Népújság, 1985. november (36. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-12 / 265. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. november 12., kedd í. A vegetáriánusság: hóbort vagy egészségvédelem? Egy alpesi gleccser Változó gleccserek A vegetáriánusság indiai eredetű, ahol egyes vidékeken mindmáig szinte vallási mítosz. A böjtölést, a hústól való tartózkodást (részlegesen) évezeredek óta vallási parancsok írták elő; azért vallási parancsok, mert azokat szigorúan betartották az emberek. Ezek azonban lényegében vallási mezbe öltöztetett célszerű egészségügyi intézkedések voltak. Szerte a világon ma is több száz millió ember él kizárólag növényi eredetű táplálékon. Más kérdés, hogy közülük jó néhányan akkor se jutnának húshoz, ha akarnák. A vegetarianizmus önmagában mégsem vallás, bár vannak fanatikus követői, akik hirdetik és hiszik: egyetlen élőlénynek sincs joga arra, hogy megegye a másikat. Hazánkban a húszas években hódított az úgynevezett Bicsérdy-féle mozgalom: követői nemcsak a húsféléktől zárkóztak el, de a növényi táplálékot is kizárólag nyersen voltak hajlandók elfogyasztani. Napjainkra azonban már ritka az ilyen ember; a többség azoknak a vegetáriánusorvosoknak hisz, akik azt hirdetik: egészségesebb, hosz- szabb életet élhet az, aki tartózkodik ugyan az állatokból készült élelmiszerektől, de ugyanakkor tejet, tojást fogyaszt. Ezzel a módosítással a vegetáriánusság eleget a tesz a modern táplálkozástudományi elveknek. E szerint az ember napi tehérjeszükségletének mintegy felét kell állati eredetű fehérjékből fedeznie, ugyanakkor a zsiradékszükségletnek legfeljebb a harmadát szabad állati eredetű zsiradékokból a szervezetbe juttatni. A vegetáriánus nézetet valló orvosok és kutatók azonban kisebbségben vannak azokkal szemben, akik a teljes vegyes táplálkozást tartják ideálisnak. Persze nem a hagyományos magyar konyhát, hanem a korszerű követelmények szerint összeállított étrendet: olyat, amelyben viszonylag kevés a hús, azon belül is sok a sovány szárnyas, például a csirke, továbbá a nyúlhús: bőven van benne hal (nálunk más vízi-tengeri eredetű állati élelem alig van), ugyanakkor sok benne a gyümölcs- és a zöldségféle. Mindehhez nélkülözhetetlenül szükséges még a korszerű konyhatechnika is: olyan, amelyik nem főzi agyon az ételt. A kutatók a fejlett ipari országok lakossága táplálkozási szokásainak tanulmányozása nyomán azt a következtetést szűrték le, hogy a vegetáriánusok (persze itt a tejet és a tojást is fogyasztó vegetáriánusokról van szó) között kevesebb a túlsúlyos, elhízott ember, kevesebben szenvednek szívós érrendszeri megbetegedésekben, lényegesen kevesebb a cukorbeteg. Az pedig ma már általánosan is ismert, hogy a vastagbélrák előfordulásának gyakorisága ösz- szefüggést mutat a rostban dús táplálkozással: minél több emészthetetlen rostos ételt fogyaszt valaki, tendenciájában annál ritkább az említett betegség kialakulásának valószínűsége. Hangsúlyozzuk, hogy tendenciáról van szó, ami egyedi esetekre természetesen nem mindig vonatkoztatható. A magyarázat egyszerű: ilyen rostban dús táplálkozás mellett a béltartalom besűrűsödése. megkeményedése valószínűt- len, ugyanebből az okból kevésbé fordulhatnak elő kitüremkedések és nem keletkezik székrekedés, stb. A hústól való teljes tartózkodás propagálása irreális lenne, már csak azért is, mert a húsnak van egy — lényegében nem mérhető — úgynevezett „telítő értéke”. Ennek megértésére a tojás példája alkalmas. Egy azonos súlyú tojás pontosan ugyannyi kalóriát (joule-t) jelent, akár nyersen. akár lágytojásként, akár keményre főzve fogyasztjuk el. Még- gis: két keménytojás után sokkal teltebbnek érezzük a gyomrunkat, mint két azonos súlyú lágytojás elfogyasztása után. A teltség érzése tehát függ attól is, hogy miként képesek az emésztőnedvek a bevitt táplálékot elbontani, feldolgozni. Vannak persze növényi eredetű olyan élelmiszerek is, amelyeknek nagy a telítőértékük. A húst például ilyen szempontból jól pótolja a gomba. Annak ellenére, hogy kalóriatartalma viszonylag alacsony, mégis magas a telítőértéke, mert lassan emészthető. Ugyanakkor igen értékes (részben csak állati eredetű) úgynevezett komplett fehérjéket is tartalmaz. A tisztán csak növényi eredetű táplálkozás azért is kérdőjelezhető meg, mert közismert: az életfontosságú, esszenciális aminosa- vak egyrésze majdnem minden növényből hiányzik. Sőt, a növényekkel bevitt fehérjék is részben csak ezen esszenciális aminosavak jelenlétében képesek hasznosulni. Mindez természetesen semmi problémát nem okoz akkor, ha tejet és tojást is fogyaszt a vegetáriánus, hiszen a tejben valamennyi esszenciális aminosav megvan, sőt még a szükséges ásványi anyagok és vitaminok jórésze is. Nem kell tehát feltétlenül vegetáriánusnak lenni ahhoz, hogy egészségesen táplálkozzon valaki, de azért a zsíros és sok húst nem árt szárnyassal, halfélékkel — legalább részben — felváltani. A Seattle-ben (USA) működő Gleccser- és Környezetkutató Alapítvány kutatói megvizsgálták a legjelentősebb alaszkai gleccsereket, elsősorban abból a szempontból, hogy mozgásuk lassult vagy gyorsult az utóbbi években. A vizsgálat eredménye szerint a Muir- gleccser az alaszkai Glacier- öbölben egv évszázadra terjedő sorvadás és visszahúzódás után (amely 1880. óla harminchat kilométert tett ki) gyorsan tör előre. E folyamat 1975. tavasza után felgyorsult. A jégár peremvidéke erősen meghajlott és összevissza töredezett a gleccser alsó szakaszán, mintegy tizenhat kilométeres hosszúságban. Ez a szakasz a tengerszinttől számított 1200 méternél kisebb magasságban van. A gleccser tengelyével párhuzamosan hosszú repedések nyíltak meg. s ott számos gleccserOjra kezdődött a különböző felfogások harca a neandervölgyinél korábban élt előember, a Jáva szigetén talált Pithecanthropus értékelésénél. Üjra fellángolt a tudományos vita a még ennél is korábbi „átmeneti lény”, az Australopithecus felfedezése és tudományos feldolgozása után. Később ennek számos hasonló, rokon formája került elő, amelyek egyrészt sok kérdés .megoldására, de másrészt újahb problémák felvetésére vezettek. A főemlősök és az ember evolúciója szempontjából igen nagy fontosságú kérdés, hogy a leletek milyen földtani korból származnak. A főemlősök megjelenése a harmadkor elején történt. A relatív kronológia (időrend) a földtani rétegben módszereivel meg tudja állapítani, hogy mely korszak vagy réteg a régebbi, és melyik a későbbi. Ezenkívül azonban fontos az abszolút kronológia legalább becslésszerű megállapítása. A föld- történeti korszakokon kívül az ősrégi periodizáció (korszakok beosztása) és az egyes kutúrák ismerete is elengedhetetlen a pontosabb időbeli besoroláshoz. Csak ezeknek az adatoknak az ismeretében fogadhatjuk el az ember származásának legperdöntőbb bizonyítékait, az őslénytani, illetve a humán paleontológiái bizonyítékokat, hogy ennek eredményeként az emberré válás folyamata többé-kevés- bé világosan álljon előttünk. oszlop alakult ki, ezek az úgynevezett borjadzás jelenségét szemléltetik. A borjad- zas az. amikor a gleccserről a lassú olvadás következtében kisebb-nagyobb jégtömegek válnak le és ezek. a jégár végén túl jéghegyekké alakulva úsznak az öböl vizében. Egy másik, a Hubbard- gleccserröl azt állapították meg, hogy az Osier-sziget közelében a legutóbbi évtizedben mintegy száz méterre! nyomult előre Semmiféle nyoma sincs annak, hogy eközben rövidebb időre is akár a legcsekélyebb mértékben visszahúzódott volna. Ez a gleccser meglehetősen veszélyes, mert ha az Osier-szigetnél lévő csatornát a jég eltorlaszolná, az megakadályozná a Russel- fjord vizének szabad áramlását, és a Yucatan-sikság területén valószínűleg jeAz emberré válásnak általánosságban egy szubhu- mán és egy humán szakaszát lehet megkülönböztetni. E két szakaszban élt emberszerű lények között az összehasonlító anatómia esetleg semmilyen vagy csak csekély különbséget tud megállapítani, ugyanakkor viszont az eszközök állandó használata, illetve készítése döntő bizonyítéka annak, hogy egy főemlős-lelet embernek nevezhető-e. így a ma legrégibbnek ismert Australopithecusoknak feltételezhetően „csont-foglenlös árvizeket kellene A mintegy (»400 méter széles gleccser a múlt évszázad kilencvenes éveinek köze pe óta halad előre. Európában más tapasztalatokat szereztek a kutatók, Ausztria gleccserei inkább fogynak. A halszáz gleccserből húszat vizsgáltak meg tüzetesebben Ezek közül a legnagyobb. a Glockner- masszivum Pasterze gleccsere évente körülbelül két métert veszít magasságából. Első ízben 1929-ben végeztek méréseket rajta, és a veszteséget a hőmérséklet- és a csapadékmennyiség változásával magyarázták, de azóta sem az átlaghőmérséklet, sem a csapadékmennyiség nem változott jelentősen A mostani vizsgálatok során arra a megfigyelésre jutottak, hogy a gleccser veszteségét döntően a nyári és az őszi havazás befolyásolja agancskultúrájuk" már volt, hiszen az ilyen leletekkel nagyon sok állati állkapocs, végtagcsont-töredék került elő, amelyek bizonyos kop- tatottságot mutatnak, tehát elképzelhető, hogy ezeket H eti umor ét elején — Minden rendben lenne a vállalatomnál — sóhajt az igazgató —. csak a gyártás ne menne annyira rosszul! ★ — Nem esik nehezére, ha valamiről döntenie kell? — kérdezi a pszichiáter a betegtől. — őszintén szólva doktor úr, igen is, meg nem is . . . ★ — Péterke, mit szeretnél jobban, hugocskát vagy öcsikét? — Nekem mindegy, csináljatok. amit akartok! ★ — Most be kell vallania a bűneit — mondja a misz- szionárius a haldokló em- berevőnek — és meg kell bocsátania minden ellenségé, nek. — Nincsenek ellenségeim Mind megettem őket. ★ A hajó hánykolódni kezd a viharos tengeren. Az egyik ijedt utas megkérdi: — Nem részeg a kapitány? ★ — A dohányzásért és ar ivásért az egészségével kell fizetnie! — mondja az orvos. — Még ha csak az egészségemmel fizetnék? Tudja, mennyi pénzbe kerül ez nekem. doktor úr? ★ — Autóstopolt már. szom. szédasszony? — Kétszer: egyszer, amikor még nem voltam férjnél, akkor a férjem vett fel a kocsijába és azután el is vett feleségül. Egyszer pedig akkor, amikor már férjnél voltam. Es azután el is váltunk. ★ — Sokat szenvedek a férjemmel. Mindig csak hallgat és hallgat. Egy szót sem tudok belőle kihúzni. — És miért hallgat? — Honnan tudjam, amikor hallgat! eszközként használták, ez azonban még nem tekinthető eszközkészítésnek. Képünkön egy Egyiptomban talált koponyatöredék, az Aegyptopithecus zeuxis látható. Női kosarasok (Elbe Tikerpae, tallinni karikaturista rajza) A Nyugat-Pest Megyei Sütőipari Vállalat (2331 Dunaharaszti, Kiss Zsigmond utca 10. sz.) FELVÉTELRE KERES pályakezdő pék szakmunkásokat: — táblás beosztásban 18,— Ft-os kezdő órabérrel — kernen - cés beosztásban 20,— Ft-os kezdő órabérrel. (Mindkét munkakörben az alapórabéren felül minőségi bér, melegüzemi pótlék és agglomerációs pótlék illeti meg dolgozóinkat.) Művezetőket középfokú sütőipari végzettséggel kis- és középüzemeinkbe. Kereseti lehetőség: 4500—6500,— Ft-ig. — Ellenőrzési osztályvezetőt főiskola vagy egyetemi végzettséggel kiemelt bérezés mellett. — Szállításvezetőt érdi telephelyünkre középfokú végzettséggel és szakirányú tanfolyammal, kiemelt bérezés mellett. Vállalatunknál történő elhelyezkedés esetén a lakásmegoldást elősegítjük. Jelentkezni lehet írásban vagy személyesen a vállalat munkaügyi, illetve személyzeti osztályán, önéletrajzzal és a megpályázott beosztás megjelölésével. Levélcím: DUNAHARASZTI Kiss Zsigmond u. 10. 2331 Ádám nyomában Az embert ősidők óta foglakoztatja saját származása, de az élővilág evolúciójának gondolata még a tudomány művelői előtt is csak fokozatosan talált elfogadásra: Darwin és követői vitték diadalra a múlt században. Az első lelet, amelyik az ősember létét egyáltalán felvetette, a neandervölgyi jégkorszaki ősemberi maradvány volt.
