Népújság, 1985. november (36. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-19 / 271. szám
AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA MIHAIL GORBACSOV GENFBEN Ma kezdidik a szovjet—amerikai csúcstalálkozó Kurt Furgler svájci elnök (háttal) köszönti Mihail Gorbacsovot és feleségét a svájci repülőtéren (Népújság-telefotó: — AP — MTI — KS) A genfi szovjet—amerikai csúcstalálkozóra hétfőn elutazott Moszkvából /Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára. Mihail Gorbacsovot hivatalos személyek csoportja kísérte a kétnapos találkozóra: Eduard Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió külügyminisztere, Georgij Kornyi- jenko, !a külügyminiszter első helyettese, Anatolij Dobrinyin, a Szovjetunió washingtoni nagykövete, A. N. Jakovlev, az SZKP KB propagandaosztályának /vezetője, Leonyid Zamja- tyin, a /Központi Bizottság nemzetközi tájékoztatási osztályának vezetője és A. M. Alekszandrov, az SZKP KB főtitkárának tanácsadója. Holnapjaink Az ember félti a földet, ahol él, ahol lakik! Félti a termőtalajt, a levegőt, az éltető vizet adó folyókat, a tavakat, a tengereket is. Mindaz, ami eddig természetes és magától értetődő volt, egyszerre gondot és rémületet, félelmet kelt milliók és milliókban, rettegést a világ sorsa iránt. Ez a félelem egyszerre nemzetközivé vált, mint ahogyan világméreteket öltött a szennyeződés, a rontás, az ártalom, a természet törvényeibe való kontár beavatkozás is. A folyók szennyeződését viszi a víz, a tengerek áramlása sem ismer felséghatárokat, mint ahogyan a környezeti ártalmak, a levegő szennyeződése is minden irányába terjed. Az ember félti a földet. Jó lenne, ha minden ember féltené! Sajnos, sokan fittyet hánynak az egészre, és úgy tartják, hogy ennek a generációnak az életére csak „kitart'’ a világ, az utánunk következők pedig az örökséggel tegyenek majd legjobb belátásuk szerint. Teljesen mindegy, hogy miért és mivel pusztítunk, szennyezzük a termőtalajt, a növényeket és az állatokat. Okosnak, gazdaságosnak tűnő magyarázatokat is kitalálhat a pusztítást végző ember, sőt, előfordul, hogy — emberi érdekekre hivatkoznak — komputerekkel számíttatják ki az önigazolást, A tények, tények maradnak: savas esőtől, vírusoktól pusztulnak kontinensszerte a fák, a növények, a virágok, ezek egész sorát sorolják fel a könyvek, amelyek már sohasem virágoznak, sőt, nem is léteznek, mivel már nem találhatóak a földön. Kipusztultak! A világon hetente pusztul ki egy-egy állatfaj, illetve azok alfajai. Zebrák, vízilovak, oroszlánok és bölények közeli rokonai nincsenek többé, mint ahogyan erszényes farkast már legföljebb csak papíron vagy filmen mutathatunk gyermekeinknek. Közelebbi ismerőseink a dar- vak, a szirtisasok sem kerülhetik el sorsukat. . . Erszényes farkas nélkül megvan a világ! Ezt mondják azok, akik hazárdjátékot folytatnak a föld lakóival és a földdel. Azok, akik nem gondolnak a holnapra, és a mát alárendelik annak a jövőnek, amely így bizonytalanná válik. Olyan időket élünk, amikor az uralmunk és hatalmunk alatt levő föld nem tűrheti büntetlenül tovább az életrontó emberi beavatkozásokat. A természet kézzelfogható jelekkel figyelmeztet: Eddig, és nem tovább! Ez — bár lehetne világraszóló propaganda, nemzedékeknek címzett figyelmeztetés —, amelyet megszívlelni és megtartani valódi földi érdekünk. Szalay István Hétfő délben, kevéssel 12 óra előtt ért földet Genf Cointrin repülőterén az Aeroflot IL—62M négyhajtóműves különrepülőgépe, amely a kedden kezdődő szovjet—amerikai csúcstalálkozó szovjet főszereplőjét, Mihail Gorbacsovot, az SZKP KB főtitkárát és kíséretének tagjait hozta. Mihail Gorbacsov, feleségét és kíséretét a repülőtéren Kurt Furgler, a svájci államszövetség elnöke üdvözölte a szövetségi tanács és az egész svájci nép nevében. Az a tény — mondotta —, hogy a csúcstalálkozóra Svájcban kerül sor, megtiszteltetés, egyben kötelesség is Svájc számára, a bizalom jele az ország hagyományos semlegessége iránt. „Őszintén óhajtjuk, hogy hozzájáruljunk a népek és országok közötti teljes kölcsönös megértéshez” — jelentette ki a svájci államfő. Emlékeztetett a „genfi szellem” születésének körülményeire, a négy nagyhatalom 1955-ös‘‘csúcstalálkozójára, és azt a reményét tolmácsolta, hogy ez a jó hagyomány fogja kísérni a mostani csúcstalálkozót is. A szovjet nép második világháborús áldozatvállalását méltatva a biztonsági kérdésekben tanúsítandó éberség fontosságát hangoztatta. Kurt Furgler beszédében kitért arra is, hogy Vlagyimir lljics Lenin 1914—1917 között Svájcban élt, hogy nagy orosz, illetve szovjet írók, költők, zeneszerzők fordultak meg az országban, és svájci tudósok, építészek is segítettek a kulturális kapcsolatok elmélyítésében. „Minden gondolatunk önnel és Reagan elnökkel lesz fontos küldetésük teljesítése során” — zárta üdvözlő beszédét a svájci államszövetség elnöke. Ezután Mihail Gorbacsov lépett a mikrofon elé, és a következőket mondotta: Tisztelt elnök úr, tisztelt hölgyeim és uraim! Megköszönöm önnek, elnök úr, az irányunkban elhangzott jóindulatú szavakat. A szavak, amint én értelmezem, tükrözik azokat a kapcsolatokat, amelyek országaink és népeink között kialakultak, örülünk, hogy Genfben vagyunk. Évszázadok során az Önök nagyszerű városa számos alkalommal kínált vendégszeretetet a felvilágosodás, a haladás és a szabadság harcosai számára. Napjainkra Genf számos nemzetközi fórum, számos nemzetközi esemény színhelye lett. Svájc fejlődését, nemzetközi helyzetének alakulását nagymértékben befolyásolja az állandó semlegesség státusa, amelyet Svájc választott. A Szovjetunió tiszteletben tartotta és fogja tartani ezt a státust. Genf ezúttal, Svájc kormányának szíves hozzájárulásával, a Szovjetunió és az Egyesült Államok vezetői találkozójának színhelye lesz. Ezen a találkozón meg kell vitatni olyan fontos kérdéseket, amelyeknek eldöntésétől nagymértékben függ majd a nemzetközi helyzet alakulása, mindenekelőtt azt a kérdést, mit lehet tenni azért, hogy véget érjen az egész világot sújtó fegyverkezési hajsza, hogy ez a hajsza ne terjedjen át új közegre, hogy elháruljon az emberiség feje felől. az atomháború veszélye, hogy biztosítva legyen a béke és a népek további gyümölcsöző együttműködése. ' A Szovjetunió és az Egyesült Államok népei, a világ többi országának népei pozitív eredményeket várnak a genfi találkozótól. Biztosíthatom önöket, hogy a magunk részéről ennek a fontos találkozónak éppen ilyen kimenetelére fogunk törekedni. Még egyszer köszönetét mondok Önöknek, Elnök úr a szívélyes fogadtatásért. A repülőtéri üdvözlés után Mihail Gorbacsov és kísérete szállására hajtatott. Genf az elmúlt napokban igen vegyesen készült a kedden kezdődő szovjet—amerikai csúcstalálkozóra. A roppant szervezőmunkára és a komoly előkészületekre árnyat vetett számos szovjetellenes tüntetés, amelyet a többi között afgán ellenforradalmi csoportok rendeztek, majd amikor a tüntetéseket betiltották, a szovjet- ellenes megnyilvánulások súlypontja átkerült előkelő szállodák konferenciatermeibe, ahol — nyilván amerikai megrendelésre — az emberi jogok kérdése, valamint Nicaragua, Kambodzsa, Etiópia, Angola, továbbá ismét csak Afganisztán volt a fő téma. A helyi sajtó a komolyabb, igényesebb kommentárok, a jóindulatú reménykedést tolmácsoló írások mellett teret engedett ezeknek a megnyilatkozásoknak is. A hivatalos svájci hatóságok kitüntető figyelmességgel veszik körül a világpolitikai eseményt. Kurt Furgler elnök hétfőn délután kü- lön-külön hivatalosan is fogadja az SZKP KB főtitkárát és az Egyesült Államok elnökét. Maga a csúcstalálkozó kedden délelőtt tíz órakor kezdődik a Fleur d’Eau villában, amely az amerikai fél hivatalos szállása. Délután ismét ugyanez a villa lesz a találkozó színhelye, majd szerdán a szovjet ENSZ- misszió épületében folytatódik Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan megbeszélése. Míg az amerikai szóvivő hétfőn délután zavartalanul tájékoztatott, provokáció zavarta meg — már másodszor — a szovjet küldöttség sajtóértekezletét. Alighogy Vlagyimir Lomejko, a külügyminisztérium szóvivője beszélni kezdett, egy nő, aki a Szovjetunióból emigrált, kiáltozni kezdett az emberi jogok állítólagos szovjet-' — v (Folytatás a 2. oldalon) ANDORNAKTÁLYÁN, EGERBEN, EGERSZALÓKON Előnyt jelent a telefonkötvény Szociális kedvezményt is adnak A központi tájékoztatást követően a szűkebb hazánkat is érintő telefonkötvény kibocsátásáról hétfőn részletesebb ismertetést adtak a Miskolci Postaigazgatóságon. Mint Gricser Pétemé műszaki igazgatóhelyettes a sajtó képviselőinek — egyebek mellett — elmondta: Szeged után a Magyar Posta a második alkalommal próbálkozik a kelleténél sajnos szűkösebb fejlesztési forrásainak újszerű kiegészítésével. A hálózatbővítésre — a műszaki lehetőségek alapján — az északi országrészben ily módon Kazincbarcikán kívül Egerben és közvetlen közelében, An- dornaktályán, illetve Eger- szalókon kerülhet sor. S ez által várható, hogy gz említett Heves megyei térségben jelenleg nyilvántartott 4300 telefonigénylő száma lényegesen csökken 1988. júniusának végére. A — magánszemélyek esetén 25, közületeknél pedig 100 ezer forint névértékű — kötvényeket jegyzők számára ugyanis legkésőbb erre az időpontra garantálják a kért új telefonokat, vagy a már meglévő állomások áthelyezését. Egyben ez az első előnye is a megoldásnak. További kedvezmény, hogy a jelentkezők nem a körzetben mostantól 8 és 12 ezer forintra emelt, hanem az eddigi, s másutt is érvényben lévő 4. illetve 6 ezer forintos belépési díjakat fizetik — az építési körülmények szerint változó szerelési költségeken túl. A hétfőtől jegyezhető kötvények — amelyekre különbéi levélben már napokkal ezelőtt felhívták az érdekeltek figyelmét — mindenkori névértéke után a Magyar Posta 7 százalék kamatot fizet. S 1996-ig történő visszatérítésénél az első, az 1988. március 31-ig törlesztés összege a legnagyobb, hogy esetleg mindjárt ebből is fedezhető legyen a belépés, illetve az egyszerűbb szerelés költsége. Telefonra azonban természetesen csakis az eredeti vásárló számíthat, mindenki másnál a kötvény csak értékpapírt jelent. A jelentkezéseket november 18-tól 1986. január 31- ig fogadják el. A későbbiekben összesítik ezeket, s értesítést küldenek az igények elfogadásáról, míg a befizetésekre a jövő év májusának végéig kerül sor. A vásárlók mindezekkel valamennyi többi telefonigénylöt megelőznek, és sorrendben jutnak telefonjaikhoz. Mások — a már említett kétszeres díj ellenében — csak ezután. Kivétel — mint a Népújság munkatársának érdeklődésére elmondták — rendkívül indokolt esetben tesznek. Még a mostani, november-decemberben széles kört átfogó társadalmi bizottság alakul Heves megyében is a szociális helyzet, sokoldalú mérlegelésére, s ennek alapján választják ki azt az évi 15—20 személyt. aki lényegében kötvény nélkül is élvezheti a kötvénytulajdonosok előnyeit. A kötvényvásárlással a Magyar Postának előlegezett pénzt egyébként zömmel hálózatépítésre fordítják. Hasonló célt szolgál Heves megyében is, miután a jelenlegi egri telefonközpont tervezett 3 ezer vonalas bővítése, illetve a város Cse- bokszári-lakótelepén előre láthatóan már a következő hónapban, decemberben átadásra kerülő 1000-es konténer beruházása más forrásból történik. S ha már az idei fejlesztéseket is említjük, hadd essék szó — szintén a tegnapi sajtótájékoztatón elhangzottak alapján — további jó hírekről. Új, 400 vonalas, úgynevezett végközpontot kap — valószínűleg még ebben az évben — Bélapátfalva. s így északi nagyközségünkben is általánossá válhat a távhívásos telefonálás. Heves városnak pedig a következő esztendő első negyedére ígérik az „ezres központ érkezését, ami — ha jövőre talán még nem is —, 1987-re feltétlenül szintén lehetővé teszik a régóta várt hálózatbővítést-kor- szerűsítést. Gyónt Gyula Műszaki-közgazdasági hetek '85 A világ- és magyar gazdaság Érdekes, sokakat foglalkoztató témáról váltottak véle ményt hétfőn délután Egerben, a Technika Házában a mii* szaki-közgazdasági hetek rendezvénysorozatának újabb ese ményén. Ez alkalomból a világgazdaság helyzetéről és ez zel összefüggésben a világgazdaság és a magyar gazdaság kapcsolatáról esett szó a kerekasztal-beszélgetésen. Ezen részt vett Schmidt Rezső, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának titkára is. Dr. Domán László, a MTESZ Heves Megyei Szervezetének titkára nyitotta meg a találkozót, majd Beek Tamás, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke tartott bevezető előadást. Hangsúlyozta, hogy a világkereskedelem helyzete a 80-as évek első felében ismét fellendült. Az Egyesült Államokból indult el, és hatása ma már a nyugat-európai országokban is érvényesül. A prognózisok szerint 1985- ben a világkereskedelem várhatóan 2 billió dollár exportot, illetve ugyanennyi értékű importot bonyolít le, amely igen magas arányt jelent. Aláhúzta, hogy a világkereskedelem élénkülése a magyar gazdaságnak csak akkor jelenthet előnyt, ha sikerül növelni a versenyké(Folytatás a 2. oldalon) Ír-ÚÉ ■§ 1 J Beck Tamás, a Kamara elnöke előadását tartja (Fotó: Perl Márton)
