Népújság, 1985. november (36. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-27 / 278. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVI. évfolyam, 278. szám ARA: 1985. november 27., szerda 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A daru... „Egy építőipari cég ajánlkozott a tetőcserére — meséli egy gyöngyösi fő­mérnök. — Három és fél millióért végezték volna el. Mi ezt soknak talál­tuk, ezért inkább társadal­mi munkát szerveztünk, és tizedannyi költségből ki­hoztuk. Utólag megnéztem a kelléklistájukat: két da­rut írtak be, annyit akar­tak felhasználni. Mi egy darut vettünk bérbe egy közeli vállalattól, és csak pár óráig használtuk, már vissza is vihettük, végzett... Nem tudom, ők mit. csi­náltak volna a két daru­val ... Talán az egyik sán­tított és a másik támasz­totta volna...” A sánta emelőszerkezet példája — mindnyájan lát­hatjuk — csak egy a re- gimentnyi közül. Alkalma­sint valamennyien tudnánk hasonló történettel szol­gálni, amelyben nem a fémberendezés, acélszer­kezet, hanem a húsból, vér­ből lévő emberek gazda­sági morálja sántított. így van ez kicsiben, amikor a kofa állott tyúktojást sóz rá a gyakorlatlan háziasz- szonyra, amikor a rádió- szerelő egy forrasztásért 195 forint munkadíjat szá­mol fel. S így van ez na­gyobb méretekben is, ami­kor — mint a daru-példa mutatja — vállalati szin­ten próbálnak — próbá­lunk? — visszaélni a jó­hiszeműséggel, vagy a hoz­záértés hiányával. Nincs okunk feltételezni, hogy a nemzetközi üzletkötésben nem történnek kísérletek hasonló beugratásokra, ámbár a külkereskedők az ilyen ballépéseket nem ve­rik nagy dobra. Ott már tíz-, vagy százmilliók fo­rognak kockán, ha nincs résen az illetékes. Résen kell lenni? Vál­junk dörzsöltté, agyafúrttá, rafinálttá, minden hájjal megkentté, fifikussá? Ez is megoldás: a valóság rá­szorítja az embert. Néha még a lélegzetvételhez sem nélkülözhető az óvatosság. De nem tűnik túl vonzó­nak az a gazdasági élet, amelyben a rafinéria a kapcsolatteremtés megha­tározó tartalma lenne. Nemcsak hogy nem vonzó, hanem hatékony sem vol­na a módszer. S nemcsak hosszú távon, hanem már középtávon is megbukna az alkalmazó. Maga az itt taglalt daru-példa is iga­zolni látszik ezt. Hiszen a cseles építőipari céggel az említett gyöngyösi vállalat már hatszoros körültekin­téssel bocsátkozik üzletkö­tésbe legközelebb. Az is érthető lenne, ha kihasz­nálva az építőipari túlkí­nálatot: más partnert ke­resnének az esetleges kí­nálkozó munkákhoz. Így a fondorlattal megcélzott „extraprofit” helyett üres zseb az eredmény. Ügy tűnik, hogy a nye­reség megtartásáért, növe­léséért erőltetett megújulás inkább szervezési, műsza­ki, gazdálkodási területen bontakozna ki hasznosab­ban. Persze, ez se könnyű, itt is becsúsznak balfogá­sok, s megtépázhatja a te­kintélyt egy-egy fiaskó. Mégis kevésbé ártalmasnak ■látszik, ha a több jó kez­deményezés között adódik néhány hiba, mintha a7. üzleti erény kezd bicegni. Molnár Pál A HELSINKI ZÁRÓOKMÁNY SZELLEMÉNEK FOLYTATÁSA VOLT Befejeződött az európai kulturális fórum Hat hétig tartó tanácsko­zássorozat után kedden a hajnali órákban plenáris üléssel befejezte munkáját Budapesten, az európai kul­turális fórum, összehívásá­ról két évvel ezelőtt hatá­roztak Madridban, a helsin­ki záróokmányt aláíró 33 európai és a 2 észak-ame­rikai állam képviselői. A ta­nácskozásra a helsinki fo­lyamat részeként került sor, de sajátos új vonása volt, hogy munkájában kiemelke­dő kulturális személyiségek, alkotóművészek vettek részt. A fórumon a kulturális al­kotótevékenység, terjesztés és együttműködés kérdéseit vitatták meg. Az első hét plenáris ülé­seit követően négy munka- bizottságban folyt az esz­mecsere. A résztvevők a képző- és iparművészet, az építészet és a műemlékvé­delem; az előadóművészetek, a film, a rádió és a televí­zió kulturális műsorai; az irodalom, a könyvkiadás és a műfordítás; továbbá az egymás kultúrájának isme­retével és a kulturális örök­séggel összefüggő területeken vizsgálták meg az együtt­működés továbbfejlesztésé­nek lehetőségeit. A részt vevő államok kul­turális életének vezető kép­viselői valamennyi szakmai területen hasznos és érdemi eszmecserét folytattak. A küldöttségek, a tanácskozás munkájában részt vevő kul­turális személyiségek, szá­mos konstruktív javaslatot terjesztettek elő a két- és többoldalú kulturális együtt­működés továbbfejlesztése érdekében. A hétfőn késő este kez­dődött nyílt plenáris záró- ülésen sorrendben Francia- ország, IS! agy-Britannia, Luxemburg, Ausztria, a Né­met Szövetségi Köztársaság, a Német Demokratikus Köz­társaság, Spanyolország, Csehszlovákia, Lengyelor­szág, Portugália, az Ameri­kai Egyesült Államok, Tö­rökország, Olaszország, Bul­gária, Dánia, Norvégia, Hol­landia, Svédország Szovjet­unió és Kanada képviselője szólalt fel. A delegátusok méltatták a fórum jelentőségét a helsin­ki folyamatban, hangoztat­ták azt az óhajukat, hogy a fórum eredményei, a kul­turális együttműködést szol­gáló javaslatok a tanácsko­zás befejeztével ne merülje­nek feledésbe. Elismerésü­ket fejezték ki a vendéglátó ország kormányának és a magyar népnek, valamint a fórum végrehajtó titkársá­gának a tanácskozás meg­rendezéséhez nyújtott fel­tételekért, körülményekért, a szervező munkáért. Kife­jezésre juttatták, hogy a kulturális fórum a helsinki folyamat jelentős állomása. amely hozzájárult a nemzet­közi párbeszéd előmozdítá­sához, a szakmai és baráti kapcsolatok, a kölcsönös megértés elmélyítéséhez, az európai népeket összekötő közös humanista értékek tu­datának erősítéséhez. Végül a magyar küldött­ség nevében —, s házigaz­daként — Köpeczi Béla művelődési miniszter, a de­legáció vezetője szólalt fel. Elöljáróban utalt a fórum egyedülálló vonására, a kon­ferencián részt vett kultu­rális személyiségek aktív, gyümölcsöző tevékenységé­re. Hangoztatta: a kulturá­lis fórum nagy felelőssége, hogy az itt elhangzott ja­vaslataikból az államok igye­kezzenek mindent megvaló­sítani, ami megvalósítható a két- vagy többoldalú együtt­működésben. Ezután a tanácskozás vi­táit idézve arról szólt, hogy a különböző társadalmi rend­szerekhez és kulturális ré­giókhoz tartozó országok képviselőinek eltérő néze­tei vannak a kultúra funk­cióiról és a kulturális po­litikáról, annak feladatairól. A résztvevők különböző né­meteket képviseltek, egye­bek között az alkotás sza­badságáról, az emberi jogok érvényesítéséről a kultúra területén, a kulturális jo­gokról és értékekről, az ál­lam, illetve az egyén szere­péről — mutatott rá. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nemcsak az elválasztó vonások jellemzik a mai európai helyzetet. Van­nak olyan közös sajá­tosságaink, amelyek nem csupán az európai kul­turális örökségből származ­nak, hanem azokból a leg­humánusabb törekvésekből is, amelyek ma az irodalom­ban, a művészetekben és a tudományban Európa min­den régiójában jelen vannak és amelyekről oly sok be­szédes példát adtak a fóru­mon felszólalt írók, művé­szek és tudósok. — Véleményem szerint nem szabad az ellentéteket absztrakt módon túlhangsú­lyozni és ezzel az együttmű­ködést akadályozni — foly­tatta. — Mi. magyarok végig azon az állásponton voltunk, hogy nem a konfrontációt kell keresni, hanem az együttműködést. Ha a poli­tikában nincsen más alter­natíva, mint a békés egy­más mellett élés —, s ezt bizonyította Mihail Gorba­csov és Ronald Reagan gen­fi találkozója —, akkor nem hisszük, hogy éppen a kul­túrában kellene ennek az el­lenkezőjét tenni, csak a kon­frontációt és nem a koope­rációt érvényesíteni. Meg­győződésem, hogy Európa értelmiségének nyugaton és keleten egyaránt egyik nagy reménysége volt a kulturá­lis fórum, s e reménységet nem szabad megcsalatkoztat- ni. Ezért, mint házigazda szeretném felhívni a jelen­lévő kormányok képviselőit, hogy a konferencia szellemét ne engedjék meghamisítani, ne engedjék az ellentéteket túlhangsúlyozni és az együtt­működés szerepét lebecsülni. Segítsenek abban, hogy a többség, mindenekelőtt a kulturális személyiségek ál­tal óhajtott kooperáció szel­leme erősödjék és vigyük tovább azokat a gondolato­kat, amelyek közös sorsun­kat, Európát és a békét szol­gálják. A továbbiakban kijelen­tette: a Magyar Népköztár­saság delegációja megelége­déssel állapíthatja meg, hogy a konferencia jó mun­kalégkörben zajlott le. Ha­zánk mindent megtett annak érdekében, hogy teljesítsük szervezői feladatainkat és ezzel hozzájáruljunk e fó­rum sikeréhez. Köpeczi Béla végezetül hangsúlyozta: — A kulturális fórum va­lami újnak a kezdete az eu­rópai kulturális együttmű­ködésben, s reméljük, hogy ezt mindenki így is fogja fel, a jövő év novemberében sorra kerülő bécsi konferen­ciára való felkészülés szem­pontjából is. A fórum egy folyamat része, s reméljük, hogy e folyamatnak nem akadályozója, hanem éppen ellenkezőleg, előbbrevivője lesz. Végül az ülés elnökeként Köpeczi Béla befejezettnek nyilvánította a tanácskozás munkáját. Véget ért a nemzetközi tanácskozás a magyar gazdaságról Kedden befejeződött az a kétnapos nemzetközi tanács­kozás, melyet a Magyar Ke­reskedelmi Kamara és a ■bécsi székhelyű Dunaeuró- pa Intézet rendezett több mint száz nyugati üzletem­ber részére a Duna Inter­continental Szállóban. A konferencia résztvevői a nap folyamán magyar partnereikkel üzleti tárgya­lásokat folytattak. Huszon­nyolc osztrák, NSZK-beli és angol cég képviselői 56 ma­gyar vállalatot kerestek fel. Többek között kohászati, vegyipari cikkek, bányászati termékek, irányítástechnikai és élelmiszeripari berende­zések adásáról, illetve véte­léről tárgyaltak. Üzleti meg­beszéléseiken szó volt koo­perációs kapcsolataik bőví­téséről is. Tárgyaltak ma­gyarországi vegyesvállalatok alapításának lehetőségeiről is és vizsgálták újabb har­madik piaci vállalkozások létrehozásának feltételeit. (MTI) Losonczi Pál befejezte vasi látogatását Losonczi Pál, a Magyar Szocialista Munkáspárt Po­litikai Bizottságának tag­ja, az Elnöki Tanács elnöke Vas megyei látogatásának második napján Vasvárra látogatott. A magas rangú vendéget elkísérte Horváth Miklós, a Vas megyei párt- bizottság első titkára, és Bors Zoltán, a megyei ta­nács elnöke. Az Elnöki Tanács elnökét, Vasváron Nagy György, a városi jogú nagyközség párt- bizottságának első titkára tájékoztatta a település éle­téről, a közigazgatási terü­letén — a Hegyhát tájegy­ségen — élők helyzetéről, gondjairól. Elmondta, hogy a nagyközségben — amely 1984 januárjától kapott vá­rosi jogot —,' négy társköz­ségben, s a közigazgatási te­rületén lévő további 19 fa­luban összesen csaknem 18 ezren élnek. Boros Pál párttitkár a pártalapszervezet munkájá­ról számolt be. Losonczi Pál kétnapos va­si látogatásának befejezése­ként a gersekaráti faluköz­pontot és a község épülő is­koláját kereste fel (MTI) Szebb, kulturáltabb életünkért Közművelődési aktíva Egerben Előtérbe kell állítani a közművelődési munka minőségi fejlesztését, a közvetített értékek tuda­tos kiválasztását, a különböző rétegek és csopor­tok, az egyének valóságos igényeinek figyelemmel kísérését. Lényeges a művészeti értékek megked- veltetése, történelmi és [kulturális emlékeink fel­tárása, hagyományaink ápolása. Fejleszteni szük­séges az amatőr művészeti mozgalmakat, a szabad idő hasznos eltöltését célzó szórakozási lehetősé­geket — e központi gondolatok jegyében tanács­kozott tegnap, kedden az MSZMP Heves Megyei Bizottságán a közművelődési aktíva. A megjelent népművelő­ket, könyvtárosakat, múzeu­mi szákembereket, s a töb­bi, a művelődésben dolgozó meghívottat Haffnerné dr. Miskolczi Margit, a megyei pártbizottság osztályvezető­je köszöntötte. Ezután át­adta a szót Kiss Sándornak, az MSZMP Heves Megyei Bizottsága titkárának, aki a közművelődés előtt álló leg­fontosabb feladatokról be­szélt. Mondandójában első­sorban a megyei pártbizott­ság ez év szeptember 19-i ülésének határozataira tá­maszkodott. Mint hangsú­lyozta: lényeges, hogy még szélesebb körben megismer­jék a határozatot, s az ér­dekeltek felhasználják napi munkájukban. Bevezetőben visszatekintett az elmúlt tíz esztendőre: az MSZMP KB 1974 márciusi határozata és a megyei pártbizottság 1974 júniusi állásfoglalása óta el­telt időre. Akkor hosszú tá­vú tervek születtek, viszont azóta lényeges események történtek, érdemes elemezni a tapasztalatokat. Az elmúlt esztendőben az országos köz- művelődési tanácskozás is ilyen szellemben tekintette át a kulturális életet. A megyei pártbizottság titkára röviden vázolta azo­kat a kül- és belpolitikai té­nyezőket, amelyeket szám­ba kell venni a célkitűzések megvalósításához. Utalt ar­ra, hogy nem könnyű átte­kinteni világunkat, viszont a közművelődésben dolgo­zóknak tisztánlátásra és ha­tározott véleményre van szükségük. Sok szó esik a gazdaság- és kultúra viszo­nyáról, a XIII. pártkong­resszus ebben világosan fog­lalt állást: minden poszton kiművelt emberfők kellenek. akik politikailag is helyes álláspontot foglalnak el. Ilyen szempontból a műve­lődés nem szorítható hát­térbe. Ezt követően az évtized közművelődési folyamatai­ról szólt. Mint elmondta, nem igaz, hogy megállt az előrehaladás. Ugyan az el­ső szakasz dinamikusabb, erőteljesebb volt, s azóta le­lassultak a változások. Még­is látni kell, hogy mind szé­lesebb rétegekhez jutnak el a kultúra kincsei, s egyre többen szólhatnak bele a művelődés irányításába. Ele­mezte megyénk helyzetét, számot vetve a különböző területek helyzetével. Sok (Folytatás az 2. oldalon) Kiss Sándor: — Kiművelt emberfőkre van szükség ... Jelentős feladatok állnak megyénkben is a közművelődés szakemberei előtt (Fotó: Perl Márton}

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents