Népújság, 1985. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-31 / 256. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. október 31., csütörtök SZOVJETUNIÓ Intenzív pályán a szovjet mezőgazdaság Kétszer vitatta meg az elmúlt két évtized ben az SZKP Központi Bizottságának teljes ülése a mezőgazdasági termelés fejlesztését: 1965-ben és 1982-ben. A két plénum között eltelt tizenhét esztendőben számottevően fejlődött a szovjet mezőgazdaság, s minőségileg is megújult. Kísérleti parcellák az ukrajnai földművelési kutató- intézetben Ezt jelzi hogy az ágazat bruttó termelése 50 százalékkal emelkedett — ami nemzetközi összehasonlításban is figyelemre méltó —, a munka termelékenysége 1,8-szeresére nőtt. A változásokat a lakosság is érzékelte, hiszen a húsfogyasztás például 41 százalékkal bővült, tejből és tejtermékből 25 százalékkal, zöldségfélékből 35 százalékkal fogyasztottak többet a Szovjetunióban. Mindez annak eredménye, hogy 17 év alatt a mezőgazdaság fejlesztésére fordított összegek megduplázódtak, a termelés gépesítettsége pedig háromszorosára növekedett. * Nagy utat tett meg a Szovjetunió agrárgazdasága. ám Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB akkori főtitkára a jövendő nézőpontjából mérlegelt, amikor azt mondta: „Nem állhatunk meg ezeknél az eredményeknél, látnunk kell, hogy az élelmiszer-probléma még jócskán napirenden van”. A közvélemény fókuszában Ezért kidolgozták a Szovjetunió élelmezési programját, amely 1990-ig határozza meg a mezőgazdaság feladatait, s a nyolcvanas évek gazdasági stratégiájának legfontosabb alkotórésze. A programot az SZKP KB 1982. májusi plénuma hagyta jóvá. A világ közvéleménye felfigyelt a határozatra. Érthető ez. hiszen a napi hírek között olvashatta mindenki, hogy a fejlődő országokban éheznek, éhen halnak emberek, s a FAO adatai szerint egymilliárd ember hiányosan táplálkozik. A fejlett országokban pedig élelmiszer-felesleg volt és van, mesterségesen csökkentik a termelést, hogy az árak emelkedhessenek. Ebben az ellentmondásos helyzetben joggal írta a Mézs- dunarodnaja Zsizny: „ . .. az a körülmény, hogy egy olyan állam. mint a Szovjetunió, nagyszabású élelmiszer-programot fogadott el. jelentőségében messze túllépi országunk kereteit”. Jelentősége az országon belül is kiemelkedő. A programban ugyanis feszített, de teljesíthető követelményeket állítottak a mezőgazdaságban dolgozók elé. Azt tűzték ki célul, hogy 1990-ig a gabonatermelés meghaladja a 250 millió tonnát, ami már kielégítené a belföldi szükségleteket, a hústermelés pedig eléri a 20 millió tonnát. A terv megvalósítását beruházási program is szolgálja: eszerint a beruházások egyharmadát az élelmiszer-termelés fejlesztésére fordítják. A gazdaságirányítási rendszert is a programhoz igazították. Nagyobb önállóságot kaptak a kolhozok és a szovhozok. javult a dolgozók anyagi érdekeltsége, emelkedtek a mezőgazdasági termékek felvásárlási árai, s ennek nyomán kibontakozott a háztáji termelés is. Termelési potenciál A program teljesítését folyamatosan értékelik. Közülük kiemelkedik az 1984. áprilisában tartott tanácskozás, melyen Mihail Gorbacsov, akkor még az SZKP KB titkára, foglalta össze az eredményeket és feladatokat. Megállapíthatta: egy év alatt — 1983-ban — 5 százalékkal nőtt átlagosan a mezőgazdaság bruttó termelése, egyes köztársaságokban azonban számottevően meghaladta ezt a növekedés. Kilenc év után először, valamennyi köztársaságban teljesítették az állattenyésztés felvásárlási terveit, s a hústermelés másfél millió, a tejtermelés 5,4 millió tonnával emelkedett. A program kidolgozását követően tehát kedvező változások kezdődtek az élelmiszer-gazdaságban, 'ám mint Mihail Gorbacsov is hangsúlyozta, az ötéves tervidőszak három esztendejében a tervezettnél kevesebb gabonát, marha- és baromfihúst. valamint tejet termeltek. Az viszont kétségtelen : Szovjetunió mezőgazdaságában hatalmas termelési potenciál jött létre, amely a program teljesítésének alapját jelenti. Előtérben az érdekeltség A források bővítése helyett a jövőben kihasználásuk kerül előtérbe — fogalmazott Nyikonov akadémikus a KGST-országok mezőgazdasági újságírói részére rendezett tanácskozáson. A Szovjetunió mezőgazdasága ugyanis fordulóponthoz érkezett: kimerültek a fejlesztés extenzív tartalékai, intenzív pályára kell átállítani a mezőgazdaságot is. Az új követelményekhez igazítják a gazdaság irányítását. melynek egyes elemei még az extenzív . fejlődés szakaszában alakultak ki. Egyebek között napirenden marad az anyagi érdekeltség és ösztönzés javítása, változnak az árképzés formái. Mindezek a termelés meny- nyiségi és minőségi fejlesztését serkentük. Változik a beruházáspolitika: eddig a mezőgazdasági beruházásoknak kétharmada új építkezés volt, a jövőben legalább felét rekonstrukcióra fordítják. Az egész élelmiszerprogram sarkalatos pontja a gabonatermelés, hiszen erre épül a hústermelés fejlődése is. A tervek szerint jövőre már 10 millió hektáron vetnek gabonaféléket, s a későbbiekben ez még növekszik, hogy a hazai igényeket kielégíthessék. A termelés fejlesztését kétféle tartalék kiaknázására alapozzák. A növénynemesítés, a szelekciós munka javításával növelhető a gabonafajták termőképessége, másfelől a korszerűtlen termelési technológiákat intenzívebb eljárásokkal váltják fel, így a növények termőképességét a mainál jobban kihasználhatják. Korszerűbb erő- és munkagépeket alkalmaznak, növelik a műtrágyák mennyiségét, a legújabb biológiai és kémiai módszerek együttes felhasználásával védik meg a növényeket a kártevőktől és a gombabetegségektől. „A Szovjetunió élelmiszerprogramjának eddigi eredményei jól körvonalazhatók. Jövőjét pedig az egész gazdaság tervszerű fejlesztése formálja, melyről így beszélt Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára : ..... erősíteni kell a szocialista tulajdont, fokozni a vállalatok önállóságát. bővíteni jogkörüket, növelni teljesítmény-érdekeltségüket. Ez azt jelenti, hogy a gazdasági fejlődést végeredményben teljes egészében az emberi érdekeknek kell alárendelnünk”. V. F. J. LENGYELORSZÁG Bem tábornok szobra Tarnówban „Mi ne győznénk? hisz Bem a vezérünk. A szabadság régi bajnoka!.. — írta Az erdélyi hadsereg című versében Petőfi Sándor Bem Józsefről, a lengyel, a magyar és török hadsereg tábornokáról. (Ismeretes, hogy a költő segédtisztje és barátja volt a szabadságharcos vezérnek.) Bem 1794-ben született Tarnówban. A tüzérség kiváló elméleti és gyakorlati szakértője volt. Kiemelkedő szerepet töltött be a magyar szabadságharcban, számos győzelmet aratott a császári csapatok fölött. Kossuth Lajos ki nevezete az erdélyi magyar csapatok főparancsnokává. A katonák rajongtak érte, Bem apónak nevezték. A szabadságharc bukása után Törökországba emigrált, a török hadsereg szolgálatába állt, ahol szintén sok hőstettet vitt véghez. Nemrégiben Bem szülővárosában, Tarnówban emlékművet állítottak a három nemzet hősének. Tarnów lakosai már 1881-ben gondoltak a Bem-emlékmű emelésére. amely azonban sokáig csak elképzelés maradt. 1929-ben a városi parkban Bem-mauzóleumot emeltek, de az emlékmű felépítésére csak idén került sor, jórészt a tarnówi magyar baráti társaság többéves kitartó munkájának köszönhetően. Bem tábornok csaknem 4 méter magas emlékműve bronzból készült, és 50 elemből áll. Az emlékművet a város központjában, a régi házak és védfalak szomszédságában állították fel. Bem apó bronz alakján magyar egyenruha feszül, mellén a Kossuth adományozta csillaggal. A szobor erőt, tekintélyt és határozottságot sugároz. Az emlékmű tervezői tarnów I szobrászok: Bogna Ligeza-Drawlowa és Stefan Niedorezo. akiknek tervét több pályamunka közül választották ki. Az emlékmű leleplezésért Bem József nővérének dédunokáját, Gabriella Kochans- kát kérték fel. Ez alkalomból Tarnówban magyar kul- túrnapokat rendeztek, amelyen részt vettek Bács-Kis- kun testvérmegye és Kiskőrös képviselői is. A magyar kultúrnapokon koszorúzásokat és megemlékezéseket tartottak a Bem- emlékhelyeken. A toruni Bem József Tüzérségi Főiskola hallgatói álltak díszőrséget a Bem-emlékműnél és ünnepi hangversenyt is rendeztek. Tarnów lakosai már a következő emlékműre gondolnak: szeretnék felállítani városukban Petőfi Sándor mellszobrát. CSEHSZLOVÁKIA Újjászületik a Karlovy Vary-i kolonád BULGÁRIA A várnai delfinek A várnai tengerpart egyik idegenforgalmi nevezetessége a Delfinárium. Naponta 2 előadásban 1200—1200 néző tölti meg zsúfolásig az üveg- és fémkonstrukciót A különleges épületet Szimeon Szaraliev bolgár építész tervezte. Az intézmény tavaly nyár végén nyitotta meg kapuit. A Delfinárium három lakója. Pipi, Poli és Reina jól érzi magát új lakóhelyén. a 12 méter hosszú 6 méter mély medencében, a szűrt és melegített tengervízben. A távoli Karib-ten- genből kerültek Bulgáriába. A fiatal és idősebb nézők nagy tapssal fogadják a delfinek különleges produkcióit. Nagy tetszést arat mindig, amikor Pieter Boodec- ker holland idomító egy magas létra tetején halat tart a szájában és az egyik felugró „tanítványa" onnan ragadja el a csemegét. A nyugat-csehországi fürdővárost, Karlovy Varyt a hazai és külföldi páciensek és látogatók ezrei keresik fel évente. A gyomor- és máj betegségeket, az anyagcserezavarokat, valamint az emésztési allergián alapuló betegségeket gyógyítják itt. A város fürdőnegyede 12 forrás köré épült, amelyek azonos vegyi összetételűek, de különbözik a hőmérsékletük és a szén-dioxid tartalmuk. Az ország legismertebb, legbővebb és legmelegebb (72 fokos) gyógyforrása a Vrídlo, amely 2—3 ezer méter mélyből 10—12 méter magasra lövell kb. 2 ezer liter termálvizet percenként. Karlovy Vary — Karlsbad — fürdő- és társadalmi hírnevét reprezentálta a múlt században építészeti fellendülése. 1871—1975 között épült a fő sétány tér, a fedett oszlopcsarnok, melyet ma Csehszlovák—Szovjet Barátság Sétánynak hívnak, A klasszicista kőépületet a korinthoszi oszlopsorral és zenekari csarnokkal a prágai Nemzeti Színház építésze, Jozef Zítek tervezte. A sétány öt forrást fed és kapcsol össze. Ezek a Szikla (53°), a Libuse (43°), a Vencel fejedelem (59°), a Sellö (49°) és a Malom (52°). A tetőterasz homlokzatát attikai korlát és az év hónapjait ábrázoló 12 homokkőszobor díszíti. A kőfaragó munkát a drezdai Hübner cég kivitelezte, az allegorikus szobrokat K. Wilfert és Jaroslav Schreiber alkotta. Most, száz év után, a műemléket rekonstruálják. A teljes felújításnak 1988-ban kell befejeződnie. Akkor a sétány központi pavilonjában kiállítóterem és egyben átjáró lesz a sétánytól a felső teraszra, amely korábban hozzáférhetetlen volt. A zenecsarnokban, amelynek falába Zítek öt szoborfülkét építtetett, de azok üresen maradtak, mivel a szobrászokra nem maradt pénz — az apszisokba most a világhírű fürdő keletkezését. és fejlődését jelképező domborművek kerülnek. Nem feledkeznek meg róla. s Jozef Zítekről sem: itt leplezik le mellszobrát. A Karlovy Vary-i Csehszlovák —Szovjet Barátság Sétány felújított komplexumába a tervezők belekomponálnak két további forrást: a Szabadság- és Szikla-forrást. Ugyanakkor számolnak két híd áthelyezésével a Teplá folyón. hogy a látogatók könnyebben hozzáférhessenek a forrásokhoz. Az egyedülálló építészeti műemlék felújításában a stukkózók, a kőfaragók, a kőszobrászok tucatjai vesznek részt. “ A Krivoklát vár titka Krivoklát vára 40 kilométerre nyugatra fekszik Prágától. Évente mintegy 120 ezer ember látogatja meg. A vár egy meredek szirt- nyelven épült, a völgy felett. Építését 1250—70 között kezdték el í. Vencel király és fia, 11. Premysl Ota- kar uralkodása idején. Később Jagelló Ulászló és fia, 11. Lajos cseh-magyar király uralkodása alatt, 1475— 1526 között az Ulászló-kora- beli gótika stílusában építették át. Akkori arcát a vár lényegében mindmáig megőrizte. A várban régészeti kutatás folyik, melynek során többek között feltárták egy régebbi — talán királyi — palota alapjait a mai udvaron. A kutatás most is folyik, a vár jelenlegi rekonstrukciója során. A restaurátorokat a királyi teremben nagy meglepetés várta. A speciális szondák a falakon tévedhetétlenül felfedték, hogy a reneszánsz vakolatréteg alatt évszázadok óta senki által sem sejtett rajzok rejlenek. Egyelőre csak annyi állapítható meg belőlük, hogy szénnel és krétával készültek és fejeket ábrázolnak. De kiét? A kérdés megválaszolása nem lesz könnyű. Talán segít a festék és a vakolat óvatos levétele a 30 méter hosszú terem déli és keleti részén. Érdekes a vakolat is, melyre a rajzokat fel vitték. Valószínűleg a XV. századból származik, amikor Krivoklát a mostani mását kapta, s a felület nagy részén érintetlen. Minőségének titka állítólag a mész és a mosott folyami homok keveréke finom szilícium adalékkal. A maltert 20 napig állni hagyták, majd úgy vitték fel, hogy a vakolat felülete olyan lett. mint az alabást- rom. Nem látta Prágát az . . . A Moldván keresztül ívelő Károly-híd, a prágai várral együtt a főváros legismertebb és egyben legtöbbet fotózott panorámája. Talán nem túlzás azt mondanunk, hogy nem látta Prágát az. aki a Károly-hidat nem látta. A Károly-híd 515,76 méter hosszú és 9,40—9,50 méter széles. Homokkő hasábokból épült, 16 különböző fesztávú boltíven nyugszik. A híd alapkövét ÍV. Károly. cseh király a német-római császár tette le 1357. július 9-én, reggel 5.31 órakor. A prágaiak évszázadokon keresztül Prágai, vagy Köhid- nak nevezték, majd csak 1870-től honosodott meg a Károly-híd elnevezés. Gyakorta sújtotta árvíz. 1432- ben. 1486-ban, 1784-ben és 1890'ben az áradó víz átszakította. Háborús műveletek színhelye is volt. 1648-ban súlyos harc zajlott itt a Habsburg-csapatok és a svédek között. Utoljára 1945- ben vált csatatérré. A híd- korláton 13 szobor és szoborcsoport áll, de az eredetiek többségét másolat helyettesíti. 1965 óta gépkocsi nem járhat a Károly-hídon. Akkor kezdődött a híd utolsó, nagy rekonstrukciója, amely 1974- ig tartott. A Károly-híd azóta kizárólag a gyalogosoké. Idomító és tanítványa
