Népújság, 1985. november (36. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-02 / 258. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. november 2„ szombat 3. Úton, vasúton a jövőre tekintve Mindennapi életünktől elválaszthatatlan a közlekedés. Az egész országot erekként hálózzák be az utak, és a vasutak, amelyeken óráról órára szállítják az utasokat, hozzák, viszik, mozgatják az árukat. Nem kevésbé fontos ebben a légi és a vízi közlekedés sem. Ezek nélkül tehát elképzelhetetlen életünk. Így érthetően e fontos ágazat nap mint nap az érdeklődés középpontjában áll. Vajon hol tart ma a hazai közlekedés, mire készülnek a következő években? Ezekről beszélgettünk Urban Lajos közlekedési miniszterrel. Személyének bemutatására néhány adat: ötvenegy éves. közlekedési mérnök. Évekig dolgozott a Magyar Államvasutaknál, melynek vezérigazgatója is volt. Néhány esztendőn át tevékenykedett a Közlekedés és Postaügyi Minisztériumban, azután az Országos Tervhivatalban, majd pedig az MSZMP Központi Bizottságának gazdaságpolitikai osztálya munkatársaként. 1976—tói közlekedési államtitkár, alig több mint egy esztendeje pedig közlekedési miniszterré választották. Pillanatkép az M3-as autópályáról Népújság: — Miniszter elvtárs! A középtávú tervidőszak végéhez közeledünk. Összegezze a VI. ötéves terv közlekedéspolitikáját. — A népgazdasági terv a 80-as évek első felében a szállítási teljesítmények növekedésével számolt. Ma már viszont az elemzésekből egyértelműen kitűnik, hogy nem minden úgy történt, ahogy terveztük. Az elképzelés az volt, hogy a tömeg- közlekedésben 8—9, az áru- szállításban pedig 12—14 százalékos teljesítménynövekedés következik be öt év alatt. Ám nem így történt. Ez összefügg a népgazdaság helyzetével, a gazdasági növekedés ütemének mérséklődésével, amely természetesen a közlekedésre is kihatott. Az áruszállítási igények növekedése megtorpant. A közhasznú személyközlekedés iránt is mérséklődött a kereslet. A rendelkezésre álló fejlesztési lehetőségek is csökkentek az elmúlt időszakban. Noha, jelentős előrelépést jelent például a Ferihegyi repülőtér bővítése, a vasút, a közúthálózat. valamint a járműpark fejlesztése mégis elmaxradt a várttól. A nehezedő feltételek miatt tárcánk vezetése átgondolta az eredeti, VI. ötéves tervi elképzeléseket, és a kialakult viszonyok hatására kénytelenek voltunk eltérni a 80-as évek elején tervezettektől. Ezért arra törekedtünk, hogy minden félkész beruházást meggyorsítsunk és befejezve átadjuk azokat rendeltetésüknek. A meglévő lehetőségeinket pedig úgy csoportosítottuk, hogy viszonylag kis beavatkozásokkal, kis ráfordításokkal mérsékeljük a feszültségeket. Kiemelném az autópályák építését, amelyek közül Gyöngyösig elkészült az M3-as, épül az Mles, valamint az M5-ÖS. Népújság: — Mint említette, Heves megye közlekedését is befolyásoló M3-as autópálya elkészült Gyöngyösig. Egyelőre azonban leállt az építése. Várhatóan mikor folytatják tovább? — Valóban, 1983-ra az előző szakaszok után átadtuk az M3-ast a Mátráig, amely jelentősen meggyorsította a közlekedést Budapesttől az ország idegenforgalmilag kiemelt pontjáig. Nem beszélve a szállítási idő gyorsításáról, amelyre szintén jótékonyan 'hatott. Nagy forgalmat bonyolít le ez az autópálya, jó a vonalvezetése és külön értéke, hogy az ország egyik legszebb tájegységén vezet 'keresztül. Építésének folytatása viszont a VII. ötéves tervi programunkban gazdasági okok miatt nem szerepel. Jelenleg úgy tűnik, hogy csak az 1990-es években nyílik majd rá lehetőség. Ehhez azonban a forgalomelemzések alapján mérlegelnünk kell, hogy Mis- kolctól visszafelé haladva építsük-e Gyöngyösig, miután ez látszik logikusnak a jelenlegi helyzetben. Népújság: — Heves megyénél maradva, várható-e a VII. ötéves tervidőszakban a hatvani vasúti csomópont teljes körű rekonstrukciója? — Teljességében nem, hanem tovább folytatjuk a már elkezdett munkát. Az erőforrásokat ezért három fő területre összpontosítjuk. Ûj, a mai kor igényeinek megfelelő vágányhálózatot alakítunk ki korszerű biztosítóberendezésekkel és a gondok mérséklésére szociális épületet hozunk létre. Népújság: — Az új egri rendező-pályaudvar, valamint a meglevő személy- pályaudvar sorsa hogyan alakul? — A közelmúltban a Heves megyei párt- és állami vezetőkkel folytatott tervegyeztető tárgyalásunk során arra az álláspontra jutattunk, 'hogy a forgalmi helyzetet és anyagi lehetőségeinket figyelembe véve megmarad az egri személy- pályaudvar. Elhatároztuk, hogy az állomás környékén lévő kereskedelmi egységeket, raktárakat kitelepítik a rendező-pályaudvarra. Ez összefüggésben van a MÁV- nak a megyeszékhely közlekedésfejlesztésére vonatkozó 'tanulmánytervével. A MÁV, a vasútüzemi és Volán-célokra fel nem használt területeket fokozatosan átadja a városi tanácsnak. Az állomás épülete felújításra kerül, a szomszédos Eger —Mátra Vidéki Borgazdasági Kombinát palackozó üzeméhez vezető iparvágány továbbra is mégmarad. A VII. ötéves tervben megszűnik az Eger-Tihaméri állomás. A személyforgalmat a nagyállomás—Egervár megállóhely—Felnémet állomás bonyolítja majd le. A fejlesztési elképzeléseink között szerepel a vasútüzemi szempontból fontos Felnémet—Bélapátfalva közötti vonalszakasz villamosítása, amely komoly feladatot jelent, mivel műszakilag meg kell teremtenünk az ehhez szükséges feltételeket. A munkát ugyanis nehezíti a Szarvaskőnél levő alagútszakasz. melyre megoldást keresünk! Népújság: — Az M3-as autópálya forgalma Gyöngyös határában visszatér a 3-as számú főközlekedési útra. A Szurdokparton túl azonban zsúfolt a napi forgalom. Ezért várható-e Visonta térségében az úgynevezett kapaszkodósáv megépítése? — Ezzel kapcsolatban is megállapodtunk a megyei vezetéssel. Jogos a felvetés, az erre való igény. Így a Miskolci Közúti Igazgatóság 1986- ban megkezdi a kapaszkodósáv építését, amelyet 1987- ben át is ad rendeltetésének. Bizonyosan jó célt szolgál majd és fontosnak tartom a megoldását. Népújság: — A következő években lesz-e trolibusz Egerben, a helyijáratos közlekedésben, a MEZŐGÉP, valamint a Csebokszári-lakóte- lep között a 25-ös útvonalon való átvezetéssel? — A megye, a város, a Közlekedési Minisztérium és a Volán együttesen megvizsgálja ennek műszaki-gazdasági lehetőségét és célszerűségét a megyeszékhelyen. Mindezt részben környezet- védelmi ökokból, illetve az említett városi útszakaszon jelenleg a tömegközlekedésben részt vevő autóbuszok trolikkal való cseréjével ösz- szefüggésben tesszük. Népújság: — Energia- és időtakarékosság miatt a különböző településeket ösz- szekötó utak építése más megyékben is felmerült már. Mi a véleménye, lehetne-e ebből az országos példából Heves megyében is program? — A települések közötti összekötő utak építése nem új keletű. Eddig koordinációs alapon készültek ezek, amelyek forrásait a Közlekedési, valamint a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, illetve a 'helyi tanácsok mellett vállalatok, termelőszövetkezetek biztosították. A program folytatását a partnerek és a saját lehetőségünk függvényében folytatjuk. Tesszük ezt a távolságok és ezzel együtt az üzemanyag-felhasználás csökkentésére. Figyelembe véve, hogy jelenleg 1,4 millió személygépkocsi van az országban, amelyek száma tovább növekszik, így új kezdeményezést teszünk. Szeretnénk, ha a településeket összekötő utak építéséhez kellő szakmai-gazdaságossági számítások alapján, az ebben érdekeltek az energiaracionalizálási pályázatok feltételei szerint hitelt kaphatnának. Ez ugyanis hosszabb távon a népgazdaságnak jelentős megtakarítást jelenthet a kevesebb kilométer, illetve üzemanyag félhasználásával. Ennek természetesen Heves megyében is keressük a lehetőségét. Népújság: — Debrecentől a Hortobágyon át a 33- as főközlekedési úton Füzesabony érintésével juthatunk el a 3-as számú fő- közlekedési úthoz. A füzesabonyi vasúti pályát átívelő felüljáró viszont a rendkívüli terhelést nem bírja, fgy már korábban közlekedési lámpákkal egy sávra terelve korlátozták a forgalmat a hídon, ami napi gondot jelent. Mikor várható a felüljáró újjáépítése? — Megvizsgáltuk ezt a kérdést és a döntés is megszületett. A VII. ötéves tervidőszakban új 'közúti híd épül a vasúti pálya fölött, a meglévő szomszédságában. Ez ismét kedvező viszonyokat teremt és zavartalanul biztosítja a forgalmat két, sávon. A jelenlegi tehát átmeneti állapot, amelynek fennmaradásáig a közlekedők megértését 'kérjük. Népújság: — A Budapest Miskolc közötti fővonalon hol tart az oly fontos füzesabonyi vasúti csomópont rekonstrukciója, a pályaudvar felújítása, illetve az aluljáró építése? — A füzesabonyi pályaudvar felújítása hosszabb folyamatot igényel Ebbe beletartozik az utasforgalom kedvezőbb lebonyolítására egy aluljáró, továbbá a vágányok melletti peronok kialakítása. Az aluljáró építését a városi jogú nagyközségi tanács ötmillió forinttal támogatta, teiepüléspolitikai- lag is fontosnak tartva ezt a programot. Az első ütemben, az egytől az tötödik vágányig az aluljárót, illetve a peronok jelentős részét 1985 végéig átadják. A teljes befejezést 1986 szeptemberére tervezik, a felvételi épület rekonstrukciója pedig 1987 végére lesz kész. Az aluljáró egyébként amellett, hogy a vasúti vágányok gyors és biztonságos megközelítését lehetővé teszi, összeköti Füzesabony két vasúttal elválasztott területét, tehát a gyalogos átjárást is elősegíti. Népújság: — Mi a véleménye a közlekedési tárcához tartozó Heves megyei vállalatok munkájáról? — Egri látogatásom során találkoztam a Hevesben levő, s a tárcához tartozó vállalatok vezetőivel is. Beszélgettünk eredményeikről, gondjaikról. Az bizonyos, hogy anyagilag feszes körülmények között dolgoznak, de fegyelmezetten,, vállalkozó szellemben tevékenykednek : készülnek a VII. ötéves tervidőszakra. A Mátra-Volánnál a következő években kiemelt feladatot jelent a járműpark felújítása, korszerűsítése. Vonatkozik ez az autóbuszokra és a teherkocsikra egyaránt. A Közúti Igazgatóságok 1983-ban történt átszervezésével a Miskolci Közúti Igazgatóság Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyében tevékenykedik. Az átszervezés eddigi tapasztalatai kedvezőek Bár az igazgatóság központja Miskolcon van, a hevesiek ennek hátrányát nem érzik. Az igazgatóság az elmúlt rövid időszakban jelentős pénzösszegeket fordított a megye útjainak felújítására, karbantartására. Az Egri Közúti Építő Vállalat kollektíváját munkája alapján a jól dolgozó cégek közé soroljuk. Az idén töretlenül áttértek az új vállalatvezetési formára. Vállalkozó szellemű magatartásuk pedig átsegítette őket az elmúlt évek gondjain. Népújság: — Miniszter elvtársi Végezetül röviden vázolja olvasóinknak a VII. ötéves terv közlekedéspolitikai elképzeléseit. — A tárca fejlesztési lehetőségei szerények lesznek 1990-ig. Kedvező esetben a VI. ötéves tervben elért színvonalat tudjuk tartani A gazdasági folyamatok várható élénkülése, a termelés bővülése és további ésszerűsítése, a jobb szállításszervezés együttesen a teljesítmények kismértékű emelkedését valószínűsítik. A rendelkezésre álló anyagi eszközök hatékony felhasználásával a legfontosabb feladatainkat kívánjuk megoldani. Ezek között továbbra is kiemeltnek tartjuk a vasúti közlekedésben a pályák korszerűsítését, újabb biztosítóberendezések üzembe helyezését. a vonalvillamosítás folytatását. Befejeződik a Budapest—Pécs közötti és a Balaton déli partján vezető vonal villamosítása. Lényeges, hogy a helyi és a távolsági autóbusz^közlekedést legalább a mai színvonalon fenntartsuk és legalább a selejtezett járműveket pótoljuk. Megkezdjük a Budapestet körülvevő úgynevezett. M—0-ás körgyűrű építését 14,9 kilométer hosszú szakaszon. Az M5-ÖS és a 6-os főközlekedési út között ennek további építésével számolunk. A tervidőszakban befejeződik az Ml-es autópálya hiányzó szakaszának építése, valamint Kecskemétig félautópályaként, elkészül az M5-ÖS is. Készen lesz Polgárnál az új Tisza- híd is, s megkezdjük a szekszárdi Duna-híd építését. 1987-re befejezzük a Ferihegyi repülőtér régi pályájának felújítását. Lényegében ezek a főbb fejlesztési célkitűzéseink a VIJ. ötéves tervidőszakban. Természetesen, mindezek azt szolgálják, hogy javuló színvonalon elégítsük ki a személy-, valamint az áruszállítási igényeket. Népújság: — Olvasóink nevében köszönjük a beszélgetést. Mentusz Károly Íme a füzesabonyi vasúti csomópont — telülnézetben (Fotó: Kőhidi Imre) a/|lEfluj/aq kérdez — válaszol Urbán Lajos közlekedési miniszter
