Népújság, 1985. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-10 / 238. szám

4.

NÉPÚJSÁG, 1985. október 10., csütörtök

Ügyekre

orientáltan

Beszélgetés Dénes Gábor filmrendezővel

A Szentgyörgyi Albert-film egyik kockája

Kezembe került egy könyv, amelyben közzétették, mely országok tudósai mit tettek a tudományért a XX. században, Ebben a kiadványban Magyarország nem szerepel. Nem említik magyar tudósok nevét. Kinek milyen mulasztása miatt, ne firtassuk. De a tünet jellemző. Mi. magyarok büszkék vagyunk futballeredménye- inkre, s sportteljesítményeinkre, de gyakran nem ismerjük, nem értékeljük szellemi eredményeinket. Kisebbségi érzésünk van ott. ahol pedig lenne mire büszkék lennünk. Bolyaitól. Kempelentöl, Neumann Jánosig olyan tudósokat mondhatunk magunkénak, akik által előbbre ment a világ. Csakhogy hírünk, rangunk a világban attól is függ, mi saját magunk hogy ítéljük meg, mennyire ismerjük, mennyire tudatosítjuk értékeinket.

Dénes Gábor filmrendezőt hallgatom.

— A szakembereken kívül még mindig kevesen tudják, ki volt, mit tett az emberiségért Neumann János, ki Bolyai?! Ilyenfajta gondolatok foglalkoztattak, amikor elhatároztam, filmet készítek Szentgyörgyi Albertról és Neumann Jánosról. Nem bizonyos területekre, tudományágakra, hanem ügyekre orientáltan. A következő szabálytalan portrét Szondy Lipótról tervezem, s talán egy játékfilmet Szomory Dezsőről.

— Szentgyörgyi persze, már bizonyos mítosz. Kalandos életű, kanyargó utat bejárt nagyszerű tudós. Effektiv ellenálló volt a II. világháborúban, itthon is sikeres alkotó, gondolkodó. (Megalapította Akadémiáját, amelyben Neumann János is bekerült). Tudományos kezdeményei korszak- alkotók. De Szentgyörgyi szinte költő, igazi reneszánsz figura. Amikor a róla szóló filmet forgattuk, megismertük emberi értékeit is. Segítőkész, kitűnő partner, varázslatos egyéniség. Neumann is rendkívüli

egyéniség volt. Szellemi bankár, interdiszciplináris elme. Nemcsak a számítástechnika vagy a játékelmélet atyja, de páratlan fizikus és matematikus volt. Foglalkozott filozófiával, és modellszerkesztéssel. Róla sajnos már csak múlt időben beszélhetünk.

Amerikában tizenkét nap alatt forgattuk a Szentgyörgyi Albertról szóló filmet. A Neumann Jánosról szólót sok helyszínen, sok tudóst megszólaltatva tizenöt nap alatt. (Itthon három hónapba is beletelt, mire meg tudtuk szervezni egy-egy tudós nyilatkozatát.) Kint sikerült eljutnunk a Kongresz- szusi Könyvtárba, és bepillantani Neumann János írásos hagyatékába. Nekünk nyilatkozott első ízben szocialista újságírók közül Teller Ede. Sikerült meginterjúvolni a 96 éves Pólya Györgyöt, s Wiegner Jenőt,

Nehezen jutottunk el külföldre, minimális pénzzel, mégis itthon sokan úgy fogták fel, hogy „jó bulit" szerveztünk.

Tömény, nehéz anyagot hoztunk. Itthon kellett megválogatni, mi az, ami a közönséget érdekli, érdekelheti. Mégsem tudom, lesz-e közönsége a filmeknek. Ei- jut-e azokhoz, akik befogadják. Talán a Psalmus Humánus, a Szentgyörgyi- film, eljut a televíziós vetítésig. A Neumann?

— Jó volna, ha Magyar- országon is volnának olyan klubmozik, kamaratermek, ahol ilyen filmeket is be lehetne mutatni. A szocialista országok mindegyikében a filmgyárnak van saját mozija, ahol premier előtti filmek láthatók, s mindenütt teltházakat vonzanak.

— Milyenek ezek a filmek? Ügy érzem értéket hordoznak. Szeretném ezeket megmutatni. Nem szokásos portréfilmek. Nem is egy-egy tudományos eredményt mutatnak be. Nem manipulált, narratív filmek. Filmesszék, amelyek a néző emócióira számítanak.

Kádár Márta

AZ EGYÉNI ÉS KÖZÖSSÉGI KULTÚRÁÉRT

A Hazafias Népfront és a művelődés

A Hazafias Népfront tevékenységében nem kis része van a művelődésnek. A mozgalom öt évvel ezelőtti. VII. kongresszusa óta számos új jelenség, kezdeményezés bontakozott ki ezen a téren. Élénk viták kezdődtek és ma is tartanak a gazdasag és kultúra összefüggéseiről. az új szabályozók közművelődési hatásairól, a művelődési házak működési rendjéről és körülményeiről, az oktatáspolitikáról, ezen belül főleg az iskolai reformokról. Az eszmecserék célja főként az volt, hogy az eddigieknél pontosabban körülhatárolják, hogy mit jelent ma a szocialista magyar kultúra, mi a népfront tennivalója 'az egyes ember és a kisebb-na- gyobb közösségek műveltségének emelésében.

Politikai ismeret- terjesztés

Az új formák közül kiemelhető a politikai ismeret- terjesztés néhány eleme. Különös jelentőséget kapott az évforduló miatt, de az értékőrzés szempontjából is a legújabb kori történelem, a felszabadulás óta eltelt 40 esztendő. A sorsfordító évek tényeinek, tanulságainak taglalása, megvitatása kulcsfontosságúvá vált a jelen értelmezésében és a jövő útjának kijelölésében. Különösen a honismeretben bontakozott ki értékes munka. Mint az országban máshol is, megyénkben nagyszabású fényképezési akcióba kezdtek: a felvételek megörökítették az utókor számára a falvak és városok utcáit, középületeit és lakóházait. Emellett jelentőssé vált az üzemtörténet'írás, elsősorban az ipar kialakulását, fejlődését lehetett így követni, a szövetkezetekben kevesebb oknyomozó dolgozat született. Itt lehet megemlíteni a helytörténeti gyűjteményeket is, amelyek a népfrontos szellemben, széles társadalmi összefogás keretében alakultak ki. Legutóbb például a 700 esztendős Egercsehi községben hoztak létre kiállítást, s szeretnének múzeumot is alapítani.

Lényeges a szerepe a műemlékvédelemben a társadalmi támogatásnak: már országos visszhangot is keltett a megyénkben szárnyra kapott kezdeményezés, melynek keretében gyárak és brigádok segítenek kincseink megmentésében. Szép hagyománya van a honismereti táboroknak is, amelyek már meghatározott témakörök szerint szerveződnek. Jelenleg 39 honismereti kisközösség tevékenykedik Heves megyében 765 taggal, mára az általános iskolás tanulók felé tolódott el a súlypont: döntően ők tevékenykednek e körökben. Ezek vezetői és a díszítőművészeti csoportok irányítói számára nyaranként összejöveteleket rendeznek más intézményekkel karöltve. Időszakos módszertani kiadvány a Hevesi Honismeret, amely első ízben 1982-ben látott napvilágot. Legutóbb a nemzeti bizottságokról és a földosztásról készült kérdőíves felmérés, amelynek eredménye nyilvánosságra került e nyomtatványban.

összességében a hazafiság és a helyes történelmi tudat kialakítása került a figyelem középpontjába, amelyet számos rendezvény szolgált.

Az oktatásért

Az elmúlt időszak egyik legjelentősebb feladata volt az oktatáspolitikai munkában a törvényt megelőző viták megszervezése, lebonyolítása. A Hazafias Népfront véleményeket szedett csokorba, sokak nézeteit kikérte, hogy alaposan előkészíthessék a döntéseket. A másik oldalról a népfront feladata, hogy emelje a szülök pedagógiai kulturáltságának szintjét. Ennek érdekében előadássorozatokat szervezett megyeszerte. A szülői munkaközösségek vezetői sok

hasznosítható ötletet, tanácsot kaptak Azért különösen fontos ez, mivel az iskola a közösségi ember nevelését tűzte ki célul, viszont a családban sok esetben épp az ellenkezőjét látja a gyerek. Hiányoznak a reális követelmények, kísért az individualizmus. Ez egy olyan felmérésből derült ki, amely 1980-ban készült a szülői munkaközösségi választmányok tevékenységéről és a módszertani kiadványok hasznosításáról.

Egyébként e szervezetek vezetőinek többsége (84 százaléka) nő, a nevelést napjainkban is alapvetően az anya feladatának tekintik.

Az adatok és mindennapi tapasztalataink arra intenek, hogy mind nagyobb szerepet szánjunk a szülő-gyermek kapcsolatnak az ifjúság formálásában, támogatva a családot. Módszertani ajánlásaival és előadásaival ezt a célt szolgálja a Hazafias Népfront: aktivistái minden eszközzel igyekeznek a pedagógia egységét megteremteni, az összhangot a szülői ház és az oktatási intézmény között. Ez össztársadalmi feladat, ezért a népfrontnak lényeges a szerepe benne. Külön említést érdemel itt a szülők megyei parlamentjének megszervezése, amely ez év májusában negyedik alkalommal tanácskozott. A középpontban itt is az oktatás-nevelés folyamatának komplexitása állt, hogy a felnövekvő nemzedék előtt egységes értékrend álljon.

Új vonások

A közművelődési törvény születése óta a népfront részt vesz a feladatok teljesítésében. újabb és újabb formákat meghonosítva. Sikeresnek bizonyultak a táborok, amelyek különböző programokkal szolgálták az olvasás terjesztését, a műveltség tekintélyének növelését. Ebben az esztendőben tíz ilyen alkalom volt. Az Olvasó Népért mozgalom keretében a

HNF tevékenykedik az ünnepi könyvhetek programjaiban, könyvkiállításokat, vers- és prózamondó versenyeket, valamint irodalmi vetélkedőket szervez. Üj vonás. hogy pályázatokat hirdetnek meg a KISZ-szel közösen az aprófalvak és avá,- rosi lakótelepek kulturálódá- sának fejlesztésére. Ez évben alakult meg a beszéd- és magatartáskultúra munkacsoport, e területen mindennapjainkban sok a tennivaló. Igen lényeges rendezvénysorozat a békemozgalmi, a barátsági és a szolidaritási, a nagy létszámú összejöveteleken kívül egyre több alkalmat teremtenek arra, hogy beszélgetve, vitatkozva, szakmai tapasztalatcseréken át közeledjenek e térbakörökhöz. Bár megyénkben alacsony a nemzetiségek létszáma, mégis kialakult és megszilárdult — gyöngyösi székhellyel — a HNF megyei bizottságának nemzetiségi albizottsága, amely a mátrai településeken élő szlovák ajkú lakosság anyanyelvének ápolásával, kulturális hagyományának megőrzésével és továbbfejlesztésével foglalkozik Igyekszik elérni, hogy a híd szerepét tölthessék lse hazánk és a szomszédos országok között.

Természetesen csak ne^ hány vonását lehet felvillantani ilyen keretek között annak a sokrétű munkának, amelyet a művelődéspolitikai munkabizottság fog össze, amely a HNF Heves Megyei Elnöksége mellett működik, de talán ebből is érzékelhető, hogy milyen jellegű ez a tevékenység. A legszélesebb társadalmi nyilvánosságot keresik a népfrontaktivisták, hogy a legégetőbb kérdéseinkre választ találhassanak. Nyilvánvalóan csak úgy érnek célt, ha vonzó és érdekes formákat teremtenek meg, az önálló gondolkodáson alapuló műveltséget gyarapítják.

Gábor László

Délszláv néprajzi kiállítás Mohácson

A Mohácson rendezett délszláv néprajzi kiállítással nyílt meg szeptember 27-én a múzeumi és műemléki hónap baranyai programja. A Kossuth Filmszínház galériájában látható kiállításon a Duna és a Dráva menti horvátok, valamint a Pécs környéki bosnyákok és a Békés megyei szerbek búto iái, viseletéi, szőttesei kaptak helyet. Bemutatásra kerültek azok a nagy értékű szerb textíliák — főkötők, párnahuzatok, ágy- és asztalterítők — amelyeket a múlt évben vásárolt meg a mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeum. Felvételünk a kiállításon készült

(MTI-fotó: Kálmándy Ferenc)

Szokolay Zoltán:

Vészfék

— Mesélj, öregfíú, milyen a vidéki élet! — kérlelték Tódort a cimborái.

A kerthelyiség, amelynek egyik bádogasztalához telepedtek, bágyadt volt, akár az egész nyárutói délelőtt, akár a legyek a szeptemberi napsütésben. Tódor kínosan érezte magát, fülön fogta a söröskorsót, és lö- työgtetni kezdte a habot. Másik kezével a halántékát törölgette, aztán halkan és lassan megszólalt:

— Hiszen tudjátok, a feleségem ápolónő.

— És a lányok, a szögvári híres lányok, akiknek olyan fürgén fickándozik a mellük? — vihogott Lajos, a legkövérebb.

— Örülsz, hogy létszám- hiánnyal küszködik az egészségügy? Sok a hosszú ügyelet, ugye? —, kajánkodott Béla. — Meghívhatnál minket, az édes volt szobatársaidat egy kis pecázásra. Vagy még mindig nem tudod, mire harapnak a síkos szögvári halak? Kukacra, Tó- dorkám, finom vastag kukacra !

Tódor megszámolta: tizennyolc kenyérmorzsa, és három zsírfolt volt a fakó abroszon. Ivott egy kortyot, köhintett, viszolyogva nézett körül, de végül mégis megszólalt.

— Szép tőletek, hogy itt vagytok. Azért hívtam ösz- sze a rettenthetetlen bandát, mert tanácsot szeretnék kérni.

— Mennyi kell? — vágott közbe Lajos, majd a választ meg sem várva men- tegetődzött. — Sokat elvitt a nyár. egy kissé leégtünk,

legföljebb tíz rongyot tudunk összekaparni neked.

— El akarok válni — nyögte ki Tódor.

— Noíene — dörmögte a bajsza alá Bálint, aki eddig meg segi szólalt, mert amióta leültek, a Dunán vonuló uszályokat nézte.

— Ancsa összeállt egy pincérrel. Azt mondja, költözzek el, nála marad a gyerek. és természetesen övé a lakás is, amit az anyám vett az esküvő után.

— Még egy kört! — cset- tintett Béla az ujjával — Éljen ? szabadság!

— Azt mondja, eleve csak érdekből jött hozzám. Dr. Kiss Tódor, sebész. Azt állítja, hogy a gyerek sem tőlem van, hanem attól a pincértől. Mindenkinek azt hí- reszteli, hogy én őt meg szoktam verni ha tíz percet késik. Pedig egy ujjal sem nyúltam hozzá. Még akkor

sem, amikor váratlanul el utazott egy hétre a Balatonra, és otthagyta rám a tízhónapos kölyköt.

— Talán arra vágyik, hogy tényleg megpofozzad egyszer. A projekció tipikus esete. Pláne, ha egy ujjal sem nyúltál hozzá — vigyorgott Béla.

Hallgattak, kortyolgatták a híg sört. Bálinton látszott ugyan, hogy szeretne mondani valamit, de a fullasz- tó melegben elakadtak az ő szavai is. Tódor sem folytatta. Ahogy társain végignézett. rájött, mind a négyen elveszítették életükből ezt az öt évet. Bálint még agglegény, melankolikus lett, elcsitultak szakmai ambíciói is. Béla már két házasságon túl van, körzeti orvos, és egyre többet iszik. Lajosról pedig leperegnek a dolgok, Lajos boldog, akár egy víziló, akinek csak a szeme szomorú.

Elfogyott a harmadik kör. el a negyedik. Ültek és hallgattak. Tódor lopva az órájára pillantott* eléri-e még az utolsó gyorsvonatot. Nem tudta megkérdezni, mit rontott el. Nem is hitte már. hogy éppen tőlük kellett volna megkérdeznie.

Amikor elbúcsúztak, Lajos még jól hátbavágta:

— Aztán táviratozz vagy telefonálj, ha segítségre van szükséged !

— És akkor is, ha szerveznél egy jó bulit — tette hozzá bizonytalanul Béla.

Amint a vonat elindult. Tódorral forogni kezdett a világ. Aktatáskáját a csomagtartóra tette, és kilépett a fülkéből a folyosóra. Lakását és ingóságait felesége, valamint másfél éves kisfia örökli. A gyámhatóság által végzett környezet- tanulmány szerint a gyermek fejlődéséhez megfelelőek a körülmények.