teszik teljessé, no meg a lézer- és a füstgép. Ám, a hatáselemek egyike sem kerül túlsúlyba. Sok­szor kipróbált, gondosan ösz- zsecsiszolt előadás pereg Minden ember és minden hang a helyén, mindenki teljes erőbedobással játszik Elvégre a siker nem jön magától, a közönséget meg kell nyerni. ★ — Ha valamit megtanul­tunk külföldön, hát azt igen. hogy itt csak véresen komo­lyan szabad vidámnak len­ni. Ez egy szakma, amit éppúgy lehet link módon, vagy lelkiismeretesen csi­nálni, mint bármi mást. De az emberek azonnal észre­veszik, ha „leül” a produk­ció. Évente maximum egy­szer látnak bennünket és eb­ből ítélnek a képességeink, a tehetségünk felől. Ezt a sanszot egyszerűen nem sza­Lukács Erzsi minden porci­kájában érzi a ritmust bad eljátszani. No, meg (ka­csintás) egy csomó rokonom él Egerben, úgyhogy itt vég­képp nem éghetünk le. (Vég­vári Adám, szólógitár és ének.) ★ Győztek. A közönség két­szer hívta vissza őket. Szá­mítottak a győzelemre: leg­utóbbi slágerüket a Nyár ran-t a ráadásra tartogatták. A nézők továbbra sem tá­gítottak. Ezt is bekalkulálták és húszperces slágeregyveleg­gel fejezték be a programot. Hatalmas tempót diktáltak önmaguknak, s az utolsó pil­lanatig fokozni tudták a han­gulatot. Aztán a színpad ele­jére léptek, hogy megköszön­jék a vastapsot. Kapkodva szedték a végső hajrá után a levegőt. De a széksorokból már csak annyi látszott, hogy a kétórás zenélés vé­gén kilenc ember könnyedén, mosolyogva meghajol. Vitat­kozhatunk azon, hogy Bach- hoz, Beethovenhez vagy ép­pen a Rolling Stoneshoz ké­pest ez a muzsika mennyit ér — ha ugyan van egyál­talán értelme az efféle össze­hasonlításnak. De nem lehet vitás, hogy amit csinálnak: profi módon teszik. „Véresen komolyan” — mert csak így lehet és így érdemes, ha az embernek cél­jai vannak. És ezt a tanul­ságot saját dolgainkról gon­dolkodva sem árt figyelembe venni. Koncz János Három,,gólya” Gyöngyösről Szeptemberben hatvannégy elsős kezdte meg tanulmányait a Gödöllői Agrártudományi Egye­tem, Gyöngyösi Mezőgazdasági Főiskolai Kará­nak nappali tagozatán. Többségük fiú, de ma már évről évre több a’ jelentkezők között a lányok száma. Megkérdeztünk néhány „gólyát”, miért éppen ezt az intézményt választották, s többek között azt is, hogy ;milyenek a benyomásaik az első hónapok után. — Mindenképpen biológiá­val akartam foglalkozni — mondta Erdélyi Gábor. — Sok könyvet olvastam, eb­ben a témában tartom ma­gam a legtájékozottabbnak. Gondoltam az orvosira, ál­latorvosira, de a pontok mi­att nem mertem ezeken az egyetemeken próbálkozni. Érdekelt a növénytermesz­tés és az állattenyésztés is. Így esett erre a főiskolára a választás. Egyébként min­dig tartottam otthon álla­tokat. — Milyeneket? — Nagyon sokfélét, tele volt velük a lakás. Amikor idejöttem elajándékoztam őket a barátaimnak, mert anyám nem vállalta a gon­dozásukat. Csak a fél négy­zetméteres terráriumom ma­radt meg és a kutyám, Bu­dapesten nőttem fel, de mindig szerettem volna vi­déken élni, egy csendes he­lyen. Tájfutóként megszeret­tem az erdőt, a természetet. Nagyon hiányzott a tiszta levegő. Örülök, hogy itt ilyen csönd van. Pótolhatat­lan. Nagy dolognak tartom, hogy itt a kollégiumban min­den együtt van, egy lépés a főiskola, így mindig úgy tudom megszervezni a na­pomat, hogy nem megy kár­ba időm. — Hogy sikerültek az el­ső dolgozataid? — Eddig matekból, bio­lógiából, kémiából és mű­szakiból írtunk. A kémiám valószínű, hogy hibátlan lesz, a matekot viszont ne­héznek tartom. Sok dolgot nem tanultunk középiskolá­ban, olyanokat, amelyeket itt alapnak tekintenek. De úgy érzem, meg tudok majd birkózni a nehézségekkel. — Hogy hogy kerültem ide? — kérdezett vissza Fá- cányi Mónika. — A gimiben — Tatára jártam — harma­dik végén még semmilyen elképzelésem nem volt. Fel­ütöttem ugyan a Magyar fel­sőoktatási intézmények cí­mű tájékoztatót, de akkor semmi sem tetszett. Aztán a szarvasi mezőgazdasági fő­iskoláról hallott gimnáziumi tájékoztató után már oda készültem. Csakhogy Szarva­son kémia és biológiai volt a felvételi, Nekem a matek és a biológia ment a leg­jobban. Tovább kutattam, így bukkantam rá erre a főiskolára. — Itt új közösség foga­dott, hogyan sikerült beil­leszkedned? — Az első héten rosszul éreztem magam, mert nem voltam gólyatáborban, s igy nem ismertem senkit. Most már akad egy-két barátom, az elsősök között, viszont úgy vettem észre, hogy az eddigi kulturális programo­kon a felsőbb évesek nem nagyon vesznek részt. Pe­dig jó lenne velük is meg­ismerkedni, elbeszélgetni. Kormos Csaba közismert személy. A főiskola egyik stúdiósa. — Mindössze két nappal a jelentkezési határidő előtt döntöttem el, hogy ide jö­vök — mondta. — Akkor tudtam meg, hogy ide szak­tárgyakból is lehet felvéte­lizni, Mindig mezőgazdasági pályára készültem, növény­védő szakközépiskolába jár­tam, és érettségi után két évig dolgoztam a mezőgaz­daságban. Eddig családi okok miatt nem tudtam felvéte­lizni. — Miért? — Amikor negyedikes vol­tam, meghalt az édesapám, aztán beteg lett az édes­anyám, akit én gondoztam. Azóta rendeződött a sorsunk. Nem bántam meg, hogy ide jöttem, nagyon tetszik itt minden. A tanárokkal köz­vetlen a kapcsolat, és eddig nem találkoztam kivételezé­sekkel. Nagyon jó, hogy vi­lágosan, érthetően meg­mondták, mik a követelmé­nyek. A társaság is szimpa­tikus, akiket ismerek őszin­ték, önmagukat adják, igaz akadnak kivételek. Egyéb­ként a stúdióban igyekszünk színvonalas programokat ké­szíteni, a felszereltség meg­felelő, igaz, hogy valamivel jobb anyagi támogatásra lenne szükségünk. De re­mélem, hogy ez a gondunk hamarosan megoldódik .. . Képes Magdolna Jelentkezés december 1-ig Diákszínpadok országos vetélkedője KISZ-ALAPSZERVEZET ALAKULT Fiatalok a Mába Gázbetongyárban A jövő évi Csurgói Diák­színjátszó Fesztivált megelő­zően országos diákszínpadi minősítő versenyt hirdet a KISZ Központi Bizottságá­nak középiskolai és szak­munkástanuló tanácsa és a Népművelési Intézet. A vetélkedőre azok a szín­padok jelentkezhetnek, ame­lyek kérik országos minősí­tésükét, s amelyeknek tag­jai nagyobb részt középfokú tanintézetek tanulói. A je­lentkezéseket a megyei mű­velődési központhoz kell el­juttatni 1985. december 1-ig. A jelentkezési lapokat — amelyek a megyei művelődé­si központokban szerezhetők be -r-, december 15-ig szol­gálati úton megküldik a Népművelési Intézetnek. A csoportok számától füg­gően megyei vagy több me­gye részvételével összevont bemutatókat rendeznek. Ezek helyéről és idejéről 1986. ja­nuár 31-ig a Népművelési In­tézet értesíti a diákszínpa­dokat. A minősítő bemutatókat 1986. február 15—március 31. között szombatokon és va­sárnapokon tartják meg. A legszínvonalasabb műsoro­kat a bíráló bizottság ja­vaslata alapján a rendezők meghívják a VIII. Csurgói Csokonai Diákszínjátszó Na­pokra (1986. április 28—má­jus 3.). A minősítéssel kapcsola­tos kiadások — az útiköltsé­get kivéve — nem a csopor­tokat terhelik. (Tudósítónktól) A Gagarin Hőerőmű per­nyéjéből, cement, mész, és alumíniumpaszta hozzáadá­sával, a nyugatnémet Hebel cég technológiájának és be­rendezéseinek alkalmazásá­val készül az a korszerű, jó hőszigetelési tulajdonságok­kal rendelkező — felhasz­nálása esetén anyag-, ener­gia- és munkamegtakarítást eredményező — falazóblokk, amelyet a Mátra Gázbeton­gyárban állítanak elő. Heves megye legnagyobb beruhá­zásaként, mintegy 2 milliárd forint költséggel épülő új ipari létesítményben a pró­baüzemet követően már meg­indult a termelés. Elkészült a termékekre vo­natkozó alkalmazástechnikai kézikönyv is, amely ismer­teti a korszerű falazóblok­kal történő építési módot. En­nek érdekessége, hogy az erőművi pernye alapanyagú elemeket nem habarccsal, ha­nem a gyár által forgalma­zott speciális ragasztóval kell összeilleszteni. Mindezeket Horváthné Kocsis Júliától, a Mátra Gázbetongyár sze­mélyzeti és oktatási előadó­jától, az új gyárban nemrég alakult helyi KlSZ'alapszer- vezet titkárától tudtuk meg elöljáróban, akivel mozgal­mi munkájukról, terveikről beszélgettünk. A Gagarin Hőerőmű és Thorez bánya­üzem szomszédságában ta­lálható gyár dolgozóinak több mint az egyharmad része fia­tal. — Négy hónappal ezelőtt, 25 fővel alakult meg KISZ- alapszervezetünk — mondta. — A jelenlegi taglétszámunk 34 fő, szervezettségünk kö­zel 40 százalékos. Gyöngyös Városi KISZ-Bizottság köz­vetlen irányítása alá tartozó közösségünket ötfős vezető­ség irányítja. Az alapszer­vezet fiataljai már korábban végeztek mozgalmi munkát, többen KISZ-vezetők is vol­tak. Nem új számukra az ifjúsági munka. Jelenleg az akcióprogram konkrét kiala­kításán dolgozunk. Folya­matosan megy az egyéni vállalások megtétele. KISZ- tagjaink az üzem minden területén megtalálhatók. — Egy induló alapszer­vezetnek melyek itt a leg­fontosabb tennivalói? — Gazdasági területen fő feladatunk a gyártás, érté­kesítés és a folyamatban lé­vő betanítások elősegítése. Bevontak bennünket a gyár működéséhez elengedhetet­lenül szükséges gazdaság­politikai feladatok megol­dásába. Részt veszünk pél­dául a szervezeti szabály­zat, a kollektív szerződés, és a prémiumszabályzat kidol­gozásában. Nagyon szeret­nénk már most kezdetben az lifjúságmozgalmi munka új formáit bevezetni, így pél­dául a kommunista műsza­kokon túl megfelelő gazdasá” gi munkákat szeretnénk vállalni. Iyen lesz például a gyár körüli terepren­dezés és parkosítás. Fiatalja­ink elkészítik a gyári tech­nológiát bemutató szemlélte­tő sémát, makettet, melyet az ebédlőben állítunk ki Megszerveztünk egy 3—4 fős „csapatot”, tagjai ennek se­gítségével megismertetik az ide látogatókat az itt folyó munkával. De KISZ-esek vi­szik vendégeinket üzemlá­togatásra is. Természetesen a gazdaság- politikai célkitűzések elő­segítése a fő feladatunk. Ezenkívül szeretnénk a moz­galmi munka más területein is eredményesen tevékeny­kedni ... Korcsog Béla

Next

/
Thumbnails
Contents