Népújság, 1985. november (36. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-07 / 262. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVI. évfolyam 262. szám ÁRA: 1985. november 7., csütörtök 2.20 FORINT A NOSZF 68. ÉVFORDULÓJÁN Ünnepségekw kitüntetések Ebben az esztendőben — a naptári változtatás következtében — három­napos ünneppel köszöntjük a nagy októberi szocialista forradalom 68. évfordulóját. Az ünneplés tulajdonképpen már a hét elején megkezdő­dött, amikor is az első napokban különböző vállalatoknál, intézmények­ben, szövetkezetekben, iskolákban rendeztek megemlékezéseket. A me­gyei díszünnepséget — mint arról már beszámoltunk — Hatvanban, a Cukor- és Konzervgyár éttermében tartották, kedden este. Tegnap a jubileumi események sorát reggel fél 8, illetve 8 órakor, az állami zászló, illetve a nemzeti lobogó felvonása nyitotta meg Budapesten, a Gellért­hegyen, illetve a Kossuth Lajos téren, az Országház előtt. Délelőtt 10 órakor koszorúzási ünnepséget rendeztek a fővárosban hazánk párt-, állami és társadalmi vezetőinek jelenlétében, a Lenin-szobornál. A ren­dezvények között külön jelentősége volt az Elnöki Tanács kitüntetései átadásának, melyek közül feltétlenül említésre méltó, hogy a nemrég megyénkben járt Pál Lénárdot, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kárát, 60. születésnapján, eredményes tevékenységének és a szocialista társadalom építésében szerzett, kiemelkedő érdemeinek elismeréseként, a Munka Vörös Zászló Érdemrendjével tüntették ki. A kitüntetést a Parlamentben Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke nyújtotta át. Az eseményen jelen volt Németh Károly, az MSZMP főtitkár-helyettese. A nap központi történéseihez tartozik kora este a szovjet nagykövet fogadása, valamint Pál Lénárd ünnepi rádió- és televizióbeszéde. Heves megyében ugyancsak számos helyen tartottak ünnepséget, ezek közül kiemelkedik a megyei pártbizottságon, illetve a megyei tanácson megrendezett, kitüntetésátadó ünnepség, összeállításunkban ezen esemé­nyekről való tudósítások mellett a szerkesztőségbe kedd délutánig be­érkezett, magasabb szintű elismerések új birtokosairól olvashatnak. Patócs László átveszi kitüntetését Barta Alajostól Megemlékezés a megyei pártbizottságon A nagy októberi szocialista forradalom 68. évfordulója alkal­mából kitüntetésátadó ünnepsé­get tartottak szerdán Egerben, a Heves megyei pártbizottságon. Az elnökségben többek között helyet foglalt Barta Alajos, a megyei pártbizottság első titká­ra és Markovics Ferenc, a me­gyei tanács elnöke is. Kiss Sándornak, a megyei pártbizottság titkárának ünnepi beszéde után, Barta Alajos nyúj­totta át a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának kitünte­téseit. Több éves, eredményes párt- munkája elismeréseként, a Mun­ka Érdemrend arany fokozatát vehette át dr. Molnár Gyula, a megyei pártbizottság közigazga­tási és adminisztratív osztályá­nak vezetője és Németh László, az MSZMP Eger Városi Bizott­ságának első titkára. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát kap­ta: dr. Asztalos Miklós a me­gyei pártbizottság gazdaságpoli­tikai osztályának vezetője, Bocs­kai László, a megyei pártbizott­ság osztályvezető-helyettese, Pa­tócs László, a gyöngyösi városi pártbizottság titkára, Sáfrány Lajosné, a Füzesabonyi Vegyes­ipari Szövetkezet személyzeti ve­zetője, körzeti pártalapszerveze- ti titkár, Szabad Vencel, a Mát- raszentimrei Költségvetési Üzem •részlegvezetője, községi pártalap- szervezeti titkár. A Munka Ér­demrend bronz fokozatában ré­szesült: Bányai Jánosné, a Hat­vani Rendőrkapitányság előadó­ja, a pártalapszervezet vezetősé­gi tagja, Ipacs László, a tarna- leleszi községi pártvezetőség tit­kára, Lukács József, a hevesi városi pártbizottság politikai munkatársa, Sike Istvánné, a megyei pártbizottság kézbesítő­je, Somogyi István, a hatvani városi pártbizottság politikai munkatársa, a gazdasági-szövet­kezetpolitikai munkabizottság titkára és Tóth Ferenc, az MSZMP Heves Megyei Bizott­sága Oktatási Igazgatóságának tanszékvezetője. A tanácsok területén kifejtett, eredményes munkájuk elismeré­seként, a Munka Érdemrend arany fokozatát adományozták Serényi Józsefnek, a gyöngyö­si Mátra Múzeum nyugalmazott igazgatójának. A Munka Érdem­rend ezüst fokozatát nyújtották át: Király Györgynének, az Eg­ri 10. Sz. Általános Iskola igaz­gatójának, a Hazafias Népfront egri, 9. sz. körzeti bizottsága elnökének, Kovács Gábornak, a Parádi Nagyközségi Közös Ta­nács elnökének, a nagyközségi párt-vb tagjának, Molnár Bélá­nak, a Mezőszemerei Körzeti Ál­talános Iskola igazgatójának, a községi pártalapszervezet veze­tőségi tagjának és dr. Végh Mik­lósnak, a Heves Megyei Tanács Gyógyszertári Központja igazga­tójának, a Hazafias Népfront megyei elnöksége elnökének. A Munka Érdemrend bronz foko­zatát kapta: dr. Goóts László, a Heves Megyei Állategészség­ügyi Állomás Gyöngyös városi főállatorvosa, a városi tanács tagja. Lóvéi Istvánné, a Heves Városi Tanács V. B. titkárságá­nak adminisztrátora, Nagy Fe­renc, a Heves Megyei Élelmi­szer Kiskereskedelmi Vállalat rózsaszentmártoni boltjának ve­zetője, a Szakszervizetek Heves Megyei Tanácsának tagja, szo­cialista brigádvezető, Szilvási József, a Heves Megyei Mozi­üzemi Vállalat műszaki osztály- vezetője és Wolsky Agenor, a Heves Megyei Tanácsi Építőipa­ri Vállalat építésvezetője, a TIT Heves Megyei Szervezete okta­tási bizottságának tagja. A mezőgazdasági és élelme­zésügyi ágazatban kifejtett, ered­ményes munkájuk elismerése­ként, a Munka Érdemrend arany fokozatában részesült Csirke An­tal, a Besenyőtelki Lenin Ter­melőszövetkezet nyugalmazott elnöke. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát vehette át: Nagy László, a Káli Károlyi Mihály Termelőszövetkezet állattenyész­tője és Pelle Imre, a Detki Ma­gyar-Bolgár Barátság Mezőgaz­dasági Termelőszövetkezet fő­könyvelője, a községi Hazafias Népfront aktivistája. A Munka Érdemrend bronz fokozatát ado­mányozták : Tóth Rudolfnénak. a Gyöngyösoroszi Február 24-e Tsz nyugdíjas főkönyvelőjének, a Gyöngyösi Városi Népi Ellen­őrzési Bizottság tagjának, Sa­na Imrének, a Gyöngyösi Mát­ra Kincse Mezőgazdasági Ter- rr clősztivctke&c. gépszerelőjének pártcsoportbizalminak, Báti Fe­rencnek, az Ecsédi Egyetértés Termelőszövetkezet asztalosának a pártalapszervezet vezetőségi tagjának és Kiss Imrének, a He­ves Megyei Sütő- és Édesipari Vállalat gyártmányfejlesztőjének, szakszervezeti aktivistának. A kitüntetettek nevében Be- rényi József köszönte meg az elismeréseket. Április Negyediké Érdemren­det kapott Schmidt Rezső, az MSZMP Heves Megyei Bizott­ságának titkára. A Munka Érdemrend arany fokozatai kapta: dr. Je­nes Pál, a Finommechanikai Vállalat igazgatója, Kollár György állami díjas, az Eger— Mátravidéki Borgazdasági Kom­binát főpincészetének borász (Folytatás a 2. oldalon) Koszorúzás Egerben A nagy októberi szocialista forradalom 68. évfordulója alkalmából több helyen ren­deztek tegnap koszorúzási ünnepséget Egerben. A Felszabadulási emlék­műnél Virág Károly, a me­gyei pártbizottság titkára és Németh László, az egri vá­rosi pártbizottság első titká­ra helyezte el a kegyelet virágait. A tanácsi szervek nevében Bágyi Imre, a me­gyei tanács elnökhelyettese és dr. Varjú Vilmos, a váro­si tanács elnöke, a tömeg- szervezetek képviseletében Mészáros Albert, a Hazafias Népfront megyei titkára, Lé­vai Ferenc, a Szakszerve­zetek Heves Megyei Tanácsá­nak titkára, és Szántó Már­ton, a KISZ Megyei Bizott­ságának titkára koszorúzott. A fegyveres testületek kép­viseletében — a helyőrségi parancsnokság nevében — Farkas Gábor őrnagy, Far­kas Sándor megyei munkás- őnparancsnok, Domoszlai László rendőrezredes, me­gyei rendőr-főkapitány he­lyettes helyezett el koszorút. A népkerti emlékműnél is megemlékeztek a szocialista forradalom hőseiről. Az MSZMP képviseletében Pécs János, az egri városi párt- bizottság titkára és Bóta Ág­nes, a városi párt-vb tagja hozta el az emlékezés virá­gait. A tanácsi szervek kép­viseletében Békési József, a városi tanács általános el­nökhelyettese és Berecz Sán- domé, a városi tanács párt­titkára, a fiatalok részéről Farkas József, a városi KlSZ-bizottság első titkára és Kovácsné Ács Éva városi úttörőtitkár, a fegyveres tes­tületek nevében Zám József alezredes, a megyei kiegészí­tő parancsnokság helyettes vezetője, Osváth Péter, me­gyei munkásőrparancsnok- helyettes és Csivincsik Já­nos rendőrezredes, megyei rendőr-főkapitány-helyettes koszorúzott. Az állami temetőben, a Hősök falánál is hasonló eseményt rendeztek. Az MSZMP részéről Kalmár Im­re, a városi pártbizottság titkára, és dr. Tasi István, a városi végrehajtó bizott­ság tagja, a tanács képvisele­tében dr. Bakos Antal, a városi tanács elnökhelyette­se és dr. Gyula Zoltán, a vá­rosi tanács titkára hozta el a kegyelet virágait. Az if­júság képviseletében Ber- náth István, a KISZ Vá­rosi Bizottságának titkára és Farkas Júlia, városi út­törőelnök, a fegyveres tes­tületek nevében pedig Raskó Gyula őrnagy, Zám József, a munkásőrség városi egy­ségének parancsndk-helyet- tese és dr. Kárpáti Csaba rendőr őrnagy helyezett el koszorút. A megyei pártbizottság koszorúját Virág Károly és Németh László helyezte el (Fotó: Köhidi Imre) Fények forradalma Már a szó önmagában is olyan hatású, hogy szív- és torokszorító érzéseket vált ki az emberből: forradalom Mintha rohamra buzdító dobpergés zendülne meg hang­soraiban. Látomásos szó. Nem nélkülöz bizonyos roman­tikus jegyeket sem annak képzeletében, aki hajlamos az érzelmein keresztül átélni hajdanvolt eseményeket és mai történéseket. A racionális beállítottságú embernek pedig tényeket közöl: időpontot,, neveket, helyszínt, szi­gorú rendbe szorítható mozgásokat. Ilyen módon is kelhetnek életre bennünk a forradul- mak — általában. De másként nyílik ki előttünk a szó, ha ez csupán a nagy októbert idézi. Nekünk a nagy október nem egy a forradalmak közül, hanem a forradalom maga. Igaz, mögötte ott lángolnak a parasztfelkelések tüzei, ott sejlik a Bastille izzó zsarátja, ahogyan a mi 48-unk rőzselángja is, amely a maga idejében egész Európát be­világította, és a népek reményeit táplálta. A nagy októ­ber a mj 1919-ünk megszülője is volt. Nélküle a magyar proletár nehezebben gyújtotta volna meg a társadalmi megváltást ígérő őrfáklya lobogó lángját. Bár hosszú volt az út innen 1945-ig, de a mi legmé­lyebb történelmi fordulóink kiteljesedésének magját a nagy október talaja óvta, vigyázta, növesztette sudár fává. A történelmi tényeket sokszor felelevenítettük már az évfordulók alkalmával. Mindenki tudja, az Aurora ágyú­inak torkolatfénye hogyan gyújtott hajnalt a nagy orosz tél sötétjében. Mindannyian jó ismerjük Lenin meghatá­rozó szerepét a döntés meghozatalában, a végrehajtás következetes kiteljesítésében. Tudjuk, hogy az orosz pro­letár és a békés természetűnek vélt muzsik miként nyúj­tott kezet egymásnak ahhoz, hogy kiforgassák sarkaiból a cári rendet, és létrehozzák a proletár államot. Azt is jól tudjuk, hogy a forradalmat győzelemre vinni még nem maga a beteljesedés. A forradalom vívmányait megőrizni, a megnyert hatalmat megtartani, igazi erőfe­szítéseket kíván. Nehéz próbatétel a megbuktatott régi rend híveinek ádáz rohamait visszaverni, győzedelmes­kedni a volt uralkodó osztály határokon átnyúló összefo­gása fölött. Ehhez kell a lenini eszme, a párt, amely jeltűz, messzi­re világít, amelynek fénye eligazít minden tenni szándé­kozó, áldozatokat is vállalni kész forradalmárt. Büszkék vagyunk azokra a magyar internacionalistákra, akik Le­nin zászlaja alá álltak, és vérüket ontották az „orosz forradalom” győzelméért. Ök tudták jól, nem egy „idegen1 nép ügyének zsoldosai, hanem önnön osztályos társaik­nak a sorsáért is harcolnak. Ök is ott küzdöttek azok között, akik Lenint vallották vezérüknek és a pártot az érlelő erejüknek. Mennyi múlott azokon, akik fegyvert fogtak és fegyve­rekkel néztek farkasszemet a nagy október szellemében és hitében! De mennyi múlott azokon is, akik „csak” a hátországban élték a maguk civil életét, tették a dolgu­kat.- szántottak és vetettek, táplálták a kohók tüzét, krumplit termesztettek és kenyeret sütöttek, ruhát varr­tak és sebeket gyógyítottak, romot takarítottak és papír­ra álmodták a holnap gépeit és gyárait, iskoláit és szín­házait. Hányszor jutnak ők az eszünkbe, ha forradalmat emlí­tünk? Hányszor hajtunk fejet az ő emlékük előtt, ha a harcban elesettek hőstetteit idézzük? A forradalom az harc, mindenek előtt harc. De a forra­dalom vívmányait fenntartani aligha lehetne civilek nél­kül. A fegyvert fogó százezrek mögött ott vannak a seré­nyen munkálkodó milliók is. Ha többször nem, most az egyszer gondoljunk rájuk is. Méghozzá úgy, mint a for­radalom névtelen munkásaira, akik a füst és lángok kö­zött a békés holnapokat hordozzák vágyaik mélyén. Így válik a forradalom elválaszthatatlan elemévé a bé­kés építőmunka. Nem lehet fegyvert fogni úgy, hogy ne gondoljunk ugyanakkor a holnapok „civil" teendőire is. A harcos nem lehet meg a munkás, a paraszt és a szel­lemi dolgozó nélkül. A nagy október fényei ezt az összefüggést is megvilá­gítják. Amikor tehát a mának szóló üzenetét olvassuk ki Lenin októberének, akkor abban megtaláljuk a békés épí­tőmunka hangsúlyozását is. Ehhez a tevékenységhez is a nagy október teremtette meg a lehetőséget. Ez a lehető­ség is a lenini forradalom öröksége. A mi örökségünk is, amivel élni, amivel jól sáfárkodni nemcsak jogunk, de kötelességünk is. Ma dolgozni kell október szellemében. Ma a jobb hol­napokért kell küzdeni október szellemében. Ma a felemel­kedés szolgálata adja október örökségét. Ez sem könnyű feladat. Jól tudjuk mindannyian. Nem könnyű a világ mostani állapotában, amelynek fennma­radásáért, az oktalan pusztítás elkerüléséért jó okunk van erőfeszítéseket tenni. Erőfeszítéseket tenni mindannyi­unknak, mert Lenin októbere nem egy párt forradalmi győzelme, nem egy ország dicsősége, hanem mindannyi­unké, a világ minden haladó gondolkodású emberéé. Felemelő, csodálatos örökség ez. Büszkék vagyunk rá G. Molnár Ferenc Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács tegnapi ülésén jóváhagyólag tudo­másul vette az 1986—1990- es évekre szóló magyar— Vietnami tervegyeztetés le­zárásáról készített jelentést. A kormány megtárgyalta és elfogadta az energiagaz­dálkodás, a gazdaságos anyagfelhasználás és techno­lógiák korszerűsítésének, va­lamint a melléktermékek és hulladékok hasznosításának a következő évekre szóló programját. Megjelölte a minisztériumok, az országos hatáskörű szervek és a gaz­dálkodó szervezetek ezzel kapcsolatos feladatait, egy­úttal döntött a programok végrehajtását segítő pénz­ügyi kedvezményekről. Ügy határozott, hogy a progra­mokat be kell építeni a VII. ötéves tervbe. A Minisztertanács módo­sította az általános jövede­lemadóról. valamint a la­kossági adóigazgatási eljá­rásról és az illetékhivatalok­ról szóló jogszabályokat. A módosítás — az 1984-től al­kalmazott elvekből és az arányosabb közteherviselés megvalósításának követel­ményéből kiindulva — az évi 200 ezer forint alatti jö­vedelmek esetében kisebb mértékű adócsökkentés, il­letve a magasabb jövede­lemkategóriákban emelés! ír elő. A kormány jelentést hall­gatott meg a folyamatban lévő és a közelmúltban be­fejezett központi nagyberu­házásokról. Megállapította, hogy nagyabb részük a ter­vezett költséghatárokon be­lül, határidőre elkészült, azonban további erőfeszíté­seket kell tenni a kivitelezé­sek időtartamának csökken­tése érdekében. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents