Népújság, 1985. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-12 / 240. szám
AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Lázár György és Németh Károly megbeszélése Norbert Stegerrel Lázár György, a Minisztertanács elnöke pénteken a Par lamcntben fogadta Norbert Stegert, az Osztrák Köztársaság hazánkban taitózkodó aikancellárját, kereskedelmi és ipari minisztert. Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese ugyancsak pénteken találkozott az osztrák politikussal. A szívélyes légkörű megbeszéléseken véleményt cseréltek a nemzetközi élet időszerű kérdéseiről, mindenekelőtt a hel sinki folyamat továbbvitelével összefüggő témákról. Áttekintették a hagyományosan jó magyar—osztrák kapcsolatok helyzetét és továbbfejlesztésük lehetőségeit. A megbeszéléseken részt vett Marjai József miniszterelnök-helyettes. Jelen volt Arthur Agstner, Ausztria budapesti nagykövete. Befejeződött az Országgyűlés őszi ülésszaka Pénteken a Parlamentben a kormányprogram feletti vitával folytatta munkáját az Országgyűlés őszi ülésszaka. A legfelső népképviseleti testületünk fórumán megjelent Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára. Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Az ülést Cservenka Ferencné, az Országgyűlés alelnöke nyitotta meg. Elsőként Kapolyi László ipari miniszter emelkedett szólásra. Nápolyi László Elöljáróban arról szólt: az iparra háruló legfontosabb feladat, hogy az eddiginél nagyobb mértékben járuljon hozzá a népgazdaság külső és belső egyensúlyának javításához, a nemzeti jövedelem gyarapításához és igy gazdaságunk gyorsabb fejlődésének egyik lendítőjé- vé váljon. Kapcsolódva több hozzászóló észrevételéhez a miniszter azt elemezte, milyen utat tett meg eddig és hol tart ma az ipar feladatainak megoldásában. Szólt a mind élesebbé váló külpiaci versengés kedvezőtlen hatásairól, technológiai elmaradásunkról, s arról, hogy az iparban foglalkoztatottak száma jelentősen csökkent, ezért egyes ágazatokban és városokban gondok jelentkeztek. Kedvezőnek értékelte. hogy az ipar export-import egyenlege jelentősen javul. Figyelmeztető azonban — tette hozzá —, hogy a népgazdasági egyensúly javítását szolgáló, növekvő mértékű hozzájárulás döntően az import mérséklésével valósul meg. A miniszter elmondta: a termelés növekedése az utóbbi hónapokban felgyorsult, az ipar termelése a tavalyit várhatóan mintegy 2 százalékkal meghaladja majd, de nem érj el a tervezettet. A szocialista exportban jók az eredmények — leginkább a könnyűipar, a gépipar és a vegyipar kivitele nőtt — o konvertibilis elszámolású export várhatóan a tavalyi szinten marad, nem éri el a tervezettet. felszólalása lünk lakossági célra. A bányászok legtöbb pihenőnapjukat feláldozzák azért, hogy a szénhiány csak átmeneti legyen és minél hamarabb megszűnjön. A hazai lakosság számára végzett széntermelésben november 15-ig behozzák a lemaradást. . Külkereskedelmi stratégiánkban továbbra is a szocialista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval folytatott műszaki-gazdasági együttműködés a fejlődés meghatározó tényezője. Energiahordozó-importunk 90 százalékát, anyagimportunk kétharmadát és beruházási importunk jelentős részét is a Szovjetuniótól vásároljuk. Részt veszünk a Szovjetunió fejlesztési programjainak megvalósításában, például a krivoj-rogi vasércdúsítómű építésében, a jam- burgi földgázkitermelésben, egyes közszükségleti cikkek gyártásának növelésében és az agrártermelés korszerűsítésében. A fejlett tőkésés a fejlődő országokkal is bővíteni kívánjuk az ipari termékek forgalmát. Az energetika egész rendszerének minőségi fejlesztésével csökkentjük a gazdaság energiaigényességét, eközben .növeljük az atom- erőművi villamosenergiatermelés arányát,' • rekonstruáljuk a szénerőműveket, fejlesztésekkel fokozzuk a villamosenergia-rendszer rugalmasságát. Az elektronizálás lehetőségeinek kihasználásával gyors ütemben kell előrelépni az informatika, a számítástechnika ipari alkalmazásában, a fejlesztési, tervezési, gyártási és mérési folyamatok korszerűsítésében. A kormányprogram alapján az iparfejlesztés egyik fő vonala a meglevő kapacitások jobb kihasználása az ehhez szükséges átcsoportosítások megvalósítása, valamint — a pótlólagos források biztosítása mellett — a meglevő állóeszközök és munkaerő-állomány hatékonyabb működtetése lesz. A gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésével kapcsolatban a miniszter hangsúlyozta: fontos, hogy a vállalatok magatartását meghatározó eszközök, szabályozók ösztönözzenek, egyszersmind kényszerítsenek a meglevő erőforrások maximális hasznosítására. Kapolyi László végezetül az új vállalatvezetési formák kialakításának menetéről, az ipar szervezeti korszerűsítéséről szólt, majd az ipari dolgozók másfél milliós kollektívájának nevében helytállást ígért a kormányprogram megvalósításában. Felszólalók Szabó Sándor (Csongrád m., 13. vk.), Rujsz Lászlóné (Vas m., 3. vk.). Lakos László (Pest m., 9. vk.). Vida Kocsárd (Somogy m., 6. vk.), Straub F. Brúnó (Országos listán megválasztott képviselő), Gregor Péter (Bp. 35. vk.). Király Zoltán (Qsongrád m.. 5. vk). A felszólalásokra Lázár György, a Minisztertanács elnöke válaszolt. Lázár Györgv válasza Kapolyi László a változó körülményekhez alkalmazkodás érdekében nagyobb vállalati erőfeszítéseket sürgetett. Mindezek megvalósítása érdekében célszerűitek ítélte olyan, a feladatok szerint differenciáló, rendszerszemléletű ösztönzők bevezetését, amelyek segítik a műszaki fejlesztés eredményeinek gyártásba vételét, és kiter- jedneik az exportálók minél szélesebb körére. A szabályozás eszközrendszerében Kapolyi László kiemelt jelentőségűnek tartotta a felhalmozás szelektív szabályo, zását, valamint a főmunkaidőben végzett tevékenység jövedelmeinek az átlagosnál nagyobb mértékű növelési lehetőségét. Ehhez azonban a gazdaság jövedelemtermelő-képességének gyorsabban kell emelkednie — mutatott rá. A továbbiakban a lakossági szénellátásról szólva a miniszter a helyzetet különösén nehéznek nevezte. A kereslet az elmúlt évekhez viszonyítva csaknem egymillió tortnával nőtt; szén- hiány van, különösen Észak- és Kelet-Magyarországon. valamint az Alföldön. Ennek megszüntetésére mind a kormány, mind a szénbányászat intézkedéseket tett: 1 millió tonnával több szenet importálunk, és 5,2 millió tonna hazai szenet termeBevezetőben a kormány nevében megköszönte, hogy a vitában felszólaló, véleményét kifejtő valamennyi képviselő egyetértett a kormány munkaprogramjával. Ígéretet tett arra, hogy a felmerült észrevételeket, javaslatokat az elkövetkező hetekben feldolgozzák, nagy részüket a VII. ötéves terv- javaslat véglegesítésekor hasznosítják, illetőleg a terv részét képező társadalmi, gazdasági programok kidolgozásakor vagy — ha az lehetséges — haladéktalanul érvényesítik Kifejezte azt a véleményét: a vita is hozzájárult ahhoz, hogy a kormány még megalapozottabb javaslatot terjeszthessen majd az Országgyűlés elé a VII. ötéves tervről. Elismerően szólt a hozzászólások oldottságáról. arról, hogy minden kérdésről — a valaha talán kényesnek nevezettekről is — azzal a természetes nyíltsággal esett szó, ami csak a közvéleményünket jellemző demokratikus légkörben lehetséges. Lázár György egyetértett azokkal, akik a kormány- program tervezetében foglaltakat az eddigi munka folytatásának tekintik, hangsúlyozva ugyanakkor azt az új vonást, hogy a feladatok sorában most már nem az egyensúly megteremtése kerül az első helyre, hanem annak megszilárdítása. Más szóval: nem a korlátozás, hanem a fejlődés programja ez. — Ennek tudatosítása különösen azért fontos — mondotta —, mert a gazdaság lendületbe hozása más megoldásokat kíván, mint az egyensúly megszilárdítása. Az előrehaladáshoz ugyanis elengedhetetlen az irányítási rendszer továbbfejlesztése, amit nem elég csupán igényelni, kívánni — el is kell viselni az ebből származó következményeket. Lázár György ezután a társadalom aktivizálásának fontosságát hangsúlyozó hozzászólásokra reagálva kifejtette: Bátrabban kell élni a demokratikus viták lehetőségével, a társadalmi kontroli eszközével. A szemléletet itt is, de más területen is tovább kell formálni, hozzáigazítani az új követelményekhez. A miniszterelnök — egyetértve az ezzel kapcsolatos képviselői véleménnyel — kiemelte a tömegkommunikáció jelentőségét a közvélemény teljesebb beavatásában. megnyerésében. — A Minisztertanácsban kialakult gyakorlat szerint Előtérben: (balról jobbra) Maröthy László, Losonczi Pál és Lázár György — hangsúlyozta — a kormánytagok úgyszólván egyetlen, a sajtó útján hozzánk érkező jelzést sem hagynak figyelmen kívül, s az esetek nagy részében ezekből olyan intézkedések születnek, amelyek létező problémák megoldását szolgálják. Igényeljük azonban, hogy a jogos kritikai hang mellett azzal is foglalkozzék a tömegkommunikáció, miként lehet kijavítani a hibákat. Lázár György a továbbiakban röviden kitért az építőiparral. a mezőgazdaság érdekeltségének megteEzt követően az elfogadott napirendnek megfelelően Hetényi István pénzügyminiszter terjesztette elő az 1984. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot. A tavalyi pénzügypolitikai törekvések a népgazdaság több éve előttünk álló céljait szolgálták: a külgazdasági egyensúly javítását, a külföldi adósság csökkentését, és a lakosság fogyasztásának szerény mértékű emelését. E célok szolgálatában a költségvetés a jövedelmek átcsoportosításával elősegítette, hogy a megtermelt nemzeti jövedelem elosztása igazodjék a külső egyensúly követelményeihez; a belföldön fel nem használható jövedelmet remtésével, a jövedelemdifferenciálással, valamint a környezetvédelemmel foglalkozó hozzászólásokra, egyetértve a bennük megfogalmazott fő tennivalók szükségességével, végezetül ugyancsak kifejezte egyetértését azon felszólalások indítékaival, amelyek szorgalmazták, hogy növekedjék a parlament szerepe a közéletben és a kormányzati munka ellenőrzésében. A miniszterelnök válasza után határozathozatal következett. Az Országgyűlés a kormány programját tartalmazó előterjesztést jóváhagyólag — egyhangúlag — tudomásul vette. megtakarítsuk, és létrejöjjenek az életkörülmények javulásának, a kulturális és szociális ellátásnak a tervezett anyagi feltételei — mondotta a miniszter. A vállalatok és szövetkezetek fejlődő gazdálkodása biztosította, hogy az ország nemzeti jövedelme összehasonlító árakon számítva 2,7 százalékkal emelkedjék. Az összes jövedelem folyó árakon 9 százalékkal nőtt, és 8 százalékkal növekedhet a belföldi felhasználás; az ütemkülönbség, a külső egyensúly javítását szolgálta. A lakosság pénzjövedelme is emelkedett. több mint 9 százalékkal, és ez a fogyasztói árak több mint 8 százalékos növekedése mellett lehetővé tette a reáljövedelmek egy főre jutó I százalékos emelkedését. Hozzá kell tenni azonban, hogy az árszínvonal viszonylag gyors növekedése 1984- ben is nehezítette a bérből élők és a nyugdíjasok helyzetét: e rétegek reáljövedelme —, ha nem tudtak kiegészítő jövedelemhez jutni —, elég széles körben tovább csökkent. A költségvetés hiánya közel áll a tervezetthez: az 1983. évi kereken 6 milli- árddal szemben 3,6 milliár- dot tett ki, azaz alig tért el attól, amit az Országgyűlés jóváhagyott. A kiadások közül a legnagyobb tétel a költségvetési intézményeké és a társadalombiztosításé. Ezekre kereken 300 milliárd forintot fordítottunk, ami .9 százalékkal több, mint az előző évi. Igyekeztünk megfelelni a takarékosság követelményének úgy, hogy biztosítani tudtuk: a szociális, kulturális és az életszínvonalat közvetlenül szolgáló kiadások valamivel gyorsabb ütemben nőttek, mint ahogyan 1983- ban. Lehetőség nyílott új szociálpolitikai intézkedések végrehajtására is, amelyek több mint 3 milliárd forinttal növelték a lakosság jövedelmét. A családi pótlék, a gyermekgondozási segély és meghatározott körben a nyugdíjak összegét emelni tudtuk. Szeptember I-től 10 százalékkal növekedett a pedagógusok fizetése. A kormányzat változatlanul nagy figyelmet fordított a lakásépítésre, 70 ezer új lakás épült, bár közülük kevesebb az állami bérlakás, mint a korábbi években. Hetényi István a továbbiakban rámutatott: — A vállalatok sokszor kényszerűen nagy terhet vállalnak a költségvetési kiadások finanszírozásából. Ennek ára van, például az, hogy a vállalati beruházások 1984- ben 2 százalékkal csökkentek az előző évihez képest. örvendetes, hogy a vállalatok e nehéz helyzetben is II százalékkal több műszaki fejlesztési alapot képeztek, mint korábban. A nehéz körülmények között természetesen nőtt a pénzügyi nehézségekkel küszködő vállalatok száma. De a közhiedelemmel ellentétben, azért ez sem általános jé(Folytatás a 3. oldalon) Hetényi István előterjesztése
