Népújság, 1985. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-09 / 237. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. október 9., szerda gF = H s. Az őszi Budapesti Nemzetközi Vásáron több alkalommal is bemutatták azokat az új ruházati cikkeket, amelyek már az 1986. évi divat modelljeiként szolgálnak. Képriportunk ezekből mutat be néhányat. Sportruhák autós, motoros fiataloknak (Fotó: Szántó György) Megyei propagandista találkozó Petőfibányán A jelszó: a béke, ifjúság, szocializmus Béke. ifjúság, szocializmus, ez volt a jelszava annak a megyei KISZ-propagandista találkozónak, amelyet Petőfibányán, a művelődési házban rendeztek a hét végén. A részt vevő mintegy kétszáz fiatalt egész napos program várta. Szántó Márton, a KISZ Heves Megyei Bizottságának titkára megnyitójában elmondta, hogy mintegy 500 propagandista dolgozik a megyében. Munkájukat elemezve megállapította: sokszor hiányzik a mindenre kiterjedő alaposság. Egyebek mellett szólt arról is, hogy az elkövetkezőkben jobban figyelémbe kell venni az úgynevezett alulról jövő kezdeményezéseket. De törekedni kell arra is, hogy az illúziókat, a valóságtól eltávolodó ötleteket felszámolják. Sokkal .tájékozottabb- nak kell lenniük a propagandistáknak a háború és a béke kérdésében, hiszen az ifjak egy részének nincs reális képe a fegyverkezésről, annak veszélyeiről, s így nem tudnak kellőképpen agitálni a béke mellett. Ezután Demcsák Lajos, a KISZ KB osztályvezető-helyettese tartott előadást: Irány: Helsinki címmel. Ebben részletesen tárgyalta a jelenlegi világpolitikai helyzetet, majd összegezte a nemzetközi Ifjúsági mozgalom legfontosabb jellemzőit. Mint megtudtuk: 1982-ig a világ fiataljai között nagyszerű volt az együttműködés. Ezután viszont ezt a kapcsolatot is érzékelhetően befolyásolta a „nagypolitika". Szerencsére a világifjúsági találkozó előtt újra visszatért a régi, jó szellem. Ezt bizonyítja, hogy soha annyi országból nem érkeztek még VIT-re, mint a moszkvaira. Mint hangsúlyozta, jó volna, ha ez a jó viszony most már végleg megmaradna, s úgy dolgoznának együtt az ifjúsági szervezetek, mint régen. Hogyan tovább? címmel fórumra is sor került, melyben a mozgalmi megújulásról esett szó. Cseh Györgyi, a KISZ KB Intéző Bizottságának tagja bevezetőjében arról szólt, hogy a KISZ X. kongresszusa után újra megpezsdült a munka minden területen, s ez az úgynevezett réteghatározatoknak is köszönhető. Szilágyi Antal, a "KISZ KB osztályvezetője azt részletezte, hogy mit kellene az elkövetkezőkben azért tenni, hogy a KISZ még inkább megfeleljen a kommunista, az ifjúsági és a szövetségi jellegnek. Így például egyik fontos feladat, hogy politikailag felkészültek alkossák a tagságot. A szervezeti jelleg is korszerűsítésre szorul: elkülönültebben kell kezelni a rétegeket, hiszen eltérő az élethelyzetük. A vitában sokan szót kértek. Egyesek amiatt panaszkodtak, hogy társaik sokszor passzívak, de ha mégis hallatják szavukat a különböző fórumokon, akkor sem mindig veszik azt figyelembe. Egy fiatal pedagógus azt kifogásolta, hogy a középiskolákba kerülőket nem készítik fel megfelelően — nyolcadikos korukban — a KISZ-tagságra. Erre a résztvevő gimnazisták azt állították, hogy nem lehet általánosítani, hiszen akadnak jó példák is. Cseh Györgyi válaszában felhívta a figyelmet arra, hogy a középiskoláknak az eddiginél jobb kapcsolatokat kell kiépíteni az üzemekkel, a itársadalmi és tömegszervezetekkel. Ez biztosíthatja számukra az eredményesebb szervezeti életet. Sós Tamás, a KISZ Heves Megyei Bizottságának első titkára arra kérte a jelenlévőket, hogy a helyi tevékenységükre még nagyobb hangsúlyt fektessenek. Ezekben a napokban aktívan vegyenek részt a VII. ötéves terv előkészítésében, illetve a falugyűléseken, ahol a települések jövőjéről is döntenek. S ezeken mondják is el véleményüket. A délutáni órákban szekció foglalkozásokat tartottak. Egyebek között a politikai képzés továbbfejlesztésének kérdéseivel, a vitakörvezető, valamint a marxista diák- akadémia-vezető feladataival ismerkedtek meg. De szó volt a Mátra aljának VII. ötéves tervi elképzeléseiről, és egy másik csoportfoglalkozáson a retorika tudományáról is. Délután szolidaritási nagygyűlésen fejezték ki együttérzésüket a chilei haladó erőkkel. Santores Navarro, a DÍVSZ küldötte elmondta, hogy bár hazájában 12 éve a fasiszta Pinochet diktatúrája uralkodik, de a nép szembefordult velük, s nagy erővel harcol ellenük. Hangsúlyozta: az emberek békét akarnak nálunk is, s hogy fiataljaink boldogok legyenek. Beszédét követően a Los Gallos együttes varázsolt remek hangulatot a terembe. Dél-amerikai melódiákat játszottak, ütemes taps kíséretében. A Tűzszekerek című angol film vetítése után a napot diszkó zárta. Homa János Mérlegen a nyári építőtáborok A diákok nagy része inkább a nyári kalandert, a hasonló korú társaságért jelentkezik az építőtáborokba, mintsem a megfeszítő munkáért. Ennek ellenére a több éves tapasztalat azt mutatja, hogy eredményesnek bizonyult a munkáltatók részéről is az időközben mozgalommá szélesített akció. Az idei nyári táborokról azonban sok fiatal elég elmarasztaló módon nyilatkozik. Çgy rövid közvéleménykutatás eredményei: Az elsőéves tanárképzős főiskolások, a „gólyák” véleménye lehangoló. A kérdésre, hogy milyen volt az idei gólyatábor, fejcsóválás, ajakbiggyesztés, vállrándítás a válasz. Tóth Zsuzsanna, magyar— orosz szakos röviden beszél a többiek által szóra sem méltatott témáról: — Verpeléten dolgoztunk. Barackot szedtünk és szőlőt kacsoltunk reggel 7-től délután 2-ig. Fárasztó, nehéz munka volt, de csináltuk. Sajnos, az ebéd ennek ellenére kevés és meglehetősen pocsék volt.... az esti programok pedig elég . egyhangúak, színtelenek. A rendszeres diszkó, az egy-két film- vetítés, a vetélkedők nem hiszem, hogy mindenkinek megfelelő szórakozást nyújtottak volna. — Legalább a leendő csoporttársakkal sikerült megismerkedni? — kérdeztem. Nevetve válaszol: — Egész idő alatt egyetlen eggyel beszéltem ... Hm. Ki tudja, az egy hét alatt miért csak egy szaktárssal találkozott. Vajon egyszerű munkaszervezéssel nem lehetett volna ezt a problémát megoldani? Elvégre a gólyatáborok célja nem utolsósorban az ismerkedés lenne. Bár, régebben az volt. A szakközepesek, gimnazisták is besegítettek a nyári termelésbe. A Gárdonyi Géza Gimnázium tanulói a Békéscsabai Konzervgyárban dolgoztak. A három gár- donyis brigád kivétel nélkül kiváló eredményeket ért el. Felnőtteket megszégyenítő teljesítményeket produkáltak. Joggal számíthattak tehát a kitüntető címre, az építőtábori zászló elnyerésére. Csalódniuk kellett. A zászlót más iskola kapta meg. Utólag talán nem is érdemes firtatni az okokat, de a Fodor János, gimnáziumi tanár által elmondottak az ellenkezőjéről győznek meg. — Magam is jártam a nyáron Csabán, és saját szememmel győződtem meg diákjaink igazáról — mondja. — Fantasztikus lelkesedéssel, kitartással és fegyelmezetten dolgoztak. Bátran mondhatom, hogy megyei viszonylatban a legeredményesebbek voltak. A tábor értékelésekor mégis elmaradt a jogos jutalom. Még csak magyarázatot sem kaptak a2 elmaradt elismerésre. Olyan élménytől fosztották meg így őket, amit utólag dicsérettel nem lehet pótolni. Hiába volt hát a lelkesedés, a buzgalom, hogy iskolájuk hírnevét öregbítsék. Hiába volt a jó szándék is. hogy az elsősöknek példát mutassanak. Hiába alakult ki a versenyszellem, és hiába hangzottak el olyan kijelentések, hogy „túl lassan fut a szalag, ezért nem tudunk többet termelni”. — Nem tudom, ki ezért a felelős — folytatja Fodor János. — Az ottani itáborve- zetésre, ellátásra nem volt panasz. A jó munkának köszönhetően szépen kerestek tanulóink. Egy-két olyan vád ugyan érte a fiatalokat, hogy a közös programokba nem kapcsolódtak be kellő intenzitással. A megfeszítő munka után én nem csodálkozom, ha fáradtak voltak és pihenni kívántak inkább. Felkerestük a megyei KISZ- hizottságot is, de konkrét választ tőlük sem kaptunk a mulasztásra. Magam is megpróbálok utána járni. Stefánné Gáva Katalinnal, a Heves Megyei KISZ-bizottság munkatársával beszélgettünk a nyári tapasztalatokról. — A Heves megyei fiatalok ebben az évben is más megyéknek segítettek a termelésben. Ez már hagyomány, hiszen az is célunk, hogy az ország más részeivel is megismerkedhessenek a diákok a táborozás ideje alatt. Elsősorban termelőszövetkezetekben és konzervgyárakban dolgoztak, ugyanakkor szakmai táborokba is jelentkezhettek — mondja beszélgetőpartnerem. A téeszek nagy részében kukoricacímerezés volt a feladat. Ez a munika — hiába szépítenénk — idegen és elég népszerűtlen volt a megyei diákok körében. Talán ezzel magyarázható az is, hogy a tervezetthez képest tíz-tizenöt százalékkal kevesebben jelentkeztek az idén a meghirdetett táborokba. — Az ellátásra több helyen is panaszkodtak. Főleg az ételek minőségével és mennyiségével voltak elégedetlenek. Mi minden egyes tábort meglátogattunk és úgy tapasztaltuk, hogy a gyerekek igénye, ízlése meghaladta a konyhák, a szakácsok kapacitását. Elhiszem, hogy otthon mást szoktak meg, de állíthatom, hogy ehetetlen étel nem került az asztalokra — folytatja Stefánné Gáva Katalin. — A tábort színesítő programokkal is elégedettek voltak. A balatoni fürdőzés, az esti diszkók, a vetélkedők, a koncertek tudomásunk szerint kielégítették a táborozók igényeit. A vállalatok és téeszek vezetői pedig szinte kivétel nélkül hasznosnak és nagyon jónak tartották a Heves megyeiek munkáját, s teljesítményét. — Mi a helyzet a gárdonyisokkal? — szakítom félbe Kati szavait. — Az emlékzászló odaítélését minden esetben az adott táborvezetőség dönti el. Valóban igaz, hogy az egri gimnazisták három turnusa minden alkalommal kiváló eredményekkel tért haza. Épp ezért panaszukat rpegértettük és jogosnak találtuk. Ezért utólagosan ők is megkapják a zászlót.. . Fodor János szavai jutnak eszembe: „Olyan élménytől fosztották meg őket, amit utólagos dicsérettel nem lehet pótolni’'. Ügy érzem, igaza van. S az is felmerül bennem, hogy ha egyszer a vállalatoknak, szövetkezeteknek égető szüksége van a csúcsidőszakban a segítő fiatal kezekre, miért fogják mégis olyan szűkre a fiatal szervezet követelte porciót. S ha már egyszer a hevesieknek nem elég vonzó a cí- merezés, miért nem lehet olyan munkát javasolni nekik, amit lelkesedéssel csinálnának. Mint például a Békéscsabai Konzervgyárban. Megnyugtatásként Stefánné Gáva Katalin a jövő tervei között azt is megemlíti, hogy az idei tanulságokból okulva a- következő évben több népszerű szakmai tábort szerveznek. Nem tudom, elég-e ez a lépés az építőtáborok népszerűségének Visszaállításához. Az egyéb feltételek megteremtése azonban már nemcsak a KISZ feladata. A fiatalok változó igényeihez éppúgy alkalmazkodni kell az ellátás terén, mint a programok összeállításában. Ha ezt az illetékesek is jobban szem előtt tartják, talán Igaz lesz a mondás: hasznos a társadalomnak, javára válik a diáknak. Barta Katalin Műszaki-közgazdász vetélkedő 2. forduló A KISZ Heves Megyei Bizottsága a műszaki hetek rendezvénysorozata keretében műszaki-közgazdasági vetélkedőt szervez. Ezen fiatal műszakiak, közgazdászok 4 tagú vegyes csapatai vehetnek részt. Jelentkezni a Népújság mostani, valamint az október 16-i számában megtalálható feladatok megoldásával lehet. A KISZ Heves Megyei Bizottságára (Eger, Széchenyi u. 18.) október 21 ig postán, vagy személyesen eljuttatott megoldásokra kérjük ráírni a csapatkapitány nevét és pontos címét. A döntőre november 6-án kerül sor. a bejutott csapatok külön értesítést kapnak. A vetélkedőbe annak bármelyik fordulójánál be lehet kapcsolódni, azonban előnyösebb helyzetbe kerül az a csapat, amely három, kevésbé tökéletes megoldást küld be, mint a csak egy kiváló megoldással jelentkezők. Kérdések 1. Egy vállalat vezetősége az alábbi adatok alapján kíván dönteni egy beruházás megvalósításáról: Adatok : ezer Ft-ban V a r i á c i ó k Megnevezés I. II m. Beruházás ráfordításai 15 500 19 900 20 300 Termelés költségei 5 200 5 600 7 700 Termelési érték 6 200 7 200 9 200 Hasznos időtartam (év) 16 15 14 A fenti adatok alapján melyik beruházási variánst javasolja megvalósításra, az alábbi mutatók szerint? 1 — Rentabilitási mutató: X — A befektetés megtérülési ideje: 2 — A forgási sebesség (hányszor térül vissza a befektetés). 2. Melyik nemzetközi szervezet rövidítése az IDA? 1 — Nemzetközi Fejlesztési Társulás; X — Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet: 2 — Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank. 3. Mikor kapta meg először Magyarország az Amerikai Egyesült Államoktól a „legnagyobb kedvezmény” jogát? 1 — Még nem kapta meg: X — 1978. július 7.: 2 — 1968. féb- ruár 1. 4. Mi volt több fejlődő országban az ún. „zöld forradalom”? 1 — Új, nemesített magvak elültetése, vegyipari technológiák alkalmazása, új termelési eljárások bevezetése; X — Az őserdők irtása ellen fellépő környezetvédő szervezetek harca; 2 — Több fejlődő országban az őserdei gerillamozgalmak nevezték magukat így. 5. Mi volt az úgynevezett „csirkeháború”? 1 — Az USA és az EGK között, az 1960-as évek közepén a vágottbaromfi-export kapcsán kitört vámengedményvita ; X — Az arab piacokért több fejlett ország által folytatott gazdasági harc; 2 — Az EGK-országok közötti, 1970-es évek közepén kezdődött dömping vámvita. 6. Milyen tényezők változása befolyásolja a nagy nyomású csövek teherbírását? 1 — A csőátmérő és a falvastagság viszonya és a csőfal szakítószilárdsága; X — A nyomóközeg fajsúlya, sebessége és nyomása; 2 — A csőátmérő, csőhossz viszonya és a nyomóközeg viszkozitása. 7. Mennyi Magyarország éves energiafelhasználása? 1 — Kb. 840 PJ, ami megfelel 20 millió tonna olajegyenértéknek; X — Kb. 1680 PJ, ami megfelel 40 millió tonna olajegyenértéknek; 2 — Kb. 1260 PJ, ami megfelel 30 millió tonna olajegyenértéknek. 8. A Magyarországon előállított gépek, berendezések súlya átlagosan hány százalékkal több a nemzetközi szintűeknél? 1 — 5—10%-kal: X — 10—15%-kal ; 2 — 15—20%-kai. 9. A nemesfémek közül melyik oldódik híg kénsavban? 1 — Az Ag, de igen lassan; X — Egyik sem; 2 — Mind oldódik. 10. Melyik műanyagból állít elő Magyarország évente legtöbb mennyiséget? 1 — Polietilén; X — Poliamid: 2 — PVC.
