Népújság, 1985. november (36. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-18 / 270. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. november 18., hétfő 3 Segítség állami támogatással — Erőfeszítések a veszteségek mérséklésére Szemle — díjmentesen Nehéz szüret után... Október végére befejeződött a szüret az egri és a Mátra alji történelmi borvidéken. A viszonylag kedvező, száraz időjárás segítette a tőkék, a kordonok között serénykedőkel. akik viszont lényegesen kevesebb termésmennyiséget szedtek te, mint amennyit terveztek. Ezekben a napokban, hetekben jut idő az értékelésre, a szüret tanulságainak levonására. Koós Viktor, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetője a legfrissebb tapasztalatokkal szolgál : — Sajnos, az idei tél nem csupán az energiagazdálkodásban, hanem a szőlőültetvényekben is jelentős károkat okozott. Heves megye két történelmi borvidékén több mint hatszáz hektár területen kifagytak a szőlők. Emellett a magas művelésű ültetvényekben további hasonló területen elfagytak a szőlőtörzsek, amelyek az; idén nem tudtak termést hozni Mindezeket csak tetézte, hogy a júniusi kedvezőtlen, hűvös, napfényben szegény időjárás komoly károkat okozott az akkor virágzó szőlőkben. Különösen az úgyne- vezeitt illatos fajtákat, mint az Irsay Olivért, a saszlát. az ottonel muskotályt nem kímélték. Többször jégverés is volt, ami megint csak pusztított. Ez így összesen tetemes kiesések keletkeztek. Tovább csökkentette a termésmennyiséget, hogy júliusban, augusztusban és szeptemberben aszály volt, tehát nem esett az eső. így az utóbbi negyedszázadban, a mezőgazdaság szocialista átszervezése óta nem volt ilyen alacsony termésátlag a megye szőlőiben, mint az idén. Ez azt jelentette, hogy a szőlősgazdaságok a tervezetthez képest nem egészen harmadát szüretelték a termésnek. amely árbevételi kiesésben meghaladja a hatszáz millió forintot. — Hány üzemet érintett ez? — összesen 27-et és az Eger—Mátravidéki Borgaz- dasági Kombinátot, miután ilyen nagyarányú pénzügyi veszteség az elmúlt 25 évben nem érte a nagy és a kisüzemi szőlősöket. Igaz, az egyes fajták minősége az átlagos évekétől jobb volt, amit a 16—17-es mustfok is jelzett. de a magasabb felvásárlási árak csak kis mértékben tudták ellensúlyozni a kieséseket. Így azután az említeti üzemekben jelentősen csökkent a nyereség, 6Őt néhány szövetkezetben alapvető pénzügyi gondok keletkeztek, és várhatóan veszteséggel zárják az 1985-ös esztendőt Ami tovább növeli a gondokat, hogy az idei kedvezőtlen jelenségek a jövő évben is éreztetik majd hatásukat — Mi várható ezután? — Ahhoz, .hogy a közös és a háztáji gazdaságok pótolhassák a téli fagykár okozta kieséseket, központi intézkedések születtek. A károk végleges felmérése, illetve az erre vonatkozó adatok egyeztetése november végéig befejeződik. Ennek alapján kerül majd sor a központi támogatás igénybevételére. Ez viszont nem egyenlíti ki a károkat. Ezek ellensúlyozására 1986-ban fontos üzemi tennivalókra is szükség lesz. — Melyek ezek? Egy idei szőlőfürt: a virágzás idején a nagy hideg miatt rossz volt a termékenyülés. így alig lett kifejlett szem (Fotó: Kőhidi Imre) — A következő években elengedhetetlen a kifagyó szőlők újratelepítése, amely 6—700 hektárt jelent a két történelmi borvidékünkön A gazdaságok ehhez illetve tőkepótláshoz, selejtezésekhez a megjelent tájékoztatók alapján kapnak állami támo: gatást Jelenleg négy szőlőtermelő üzem van a legsúlyosabb pénzügyi helyzetben. Ezek megsegítésére a Heves megyei párt, tanácsi és áz érdekeltségi testületek nemrég megbeszélést folytattak a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi, valamint a Pénzügyminisztérium illetékes vezetőivel. Megállapodtak abban, hogy a gazdasági évet záró üzemi mérlegek elkészítése után 1986 januárjában, visz- szatérnek az állami támogatásra, a pénzügyi rendezés lehetőségeire, a közös tennivalókra. Mentusz Károly Füzesabonyból Hollandiába Gyorskorcsolyacipők exportra A Füzesabonyi Javító és Szolgáltató Ipari Szövetkezet évek óta készít nyugati exportra gyorskorcsolyacipőket. Az év végéig 3400 párat szállítanak a holland megrendelőknek. Szállítás előtt ellenőrzi Gulyás Jánosné a gyorskorcsolyákat (Fotó: Szántó György) Pecsétütés a tétőre. Mehet! Ötpercenként gör- Hasonlóan fontos a téli időszakban a fény- dűlt ki a vizsgálósorról egy-egy autó. Es ha a szórók szabályozása; ezt Cserhalmi János vizsgát tett jármüvek aránya a kétharmad vizsgabiztos ellenőrzi körül volt, ezen a napon mindenki csak nyerhetett — lehet, hogy életet A korán beköszöntő tél előtt talán a legjobbkor tartotta negyedévente ismétlődő szerviznapját a Heves Megyei Közlekedésfelügyelet. A szombati munkanapon I társadalmi munkában, ingyen vizsgálták át a jelentkezők személygépkocsiját; akinek pedig ez jó ered- I ménnyel járt. a helyszínen befizethető vizsgadíj fejében érvényesítették a forgalmi engedélyt is. Ám azok sem csalódtak, akiknél a vizsgálat műszaki hibát mutatott ki. hiszen — családjuk és a többi közlekedési partner érdekében — ezt még a tél előtt kamatoztathatják a javításnál. (Kőhídi Imre képriportja) Heggel fél 8-kor már harminc autó várt sorára a műszaki állomás előtt: a közlekedésbiztonsági tanács akciója ismét sikeres volt A futóművek beállítását, az abroncsok minőségét ellenőrzi Gazsó Mihály és Jenei Béla ,,teszik, de ném tudják ...”? Tudatformálás az új vállalatirányítás sikeréért Marx írta a tömegek történelemformáló szerepéről : „teszik, de nem tudják. . Sok jel szerint a cselekvés a szocialista viszonyok között sem válik automatikusan tudatossá. Nemcsak az egymással ütköző egyéni és csoporttörekvések jellege ösztönös, hanem gyakran a kormányzati döntéseknek a végrehajtása is következetlen, nélkülözi a kellő tudatosságot. Ezért némelykor a jó kezdeményezések is kifulladhatnak menet közben. Az iparban. az építőiparban. a kereskedelemben, a közlekedésben most választják a vállalati tanácsok, a vezetőségek tagjait, és az új testületek alakuló ülésükön szavazással döntenek az igazgató személyéről. A nagy horderejű átalakulás minden felhajtástól mentes. Gyakran hallhatunk azonban különféle panaszokat, kifogásokat. íme néhány közülük: „Nem szerencsés a választások időzítése. Elvonja a figyelmet az éves tervek teljesítésétől, az új ötéves terv megalapozásától. . ." ..Elbizonytalanítja a vezetést, mindenekelőtt a választás előtt álló igazgatót, aki új szerepet alakít, s a karzatnak játszik.. ." „Túl sok erőt. energiát köt le. a haszna nem áll arányban a befektetéssel. . Tegyük hozzá, hogy ezek az aggályoskodó vélemények gyakran azoktól származnak, akiknek irányítani. végrehajtani kellene e valóban sok munkát, áldozatot követelő, gyakran kockázatot is rejtő feladatot. A mostani lépéssorozat súlya a legnagyobb a vállalatok életében az államosítások óta. A mai munkásnemzedék számára az államosítás már történelem, s megszűnt annak élményszerű, munkára, kezdeményezésre lelkesítő hatása. A tulajdonosi öntudat fejlesztése napjainkban új élményt, új tartalmat igényel, feltételezi a tulajdonviszonyok továbbfejlesztését. A választás, a szavazás — akár személyi kérdésekről. akár a kollektíva egészét érintő szervezeti, gazdálkodási ügyekről legyen szó — sok helyen formális, mechanikus aktus. „Legyünk túl rajta!" És ném valóságos esemény a tulajdonos, a gazda felelős megnyilvánulása, tényleges döntése. A formai változásokat és aktusokat a politikai munka töltheti meg tartalommal. Az agitáció, a propaganda megvédheti az új demokratikus fórumokat és formákat az elsekélyese- déstől, a kiüresedéstől, a formalizmus veszélyétől, de csakis úgy, hogy fejleszti, ébren tartja a tulajdonosi felelősségérzetet. A vállalati önállóság és felelősség útján nagy lépés volt előre a tervutasításos rendszer megszüntetése. A vállalati terveket 1968-tól helyileg állítják össze a központi célok, az adottságok és a lehetőségek ismeretében. Ám az igazgató, az egyszemélyi felelős vezető belátásától függött, hogy a jog- és hatásköröket milyen mértékben osztja meg a különböző részlegekkel, a dolgozókollektívával. Az igazgató egzisztenciája (kinevezése. leváltása, javadalmazása) pedig az irányító hatóságtól függött. Az új helyzet új lehető ségeket teremt, uj feltételeket követel. Ezek tudatosítása nagymértékben kihat nemcsak a választások végeredményére, a testületi döntések színvonalára, hanem a dolgozókollektiva tulajdonosi felelősségérzetének, kezdeményezőkészségének. aktivitásának, öntudatának alakulására is. A demokratizmus fejlesztése. a jogok és a kötelességek egységének helyes értelmezése hozzásegíthet ahhoz, hogy az egyensúlyjavítás. az intenzív fejlesztés. a nemzetközi versenyképesség fokozásának általános követelménye minél inkább lefordíttassék a mindennapi cselekvés, a konkrét helyi tennivalók nyelvére. Vagyis a változások tudatosításának be kell épülnie a gazdaságpolitikai agitációs és propaganda- munkába. A demokratizmus fejlesztése. a politikai intézmény- rendszer korszerűsödése egyebek közt ,a társadalmi, a gazdasági aktivitás fokozását célozza. Az aktivitás, amíg a munkahelyi szorgalomban, fegyelemben, öntevékenységben nyilvánul meg, többnyire nem okoz konfliktust. Ám az aktivitás esetenként kiléphet a neki szánt mederből, s fejtörést, zavart, sőt kellemetlenséget okozhat a nyugalomhoz, kényelemhez szokott emberek körében. Az aktív, öntudatos dolgozó a munkahelyi fórumokon csakúgy, mint a napi feladatok végrehajtásában érdeke, meggyőződése, elvei szerint cselekszik, véleményt nyilvánít, másokkal szemben is magas követelményeket támaszt. Vannak akik a maguk hatáskörét. tekintélyét féltik. Ügy gondolják, hogy akkor mennek jól a dolgok, ha az apró részletek is elképzeléseik szerint alakulnak. A kiteljesedő szocialista demokratizmus révén a lakosság széles rétegeit bevonják a közügyek intézésébe, egyide jűleg erősítik azzal a rend szer politikai alapjait, illetve ellenőrzik és részben korlátozzák a vezetői hatalmat. A tudatformálás nem szorítkozhat csupán ismeretek közlésére, az összefüggések feltárására. Igen fontos a szemléletbeli akadályok elhárítása. A demokratizmus fejlesztését jelenleg egyebek közt akadályozza a rossz beidegződés, az önálló gondolkodás, a vitakészség hiánya, az érvek, a vélemények lebecsülése, a. beosztás, a tekintély túlhangsúlyozása. Nem csökkenti-e az új forrna és az új fórum a pártszervezetek gazdaságirányító munkájának szerepét? A kérdés minden alapot nélkülöz, nem is fogalmazódik meg ilyen egyértelműen, csupán az az aggá- lyoskodókban, rejtett módon. Valójában a pártszervezetek hatályos irányító tevékenységétől. szemlélet- és tudat- formáló munkájától függ az új formák sikeres indulása, majd az új fórumok tartalmas működése. K. .1,
