Népújság, 1985. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-11 / 239. szám
Losonczi Pál fogadta a vietnami parlamenti küldöttséget Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke csütörtökön az Országház Nándorfehérvár-termében fogadta a Nguyen Huu Tho, a Vietnami Szocialista Köztársaság nemzetgyűlésének elnöke vezette vietnami parlamenti küldöttséget. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen részt vett Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Országgyűlés elnöke. Jelen volt Nguyen Lung, a Vietnami Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. Megkezdődött az Országgyűlés őszi ülésszaka Csütörtökön délelőtt megkezdődött az Országgyűlés- őszi ülésszaka. A nyáron alakult új összetételű törvényhozó testületünk első munkatanácskozásán részt veti Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke; Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára; Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Az őszi ülésszakot Sarlós István nyitotta meg. Kegycletes szavakkal emlékezett meg a legutóbbi ülésszak óta elhunyt Salgó László és Sándor József képviselőkről. Az elhunyt képviselők emlékét az Országgyűlés jegyzőkönyvében örökítette meg, s az ülésszak résztvevői egyperces néma felállással rótták le kegyeletüket. Ezután az Otszággyűlés az Országos Választási Elnökség jelentése alapján a budapesti 48. számú választókerületben megüresedett képviselői helyre a pótképviselőként megválasztott Radnai Gábor mandátumát igazolta. Törvényhozó testületünk tudomásul vette a Népköztársaság Elnöki Tanácsának jelentését a nyári ülésszak óta végzett munkáról, majd döntött a mostani tanácskozás napirendjéről: 1. a Minisztertanács elnökének előterjesztése a kormány programjáról; 2. a Magyar Népköztársaság 1984. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló tör vény ja vaslat; 3. interpelláció. Sarlós István köszöntötte a Vietnami Szocialista Köztársaság Nemzetgyűlésének — az ülésen jelenlévő — küldöttségét, amely Nguyen Huu Tho elnök vezetésével tartózkodik hazánkban. Ezt követően az elfogadott napirendnek megfelelően Lázár György terjesztette elő a Minisztertanács programját. Lázár György expozéja Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Elv- társak! A kormány munkaprogramját tárgyaló Országgyűlési ülésszak szervesen illeszkedik azoknak a nagy fontosságú belpolitikai eseményeknek a sorába, amelyeket a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresz- szusa nyitott meg. Pártunk legfelsőbb fórumának tanácskozása, felszabadulásunk 40. évfordulójának megünneplése, a választások, napjainkban pedig a szak- szervezetek és a Hazafias Népfront kongresszusi előkészületei jó lehetőséget adtak és adnak arra. hogy történelmi távlatból nézve tegyük mérlegre eredményeinket és gondjainkat, tervezzük meg a szocialista építés feladatait. — A . legutóbbi fél évtizedben nyugtalanítóan feszült nemzetközi helyzetben és számunkra hátrányos világgazdasági körülményekkel birkózva nagy erőfeszítéseket tettünk, hogy végrehajtsuk a XII. kongresszus határozatát. A teljesítmény, amit felmutathatunk, figyelmet és megbecsülést érdemel. de várakozásainktól és reményeinktől elmarad. A kormány a jövőben is - fontos feladatának tartja, hogy külpolitikai tevékenységével is népünk békéjét és biztonságát szolgálja, és hozzájáruljon a nemzetközi feszültség mérsékléséhez, a normális államközi kapcsolatok fejlesztéséhez. Kedves Elvtársak! Önök előtt és a tájékozott közvélemény előtt is jól ismert, hogy jelenlegi ötéves tervünk teljesítésének feltételei a vártnál is kedvezőtlenebbül alakultak, mégis arról adhatok számot, hogy az elmúlt években is előre jutottunk a szocialista építésben. Ha nem is a tervezett mértékben, de öt év alatt mintegy 9 százalékkal növekszik a nemzeti jövedelem. s a magunk elé tűzött legfőbb gazdaságpolitikai célt sikerült elérni. A hetvenes években megbomlott egyensúly helyreállítására tett erőfeszítések eredményeként a konvertibilis valutában számolt külkereskedelmi forgalom 1982 óta minden évben aktívummal zárult, eleget tettünk fizetési kötelezettségeinknek. és megkezdtük az adósságállomány csökkentését. A tervezettnél kevesebb jutott a fogyasztásra és a beruházásokra, lelassult a műszaki fejlődés, ezzel együtt a gazdaság strukturális átalakulásának üteme. Nem tudtuk elkerülni a reálbérek és a pénzbeli társadalmi juttatások reálértékének csökkenését sem. Most arra van szükség, hogy fordulatot hajtsunk végre a jövedelemtermelő-képesség növelésére. Ez nem könnyű, de teljesíthető feladat, ha tartalékainkat mozgósítva, meggyorsítjuk a gazdálkodás hatékonyságának javítását és aktívabban kihasználjuk a szocialista gazdasági integráció lehetőségeit, ha a versenyképes, jó áron értékesíthető termékek termelésének, s kivitelének növelésé' vei megállítjuk, de legalábbis mérsékeljük a cserearányok romlását. Ehhez viszont arra van szükség, hogy szellemi és anyagi erőinket a jól megválasztott fejlesztési célokra összpontosítsuk, a gazdálkodási feltételekét még inkább olyanná formáljuk, hogy azok megfelelő erővel ösztönözzenek, és ha kell; kényszerítsenek a hatékonyság javítására. Ha jól meggondoljuk, ezek nem új követelmények, nem másról van szó, mint arról, hogy következetesebben szerezzünk érvényt gazdaságpolitikai elveinknek. A hatékonyabb munka gyorsabb kibontakozásának szükségességére figyelmeztetnek az idei év tanulságai is Az eltelt háromnegyed év alatt csak részben sikerült valóra váltani azt a szándékunkat, hogy nagyobb lendületet adjunk a gazdaság fejlődésének. Tisztelt Országgyűlés! — Arról adhatok számot, hogy a VII. ötéves terv kidolgozása kielégítő ütemben halad, és megvan a lehetőség rá, hogy a törvényjavaslatot az év végén az Országgyűlés elé terjesszük. Olyan népgazdasági terv kidolgozására törekszünk, amely az egyensúly megszilárdítását, a gazdaság élénkítését, az életszínvonal emelését a hatékonyság javítására építi. Mai ismereteink szerint — feltételezve az erőforrások javuló kihasználását, és figyelembe véve a KGST-ben folyó tervkoordináció várható eredményeit — a következő tervidőszakban a nemzeti jövedelem évi átlagban mintegy 3 százalékkal lesz növelhető. A növekedésnek ez a mértéke elegendőnek látszik ahhoz, hogy folytatni tudjuk az adósság csökkentését, és egyidejűleg többet fordíthassunk a hazai felhasználásra is. Csak az aktív fejlesztési politikára alapozott, gazdaságos export növelésével és nem az import erőltetett korlátozásával érhető el a fizetési mérleg egyensúlyának megszilárdítása, biztosíthatók az előrehaladás forrásai. Az iparvezetés számára az elkövetkező években az a legfőbb feladat, hogy a szocialista nagyüzemekben felhalmozódott szellemi és anyagi erőforrásokra támaszkodva és kihasználva a KGST keretében, mindenek, előtt a Szovjetunióval megvalósuló műszaki-tudományos együttműködés, szakosítás és a termelési koope rációk bővítésének lehetőségeit, gyorsítsa meg a korszerű technológiai eljárások be vezetései, az új. magas igényeket kielégítő, versenyképes termékek gyártásának meghonosítását. — A nemzetközi és a hazai tapasztalatok egyaránt azt mutatják, hogy a versenyképességben, a piaci igényekhez való, rugalmas alkalmazkodásban fontos szerepe van az olyan vállalati struktúrának, amely lehetővé teszi az ésszerű munkamegosztást és a megbízhatóan működő kooperációs kapcsolatok kiépítését A kormány részéről ezért továbbra is ösztönözni és támogatni fogjuk a vállalkozási formák gazdagítását, ide értve a kisvállalkozásokat, a belföldi és a külföldi tőkével létrehozott vegyes vállalatok alapítását is. A mezőgazdaságban a következő években is a jól bevált agrárpolitikát folytatjuk. Abból kiindulva, hogy fontos érdekünk fűződik az élelmiszergazdaság stabilizáló szerepének megőrzéséhez, a közelmúltban intézkedéseket határoztunk el és léptettünk életbe a termelési érdekeltség javítására. Az ezektől várt ösztönző hatást is számításba véve, mai ismereteink szerint a mezőgazdasági termékek termelése évi, körülbelül 2 százalékkal növekedhet. Továbbra is indokoltnak tartjuk a kiegészítő tevékenység szükségleteknek megfelelő fejlesztését. — Az építőiparról szólva — bár a túlzó általánosítás nem lenne igazságos — a kormány jogosnak tartja azt a kritikát, hogy a vállalatok nagy része lassan és drágán épít. s hogy elfogadhatatlanul sok a minőségi hiba. Ezen a helyzeten mielőbb változtatni kell. Ezért olyan intézkedéseket tervezünk, amelyek növelik az érdekeltséget, ha kell, a kényszerítőerőt abban, hogy az építővállalatok szervezettebben dolgozzanak, jobb minőségű munkát végezzenek, javuljon a munkafegyelem és az eszközökkel való gazdálkodás. s hogy mindennek eredményeként megfékezhető legyen az árak növekedése. Általánossá kell tenni azt a társadalmi magatartást, amely ösztönzi, bátorítja a tehetségeket és a legjobb feltételeket biztosítja képességeik kibontakoztatásához, amely magasra emeli az eredményesen dolgozó vállalatok. kollektívák és egyének társadalmi rangját, amely nemcsak tudomásul veszi, hanem helyesli, hogy a munkabér nem járandóság. hanem a nyújtott teljesítmény elismerése. Tisztelt Országgyűlés! — Mint már utaltam rá. arra törekszünk, hogy a gazdaság teljesítményének növelésével, az elosztási arányok megfelelő alakításával megteremtsük a feltételeket ahhoz, hogy a következő években szerény, de érzékelhető mértékben növelni tudjuk az életszínvonalat, javíthassuk az életkörülményeket. Amennyiben a gazdaság teljesítménye eléri a számított mértéket, mód nyílik arra, hogy az e célra fordítható források a VII ötéves terv időszakában évi átlagban 2 százalékkal legyenek növelhetők. A következő években olyan ár. és bérpolitikát kívánunk megvalósítani, ami lehetővé teszi, hogy a reálbérek átlagos színvonalát az időszak elején megőrizzük, később pedig érzékelhetően növeljük. Az áraknak a társadalmilag indokolt ráfordításokat, vagyis a valóságos költség- viszonyokat kell kifejezniük ahhoz, hogy helyesen orientálhassák a termelőket és a fogyasztókat. Ennek a jövőben is így kell lenni. Az adórendszert olyan irányba fogjuk továbbfejleszteni, ami lehetővé teszi, hogy a nagyobb jövedelműek, a tehetősebbek helyzetüknek és a társadalmi igazságnak megfelelően, arányosan nagyobb részt vállaljanak a közkiadások fedezetéből. Ugyanakkor egyetértünk azzal a társadalmi igénnyel is, amely szerint meg kell akadályozni a munka nélkül szerzett jövedelmek keletkezését. Ezért, ha kell, a törvény szigorával is fel fogunk lépni azok ellen, akik ügyeskedéssel, a közösség megkárosításával akarnak könnyebb élethez jutni. — A kormány fontos kötelességének tartja annak biztosítását, hogy ne csak megmaradjon, hanem a lehetőségek arányában tovább javuljon az áruellátás és a szolgáltatások színvonala, kulturáltabbak legyenek á vásárlási körülmények. A reáljövedelmek évi átlagos növekedésé 2 százalék körül tervezhető. El kívánjuk érni, hogy ezen belül a munkából származó jövedelem az elmúlt évekhez képest valamivel gyorsabban növekedjék. Folytatjuk a második 15 éves lakásépítési program megvalósítását. Indokoltnak tartjuk a család- alapító fiatalok és a többgyermekes családok lakáshoz jutásának megkönnyítését, a lakásárak növelésének megfékezését. Többet kívánunk fordítani a lakások felújítására, korszerűsítésére. Kedves Elvtársak! Társadalmi fejlődésünk szempontjából nagy jelentősége van az oktatás fejlesztésének. E meggondolásból dolgoztuk ki és fogadtuk el az elmúlt esztendőben a közoktatás és a felsőoktatás fejlesztési programját, ezért alkotta meg az Országgyűlés az oktatási törvényt. Ügy ítéljük meg, hogy az. elfogadott programok alkalmas keretet biztosítanak az oktatás minőségi, tartalmi megújítására. A kormány kötelességének tartja, hogy a népgazdaság lehetőségeink arányában gondoskodjon az oktatás eredményes folytatásához szükséges személyi. intézményi és anyagi feltételekről. A kormány továbbra is tiszteletben tartja az alkotás és kísérletezés szabadságát. elismeri a sokféleséget és- annak gazdagító hatását, de előtérbe helyezi az elkötelezett, magas színvonalú műalkotások támogatását. Azo- két, amelyek az általános emberi humánumon, a szocialista eszmeiségen, a ha- zafiságon és internacionalizmuson alapuló magatartás szilárdítását, a magyar és az egyetemes művészet igazi értékeinek közvetítését, az igényes szórakozást szolgálják. Ezptán is fel fogunk lépni az ízlésrombolás. az értéktelenség, az erkölcsi silányság, az eszméinktől idegen áramlatok ellen. Külön is szólni kívánok arról a kiemelten fontos szerepről, amelyet a tömegtájékoztatás és a művészeti, az irodalmi alkotások játszanak a közösségért érzett felelősség felkeltésében, az előrehaladást fékező fonákságok leleplezésében. az eszmei, szakmai és nyelvi igényesség fejlesztésében, a művelődési igények kielégítésében. Az állami feladatok sikeres megoldásához nélkülözhetetlen az állampolgárok cselekvő részvétele, a társadalmi ellenőrzés lehetőségének biztosítása. Most az a feladat, hogy a megkezdett úton haladva minél tartalmasabbá tegyük a tanácsi testületek munkáját. Megkezdtük a következő időszakra szóló jogalkotási program kidolgozását. és elhatároztuk, hogy korszerűsíteni fogjuk a jogszabályokra és a jogszabály-előkészítésre vonatkozó rendelkezéseket. Tovább kívánjuk folytatni az ügyintézés egyszerűsítését. Rendkívül nagy jelentőséget tulajdonítunk a novemberre tervezett szovjet— amerikai csúcstalálkozónak. valamint annak, hogy a genfi szovjet—amerikai tárgyalásokon érdemi megállapodás szülessen a kozmikus fegyverkezés megakadályozásáról és a nukleáris arzenál számottevő csökkentéséről. Kérem a tisztelt Ország- gyűlést, hogy a kormány munkaprogramját vitassa meg és fogadja el. ' (Folytatás a 3. oldalon)
