Népújság, 1985. november (36. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-12 / 265. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZOCIALISTA SZERZŐDÉS KERETÉBEN Európai kulturális fórum Javaslatok a tanácskozás előtt A Budapesten tanácskozó európai kulturális fórum e héten is bizottságokban folytatja munkáját. A résztvevők az irodalom, a műfordítás, a könyvkiadás kérdéseiről, valamint az egymás kultúrájának jobb megismerésével, a kulturális örökséggel, az európai kultúra sokszínűségének és eredetiségének megőrzésével összefüggő elvi és gyakorlati kérdéseiről tanácskoznak. Az MTI munkatársának értesülései szerint a budapesti fórum eddigi munkájában mintegy 200 együttműködési javaslatot és elképzelést ismertettek, közülük hatvanat hivatalos formában terjesztettek elő. Számos küldöttség állást foglalt amellett, hogy most már kezdődjék meg az előterjesztett javaslatok érdemi feldolgozása és összegzése a tanácskozás eredményeit rögzítő írásos dokumentum előkészítése érdekében. A javaslatok közül nagy visszhangot keltett az. amely indítványozza, hogy budapesti székhellyel Bartók Bela nevét viselő folklór kutató központot hozzanak létre. Elhangzott olyan elgondolás is, hogy a magyar fővárosban létesítsenek kulturális alapítványt a kontinens kulturális együttműködésének előmozdítására. A budapesti fórum munkáját élénk vitaszellem, ugyanakkor őszinte légkör, az együttműködés elősegítésének szándéka jellemzi. Egészségügyi dolgozók a munkásokért Dr. Benko Tibor Rigó Andrásné vérnyomását méri (Szabó Sándor képriportja) Or. Czirják Júlia orrfül-gégész Márta Pálnr légúti panaszait orvosolja A Hatvani Városi Tanács Kórház és Rendelőintézetét több éves szocialista szerződés köti az Apci Qualitál Könnyűfémöntödéjéhez. Az egészségügyi intézmény dolgozói évente egyszer több napon át kitelepülnek a gyárba, ahol több száz dolgozó szűrővizsgálatát végzik el társadalmi munkában. Az öntöde cserébe segít a gyógyító létesítmény karbantartásában, orvosi műszereinek javításában, beszerzésében. A kétoldalú, immár mondhatjuk azt, „egészséges" kapcsolatápolásból mindkét fél jól jár, de legjobban az ember, akinek az egészsége a legfontosabb. Felvételeink a szűrővizsgálat jellegzetes „állomásait" örökítették meg. Or. Széli László fogorvos Farkas Miklósné tömb festő egészségét ellenőrzi XXXVI. évfolyam, 265. szám ARA: 1985. november 12.. kedd 1.80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Támogatás Az egyik településen alacsony nyugdíjú, idős emberektől érdeklődtünk: kaptak-e már a tanácstól szociális segélyt? Egy részük büszkén hárította el a kérdést, mondván: hogyan is gondolunk ilyenre, hiszen nem szorulnak ők rá. Még ha szűkösen is jönnek ki havonta, gyermekeik kisegítik őket, ha gyógyszer, vagy szénvásárlás miatt kevésnek bizonyulna a pénzük. Néhányan amiatt panaszkodtak, hogy még sohasem részesültek ilyen támogatásban, pedig nagy szükségük volna rá. Az egyik egyedülélő néninek például azért, mert hosz- szas kórházi kezelése sokba került, s alig kétezer forintos havi nyugdíjából nehezen tydja megvenni a téli tüzelőt. Együtt kerestük fel a tanács illetékes képviselőjét és kiderült, hogy azért nem postáztak még számára ilyen juttatást, mert eddig nem kért. Igaz, a panaszos nem tudta, hogy ezt igényelni kell. Na már most, ha valakinek ez szükséges az kérjen — világosítottak fel bennünket. Megvan ennek is az útja-módja. Merthogy, egy kétezerlelkes faluban az illetékes ügyintéző nem vállalhatja magára, hogy mindenkit kü- lön-külön felkeressen . . Nehéz lenne pálcát törni e hozzáállás helyessége vagy helytelensége fölött. Az azonban megkérdőjelezhető, hogy az ilyen ügyintézői magatartás segíti-e a cél elérését? Nevezetesen: azokhoz jusson el a segély, akik valójában rászorulnak. Napjainkban államunk egyre nagyobb összegeket fordít segélyekre. Ezeknek nagyon sok fajtája ismert: így például a gyermekgondozási, avagy a rendszeres, illetve a rendkívüli szociális segély. Ugyanakkor, amikor növekszik az e célokra fordított támogatás, tagadhatatlan, hogy emelkedik az ilyen segítségre szorulók száma is. Éppen emiatt kell komolyan venni ezt a kérdést, hiszen életszínvonalpolitikánk egyik fontos pontja. Persze, hogy kinek jár, abban nagyon nehéz dönteni. Az illetékesek általában közmegelégedéssel végzik munkájukat. A legtöbb gondot a notórius ki- lincselők okozzák, akik gyakran keresik fel a tanácsokat, ismerve a kérvé- nyezés módját. Nemegyszer olyanok elől halásszák el a szűk keretet, akiket sokkal inkább megilletne. Igaz, az utóbbiak sokszor szemérmesen hallgatnak szegénységükről. De mit kellene ahhoz tenni, hogy minden rászorulóhoz annyi jusson, amennyi — a még mindig szűkös lehetőségek között — igazságosan megilleti? Még nagyobb megértés azokkal az idősebbekkel szemben, akik képtelenek megírni egy ilyen kérvényt, s még gyakoribb elutasítás ott, ahol a munkakerülő családok ebből próbálják biztosítani megélhetésüket. Homa János Ülést tart a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését november 12-re összehívták. A Politikai Bizottság javasolja a Központi Bizottságnak, hogy vitassa meg az időszerű nemzetközi kérdésekről, valamint a VII. ötéves népgazdasági terv irányelveiről szóló előterjesztést. (MTI) Válaszok korunk kérdéseire A politikai könyvnapok megyei megnyitója Egerben Idén rendezzük meg a politikai könyvnapokat hu szonnegyedjére. Szép hagyomány ez, évről évre szellemi életünk egyik seregszemléje, a politikai kultúra és műveltség terjesztésének szerényen szép ünnepe. Eb ben az esztendőben jelentőségét fokozza, hogy most folyik pártunk, az MSZMP XIII. kongresszusa határozatainak feldolgozása. E központi gondolatok jegyé ben nyitották meg Egerben a megyei politikai könyvnapokat. Az Egri Ifjúsági Házban elsőként Németh László, az MSZMP Eger Városi Bizottságának első titkára üdvözölte a vendégeket. Mint mondotta, szokás, hogy minden esztendőben más és más településen köszöntik a terjesztőket, s indítják útnak az eseménysorozatot. Külön köszöntötte Kiss Sándort, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának titkárát és Bö- röndi Lászlót, a Kossuth Könyvkiadó igazgatóhélyet- tesét. Ünnepi beszédében ezután Kiss Sándor, a megyei párt- bizottság titkára méltatta a rendezvényt. Mint kiemelte, ez a könyv ünnepe a könyv hétköznapjáért, a még több olvasóért. Idén az MSZMP XIII. kongresszusa határozatainak feldolgozása és végrehajtása adja meg különös súlyát. A dokumetumok hangsúlyozzák a párt politikai, eszmei, cselekvési egységének erősítését, a színvonalas ideológiai munka szükségességét. Határozottabban kell hirdetni a marxizmus— leninizmus világnézetét, egyértelműbb, megfelelő érveken nyugvó meggyőzéssel cáfolni a tőlünk idegen eszméket. Ezzel egyidőben képviselni értékeinket: a munka becsületét, a szocialista humanizmus és a kollektivitás eszméjét. Ehhez nagy figyelemmel és igényességgel kell tanulmányozni az MSZMP csaknem három évtizedes következetes munkájának távlatokban is értékes mozzanatait, tanulságait. Ebben a politikai irodalomnak semmivel sem pótolható szerepe van. Fontos, hogy a kötetek eljussanak társadalmunk minden rétegéhez, korosztályához. Különösen az lényeges, hogy a fiatalok nevelődjenek olvasóvá, s megértsék a világról szóló marxista elemzéseket, s az ifjú nemzedék felkészüljön a jövő formálására. A politika hazánk felszabadulása után vált igazából a nép sajátjává, régebben „úri huncutságnak" tartotta, ma már életközegének tekinti. Erősödött a szocialista tudat, az önbizalom az évszázadok kínjával megszerzett hatalom gyakorlásához. Ebben nagy szerepet játszik politikai könyvkiadásunk, amely együtt született szabadságunkkal. Alig több mint négy évtizeddel ezelőtt, 1944. november 7‘én Szegeden a Magyar Kommunista Párt vezetősége elhatározta, hogy könyvkiadót alapít. Az első határozatok egyikében döntöttek erről, ebben az jutott kifejezésre: nagy jelentőséget tulajdonítottak annak, hogy a munkásosztály ideológiáját a nyomtatott betű erejével is hirdessék. Az akkor még Szikra nevet viselő könyvkiadó úttörő szerepet töltött be szellemi életünk történetében. Hozzáférhetővé tette a marxizmus—leninizmus klasszikusainak müveit, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom történetét. A Kossuth Könyvkiadó gondozásában megjelent több mint 1200 mű bizonyítja, hogy munkája mindenkor tükrözte a párt politikáját. Híven teljesíti feladatát: a marxizmus eszmei, ideológiai örökségének terjesztését, hozzájárulását a marxista—leninista világnézet hegemóniájának megteremtéséhez. Felkarolja azokat a műveket, amelyek a társadalmi elkötelezettségre, politikai érzékenységre nevelnek, korunk kérdéseire válaszolva segítik a gondolkodás és szemlélet jó értelemben vett formálását. Amikor politikai könyvekről beszélünk, akkor a hazai és nemzetközi munkás- mozgalomra is emlékezünk, mert történetük elválaszthatatlan. Nagy hatású könyvek voltak a mozgalom bölcsői és a forradalmi harc tapasztalatai újabb és újabb kötetekben összegződnek. Ezt bizonyítja az idei gazdag kínálat, az a 21 könyvújdonság, amely több mint 600 ezer példányban került a napokban forgalomba. A listán szerepel a többi között Szűrös Mátyásnak, az MSZMP KB titkárának Hazánk és a nagyvilág címen megjelent munkája, az 1957- ben indult Marx és Engels művei című könyvfolyam 47. kötete látott napvilágot, a Hídverők című sorozatban összefogták Balogh Edgár erdélyi írónak a Világosság című folyóiratban megjelent cikkeit. Ezen kívül sok érdekesség teszi a szerzők, a terjesztők és az olvasók közös ünnepévé a politikai könyvnapokat. Az ünnepi beszéd után Kiváló Terjesztő plakettet nyújtottak át Hankó László- nénak, a Heves Megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat, Eperjesi Lászlónénak, a füzesabonyi gimnázium és Orosz Tibornak, a visontai Thorez Külfejtéses Bányaüzem könyvterjesztőjének. A rendezvényt az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola kórusának műsora zárta. Az Egri Ifjúsági Házban rendezett kiállításon meg is vásá- Tolhatták az érdeklődők az újdonságokat (Fotó: Perl Márton)
