Népújság, 1985. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-04 / 233. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1985. október 4., péntek Folytatódnak Mihail Gorbacsov párizsi tárgyalásai rC Külpolitikai kommentárunk "*)—i Gaztettek AZ EMBER csupán hitetlenkedni és megdöb­beni tud: miként lehetséges, hogy amikor oly vi­lágosak a terrorizmus veszélyei, újra meg újra ilyen akciókról kell értesülnünk? Még a nem­zetközi eseményekben kevésbé járatos olvasó is tudja, hogy a világ egyik legzaklatottabb térsége a Közel-Kelet, hogy itt volna a legnagyobb szük­ség a békés megoldások keresésére, a szemben álló felek, s az őket támogató erők jószándékára. S mi történik ehelyett? Ugyanazon a napon két felháborító hír is érkezik a térségből. Libanonban egy szélsőséges muzulmán csoport foglyul ejtett négy szovjet állampolgárt és még a gyilkolástól sem riadt vissza. A másik hir Izrael — sokadik — agressziójáról szól: harci repülőgépeivel barbár bombatámadást hajtott végre a Palesztinái Fel- szabadítási Szervezet tuniszi központja ellen. Nehéz volna a két hírt rangsorolni: melyik mö­gött húzódik meg felháboritóbb cselekmény? Az első esetében a Szovjetuniót, azt az országot vet­ték célba, amely a legelszántabb hive az igazsá­gos közel-keleti rendezésnek. így a libanoni meg­nyugvásnak is. Mi volt az emberrablók és a mö­göttük megbúvó erők szándéka? Netán az. hogy igy majd rákényszeríthetik a Szovjetuniót az igazságos ügyükért küzdő arab népek cserbenha- gyására? Ha erre számítottak, tévedtek. A másik hir. bármilyen felháborító, nem meg­lepő. Ismét csak bebizonyosodott, hogy a békés rendezés legfőbb gátja a térségben: Izrael. Bár­mit is hoz fel újabb agressziója igazolására, nyil­vánvaló. hogy — miként egy egyiptomi újság is irta — ..Izrael fél a békétől". Célja a térségben a zűrzavaros állapotok konzerválása, az ál­tala megszállt területek megtartása, s még a kü- lönutas rendezési tervek sincsenek ínyére. Leg­alább ilyen riasztó az az önhittség, amellyel bar­bár akcióit végrehajtja. Nem véletlen, hogy tu­niszi bombatámadása azonnal világméretű felhá­borodást. váltott ki. s csupán egy ország, legfőbb patrónusa. az Egyesült Államok próbálta ..önvé­delmi szempontokkal" védeni az agresszort — ke­vés sikerrel. A VILÁG KÖZVÉLEMÉNYE így minősíti a Tu­néziában és a Libanonban történteket: gaztettek. Kocsi Margit VILÁGSZERTE FELHÁBORODÁST KELTETT A bejrúti diplomatagyilkosság (Folytatás az 1. oldalról) is), lehetségesnek tartjuk, hogy megfelelő megállapo­dást kössünk külön, oly mó­don, hogy ne legyen köz­vetlen összefüggésben a ha­dászati és űrfegyverek prob­lémájával. Ezzel kapcsolatban Miha­il Gorbacsov kifejtette, hogy a Szovjetunió milyen állás­pontra helyezkedik Fran­ciaország és Anglia atom­erejének helyét illetően az európai erőegyensúlyban. Mint mondotta, ez az erő gyorsan növekszik, és a Szovjetunió nem hunyhat szemet fölötte. Francia rész­ről rámutattak, hogy a fran­cia atomerő nem vitatható meg Franciaország részvé­tele nélkül. Ez ésszerű. Eb­ből következik, hogy ideje lenne közvetlen megbeszélést kezdeni erről a témáról és közös erővel megkísérelni Radovan Vlajkovics, a Ju­goszláv Allamelnökség el­nöke csütörtök délután Belg- rádban folytatta szerdán megkezdett tárgyalásait Erich Honeckerrel, az NSZEP KB főtitkárával, az NDK Államtanácsa elnöké­vel. A nemzetközi helyzet ér­tékelésekor egyöntetűen hangoztatták, hogy rendkí­az elfogadható kiút megta­lálását. A Szovjetunió kész az ilyen közvetlen megbe­szélésekre Franciaországgal és Angliával. 3. Mihail Gorbacsov meg­említve, hogy a Szovjetunió moratóriumot hirdetett a közepes hatótávolságú ra­kéták európai telepítésére, bejelentette, hogy a Szov­jetunió jelenleg 243 olyan SS—20-as rakétaegységgel rendelkezik. amely az euró­pai övezetben van hadrend­be állítva. Ez azt jelenti, hogy ez pontosan megfelel az 1984. júniusi szintnek, amikor is a közepes hatótá­volságú amerikai rakéták európai telepítésére válaszul elkezdték a további szovjet rakéták elhelyezését. Az ek­kor pótlólag telepített SS— 20-as rakéták jelenleg nin­csenek bevetési készenlét­ben, s az említett rakéták elhelyezésére szolgáló, nem vül nagy jelentőséget tulaj­donítanak a november vé­gén sorra kerülő Gorbacsov —Reagan találkozónak. Rá­mutattak, hogy további erő­feszítéseket kell tenni a hel­sinki szellem ápolására, az enyhülési folyamat felújítá­sára. ..A nukleáris háború veszélyét csak a felelős ál­lamférfiak párbeszéde út­ján lehet elkerülni'' — húz­mozgatható berendezéseket pedig két hónapon belül le­szerelik. Mindazonáltal az Egyesült Államok területe vonatkozásában tett válasz- intézkedéseink továbbra is érvényben maradnak. Miha­il Gorbacsov kifejtette, hogy a Szovjetunió az adott eset­ben mit ért az „európai öve­zet" kifejezés alatt. Ez az az övezet, ahonnan az itt el­helyezett közepes hatótávol­ságú rakéták nyugat-európai területen lévő célpontok megsemmisítésére alkalma­sak. Gorbacsov aláhúzta, hogy az önkorlátozást az európai biztonság széles körű érdekei diktálják. Gondolom — mon­dotta —. hogy Európa most joggal elvárja az Egyesült Államok válaszlépését, ne­vezetesen azt, hogy szüntes­se be közepes hatótávolságú rakétái további telepítését az európai kontinensen. ta alá Honecker. Egyetértet­tek abban, hogy a PFSZ tu­niszi székhelye ellen intézett legutóbbi izraeli bombatá­madás az állami rangra emelt terrorizmus durva megnyilvánulása volt, ame­lyet erélyesen elítéltek. Ho­necker nagyra értékelte Ju­goszláviának az el nem kö­telezett mozgalomban kifej­tett tevékenységét. Bombatámadás után — Izrael vádol Az Egyesült Államok bá­torítja Izraelt szuverén ál­lamok elleni agressziós cse­lekményekre — állapította meg Oleg Trojanovszkij, a Szovjetunió állandó ENSZ- képviselője a Biztonsági Ta­nács szerdai ülésén. A ta­nácskozást a PFSZ tuniszi központja ellen kedden vég­rehajtott izraeli légitámadás miatt hívták össze. Izrael azon amerikai re­cept szerint cselekszik, amelynek lényege, hogy Wa­shington és legszorosabb szö­vetségesei — a nemzetközi terrorizmus elleni harc ürü­gyén — feljogosítva érzik magukat úgynevezett meg­előző csapásokra — mondta Oleg Trojanovszkij. Az Egyesült Államok és Izrael összejátszására hívta fel a figyelmet felszólalásá­ban Faruk Kaddumi, a PFSZ politikai osztályának vezetője is. A Biztonsági Tanács csü­törtökön újabb ülést tart az ügyben. A Tunézia által beterjesztett határozati javaslattal kapcsolatban helyszíni megfigyelők úgy vélekednek, hogy az Egye­sült Államok vétót fog emel­ni az. indítvány ellen. A tervezet olyan intézkedések meghozatalát követeli, ame­lyek megakadályozhatják Tel Avivot hasonló agresz- sziós cselekmények elköve­tésében. A világ kormányai egy­más után tették közzé az izraeli támadást elítélő nyi­latkozatukat. A szocialista és a harmadik világbeli or­szágok mellett számos nyu­gati állam — így Olaszor­szág és Franciaország is — a nemzetközi kapcsolatok alapvető normáinak minő­síthetetlen megsértésében marasztalta el Izraelt. Simon Perest izraeli mi­niszterelnök ugyanakkor, szerdán, Jeruzsálemben Tu­néziát vádolta a nemzetközi jog megsértésével. Élesen támadta a tuniszi kormányt amiatt, hogy a PFSZ az or­szág fővárosában irodákat tart fenn, és azzal vádasko­dott, hogy a palesztin szer­vezet tunéziai területről szer­vez Izrael-ellenes támadáso­kat. A bejrúti diplomatagyil­kosság nagy megdöbbenést és felháborodást keltett az ENSZ székhelyén. Javier Pérez de Cuellar, a világ- szervezet főtitkára megbélye­gezte a bűncselekményt, és követelte, hogy azonnal en­gedjék szabadon az ember­rablók fogságában lévő töb­bi szovjet állampolgárt. Petr Mladenov bolgár kül­ügyminiszter rámutatott, hogy a gaztettet éppen az ellen az ország, a Szovjet­unió ellen követték el, amely teljes . mértékben támogat­ja az arab népek — köztük a libanoni nép — igazságos ügyét. Bulgária követeli a szovjet túszok szabadon bo­csátását — mondotta a kül­ügyminiszter. Belgrádban folytat tárgyalásokat Erich Honecker. a NSZEP KB főtitkára, államfő (bal­ról középen). A jugoszláv delegációt Vidoje Zsarkovics, a JKSZ KB elnökségének elnö­ke vezeti (Népújság-telefotó: ADN — MTI — KS) BELGRÁDBAN: Jugoszláv—NDK tárgyalások A méltó unoka A Baku melletti Adzsikentben — kilencven év­vel ezelőtt — 1895. október 4-én született Richard Sorge, a legendás hírű felderítő, tudós, forradal­már és újságíró, az életet és az embereket őszin­tén tisztelő férfi. Egyszóval: Friedrich Albert Sorgének, Marx és Engels igaz barátjának és har­costársának méltó unokája. Richard Sorge apja egy német olajtársaság mérnöke volt, anyja orosz nemzetisé­gű, szegény vasutascsaládból származott. Sorge hároméves korában került Németország­ba, s ott élt egy negyedszá­zadon át. amíg a Szovjet­unióba nem utazott. Gyer­mekkora és ifjúsága 1914. nyarán ért véget. A császári Németország ekkor sovinisz­ta lángban égett —, s kirob­bant az I. világháború. Az újdonság romantikája, a más élet utáni vágy, no meg a ha- zafiságnak vélt soviniszta hév eldöntötte az ifjú Sorge sor­sát, s. önkéntesnek jelentke­zett a hadseregbe. Az igaz­ságtalan háború, a mérhetet­len emberi szenvedések, az értelmetlen pusztítás, több­szöri sebesülése teljesen ki­ábrándították az ifjúkori he­vében magáénak vallott na­cionalista, soviniszta politi­kából és elindították egy igaz ügy szolgálatába, önéletrajzában — jóval később —. így írt erről: ..Az 1914—lS-as első világháború rendkívül nagy hatással volt egész további sorsomra. Ha nem lett volna semmilyen más meggyőződésem, ennek a háborúnak a gyűlölete egymagában is elég lett vol­na ahhoz, hogy kommunis­ta legyek ...” 1918-ban már tagja volt a kiéli szociáldemokrata szer­vezetnek és 1919-ben belé­pett Németország Kommu­nista Pártjába. Közben — harmadszori sebesülését kö­vetően, már nem ment visz- sza a frontra — 1917-től egyetemen tanult, a tanul­mányait befejezve Hamburg­ban megkapta az államtudo­mányok doktora címet. Majd egyetemi oktató, ké­sőbb bányász, de mindvégig pártmunkás. Pártsejteket szervezett, előadásokat tar­tott. Még mindössze huszon­kilenc éves, de rendkívül kép­zett. a pártmunka minden részletéhez nagyszerűen ér­tő kommunista — 1924 vé­gén Moszkvába ment. 1925 tavaszán az egyik moszkvai kerületi pártszervezettől át­vette a Szovjetunió Kommu­nista Pártja 0049927. számú tagkönyvét. Egy életre szóló elhatáro­zását csaknem 20 év múlva így indokolta: „Az oroszor­szági forradalom megmutatta nekem az utat a nemzetközi munkásmozgalomban. Arra az elhatározásra jutottam, hogy nemcsak elméletileg, és eszmeileg támogatom. ha­nem magam is aktív része­sévé válók ennek a mozga­lomnak. Ettől fogva minden döntésemben magánügye­imben is kizárólag ezt tar­tottam szem előtt." Dr. Richard Sorge ez idő­től fészket rakott Moszkvá­ban. Lenin nagy országa — mint sok nemzet internacio­nalista fiának —, neki is második szülőhazája lett. Ettől kezdve hősi haláláig dr. Sorge a csendes front harcosainak sorába lépett. Kommunista elveitől vezé­relve, az élet-halál harctól nem félve, rengeteg lemon­dást. önfegyelmet igényelve vállalta és végezte a szov­jet hírszerzés katonájaként felelősségteljes munkáját. Dolgozott Nyugat-Euró- pában, hosszabb ideig Kí­nában. majd 1933 őszétől a Frankfurter Zeitung tudósí­tójaként Japánban. Tokióban a hitleristák „leellenőrzött " köréhez tartozva több mini nyolc éven keresztül bonyo­lult katonai felderítői fel­adatokat oldott meg. A Szovjetunió biztonsága szem­pontjából felmérhetetlen je­lentőségű titkokat sikerüli kiderítenie. Kitartó és el­szánt társaival együtt sokat tett a Szovjetunió megvédé­séért, a béke fenntartásáért, száz és százezer ember éle­tének megmentéséért. Letartóztatását követően, a tokiói Szugamo börtönben írt vallomásában így foglal­ta össze tevékenységük alap- koncepcióját és lényegét : „Célunk az volt. hogy meg­óvjuk és megvédjük a szo­cialista Szovjetuniót, s ezért igyekeztünk meggátolni min­den szovjetellenes politikai mesterkedést, a Szovjetunió ellen tervezett katonai tá­madást. A Szovjetunió nem óhajt semmiféle politikai konfliktust, vagy katonai összeesküvést más országok­kal és különösképpen Ja­pánnal nem...” — majd így folytatta — „ ... Az in­formációk fő forrása szá­momra a tokiói német nagy- követség volt. Az informá­ciókat önként bocsátották rendelkezésemre. Megszer­zésükért semmi olyasmit nem tettem, ami büntetendő cse­lekmény volna. Sohasem al­kalmaztam fenyegetést, vagy erőszakot...” Ez a mély eszmei meg­győződés, a munkásosztály ügye iránt érzett forradalmi elkötelezettség, éppen ez az ideológiai alapállás külön­böztette meg dr. Richard Sorgét és harcostársait mind­azoktól, akiket kémeknek szokás nevezni. A Sorge-ügyről — a hős hírszerző halálát követően — egyre-másra jelennek meg regények, színdarabok és ta­nulmányok. 1961-ben világ­sikert aratott Yves Ciampi francia rendező becsületes szándékú,' de sok tekintet­ben a valóságtól távol álló filmje, a Ki volt dr. Sorge? Vannak emberek, akik talál­gatnak: lehet, hogy nem is halt meg. titokban kicserél­ték —, s talán még ma is él? 1964. szeptember 4-én meg­jelent a Pravdában Majevsz- kij cikke: Richard Sorge elv­társ címmel. 1964. november 7-én a Szovjetunió Hőse címmel tüntették ki Richárd Sorgét. A Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság magas kormánykitüntetést adományozott a csoport élet­ben maradt tagjainak illet­ve a hősi halottak hozzátar­tozóinak. Ebben az évben múlt 40 éve. hogy Európában és a Távol-Keleten elhallgattak a fegyverek, s összeomlott a német fasizmus, és a japán militarizmus, amelyek ellen dr. Richard Sorge utolsó le­heletéig harcolt. Neve —. melyet megérde­melten övez dicsőség —, azoknak a halhatatlan in­ternacionalista hősöknek a sorába került, akik életüket a Szovjetunió, a szocialista forradalom védelmében az agresszorok szétzúzása érde­kében az emberiség béké­jéért áldozták. Tokióban, a Tama teme­tőben magas fenyők és ha­talmas örökzöld japán cip­rusok között all egy sírem­lék. A gránitlapon ez a fel­irat olvasható: „RICHARD SORGE 1895—1944 Hős nyugszik itt. Ki életét áldozta a hábo rú ellen vívott harcban, hogy béke legyen az egész vilá­gon. Született: 1895-ben Bakuban, 1933-ban jött Japánba, 1941-ben bebörtönözték. 1944. november 7-én, kivégezték." V. J.

Next

/
Thumbnails
Contents