Népújság, 1985. november (36. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-20 / 272. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVI. évfolyam, 272. szám ARA: 1985. november 20., szerda 1,80 FORINT Gorbacsov és Reagan megbeszélései Megkezdődött a genfi szovjet—amerikai csúcstalálkozó Gorbacsov és Ronald Reagan első megbeszélésük élőit (Telefotó: AP — MTI — KS) Kölcsönösen Ilyentájt, késő ősszel már megyénkben is hagyo­mányosak a találkozók nyugdíjasainkkal. Már ed­dig számos kedves, ese­ményről Kaptunk értesítést, hírt, s egészen biztos, hogy a következő napokban, he­tekben további helyekről érkezik meleg hangú meg­hívás. Tiszteletre méltó, szép tradíció ez, méltán dobogtatta meg a szíveket, csillantotta fel a szemeket kezdeményezésének a gon­dolata s folytatásának a gyakorlata egyaránt. Hi* szén annyi mindent jelent az idős emberek számára! Akkor erősíti a régi mun­kahellyel, munkatársak­kal való kapcsolatot, arni- Kor talán a legnagyobb szükség van erre, amikor a búcsú elszakadáshoz, végleges eltávolodáshoz is vezethetne. Amit kimon­dani is iszonyú, nem még átérezni! Mivel az együtt töltött éveket, évtizedeket roppant nehéz elfeledni, a nagyobb kollektívákhoz való tartozásról nagyon rossz lemondani. Különö­sen az öregkorban szük­séges a nagyobb biztonsá­got adó környezet, a csa­ládon kívül a megszokott kollégák. régi barátok, ismerősök hitet, reményt, erőt adó közelsége is. Nem utolsósorban pedig a se­gítsége, támogatása. Mert az sem utolsó, hogy az említett találkozókon — tekintettel a nagyobb meg­próbáltatást jelentő télre, s a közelgő nagy ünnepek­re — a terített asztalok­nál a baráti szavakon túl kisebb-nagy óbb ajándé­kok, pénzösszegek is vár­ják a nyugdíjasokat. S legtöbbjüknek bizony jól jön a figyelmesség, legin­kább pedig azoknak, akik a postásra alig-alig szá­míthatnak, akik igen ke­vésből élnek. Sokuknak ta­lán éppen ezek a meghívá­sok, vendégségek, juttatá­sok az egyedüliek, ame­lyek megaranyozzák az év utolját, s ünneppé teszik már a karácsony előtti hétköznapokat is egy ki­csit. Ezek jelentik a meg­szokottnál többet, neta­lán ebből futja másokat is valamelyest megörvendez­tetni. Mert a nyugdíjasok sem csak saját boldogsá­gukra vágynak, ők is törik a fejüket egy-egy meglepetésen — mások, hitveseik, gyermekeik, unokáik számára. Még ha saját maguktól spórolják is el. Ugyanakkor a vendéglá­tók, a még aktív korban levők számára is élményt hozóak a nyugdíjas-talál­kozók. Miután nemcsak ad­nak, hanem — kapnak maguk is. Véleményt, ta­nácsot életükhöz, munká­jukhoz, tapasztalt, gyakor­lott kollégáiktól, kolléga­nőiktől. Kötetlen beszélge­téseik alkalmával egy sor olyan kérdésben juthatnak hasznos felvilágosításhoz, amelyekkel egyedül kevés­bé boldogulnának. S valójában ez a kölcsö­nösség töltheti meg tarta­lommal az eseményeket, ez teheti igazán emlékezetes­sé a mostani összejövete­leket is. Gyóni Gyula Genfben kedden dél­előtt 10 órakor (megkez­dődött Mihail Gorba­csov és Ronald Reagan kétnaposra tervezett ta­lálkozósorozata. A kas- télyszerűen kiképzett Fleur d’Eau villába, amely a Genfi-tó part­ján lévő parkban he­lyezkedik el, először az amerikai elnök érke­zett. A találkozó első napja „amerikai térfé­len” zajlik le. Reagan elnök a villa bejáratá­nál üdvözölte az SZKP KB főtitkárát, majd be­vonultak kíséretükkel az emeletes épületbe, ahol néhány percig a fotóriporterek rendel­kezésére álltak. A találkozó a két ve­zető négyszemközti megbeszélésével, ismer­kedéssel és a találkozó napirendjének, ügy­rendjének megvitatá­sával kezdődött. A négyszemközti megbeszé­lések javára tolódtak el a szovjet—amerikai csúcstalál­kozó első ülésének időará­nyai. A kedd délelőtti, kö­zel kétórás találkozó el­ső felében — o tervezett 15 perc helyett, több mint egy­órás időtartamban — négy- szemközt, csupán a tolmá­csok jelenlétében folytatott eszmecserét Mihail Gorba­csov és Ronald Reagan, fő­képp a szovjet—amerikai vi­szonyról és a világpolitika néhány vonatkozásáról. Ez­után a hivatalos kíséretek tagjait is a tárgyalóasztalhoz szólították. A tanácskozáson szovjet részről részt vett Eduard Se- vardnadze, az SZKP KB PB tagja, külügyminiszter, Ge- orgij Kornyijenko, a külügy­miniszter első helyettese, Anatolij Dobrinyin, a Szov­jetunió washingtoni nagykö­vete, Alekszandr Jakovlev, az SZKP KB propaganda­osztályának vezetője, Leo- nyid Zamjatyin, a KB nem­zetközi tájékoztatási osztá­lyának vezetője, valamint Andrej Alekszandrov, az SZKP KB főtitkárának ta­nácsadója. Amerikai részről részt vett a tanácskozáson George Shultz külügyminisz­ter, Donald Regan, a Fe­hér Ház politikai személyze­tének főnöke. Robert McFar- lane nemzetbiztonsági ta­nácsadó, Arthur Hartman, az Egyesült Államok moszk­vai nagykövete és Rozanne Ridgway európai és kanadai ügyekben illetékes külügyi államtitkár. Délután fél három óra után, folytatódtak Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan tárgyalásai. Az amerikai el­nök — amint már reggel — ismét a tóparti villa lépcső­jénél fogadta az SZKP fő­titkárát, majd a két politi-' kus szívélyesen beszélgetve lépett be az épületbe, ahol tanácsadóik részvételével folytatódtak a kétórásra ter­vezett tárgyalások. Mind szovjet, mind ame­rikai részről közölték: a két fél megállapodása alapján nem adnak érdemi tájékoz­tatást a tárgyalásokról azok befejezése előtt. Esti sajtóértekezletén mind­két szóvivő jelezte, hogy ma két üléssel folytatódik a szovjet—amerikai csúcstalál­kozó, s hogy annak esetle­ges meghosszabbítása egye­lőre nem vetődött fel. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és fele­sége, Raisza Gorbacsova, kedd este, a genfi szov­jet ENSZ-képviselet villájá­ban díszvacsorát adott az Egyesült Államok elnöke és felesége tiszteletére. A va­csorára, amelyen rövi’d po­hárköszöntők hangzottak el, hivatalosak voltak a két kül­döttség tagjai is. A megbeszélések ma, no­vember 20-án, a szovjet kül­döttség szállásán folytatód­nak. Az SZKP KB főtitkára, a megbeszélések előtt úgy nyi­latkozott, hogy nagy jelen­tőséget tulajdonít a találko­zónak. Hangsúlyozta, hogy egyik állam sem hagyhatja figyelmen kívül politikájá­ban a másik fél és más or­szágok érdekeit. A két külügyminiszter kez­deményezésére Gorbacsov és Reagan úgy döntött, hogy a keddi és a szerdai nap fo­lyamán a megbeszélésekről nem adnak érdemi tájékoz­tatást, utána pedig eldöntik a nemzetközi közvélemény informálásának módját. E döntéssel összhangban, lemondták a genfi sajtóköz­pontban Shultz amerikai kül­ügyminiszter kedd délután­ra meghirdetett sajtóértekez­letét és a két sajtószóvivő, Larry Speakes és Leonyid Zamjatyin a délutáni sajtó- konferencián igen szűkre szabta közlendőit. Larry Speakes egyebek kö­zött tagadta, hogy megálla­podás jött volna létre egy újabb szovjet—amerikai csúcstalálkozóról, de jelezte, hogy erre a kérdésre még visszatérnek. Leonyid Zamjatyin, az SZKP KB nemzetközi tájé­koztatási osztályának veze­tője úgy fogalmazott, hogy mindkét fél érdekelt lesz a tárgyalásokról való érdemi tájékoztatásban. Annyit el­mondott, hogy a kedd dél­előtti megbeszélések jó szel­lemben, jó légkörben foly­tak, érdemben vitatták meg azokon a politikai kérdése­ket. Hangsúlyozta, a Szov­jetunió azért jött Genfbe. hogy javítsa a viszonyt az Egyesült Államokkal, s se­gítsen egészségesebbé tenni a nemzetközi helyzetet. Kérdésekre válaszolva, a szovjet szóvivő emlékeztetett Mihail Gorbacsov párizsi lá­togatására, amikor a sajtó másfél napig szintén nélkü­lözni volt kénytelen az érde­mi tájékoztatást, de ez sem­mit sem vont le a tárgyalá­sok értékéből. „A megbeszélések bizalmas jellege érdekében áll min­denkinek, ha az megegye­zéshez vezet" — mondotta. Zamjatyin közölte, hogy le­szerelési kérdésekről, javas­latokról egyelőre nem volt szó. Más témákról szólva megjegyezte, hogy szovjet részről nem riadnak vissza az emberi jogok kérdésének megvitatásától. A Szovjet­unió végrehajtja az emberi jogok tárgyában létrejött nemzetközi megállapodások (Folytatás a 2. oldalon) Marjai József moszkvai tárgyalásai Marjai József miniszter­elnök-helyettes tegnap este hazaérkezett Moszkvából. A kormány élnökhelyettese, ha­zánk állandó képviselője a KGST-ben, rész vett a KGST Végrehajtó Bizottságának 117. ülésszakán. Budapestre érkezésekor, a Ferihegyi re­pülőtéren jelen volt Borisz Sztukalin, a Szovjetunió bu­dapesti nagykövete. A KGST V. B. 117. ülésé­ről közleményt adtak ki. Marjai József moszkvai tartózkodása során megbe­szélést folytatott Alekszej Antonov miniszterelnök-he­lyettessel, a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködés folyó ügyeiről. Tárgyalópartneré­vel meghatározták a magyar —szovjet gazdasági és mű­szaki-tudományos együttmű­ködési kormányközi bizottság soron következő, budapesti ülésszakának előkészítésével kapcsolatos teendőket, és az Ülésszakig hátralevő idő alatt elvégzendő feladatokat (MTI) Borbély Sándor Egerben Borbély Sándor, az MSZMP KB tagja, a Munkásőrség országos parancsnoka ked­den szűkebb hazánkba lá­togatott. Ennek során részt vett a megyei párt-végrehaj­tóbizottság ülésén, amelyen a testület értékelte munkás­őreink tevékenységét, ösz- szegezte a néhány héttel ez­előtti országos . parancsnoki szemlegyakorlat tapasztala­tait. A megyei párt-vb köszö­netét és elismerését fejezte ki a megye munkásőreinek, parancsnokainak pártmeg­bízatásuk magas színvonalú ellátásáért, illetve a szemle­gyakorlat alkalmával tanú­sított példamutató helytállá­sukért. A törvényesség a tanácsi munkában Talán furcsán hat annak a kérdésnek a felte­vése, hogy egyáltalán szükséges-e a tanácsi tes fületek tevékenységében a törvényességet vizs­gálni? A kérdés önmagában is azt sugallja, hog\ feltételezhető a törvény rendelkezéseitől való el­térés egy-egy tanácsi döntés, végrehajtó bizottsá­gi határozat esetében. Ez a lehetőség nem kizárt. Ezért van szükség az ellenőrzésre. Gyöngyösön ezt a kérdést vizsgálták meg a községi tanácsodra vonatkoztatva. Tudni kell, hogy amióta a területi átrendezés megtör­tént, egyfelől megnövekedett a községek önállósága, más­felől bizonyos ügyekben a város kapta meg a felügye­leti jogot, másokban pedig az irányítás közvetlenül a megyei tanácshoz került át. Mint általában, a törvé­nyesség kérdésében is a meg­előzés a fontos. Azt kell te­hát megakadályozni, hogy a döntések az érvényes ren­delkezéseket megszegjék. Van egy tisztségviselő, a végrehajtó bizottság titkára, akinek ez a feladata. Hogyan tud ennek eleget tenni? Abban az esetben minden olyan egyszerű, ha a dön­tési javaslatokat még idő­ben megismeri. Ezért válik egyre inkább gyakorlattá, hogy a községi tanácsok a gyűlésükre szóló meghívó mellé csatolják a határoza­ti tervezetet is. Hol van itt a buktató? Ahogy erről tájékoztatott bennünket dr. Szabó Gyula, a gyöngyösi városi tanács végrehajtó bizottságának tit­kára, a gyakorlat szerint a napirendek úgynevezett „egyebek" pontjánál. Amíg a fő témák anyagát „termé­szetszerűleg" megküldik a községi szervek, ezt a „mel­lékesnek" vélt tárgykört már nem. Mintha úgy gondolnák, hogy ezen a területen úgy­sem lehet hibát véteni. Lehet. A tapasztalat ezt igazolja. Ilyenkor aztán utó­lag kell helyesbíteni. Ez pe­dig eléggé bonyolult. Ese­tenként g megyei tanács tör­vényességi „felelősét" is kér­ni kell közreműködésre. A községi tanácsok öt esetben hoztak jogszabály- sértő rendelkezést. Hármat ebből a megyéhez terjesz­tettek fel Gyöngyösről, in­dítványozva azok felfüg­gesztését. Az meg is történt. Ha még a javaslat nem került a községi testület elé, akkor az észrevételt eljut­tatják a megyei tanács vég­rehajtó bizottsága titkárá­nak, akinek egyetértése ese­tés a községi tanács elnöke! keresik meg. Milyen szerepet játszanak ebben az eljárásban a szak- igazgatási szervek? Azok is lehetőséget kapnak a véle­ményük megfogalmazására Vannak azonban olyan ren­deletek is, amelyeknek vég­rehajtásánál az ellenőrzésről a megyei szabályozás nem történt meg. Nem egységes a gyakorlat a tanácsi osztályok észrevé­teleinek közlésére vonatko­zóan. Ha az osztály képvi­selője a községi testületi ülé­sen részt vesz, ott kifejthe­ti álláspontját Ha nincs ott. utólag már bonyolultabb a törvényességi felülvizsgálat maradéktalan ellátása. Jó szolgálatot tesz az a gyakorlat, hogy a községi tanács elnökeit a városi ta­nács elnöke, a végrehajtó bizottság titkárait pedig a városi tanács végrehajtó bi­zottságának a titkára hívja össze megbeszélésre. Éven te erre több alkalomma az idén is már négyszer ke­rült sor. A hatékonyabb ügyinté­zést szolgálja az úgyneve­zett igazgatási társulások létrehozása Több község foglalkoztat ebben az esel ben olyan szakembert, ak felkészültsége, tapasztalata birtokában hoz döntéseke Már 1983 végén megt:L i-k a kezdő lépéseket az iga gatási társulások letrehoza sara. A feladatkör kiszélesi-* tése, az adókörzetek kialakí­tása, valamint az árellenőr­zés megvalósítása is napi­renden van a társulásnál, A koordinációs értekezle­tek jó alkalmat nyújtanak arra, hogy a város és a köz­ségek között rendszeres kapcsolat jöjjön létre, meg­ismerjék egymás gondjait, lehetőségeit, célkitűzéseit. Mindezt a lakosság érdeké­ben.

Next

/
Thumbnails
Contents