Népújság, 1985. november (36. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-11 / 264. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVI. évfolyam, 264. szám ARA: 1985. november H., hétfő 1.8* FORINT ORSZÁGOS SZEMINÁRIUM MISKOLCON Az új vállalatirányítási rendszer és az üzemi demokrácia Könyv és politika A közelmúltban még napi jelszónak számított, bogy a tudás hatalom. Azóta nem használjuk olyan gyakran ezt a mondást, pedig a kapcsolat ma is vitathatatlan. Köze van egymáshoz a műveltségnek és a politikának, csak úgy tudja társadalmunk vezető ereje, a munkásosztály érvényesíteni akaratát, ha megfelelő képzettség birtokosa. A szakmán, az általános képességeken túl, birtokában kell lenni mindannak, ami a szűkebb és tágabb környezet formálásához szükséges. A történelemben sok olyan társadalom volt, amely nem tűrte, hogy mindenki hozzáférhessen az ismeretekhez. Rejtve volt, szűk kör rendelkezett még az írás-olvasás tudományával is. Még egy fél évszázaddal ezelőtt is azt tartották, hogy felesleges könyvet a paraszt kezébe adni, csak lázongáshoz vezet, ha a földművelő távolabb lát portájánál. Nem csoda, ha az agrárszocialista mozgalmak olvasókörök szervezésével kezdték feszegetni maguk körül a gúzst. Rájöttek ugyanis, hogy nagyon sok igazság van uraik vélekedésében, s így léphetnek előre a tudatosodás útján. A munkásság is hasonlóan önképzőkörök, verses matinék rendezésével igyekezett terjeszteni az eszmét, birtokosaként lépett föl minden fölhalmozott tudásnak, művészetnek. Törekedtek a világosság továbbadására, hogy minél több társuk művelődjön, tájékozódjon. Napjainkban természetessé vált. hogy mindenki hozzáférkőzhet az információkhoz, soha nem látott mennyiségű nyomtatvány lát napvilágot. A könyvesboltok kínálatában nemcsak a regények, az érzelmes históriák foglalnak helyet, de ott van a politikai irodalom is, amely egyre sokszínűbb, tudományosabb igényű. Rendre megjelennek a marxizmus klasszikusainak újabb és újabb kiadásai, mellettük az alkotó marxizmus képviselőinek munkái. Színvonalas kötetek segítik azokat, akik egy-egy témakörben könnyen és gyorsan szeretnének tájékozódni. Nagy sikert aratott a Mit kell tudni... ? sorozat, amely egy-egy érdekes jelenséget vizsgált. Páratlan népszerűségre tettek szert a memoárok, azok a visszaemlékezések, amelyek az elmúlt évtizedeket világították meg, tették emberközelivé. Igaz, ezek között már olyanok is napvilágot láttak, amelyek viták kiindulópontjai lettek. Az egyre érettebb közvélemény tette lehetővé a nem egyértelmű igazságokat tartalmazó kiadványok forgalomba hozását. Ma nyílnak megyénkben a politikai könyvnapok. Alkalom ez arra, hogy a hétköznapokon túl az ünnep fényében vizsgáljuk meg, milyen eredményeket is értünk el annak a műveltségnek a terjesztésében, amely nélkülözhetetlen a hatalom gyakorlásához. Gábor László Miskolcon, a Borsod megyei pártbizottság székházában vasárnap országos szeminárium kezdődött az új vállalatirányítási rendszerről és az üzemi demokráciáról. A háromnapos tanácskozás rendezője a több mint 20 évvel ezelőtt alapított „Borsodi iskola” nevű szervező-továbbképző és racionalizáló vállalat, mely igen korán felismerte a vezetés- tudomány korszerűsítésének fontosságát. Továbbképző stúdiumait eddig több mint tízezer vezető végezte el; a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem intézeteként alakult, utóbb vállalattá szervezett cég ma már egy-egy üzem, intézmény vezetőinek komplex továbbképzésére is vállalkozik. Az országos tanácskozáson másfél száz ipari és mezőgazdasági vezető vesz részt. A plenáris és szekcióüléseken a tárgyköröket legjobban ismerő neves szakBefejezés előtt a betakarítás Mint azt az osztályvezető- helyettes elmondta, befejezték a földeken a burgonya, a napraforgó és a zöldségfélék betakarítását és a szőlő szüretét. A kukorica kilencven százalékát letörték, s a cukorrépa nyolcvan százaléka is a gyárakba került. Burgonyát 1300 hektáron termesztettek, s jó közepes termést takaríthattak be a A betakarított terményeket tartósítják Pétervásárán, a Gárdonyi Termelőszövetkezet erdőkövesdi üzemében (Fotó: Perl Márton) emberek, tudósok tartanak előadásokat, illetve vezetik a vitákat. A vasárnapi plenáris ülés bevezető előadásait Lakatos Ernő, az MSZMP agitációs- és propagandaosztályának vezetője és Sárközy Tamás egyetemi tanár, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem gazdasági-jogi tanszékének vezetője tartotta. Lakatos Ernő a szocialista demokrácia új vonásairól, a hatalom és a demokrácia összefüggéseiről beszélt. Hangsúlyozta, hogy a szocialista demokrácia fejlesztése, elmélyítése pártunk történelmi programja, amelyet végre keli és végre fogunk hajtani. Hatékony működése elősegíti társadalmi céljaink megvalósítását, ám a demokráciát még vezetőknek és vezetetteknek is tanulniuk kell. Gyakorlásának mondotta — alapvető feltétele az értelmes, kulturált, megalapozott vita, az őszingazdaságok. A hektáronkénti 16 tonnás átlagtermést értékesítették, ilyen gondok nincsenek a megyében. Jó közepesnek mondható a napraforgótermés is, alig valamivel maradt el a kéttonnás hektáronkénti hozamtól. A későn érő zöldségfélék közül a legjelentősebb a konzervgyári paradicsom. Ez volt az egyetlen növény, aminek kedvezett a szeptemberi, októberi szárazság. így a termés végül is jónak mondható, 28—30 tonna hektáronként. s a minőségre sem lehet panasz. Elégedettek lehetnek a cukorrépával is, hiszen magas a cukortartalma: 18 százalék. A szüret a szokásosnál csendesebb volt, kevesebb munkáskéz kellett a szedés- hesz. A vártnak csak egy- harmada termett. A minőség azonban kiválónak mondható. Ebből a kevés szőlőből jó minőségű borokat állíthatnak elő a borászati üzemekben. Még tart a fagykárok, s következményeinek felmérése, ami alapján megállapítható. hogy miben reménykedhetünk a következő két- három évben. Talajelőkészítés, vetés Az őszi kalászosok, gabonafélék alá történő talajelőkészítést 70 ezer hektáron kellett elvégezni a gazdasáte szó, ezzel lehet megszerezni egy-egy hasznos ügy érdekében a tömegek támogatását. Sárközy Tamás előadásában az új vállalatirányítási rendszerről, annak kihatásairól szólva rámutatott: az intenzív gazdálkodás sikerének egyik kulcsa a szocialista vállalatirányítás kialakítása, ami pedig nem megy máról holnapra, és sok buktatóval, előre nem látható gonddal jár. A szervezeti kérdések megoldása rendkívül bonyolult feladat, s a siker érdekében vállalni kell a fokozatossággal járó belső ellentmondásokat. A szeminárium további részében a többi között megvitatják a törvényességi felügyelet, a foglalkoztatás helyzetét, a vállalatirányítás új tartalmi és formai kérdéseit, a káder- és személyzeti munka korszerűsítésének tennivalóit. (MTI) gokban. Ez a munka is közvetlenül a befejezés előtt áll. Igaz, nagy energiaráfordítással, igen nehéz körülmények között haladhattak csak. Alighanem az utóbbi évtized legszárazabb szeptembere és októbere van mögöttünk. A szokásoshoz képest két-háromszoros energiával lehetett elfogadható minőségű vetőágyat készíteni. Elvetettek 5,5 ezer hektár őszi árpát, 800 hektár rozsot és 60 ezer hektár búzát. Szinte az utolsó órában esett az aranyat érő novemberi eső. Eddig így csak a májusi esőt minősítették. Ezúttal azonban nagyban segítette az elvetett kalászosok kelését. A szakemberek reménykednek, hogy noég enyhe napok következnek, s több eső is hull a földekre, s így megerősödik a vetés még a tél beállta előtt. őszi szántás Ez a munka a félidejéhez közeledik. Az eső nagy köny- nyítést jelent. összesen hetvenezer hektár területen keli elvégezni ezt a feladatot. Eddig csak lassan, s nagy erőfeszítésekkel haladhattak a gépek. Még legalább annyi esőre szükség lenne, mint amennyi az elmúlt napokban leesett. Előreláthatóan november végére, december elejére ez a munka is befejeződik a földeken. Végezetül az osztályvezető-helyettes elmondta, hogy megyénk egyetlen gazdaságában sincs lemaradás az őszi munkákat tekintve. Sőt, az elmúlt évekhez képest valamelyest előbbre is tartanak. Ez pedig a száraz időjárást figyelembe véve nem kis eredménynek tudható be. Jól halad a munka a földeken Ez a nyár minden bizonnyal nem marad meg szép emlékként a mezőgazdaságban dolgozóknak. A kemény tél után következett a szárazság, majd a szőlő virágzása közben a hideg, csapadékos időjárás, s lehetne növényenként sorolni az előre ki nem számítható akadályokat. Erőfeszítéseik azonban oda vezettek, hogy összességében nem rossz eredménnyel zárhatnak majd a gazdaságok. Ne vágjunk azonban a dolgok elébe. Hol tartanak napjainkban a földeken? Mi ad feladatot a mezőgazdaságnak mostanság? Erről érdeklődtünk Kocsis Gyulától, a megyei tanács mezőgazda- sági osztályának helyettes vezetőjétől. Újra fellendül az állattartási kedv Hogy több legyen a hús Az ÁHV gyöngyösi üzeme exportképes késztermékeket szállít a megrendelőknek Az elmúlt hetekben sokat beszéltek a húsról. Voltak, akik panaszolták, hogy nincs elégséges mennyiség belőle. — Csupán szervezési nehézségekből keletkezhetett ilyen átmeneti helyzet — mondta — Molnár Gábor, a Heves Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat igazgatója —, mert mj a megrendeléseket teljesítettük. Megint egy „rejtély”, aminek a nyitját nehéz meglelni. Mi van a hússal? Van elegendő vagy nincs? De az is lényeges, hogy lesz-e? Több oka van annak, hogy a kis- és a nagygazdaságokban csökkent a sertéstar- tartás iránti kedv. Többek között az is, hogy emelkedtek a költségek, de a felvásárlási árhoz két év óta nem nyúltak. Idejében született meg tehát a Gazdasági Bizottság határozata arról, hogy fel kell emelni a fel- vásárlási árat. — Mi már az év elején, januárban szóvá tettük felettes szerveinknél, hogy visszaesés kezdődött el, kevesebb a sertés, mint ameny- nyi a több éves átlagban volt — jegyezte meg az igazgató. Nem kis számokról van szó. A megyében 30 ezerrel kevesebb a sertés. Az anyakocák száma 2—2500-ra esett vissza. A mélypont augusztusra, szeptemberre jutott. Most már újra kezd fellendülni az állattartási tevékenység. A cél: az elmúlt két év szintjére kell felemelni ismét a sertésállományt. Ezt szolgálja a termelői ár növelése. A nagyüzembe kilónként 1,50 az áremelés. Eddig az első osztályú, hasított sertésért 52,10-et fizettek, most 55,20 a kilónkénti átvételi ár. Ez úgy alakul ki, hogy egyszerűsítették az elszámolást. A nagyüzemi prémiumot és a minőségi felárat beépítették az alapárba. Megmaradt az első negyedévi időszaki felár is, amely egy forint kilónként. A kistermelők 1.40-et kap- nap áremelésként. A szerződéses felárat beépítették az alapárba és a foltos állatok eddigi átvételi árát sem csökkentették. Például a 95—100 kilogrammos sertésért kilónként 35,50-et fizettek, ezentúl 39,30-at kap a kistermelő. A fehér hússertésre az eddigi 1 forint helyett most 1,20 a minőségi felár. A kisgazdaságok ezentúl választhatnak: vagy élősúlyban adják le az állatokat vagy a vágóhídon hasított állapotban. Mi a jó ebben? A felár lehetősége Ha a hasított sertést veszik át, akkor még az első osztályú hús esetében 2.10. a másodosztályúnál 1,20 a harmadosztályúnál pedig 60 fillér lehet a további ár kilónként. Az élősúly szerinti árat ebben az esetben is megkapják. A kistermelő tehát semmit sem veszthet, csak nyerhet. A húsminőség javítását szolgálja az az intézkedés, amelynek nyomán kedvezményes áron juttatnak sertéseket a termelőnek. Az igazgató, Molnár Gábor véleménye az, hogy az időbén hozott intézkedés várható hatása már néhány hónap múlva érződni fog. Az állattartási kedv fellendülj se tehát ismét várható. G. Molnár Ferenc Az alatka- pusztai üzem félkész termékké dolgozza fel a tárnáméra! Lenin Termelőszövetkezetből származó sertéshúst Az egri Finom falatok boltjában vevőcsalogató ínyencségek várják a vendégeket (Fotó: Szántó György)
