Népújság, 1985. november (36. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-07 / 262. szám

10. NÉPÚJSÁG, 1985. november 7., csütörtök ■ ■ A Szovjetunió békepolitikája O A; békés egymás mellett élés elve napjainkban válto­zatlanul központi eleme a szoVjet külpolitikának, sőt. új jelentőséget kapott. Kiegé­szülve azzal a felismeréssel, hogy a tömegpusztító eszkö­zök jelenlétének és a köl­csönös pusztulás veszélyének időszakában nincs más al­ternatíva, mint a két világ- rendszer békés együttélése planétánkon, a hangsúly még inkább a fegyveres erőszak kiiktatására, az ér­dekellentétek politikai ren­dezésére helyeződött. To­vábbra is megmaradt alap­vető törekvésként az általá­nos és teljes leszerelés el­érése, azonban az is világos­sá vált, hogy ez az imperia­lista erők ellenállása miatt közvetlen célként nem tart­ható napirenden. Ezért a Szovjetunió értékelve a nem­zetközi helyzetben és az erő­viszonyokban bekövetkezett változásokat, az ötvenes évek végétől — az eredeti cél fenntartása mellett — első­sorban a részleges fegyver­zetkorlátozási és leszerelési megállapodások elérését tűz­te célul. Ennek révén a szerződések egész sorát si­került elérni. Ilyen a rész­leges atomcsendegyezmény, a világűr békés használatát, valamint az atomfegyver el­terjedésének megakadályozá­sát szolgáló szerződés, a baktérium- és toxinfegyverek betiltását és megsemmisí­tését előíró egyezmény, to­vábbá a kiemelkedő jelentő­ségű SALT-megállapodások. Jelenleg a Szovjetunió és a szocialista közösség töb­bi állama a hetvenes évek­hez képest kedvezőtlenebb körülmények között folytat­ja a katonai szembenállás csökkentésére irányuló bé­kepolitikáját. Az Egyesüli Államok és legközelebbi szö­vetségesei az utóbbi évek­ben fokozatosan leépítették a tárgyalások oly sok nehéz­ség árán létrejött rendsze­rét. amely számtalan terüle­ten nemrég még megállapo­dást ígért: az atomfegyver- kísérletek teljes és általános eltiltásától kezdve egészen a hagyományos fegyverek eladásának és szállításának korlátozásáig, a műholdelhá­rító fegyverek létrehozásának tilalmától az Indiai-óceánon végbemenő katonai tevé­kenység eltiltásáig. Az Egye­sült Államok nem volt haj­landó ratifikálni a SALT— II. szerződést sem. amely lerakta volna az alapját a hadászati fegyverek további, mind általánosabb felszá­molásának. Ehelyett szétrob­bantotta 1983-ban az európai nukleáris fegyverek korlá­tozásáról folytatott szovjet —amerikai tárgyalásokat és megkezdte kontinensünkön közép-hatótávolságú atom­rakétáinak elhelyezését, s végül Washington látott hoz­zá a világűr militarizálásá- hoz. e A Szovjetunió és szövet­ségesei ezzel szemben vál­tozatlanul a fegyverkezés visszafogására, új, veszé­lyes dimenzióinak megaka­dályozására törekszenek. A Szovjetunió a maga részéről a legutóbbi időkben számos javaslatot tett ennek előse­gítése érdekében. Ilyen volt például az európai közepes hatótávolságú nukleáris fegy­vereket érintő moratórium, vagy az atomfegyver-kísér­letek egyoldalú felfüggesz­tése. A szovjet kezdeménye­zés logikája ebben az eset­A szovjet gazdaság fejlesztése intenzív sza­kaszába lépett, ami megköveteli a legkorsze­rűbb technológia alkalmazását. A Karaganda! Kohászati Kombinátban az új módszerek be­vezetése után másfélszeresére nőtt a kiváló minőségű acél mennyisége A Szovjetunió következetes híve a világűr békés célú kuta fásának. A képen a kazahsztáni Rajkonűrban az indítóállo máshoz viszik az egyik Szojuz űrhajó hordozórakétáját ben is célratörő volt: a nuk­leáris háború veszélyét csak abban az esetben lehet el­hárítani, ha kisebb atom­fegyver-arzenálok halmo­zódnak fel egymással szem­ben. Ezért kísérleti prog­ramját megszakítva meg­hirdette az egyoldalú mo­ratóriumot, hozzátéve, hogy hasonló magatartást vár el az Egyesült Államoktól is. A Szovjetunió szorgal­mazza egy olyan közép-eu­rópai övezet kialakítását, amelyben nem lenne helyük a vegyi fegyvereknek. A szovjet állam kész tisztelet­ben tartami és garantálni az övezet státuszát, amennyiben az Egyesült Államok is ha­sonlóképpen cselekszik. A javaslatot követően nem sok­kal Csehszlovákia és az NDK is új kezdeményezés­sel állt elő. Felhívták az NSZK-t arra, hogy kössenek megállapodást, amelynek alapján eltávolítanák a ve­gyi fegyvereket a két kato­nai-politikai szövetségi rend­szer közvetlen határain lévő államok területéről. A fegyverkezés új. veszé­lyes szakaszának megakadá­lyozását célozta a Szovjet­unió ENSZ-ben előterjesz­tett javaslata is, amelyben a világűr békés felhasználá­sát elősegítendő a tudomá­nyos alapkutatás folytatásá­ra. a kutatás eredményeinek kicserélésére és közös Tel - használására hívott fel, még-* pedig úgy, hogy előnyeiből részesíteni kell azokat az or­szágokat is. amelyek anyagi lehetőség híján maguk nem vehetnek aktívan részt a ku­tatásban. Ennek érdekében egy nemzetközi űrszervezet létrehozását is szükségesnek, vélik Moszkvában. Mindezeket meghaladó, a szovjet békepotitika dina­mizmusát és rugalmasságát bizonyító kezdeményezésként értékelhető a Szovjetuniónak az a javaslata, amelyet Mi­hail Gorbacsov a francia parlamentben október 3-án elhangzott beszédében kör­vonalazott. Lényege. hogy mindkét fél, mind a Szov­jetunió. mind az Egyesült Államok részére betiltanák a csapásimérő kozmikus tegy- ■vereket és ötven százalék­kal csökkentenék az egymás területét elérni képes atom­fegyvereket. Emellett a Szov­jetunió készségét fejezte ki arra, hogy külön megállapo­dások szülessenek a hadá­szati és az ürfegyverek problémájával közvetlenül össze nem függő. Európá­ba telepített közepes haló­távolságú hadászati rakéták csökkentéséről és , ennek ér­dekében kész Franciaország-' gai és Nagy-Britanniával közvetlen tárgyalásokat foly­tatni. o Általánosabb megközelí­tésben, a szovjet vezető po­litikusok állásfoglalásaiból az is nyilvánvalóvá vált, hogy a Szovjetunió az említettek mellett továbbra is támogat­ja atomfegyvermentes öve­zetek létrehozását, a katonai tevékenység eltiltását, illet­ve korlátozását a világtenge­reken és az újfajta tömeg- pusztító eszközök létrehozá­sának tilalmát. Leszögezték azt is, hogy megfelelő ellen­őrzést kell teremteni az ilyen intézkedések végrehajtásá­val kapcsolatban, részint nemzeti, részint nemzetközi eszközökkel. E széles körű és a fegy­verkezés valamennyi terüle­tét érintő javaslatokat azon­ban érthető okoknál fogva a Szovjetunió egy feltételűéi kötötte: nem engedheti meg hogy mások katonai fölény - re, tegyenek -KÍPP­ben A Szovjetunió képvi­selői rámutattak arra. hogy hibásan számolnak azok,, akik úgy vélik: a szovje' gazdaság nem tud megfelel­ni az új katonai kihivósbó fakadó terheknek. Ám nyil­vánvaló: minél magasabb a katonai szembenállás szint­je, annál bizonytalanabb a béke sorsa, még akkor is. ha a kaitonai erőegyensúly fennmarad. Ezért törekszik a Szovjetunió arra, hogy kedvező légkör alakuljon ki a fegyverzetcsökkentés feladat megújításához, vég­ső fokon a nukleáris fegyve­rek teljes eltiltásához. Eh­hez viszont — Mihail Gor­bacsov szavaival élve — el - ker.ülhetetlen számos meg­szokott dolog gondolati át­értékelése is, az új realitá­sokhoz való alkalmazkodás Tolnay László Hz Országos Béketanács Leszerelési Bizottságának elnöke Máig ható szimbolikus jelentősége van annak, hogy a szovjet hatalom első dekrétuma, amelyet Lenin előter­jesztése alapján fogadtak el, a békéről szólt. Ebben ki­fejezésre jutott a különböző társadalmi rendszerű or­szágok békés egymás mellett élésének elve, amelyet a szocialista diplomácia azóta is tevékenysége központi elemének tekint. Ezt követően sorra láttak napvilágot az általános és teljes leszerelésre irányuló szovjet ja­vaslatok és tervek, amelyek kétséget kizárva bizonyí­tották a szovjet állam őszinte béketörekvéseit. Később, egy pusztító világháború keserves tapasztalatainak és a tömegpusztító eszközök megjelenéséből származó óriási veszélyek ismeretének birtokában a szovjet békepoli­tika még határozottabb jelleget öltött. Hatását nagy­mértékben növelte a Szovjetuniónak, a szocialista or­szágok közösségének növekvő súlya és meghatározó szerepe a világpolitikában, és azok. a változások, ame­lyek a „harmadik világban" szinte robbanásszerűen végbementek. A belorecsenszki „Szovjetunió 60 éve” nevű vegyi üzemre fontos feladat hárul napjainkban: elegendő jó minőségű mű­trágyát, növényvédő szert kell biztosítania a mezőgazdaság számára Többek között hazánk is a Szovjetunióból szerzi be energia- hordozóinak jelentős részét. A képen: olajfúrótornyokból ál­ló különleges „város” a Kaszpi-tengeren. (Az út hossza el­éri a 40 kilométert) A jövő fő energiaforrása az atomenergia. A Szovjetunió Tu­dományos Akadémiája Szibériai Tagozata mellett működő magfizikai kutatóintézetben a kísérletek célja rendszerek továbbfejlesztése. A képen egy plazmamelegítő generátor amelynek segítségével különleges minőségű elektronsugarakat nyernek

Next

/
Thumbnails
Contents