Népújság, 1985. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-11 / 239. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. október 11., péntek Megkezdődött az Országgyűlés őszi ülésszaka Dr. Medve László egészségügyi miniszter Barcsik János hevesi képviselővel beszélget (Fotó: Per! Márton> (Folytatás az í. oldalról) Ezután felszólalásokra ke. rült sor. Felszólalt Nagy József (Baranya m., fi vk), Borza IstEbéd után Németh Károly, az MSZMP főtitkár- helyettese szólalt fel : — A kormány beszámolóját, helyzetértékelését, munkaprogramját reálisnak tartom. Tükrözi az ország valóságos helyzetét. Azokat a legfontosabb tennivalókat fogalmazza meg, amelyeknek elvégzése a következő öt évben a magyar társadalom fejlődését hivatott biztosítani. Tartalmában és szellemében összhangban van a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresz- szusán adott elemzéssel, kitűzött célokkal. felvázolt fő törekvésekkel. — Céljaink eléréséhez a legfőbb nemzetközi feltétel, hogy békében éljünk. A békét önmagában is az egyik legszentebb dolognak tartjuk, azonban nemcsak egyszerűen, mint háborútói mentes állapotért szállunk érte síkra, hanem mint a különböző társadalmi berendezkedésű országok kölcsönösen előnyös együttműködésének alapvető biztosíté- íkáért, azért, hogy minden nép alkothasson, élvezhesse munkájának gyümölcsét. — A Magyar Népköztársaság kormányának külpolitikája népünk alapvető érdekeit képviseli, a szövetségeseinkkel közösen kijelölt célok elérését, a béke ügyét szolgálja. Minden lehetőséget felhasználunk a párbeszéd fenntartására, a vitás kérdések tárgyalások útján való rendezésére, a fegyverkezési verseny visz- szaszorítására. — Nehéz öt esztendő van mögöttünk, amelynek legfőbb tapasztalata, hogy a helyes célok valóra váltásában bizton építhetünk népünk támogatására. Munkásosztályunk, szövetkezeti parasztságunk, a számában és jelentőségében is nö( Munkatársunk telefonjelentése:) Ha egy épület ünnepelni’' tudná önmagát, akkor a T. ’Ház most még díszesebben fogadta volna az új Ország- igyűlés tagjait, akik — legyenek azok tapasztalt vagy kezdő képviselők — á ciklus második ülésszakát kezdték meg tegnap délelőtt. A mostani, októberi két nap ugyanis jubileumi esemény is, hiszen a „fáma" szerint születésnapol ünnepel a világszerte ismert és híres épület. Szombaton lesz ugyanis száz éve. hagy lerakták az -Országház alapkövét... Míg a képviselőink tanácskoznak. a parlamenti tudósító hadd meséljen valamit erről a jubileumról. A történet szerint egy díszebéd és a hatodik pezsgő után vánné (Hajdú-Bihar m„ I vk), Balogh László (Békés m.. 14. vk). Köteles Zoltán (Budapest. 29. vk). Bartalné dr. Borszéki Erzsévekvő értelmiségünk, társadalmunk minden rétege tudását latba vetve. odaadással segíti az országépítő munkát. A szocialista célok jegyében Jétrejött nemzeti összefogás a bonyolultabb. gondokkal terhes időszakban is betölti hivatását, tömöríti társadalmunk valamennyi alkctó tényezőjét. Szövetségi politikánkat folytatva a jövőben is azon munkálkodunk, hogy erősödjön, kiteljesedjen a szocialista nemzeti egység. Társadalmunkban feszültségek is vannak, a lakosság egyes rétegeinek romlottak a megélhetési lehetőségei, a nyugdíjak és egyes szociális juttatások reálértéke csökkent, nehezedtek a lakáshoz jutás feltételei. Fontos, hogy eredményeinket és lehetőségeinket, erényeinket és gyengeségeinket reálisan ítéljük meg. Hibás gyakorlathoz vezetne, ha bármelyiket kisebbítenénk vagy felnagyítanánk. — Azt is látnunk kell. hogy társadalmunkban is vannak közömbös, önző -emmegszólalt a nagy külföldi bank elegáns képviselője: — Ez az Országház az ország rangját igazolja. Higy- gyék e; uraim, az ilyen rangos országnak szívesebben adunk kölcsönt! Kölcsön ide. kölcsön oda — a százéves Parlament még mindig csinos . . . ★ Ha már szóba került a bank és a pénz. akkor azonnal hozzá is kell tennem, hogy nem véletlenül. Egyebek között az államháztartás kérdései foglalkoztatták a kormány tagjait éppúgy, mint a képviselőket. Gazdálkodásról, hitelekről, élet- színvonalról. munkáról, s a jövőt formáló teendőkről mondta el véleményét, aki csak szót kért. Így például dr. Csehák Judit, a Minisztertanács elnökhelyettese. aki sajátos példát hozott országos feladatainkra: — Tudom, hogy nőként nem egy katona és államférfi Machiavelli szavait kellene kölcsön vennem, mégis hadd idézzem öt. aki nem orvosként figyelmeztetett : „Könnyű a gyógyítás a baj elején, noha nehéz a felismerés: míg idő múltával, ha nem ismerik fel és nem gyógyítják. könnyű lesz a bajt megállapítani, de sokkalta nehezebb az egészséget helyreállítani. Az állam ügyeiben is így van ez." ★ Képviselőinket ezúttal nemcsak az állam ügyei érdekelték. hanem a szükebb hazaiak is. Többük a közös beszélgetések során elmondta. hogy megtartották az első fogadónapokat, hogy ismerkedjenek a választók gondjaival, bajaival. bet (Nógrád m.. fi. vk.). Széles Lajos (Szabolcs-Szat- mar m.. lő. vk.). Kiscelli László (G.vőr-Sopron m . 3. vk) berek, s nem kevés a köz- erkölcsöt, az állampolgári fegyelmet sértő megnyilvánulás. Sok fegyelmezetlenség. emberi tragédia okozója a mértéktelen italozás, az alkoholizmus. Találkozni lehet a szocializmustól, a munka társadalmától teljességgel idegen, dologkerülö. léha. élősködő életmóddal. A bűnözés több területen növekszik. Mindez joggal kelt visszatetszést és felháborodást a becsületes emberek körében. Kötelességünk, hogy a tisztességes életvitelt folytató többségre támaszkodva határozottabban lépjünk fel ezen jelenségek ellen. — A pártnak, a társadalmi szerveknek, a kormánynak, a helyi vezetésnek, minden dolgozónak az a fő feladata, hogy feltárja és hasznosítsa a szocialista rendszerben lévő erőforrásokat, mozgósítsa a tartalékokat. Ez előrehaladásunk kulcskérdése. Sorsfordító jelentősége van annak, hogy a népgazdaság intenzív fejlődését kiterjesszük a termelés és a gazdálkodás minBarcsik János említette: — Az én esetem kivétel, mert nem fogadónapokkal kezdtem a munkát. Ügy határoztam. feláldozva a pedagógusoknak járó nyári szünetet, hogy előbb a településekkel ismerkedem meg. Heves után a körzetembe tartozó 16-ból tizennégyben már jártam. S voltam két falugyűlésen — Átányban és Kiskörén —, ahol alaposan tájékoztattak a helybeliek mindennapjairól. Egyébként fogadónap nélkül is jönnek az emberek. ha a képviselő tanácsára, segítségére van szükség. Ez jóleső érzés, mert bíznak bennünk . . . ★ Ezt erősítette meg Kócza Imre is, amikor az első „éles" panaszügyről esett szó. — Feltették nekem a kérdést, hogy miért kell minden esztendőben újabb és újabb tankönyveket nyomtatni, az előző korosztályok is felnőttek úgy, hogy egymás könyveiből tanultak. Jó. rendben van, hogy a feladatlapokat nem tudják haszno- sitani az utódok, de azért sok mindennel lehetne takarékoskodni. Elgondolkodtam. hogy van ebben az ötletben valami: már jeleztem is a művelődési osztálynak, s nem hagyom szó nélkül a javaslatot magasabb fórumokon sem. Lehet, hogy a képviselőhöz forduló állampolgár a saját zsebén érezte ezt a dolgod, mindenesetre ez inkább köz-, mint magánügy ... ! ★ Dr. Puskás Sándor dosz- sziéjában — mint mondta az egyik szünetben — immár 34 panaszos ügy jegyzete áll. Az elsők egyike már a „kipipáltak" között den területére, fokozzuk a magyar népgazdaság jövedelmezőségét. Következetesen javítanunk kell az intenzív gazdálkodás szervezeti, személyi feltételeit. — Gazdaságpolitikánknak fontos törekvése, hogy a hatékonyság és a minőség követelményei! együtt érvényesítsük. Ennek szolgálatába kell állítanunk, a változó feltételeknek és a növekvő feladatoknak megfelelően tovább kell fej^ lesztenünk irányítási rendszerünket — Pártunk nagy jelentőséget tulajdonit annak, hogy emelkedjen a kormányzati, állami munka színvonala, erősödjön a szocialista demokrácia. Fontos, hogy fenntartsuk és tovább fejlesz- szük a tettekre sarkalló vitaszellemet. demokratikus légkört. — Olyan viszonyok között élünk, dolgozunk, amikor mindenkinek fokozottan éreznie kell saját felelősségét munkájáért. Minden honfitársunknak személyes szerepe és felelőssége van abban, hogyan boldogul népünk. hogyan alakul jövőnk. — Az emberi értékek rendjében az első helyre a munkát, a teljesítményt kell állítanunk, megvalósítva azt a követelményt, hogy a munkaidő valóban a munka ideje legyen. A továbbiakban felszólalt: Újvári Sándor (Zala m.. 7. vk.), elmondotta: a megyében örömmel fogadják, hogy Csehák Judit, a Miniszter- tanács elnökhelyettese elöljáróban utalt arra, hogy a beszámoló közvetve vagy közvetlenül érintette, de nem részletezte az egészségügy, a társadalombiztosítás, az ifjúságpolitika, a szociálpolitika kormányzati teendőit. Mint mondotta, ezekre a sokakat — érthetően — szenvedélyesen és személyesen is érdeklő kérdésekre a VII. ötéves tervvel összehangolva, szintén kidolgozzuk és a nyilvánosság elé van: egy idős egri néni vízvezeték-problémáját sikerült megoldani egy szocialista brigád segítségével. — Sa maradék közül melyik a legtöbbet foglalkoztató? — A csebokszáriak garázstémája: sokakat érint, nagyon égető a helyzet. Jártam a városi tanácsnál, több illetékessel konzultáltam, s úgy néz ki, hogy jövőre várható egy mindenki számára elfogadható megoldás . . . ★ Az ülésszak alatt folyamatosan dolgoznak a tv-ka- merák. a parlamenti munka minden mozzanatát megörökítik. Ezúttal többször is az operatőr látószögébe kerültek a Heves megyei képviselők. A monitoron látszott, hogy gondosan követik a hozzászólásokat. S akkor is őket láttam a színes képernyőn. amikor az országgyűlés elnöke. Sarlós István köszöntötte a vietnami parlament delegációját. Ugyanis Nguyen Huu Tho. a Vietnami Szocialista Köztársaság nemzetgyűlésének elnöke és kísérete a képviselőink mögötti páholyban ülve, tanulmányozta az országgyűlés munkáját. Ez a képernyő bizonyára még sokszor adja hírül azt is, amint megyénk képviselői mondják majd el véleményüket egy-egy témában, felvértezve azokkal a gondolatokkal. melyeket a választók nyújtottak át útra- valóul. A beszélgetésekből kiderült: lesz miről beszélniük majd a patinás falak között . . . Szilvás István a kormány átfogó programot dolgoz ki a gazdaságilag hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatására. A gazdasági felzárkóztatásban döntő szerepe van a foglalkoztatás bővítésének, az elmaradott infrastruktúra fejlesztésének. a kereskedelmi és szolgáltatási hálózat korszerűsítésének. Erre megyei program is készült, de a helyi tárjuk a megfelelő programokat. A gazdaság fejlesztésére irányuló javallatok elsődlegessége, a tudományos és technikai haladás fontosságának kiemelése, az oktatás, a hatékony foglalkoztatás, az ösztönző bérezés jelentőségének hangsúlyozása nem csökkentheti a többi terület társadalmi szerepét, nem szoríthatja háttérbe azokat. A kormány a gazdaság teljesítményének javulását azért szorgalmazza, mert annak eredményét az egesz társadalom érdekében és az egyes emberek életének okos jobbítására kívánja felhasználni. Egészségünk. tudásunk, családi életünk harmóniája és megélhetésünk biztonsága változatlanul érték számunkra, amelyet a jövőben is óvni kell. Értékeink erősítésére és védelmére, valamint az elkerülhető kárositó hatások széles körű megelőzésére olyan átfogó társadalmi programot készítettünk és tervezünk jóváhagyni, amit csak a vállalatok és intézmények, társadalmi szervezetek és tanácsok, közösségek és családok támogatásával lehet végrehajtani. Bár az orvosoknak, pedagógusoknak, gyermekvédelmi szakembereknek és szociálpolitikusoknak már a jelenleg betegek, rokkantak és vészhelyzetbe kerültek ellátása, illetve gondozása is egyre súlyosbodó feladatokat jelent, mégis, azon is gon- dolkodniuk kell, hogy miként lehetne megelőzni ezeknek a károknak az újratermelődését a maguk eszközeivel is. Az orvosok elkészítették az első olyan társadalmiszakmai programot, melynek hangsúlyozott célja az egészség megőrzése, az egészséget veszélyeztető kockázati tényezők csökkentése és harmadsorban a gyógyítás. Azt ajánlják, hogy a kormány és maga az egészségügyi tárca is, a jövőben az egészséges emberekre, az egészség ügyére fordítson több pénzt, több figyelmet. Egészségügyi gyermekotthonok építése helyett az anyák és gyermekek védelmére költsünk, gyermek-ideggondozók, kórházak bővítése helyett inkább a családok támogatására fordítsunk több gondot. Az egészségre vonatkozó ismereteknek, a nevelésnek, az otthoni és a munkahelyt eszközök melleit a megvalósításhoz központi támogatásra is szükség van. Javasolta,, hogy a támogatások fel- használásáról is az illetékes megyei tanácsok dönthessenek. Szabó Kálmán (Budapest. 36.' vk.). Mátvus Gábor (Bács-Kiskun, m„ 14. vk.). Dudla József* (Borsod-Aba- új-Zemplén m.. 5. vk.). egészségvédelemnek a korábbinál nagyobb szerepet szánunk. Mindezek, valamint az egészséges éietmóci propagálása érdekében az orvosoknak, egészségügyieknek foglalkozniuk kell a sport és a testnevelés ügyeivel, az egészséges ételek és italok árával. Meg kell ismerkedniük az alkoholhizmus és az új szenvedélybetegségek megelőzésének és gyógyításának bonyolult módszertanával. A művelődésügyben a gyermekvédelem tennivalóit is hasonló felfogásban gondoltuk végig. A veszélyeztetett gyermekek nagy számát, és helyzetét ismerve sem mondhatunk mást, mint azt. hogy az egészséges családoknak kell megadnunk minden segítséget gyermekeik harmonikus felneveléséhez. A közoktatás elsődlegességét is azért hangsúlyozzuk, mert minden gyereket megbízható tudással, kötelességre és a munka szeretetére nevelve, egészségesen és erősen. biztos értékekre támaszkodva szeretnénk kiengedni az életbe. Éppen ezért kell mindenben támogatnunk az oktatást. Olyan irányítási, bérezési, gazdálkodási, módszertani változásokat tervezünk, amelyek erősítik és természetessé, mindennapivá tehetik a családok és a pedagógusok, a munkahelyek és az oktatók, az iskolák és lakóhely kapcsolatát. A társadalombiztosításnak a rendelkezésre álló pénzeszközöket nemcsak segélyekre, betegségi ellátásra, rokkantnyugdíjra kell elköltenie. Sokszorosan megtérül a nevelésre, a propagandára, az egészségvédelemre, az átképzésre és a rehabilitációra fordított összeg. A társadalombiztosítás éppen ezért, elsődlegesen a családok támogatását, a gyermek- gondozási díj kiterjesztését, a családi pótlók értékállandóságának megteremtését, az átképzést, az egészségi állapotnak a megfelelő munkahelyi kialakítását szorgalmazza. Ezután szót kért Héllner Károly (Budapest, 32. vk.), Szalai Gyula (Fejér m., I. vk.), Sziráki András (Szolnok m., 2. vk.), Filló Éál (Budapest, 18. vk.). Ezzel az Országgyűlés őszi ülésszakának első napja — amelyen Sarlós István és Cservenka Ferencné felváltva elnökölt — véget ért. Németh Károly beszéde Barta Alajos Veress Péter külkereskedelmi miniszterrel Csehák Judit telszélalása
