Népújság, 1985. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-07 / 235. szám
NÉPÚJSÁG, 1985, október 7„ hétfő 3. Vendéglátás - skót módszerekkel Ha az eladó keze mindig reszket... Először még csak bosszankodik, másodjára magában dohog, harmadszorra már biztos vicsorog a vendég. Már a becsapott, a póruljárt étteremlátogató, vagy üzletjáró vásárló. Sajnos nem ritka esemény, amikor mérgében önti el a pír az ember arcát. Különösen fájó, ha túrázás vagy üdülés közepette kénytelen ilyesmivel foglalkozni. Megyénkben a kereskedelmi felügyelőség szakemberei, más szervekkel karöltve, épp a fogyasztók érdekeinek védelmére végeztek ellenőrzéseket — összesen 163 vizsgálatot — az idegenforgalmi központok: Eger, Gyöngyös és a Mátra árusítóhelyein. Szeptemberben utó- ellenőrzésre invitáltak egy kis csoport tagjai: Szegedi László, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság társadalmi tulajdonvédelmi osztályáról és Tóth Péter kereskedelmi felügyelő. Úticélunk Gyöngyös és a Mátra. Persze, indulás előtt nem árt még egyszer fellapozni a korábbi jegyzőkönyvgyűjteményt. A Vörösmarty turistaházban a tavalyihoz hasonlóan, idén sem volt túl nagy rend. Italméréssel egy ötöst „spórol'' magának az eladó. A szeméttárolóba kell kidobni a romlott zöldborsó főzeléket, a meggylevest, a sült gombát, a sült csirkét, a nyál- kásodott nyers krumplit. Két ifjú lánynak a konyhán se szerződése, se egészség- ügyi könyve, s még bejelentve sincsenek. Az augusztusi körúton ugyancsak jó néhány forintot nyerhettek volna a próbavásárlókon az Angelika, a Mátra Gyöngye és az Olympia presszókban. A detki tsz mátraházi éttermében az 5,10-es Star narancsért nyolc forintot kér a kiszolgáló. A gyöngyöshalászi büfé-falatozóban nincs hiteles pohár, szabálytalan a kalkuláció is. Szeptember elején a Vörösmartyban megint vastagon fog a felszolgáló ceruzája: étel-ital után 12 forint a kényszerű borravaló. A Mátra Gyöngyében sem javul a szemmérték. ★ Magától értetődő ezek után, merre is vegyük az irányt. Az első állomás a 80- as lakótelep kedvelt szórakozóhelye Gyöngyösön, az Olympia. Aranyos a felszolgáló hölgy, udvarias a kiszolgálás, pontos a számla. A pultnál mérő fiatalasszony — öt esztendeje dolgozik a vendéglátóiparban — már dörzsöltebb. Olyan szűkén tölti a poharakba a két fél vodkát és a Hubertust, hogy a cech egytizede — nyolc forint hatvan fillér — máris az ő „kiegészítő jövedelme". Mivel ebben a presszóban már nem az első eset a súlycsonkítás, Tóth Péter ezerforintos bírságot szab ki. A megbüntetett egy árva szót sem szól, csak a szeme villog vészjóslóan. Annál inkább magyarázza a bizonyítványt a főnökhelyettes: — Pedig már annyiszor megmondtam a lányoknak, hogy tegyék rendesen a dolgukat . . . ! Ám a Hubertus származási bizonylatát ő sem igen tudja előkeríteni. Egyhetes határidőt kap a bemutatására. Jogosak a kereskedelmi felügyelő feddő szavai. Már csak azért is, mert az iroda falán az oklevelek arról árulkodnak, nem oly régen, kiváló eredményeket értek el a különböző versenyeken. •k — Maga kavarja a port?!... Próbáltak már minket ijesztgetni, de az sem sikerült! — a szőke, középkorú asszonyság meglehetősen magabiztos a Panorama Szálloda és Vendéglátó Vállalat gyöngyösi borkóstolójában. Hamar kiderül, korábban volt afférja az ellenőrzést végzővel, s abból ők kerültek ki győztesen. Hangoskodásával, kioktató stílusával felhergeli ifjú vendégseregét, melynek tagjai már-már a csoportba tartozók testi épségéi veszélyeztetik. Mindenesetre, a vizsgálatot csak az URH- járőr védelme alatt lehet folytatni és befejezni. Hasonló helyzetre nem emlékszik Tóth Péter, s azt sem érti velünk együtt, miért haragszanak sokan pont azokra. akik éppen az ő érdekei két igyekeznek óvni . . . Az is tény — s a mérőhenger meg is mutatta —. az eladó a három vermutos pohár közül csak egynél vétett keveset. A következmény figyelmeztetés lett volna. A szomszédban a Mátra Gyöngye eszpresszó furcsa módon, elég kihaltnak tü- nik péntek este. Kíváncsian várjuk, mi történik — a korábbi alkalmakkor ugyanis volt nemi gondjuk a precíz töltéssel. Ezúttal semmi sem hibudzik. A helyettes vezetőnő megszeppent arccal fogad bennünket az irodájában. de fellélegzik, mikor tudatjuk vele az eredményt. Mindannyian örülünk, hogy itt használt az intő szó. illetve a bírság. ★ A Vörösmarty turistaházhoz hajtunk. Ám gyorsan elánunk ellenőrzési szándékunktól, mivel a személyzet egyikünket felismerte. Üdítőt kérünk — s meg is isz- szuk. Mindenesetre igen udvarias kiszolgálásban van részünk . . . Este nyolc óra tájban érkezünk a parádfürdői SZOT- szanatórium vendéglátóüzemének éttermébe. Közkeletű nevén: a Dörzsi. Tömve vendégekkel a hatalmas helyiség, a két felszolgálónő alig győzi teljesíteni a rendeléseket. Még arról is megfeledkezik, hogy számiátadjon, márpedig az kötelező! A mérőhenger megint „könyörtelen". Bizony, alaposan elkapkodta a dolgot a pultnál levő eladó. Épp hét forinttal károsított volna meg bennünket. — Mindig így mér? Már előzőleg is volt önökkel gond ! — tesz jogos szemrehányást Tóth Péter. — Szó sincs róla — hangzik a várt felelet —, csak most így sikerült . . Az üzem vezetőnője is azt bizonygatja, a hölgy húsz éve dolgozik náluk, s még soha baj nem volt vele. A felügyelőt azonban mindez nem hatja meg: a helyszíni bírság itt egy ezres és szóbeli figyelmeztetés jár a feledékeny pincérnőnek. Arról is tájékoztatja az érdekelteket. hogy a következő esetben már szabálysértési eljárást kezdeményez. Egyébként, ha valakit két éven belül harmadszor kapnak rajta szabálytalanságon, azt egy időre eltiltják ettől a foglalkozástól. A jegyzőkönyv elkészülte után hátra van még egy fontos mozzanat. Meg keil semmisíteni az egyik fémmércét. Annak az alja ugyanis behorpadt. így mái eleve nem lehet pontos: * Értékelő összesítés tanulmányozásával kezdtük, azzal is fejezzük be kőrútunkat. A kereskedelmi felügyelőség elemzése szerint a vendéglátásban — főleg az alacsonyabb osztályú helyeken -- gyakran előfordul, hogy a hatósági áras üdítőket adják drágábban. Még mindig sok ezekben az egységekben a hamis mérés és számolás, s a vendéglátóüzletek egynegyedében sértették meg rendszeresen a minőségi előírásokat. Nem mindenütt tájékoztatják megfelelően az árakról a közönséget, s olykor a kulturáltság is merőben idegen, ismeretlen fogalom. Ugyanakkor a bizonylati fegyelem mind inkább erősödik. Nyilvánvaló tehát a megállapítás: ha a vendéglátó- iparban dolgozók munkájuk többi részére is annyira ügyelnének, mint a számlák rendben tartására, a pontos könyvelésre, bizonyára kevesebb lenne a bosszúság és a bírság. S talán a szándékos megkárosítás kifejezést is kitörölhetnénk a szótárunkból. Szalay Zoltán Új termék: a „Pille“ Nem minősül szeszes italnak a Kőbányai Sörgyár új terméke a Pille sor. Alacsony alkohol- és kalóriatartalma miatt sportolók, fogyókúrázók, cukorbetegek is fogyaszthatják. A klinikai vizsgálatok szerint az új sörből keveset még a gépkocsivezetők is ihatnak, mivel egy üveg sört fél óra múlva nem (ehet kimutatni a véralkoholban (MTI-fotó: Benkő Imre) Könnycsepp A századost percekkel előbb léptették elő soron kívül őrnaggyá. Ott ül mindjárt az első sor szélén. Az arca mintha fából faragták volna ki: határozott vonások, semmi lágyság. Óriási bajsza önmagában is feltűnő. De illik ehhez a karakteres arcélhez, a kemény állhoz. Vékony, szikár, csupa m az alakja. A szeme pedig állandóan mosolyog. Mintha szöges ellentétben lenne külső formázatá- val. Hány éves lehet az újsütetű őrnagy? Negyven? Harmincöt? Amikor a nevét szólították, kemény hangon mondta: — Parancs! Úgy állt fel, lépett ki, sorolt oda a vezérőrnagy elé. ahogy azt a szabályzat körülírja. Nemcsak katonás minden ízében, hanem igazi katona Mintha annak született volna. Később egyszercsak benyúl a zsebébe, gondosan vasalt kendőt húz elő és az arcához emeli. A szeméhez. A piros nyakkendős úttörők éppen arról énekelnek, hogy a katonának van jó fegyvere, amellyel őrzi mindannyiunk békés életét. A pattogó ritmusú dal csupa derű, csupa bizakodás. A néhány perce őrnagy pedig a szemét törülgeti a zsebkendőjével és közben igyekszik mosolyogni, rámosolyogni a kis úttörőkre. A mosolya olyan, mintha kinyitott, meleg tenyerét nyújtaná oda kézfogásra. Az ünnepség végén odaléptem hozzá. — Gratulálok a soron kívüli előléptetéséhez — Köszönöm! — Mondja, mitől érzékenyeden el? — Arra gondoltam, hogy nekem is van három gyerekem és ... . — Szégyellj, hogy elérzékenyedett? — Nem. A tekintete olyan tiszta, mint a hegyi forrás vize Amikor kezet fogunk, keményen megszorítja az enyémet. ... és mosolyog. Katona. Már őrnagy. Három gyerek apja. Tisztelem (gmf) Esti fények Száll Ferenc vízágyúval mossa a répát a tárolótéren Puskás József a beérkező szállítmányt ellenőrzi Éjszakai miiszak A Mátravidéki Cukorgyárak hatvani gyára a tervek szerint közel 30 ezer vagon répát dolgoz fel. A kampány 95 napja alatt éjjelnappal tart a gyártás. Kelc Miklós 30. eve dolgozik itt (Póló: Szabó Sándor) \ nyersoldali feldolgozórés/ ¥
