Népújság, 1985. november (36. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-26 / 277. szám

2 NÉPÚJSÁG, 1985. november 26., kedd A KOMMANDÓNAK NEM VOLT SZERENCSÉJE Véres túszszabadítás Vasárnap, az esti órákban egy kommandóosztag, amely Egyiptomból érkezett a nap folyamán a Vallettái repülő­térre, kiszabadította az Egyiptair Boeing 737-es utasszállító gépének utasa­it. A katonai beavatkozás azonban tragikusan, nagy véráldozatokkal járt. A különitményesek be­gyakorolt szokása szerint az egyiptomi katonák először berobbantották a Boeing 737- es két bejárati ajtaját. Ezt észlelve, a géprablók az uta­sok és a személyzet ellen fordultak. Gránátokat rob­bantottak az utastérben, és lövöldöztek. Báni Galal parancsnok mindvégig az egyik terro­rista revolverének volt a rabja. A túszmentési kísér­let idején rálőttek; ő lebu­kott, de baltával sikerült megölnie támadóját. Ké­sőbb, az éjszakai órákban, láthatólag sebesülten. azt mondta : egyetértett az egyiptomi kommandóakció­val, mivel a gépeltérítők beteges örömmel szedték fő­leg amerikaiak közül ki­szemelt áldozataikat. Az egyiptomiak — szerinte — jól hajtották végre a meg­bízatást, de nem volt sze­rencséjük. Egy ausztrál túlélő — aki csodával határos módon, a lövöldözés, a kézigránát-rob­banások és a fedélzeten ki­tört tűz ellenére valahogyan eljutott a gép ajtajáig, s így megmenekült — a vallettai kórházban azt nyilatkozta, hogy az ajtók berobbantása A bűnös: a „Kate” hurrikán Természeti csapás Kubában Kubában a hét végén is folytatódtak a helyreállítási munkálatok a szigetország középső részén kedden elvo­nult „Kate" hurrikán pusz­tításai után. Az újabb felmérések sze­rint rendkívül súlyos káro­kat szenvedtek az ország cu­kornádültetvényei. Szinte le­hetetlenné vált a hurrikán puszításai következtében a cukornád gépi aratása. Az ország középső részén lévő hét megyében károkat szen­vedett csaknem valamennyi cukornádültetvény, A hurri­kán megrongálta az ipari létesítményeket, s a hozzá­juk csatlakozó raktárakat is Sok gyár tető nélkül ma­radt. Igen súlyosak a vesztesé­gek a jelentős részben ugyancsak exportra szánt citrusfélék esetében is: any- nyi bizonyos, hogy több százezer quintalnyi (1 quin­tal 46 kilogramm) déligyü­mölcs ment veszendőbe a szélvihar következtében. Na­gyok a veszteségek a banán­ültetvényeken is; csaknem teljesen megsemmisült a ter­més 700 cabellerianyi terü­leten. A lehullott binántés más gyümölcsféléket most igyekeznek a lehető legna­gyobb mennyiségben össze­gyűjteni és a városokba szál­lítani. Havannában a villany­áram- és a vízszolgáltatást 80 százalékban sikerült hely­reállítani. Ugyancsak kija­vították már a használha­tatlanná vált telefonvezete- kek 60 százalékát. Sajtóérte­kezletet tart Hani Galal. az egyiptomi repülőgép kapitánya, aki maga is megsebesült a légi­kalózokkal folytatott össze­csapásban (Népújság- telefotó: Reuter — MTI — KS) után az egyiptomi katonák a nagy kavarodásban nem tudták megkülönböztetni egymástól a terroristákat és az utasokat, s így néhány utas az ö lövéseiktől vesz­tette életét. Vita tört ki Kairó és Athén között, mert az egyip­tomi hatóságok a görög fő­város repülőterének bizton­sági rendszerét hibáztatják azért, hogy fegyverek jut­hattak fel a gépre. Az athé­ni illetékesek — a repülő­tér bojkottjától félve — he­vesen tiltakoznak a vád el­len, s a repülőtér biztonsá­gi szabályait „drákóiaknak’ mondják. A két arab nyelvű kuvaiti lap hétfői számában közzé­tette a magái „Egyiptomi Felszabadítási Szervezetnek" nevező csoport levelét, amely­ben az eddig ismeretlen mozgalom magára vállalta az Egyiptair Boeing—737- esének vasárnapi eltérítését A kézzel írott levélben az állítólagos szervezet azt hangoztatta, hogy ..akciója Hoszni Mubarak rendszere, valamint az amerikaiak és a cionisták egyiptomi jelen­léte ellen irányult". A géprablók hovatartozá­sát illetően vasárnap még más értesülések voltak: ők maguk az „Egyiptomi For­radalom'' nevű szervezet tagjainak mondták magukat rC Külpolitikai kommentárunk J—i A máltai tragédia ENGEDTESSEK MEG E SOROK ÍRÓJÁNAK. hogy mondandóját egy szubjektív vallomással kezd­je. Kevés pontja van ennek a zaklatott világnak, ahol olyan nehéz elképzelni életeket kioltó géppisz­toly-sorozatot. véresen egymásra zuhanó testeket, mint Máltán. Jártam ezen a világszép mediterrán szigeten, ahol majdnem maradéktalan közbiztonság­ról és egészen minimális bűnözésről beszélhettünk eddig. A tragédia részletei immár közismertek: ez a hét­vége öt kontinens sok millió családjának békéjét kavarta fel. Régi igazság, hogy az ember minden ha­lottban egy kicsit önmagát siratja. Hiába ül a föld kerekség bármely pontján kényelmes foteljében hát­radőlve az átlagos televíziónéző vagy rádióhallgató, óhatatlanul arra gondol, hogy ő vagy az ő családin is ott lehetett volna az áldozatok között. Ma már eh­hez nem kell hajóra vagy repülőgépre ülni, elég be­váltani valamelyik bankban egy csekket, esetleg — mint az már kétszer megtörtént Belgiumban — ele« egy szupermarketben élelmiszert vásárolni . . . JUSTITIÁT, AZ IGAZSÁG ISTENNŐJÉT bekötőt! szemmel ábrázolják. Ha lenne istene vagy istennője a terrornak, az ő szemén több kendő lenne. A terror­ra — és különösen napjaink terrorizmusára — egye­bek között éppen az jellemző, hogy áldozatai behe- lyettesíthetők : az iszonyat pillanataiban éppoly név­telenek és arctalanok, mint maguk a gyilkosok Kik voltak valójában a géprablók? Athénben vit­ték fel a gépre a gyilkos fegyvereket vagy azok már az athéni induláskor a gépen voltak? Helyes volt-e a rohammal kapcsolatos egyiptomi döntés és a mál­tai kabinet hozzájárulása? Ilyen esetekben főleg — szinte csak — a túszok élete számit vagy az az elv is. hogy az orvgyilkosok sose úszhassanak meg bün­tetlenül ilyen tömegmészárlást? JOGOS KÉRDÉSEK EZEK, de válasz voltaképpen nincs és belátható időn belül nem is lesz rájuk. Harmat Endre Frankfurti merénylet Harmincnál is több — fő­ként amerikai — sebesültje van Majna-Frankfurtban a vasárnapi pokolgépes me­rényletnek. Mint ismeretes, egy amerikai bevásárlóköz­pontnál gépkocsiba rejtett pokolgép robbant. A merény­let elkövetőinek személyét eddig nem sikerült kideríte­ni, de a hatóságok — egy augusztusi, hasonló akció alapján — szélsőbaloldali terroristákra gyanakszanak Újabb országok gyárthatnának nukleáris fegyvereket Az amerikai Carnegie-ala- pítvány hétfőn közzétett je­lentése szerint az elmúlt év­ben tovább nőtt annak ve­szélye. hogy újabb országok gyártanak nukleáris fegy­vert. A jelentés több olyan országot sorol fel. amely már igen közel áll a nukleá­ris fegyverek előállításához, ezek között szerepel Izrael. Dél-Afrika, Pakisztán, to­vábbá India és Brazília. Izrael és Pakisztán egye­bek között a nukleáris fegy­verek előállításához szüksé­ges berendezésekhez jutott az elmúlt években. Ezeket a berendezéseket, köztük nukleáris fegyverek működ­tető szerkezeteit illegális úton szerezték be Európában és az Egyesült Államokban. Dél-Afrika számos ameri­kai nukleáris technikust szerződtetett, annak ellené­re. hogy az amerikai tör­vények elvben megtiltják az Egyesült Államok polgárai számára a közreműködést a pretoriai rezsim nukleáris programjának megvalósítá­sában. A tanulmány szerzője Leonard Spector korábban az amerikai szenátus meg bízásából részt vett az atom­fegyverek elterjedését eltil­tó nemzetközi szerződés ki dolgozásában. A jelentés ha­ladéktalan lépéseket sür­get a nukleáris fegyverek előállításához szükséges anyagok és eszközök, beren­dezések illegális forgalmá­nak megakadályozására, il letve a legálisan kereskedel­mi forgalomba kerülő be­rendezések felhasználásá­nak szigorú ellenőrzésére A HÖTECHNIKA ÉPÍTÖ- ÉS SZIGETELŐ VÁLLALAT felvételre keres a Gagarin Hőerőmű Vállalat üzemében lévő munkahelyre, karbantartási munkák irányítására művezetői munkakörbe 1 fő dolgozót. Iskolai végzettség nehézipari műszaki egyetem, metallurgus szakon végzettek. Fizetés megegyezés szerint. JELENTKEZNI LEHET: MISKOLC, III. Felsőszinva u. 73. sz. alatt, Nádaskay Tibor rayonvezetőnél. A GREENPEACE-ÜGY UTÁN: A halál az atollokon maradt Tízévi börtönbüntetést sza­bott ki egy új-zélandi bí­róság a francia titkosszol­gálatnak arra a két tisztjé­re, akik közreműködtek a Greenpeace hajójának fel- robbantásában, melynek kö­vetkeztében életét vesztette egy portugál fotoriporter. Az ítélet nem szól a bűnösök Franciaországba való kito­loncolásáról, így feltételezhe­tő. hogy nem is csillapítja le azt a feszültséget, ame­lyet a Rainbow Warrior-ügy a francia belpolitikában, Párizs és Wellington kap­csolataiban felkorbácsolt. A környezetvédők és a fran­cia hatóságok harcának okát sem szünteti meg: az atom­halál fenyegetése ott maradt a csendes-óceáni atollokon. Maga Mitterrand elnök is gyakran azzal érvel, hogy a korallszigeteken végrehaj­tott nukleáris kísérletek „nem veszélyesek" a térség lakóira. Az elmúlt húsz év azonban éppen az ellenke­zőjét bizonyítja. Franciaország azután he­lyezte át atomrobbantásait a Csendes-óceánra, miután el­veszítette Algériát, és vele a kísérletekre alkalmas si­vatagot. Először 1966-ban ke­rült sor atomrobbantásra a korallszigeteken. Már az el­ső kísérletek is súlyos kör­nyezeti károkat okoztak: ra­dioaktiv hulladék borította be a szigeteket, tengeri ál­latok partra vetett tetemei fertőzték a levegőt. Az első igazi katasztrófa 1968-ban következett be: egy 2,5 me­gatonnás hidrogénbomba fel- robbantása miatt hat évre „tiltott zónának' kellett nyil­vánítani Fangataufa-atollt. Ezután folytatták a kísérle­teket Muroroán. A franciák csupán három atollon építettek óvóhelye­ket, holott a robbantások körzetében mind az ötven aprócska szigeten emberek laktak. Az egészségügyi el­lenőrzéseket katonai orvo­sok végezték, akik eredmé­nyeiket nem hozták nyilvá­nosságra — a radioaktív su­gárzásokat mérő intézet munkatársait nem engedték a helyszínre. Hiába volt minden til­takozás: Üj-Zéland és Auszt­rália 1973-ban a hágai nem­zetközi bírósághoz fordult, de Franciaország tagadta a bíróság illetékességét. A francia technikusok 1975-ben ezer méter mély gödröket kezdtek ásni a ten­gerbe a kísérletekhez. Sen­ki sem törődött azzal, hogy a robbanásban megreped a föld és radioaktív gázok szabadulhatnak el. 1979-ben egy 150 kilotonnás bomba robbantásakor egymillió köb­méter anyag szakadt le az' atollról, és a radioaktív sej­tek óriási pusztítást végez­tek a tenger élővilágában. Egy évvel később egy cik­lon húsz kiló plutóniumot sodort szét a tengerben. Paradox helyzet: a nukleá­ris kísérletek annyira tönk­retették már az atollt, hogy szakértők szerint immár ka­tonai célokra sem igen al­kalmas a terep. A nukleáris robbantások nemcsak a több ezer kilomé­teren elterülő korallszigetek lakóinak életére hatnak ki. (Mururoa Francia-Polinézia keleti részén fekszik, alig 1000 kilométerre a központ­tól, Tahititól.) Döntő a be­folyásuk a csendes-óceáni francia területek politikai mozgalmaira. — Tahiti nem Üj-Kaledónia — mondják Gauguin és Jacques Brel szigetén mostanában, ahol a függetlenség követelői nem örvendenek olyan népszerű - ségnek, mint az új-kaledó niai kanakok körében Ugyanis a francia kormá­nyok — éppen, hogy elejét vegyék itt is a tiltakozás­nak — hatalmas pénzeket költöttek és költenek Tahiti modernizálására, gazdaságá­nak felvirágoztatására. Ma már egy polinéziai szigetla­ké is élvezheti a nagyváro­si áldásokat, a tucatházak­tól a forgalmi dugókig. Ide­jönnek a távolabbi szigetek­ről is azok. akiket az atom- kísérletek elűznek otthonuk ból. Franciaországnak egyelő­re nem kell aggódnia Ta­hiti és a környező szigetek miatt, még akkor sem, Ka az aucklandi merénylet után Greenpeace-zászlók jelen - tek meg a főváros, Papee.te több iskoláján. Valószínűleg nem kell félnie a „nászutas- párnak" álcázott két fran­cia titkosügynöknek sem attól, hogy megőszülnék az új-zélandi börtönben. Quiles francia hadügyminiszter már az ítélet napján támogatásá­ról biztosította őket és fel­tételezhető, hogy Franciaor­szág mindent latba vet- ..— akár a kereskedelmi bojkott eszközét is — hogy előbb utóbb hazahozza „kétbalke zes" állampolgárait. Göbölyös László

Next

/
Thumbnails
Contents