Népújság, 1985. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-30 / 255. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVI. évfolyam, 255. szám ARA: 1985. október 30., szerda 1.80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Az ajánlat vonzása Nem tudom, mosolyogjak-e vagy bosszankodjam, amikor hallom a megjegyzést: erre vagy arra a pályára nem akarnak menni a fiatalok. Egyre kevesebben jelentkeznek Ilyen vagy olyan foglalkozásra. Mit szoktak ilyenkor mondani az időben már sokat megélt bölcselkedők ? Mindenekelőtt megjegyzik, hogy ibaj van a mai fiatalok nevelésével. Utána rögtön hozzáteszik azt is, hogy ideje volna az iskolákban a fiatalokkal megkedvelhetni ezt vagy azt a szakmát. De ezek a „mai"’ fiatalok olyanok, hogy elengedik a fülük mellett a szót, ha az idősebbek meg akarják velük kedveltetni például a forgácsolómesterséget. De a cipészet iránt sem törik magukat. Meg egy sor más mesterség iránt sem. Mindez még csak hagyján, de ki érti azt, hogy a műszaki egyetemre sem tolonganak. Enyje-enyje, bezzeg akkor, amikor... ! Akkor még engem is a „susztersággal” fenyegetett az én jó apám arra az esetre, ha nem lesz jó a bizonyítványom az elemi iskola negyedik osztályának' az elvégzésekor. Nem nagyon fűlt a fogam ahhoz, hogy a Líceum vastag falait felcseréljem Zsigmond Kálmán cipész- műhelyének kissé homályos tereivel. Vagyis: a fiatalokat mindig az a pálya, az a mesterség vonzza, amely előttük valamiért érdekes. Ami igényeik kielégítését elősegíti. Ez a vonzóerő nemcsak a pénz lehet, hanem a tevékenységi kör is. Mert ma is mennek fiatalok forgácsolónak is, cipésznek is, mérnöknek is. Jó, elhiszem, hogy nem annyian, mint amennyi kívánatos volna a mindany- nyiunk érdekét nézve. Mi következik ebből? Nem több mint az. hogy a fiatalt az a foglalkozás csábítja magához, amelyet érdemesnek tart választani. Ha nem belső kényszer űzi oda, akkor — a pénz. Talán szégyelljük ezt kimondani, úgy illene? Aligha módosulna bármi, ha az anyagiakról szemérmesen hallgatnánk. Éppen mai világunkban ■kényszerít bennünket egyre átfogóbban a pénz arra, hogy nagyon is figyelembe vegyük. Gondoljunk csak a gazdasági életünk mai kulcskérdéseire. Hányszor emlegetjük nemzeti jövedelmünk alakulását, a nyereséget, mint meghatározó tényezőt, külföldi adósságaink kamatait és törlesztési kötelezettségeinket? Miért éppen az egyén, az egy személy legyintene, ha az ő jövedelméről esne szó? Miért éppen az egyén ne számítgatná, mit hoz a jövője, ha erre vagy arra a pályára lép? Botorság lenne neki az „igények” szerint választania foglalkozást. Az ő igénye is lehet döntő, mérvadó. Az „ajánlatot” kell vonzóvá tenni... G. Molnár Ferenc Kádár János és Erich Honecker baráti munkatalálkozója Magyar—NDK tárgyalások Budapesten. A két vezető aláírja a két állam szerződését (MTI-fotó, Soós Lajos felvétele, Népújság-telefotó — KS) Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárának meghívására Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke 1985. október 28 —29-én baráti munkalátogatást tett a Magyar Népköz- társaságban. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszéléseken a két párt vezetője kölcsönösen tájékoztatta egymást az országaikban folyó szocialista építőmunka eredményeiről és feladatairól. Véleménycserét folytattak a nemzetközi helyzet, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. Megvitatták a két párt és testvéri ország együttműködésének helyzetét és áttekintették ennek fejlesztési lehetőségeit. Aláírták a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság közötti gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés fejlesztésének 2000-ig szóló hosszú távú programját. Megelégedéssel állapították meg. hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Német Szocialista Egységpárt, a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság közötti kapcsolatok az élet minden területén jól fejlődnek. Kiemelték, hogy a marxizmus —leninizmus és a proletár internacionalizmus elvei alapján folytatott együttműködés kedvezően járul hozzá a két ország szocialista fejlődéséhez. Megerősítették, hogy mindkét párt szilárd törekvése a kölcsönösen előnyös kapcsolatok elmélyítése. Megkülönböztetett figyelmet fordítottak a két ország közötti gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés kérdéseire. Kedvezően értékelték, hogy az 1986 —1990. közötti évekre szóló népgazdasági tervek egyeztetése eredményesen befejeződött. A gazdasági kapcsolatok távlati fejlesztési lehetőségeit szolgálja az ezredfordulóig szóló magyar— NDK hosszú távú gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési program. Hangsúlyozták, hogy a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság a jövőben is aktívan hozzá kíván járulni a szocialista gazdasági integráció fejlesztéséhez, a KGST- tagországok műszaki-tudományos fejlődésének és együttműködésének meggyorsításához. Kádár János és Erich Honeoker egyetértett abban,, hogy a nemzetközi helyzet a szélsőséges imperialista körök konfrontációs politikája következtében továbbra is feszült. Ezek az erők a katonai-hadászati egyensúly megbontására, az erőfölény megszerzésére törekszenek és ezzel a fegyverkezési hajszát fokozzák. Különösen aggasztóak az Amerikai Egyesült Államok azon törekvései, hogy a fegyverkezési versenyt kiterjesszék a világűrre is. Az MSZMP és az NSZEP KB főtitkára egyetértett abban is, hogy lehetséges e veszélyes folyamatok visszafordítása, a párbeszéd folytatása. a béke megőrzése. A tárgyaló felek kifejezésre juttatták, hogy teljes mértékben támogatják a Szovjetunió által előterjesztett legújabb békekezdeményezéseket, amelyek új lehető(F oly tatás a 2. oldalon) Kádár János Nagy-Britanniába látogat Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, az Elnöki Tanács tagja a brit kormány meghívására október 31-én, csütörtökön hivatalos látogatásra Nagy-Britannia és Észak-Irország Egyesült Királyságba utazik. Elutazott Budapestről az osztrák külügyminiszter Leopold Gratz, az Osztrák Köztársaság szövetségi külügyminisztere kedden Budapesttel ismerkedett. Felkereste a Tolbuhin körúti nagyvásárcsarnokot, majd a városnéző körút a Magyar Nemzeti Múzeumban folytatódott, ahol megtekintette a koronázási ékszereket. Programja a Magyar Nemzeti Galériában tett látogatással fejeződött be. Leopold Gratz délután elutazott Budapestről. Az osztrák diplomácia vezetőjét a Ferihegyi repülőtéren vendéglátója, Várkonyi Péter külügyminiszter búcsúztatta. Az elutazásnál jelen volt Nagy János hazánk bécsi, és Arthur Agstner, az Osztrák Köztársaság budapesti nagykövete. A látogatásról közleményt adtak ki. Berecz János Varsóba utazott A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására kedden Varsóba utazott Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Kíséretében van Lányi György, a KB agitációs és propagandaosztályának alosztályvezetője, valamint Sima Endre és Pataki István, a KB munkatársai. Elutazásakor a Ferihegyi repülőtéren jelen volt Jerzy Zielinski, a Lengyel Népköz- társaság magyarországi nagykövete is. HELSINKIBEN Magyar—finn gazdasági tárgyalások Veress Péter külkereskedelmi miniszter vezetésével október 28—29-én gazdasági tárgyalások folytak Helsinkiben. A Magyar—Finn Gazdasági, Ipari és Műszaki Együttműködési Vegyesbizottság ezúttal miniszteri szinten tartotta ülését. Finn részről az elnöki tisztet Jer- mu Laine külkereskedelmi miniszter látta el. A tárgyalásokon megállapították, hogy a tíz éve kötött magyar—finn szabadkereskedelmi megállapodás mindkét fél teljes megelégedésével működik. Veress Péter finn partnerén kívül megbeszélést folytatott Väyrynen k ül ügy-, és Lindblom ipari és kereskedelmi miniszterrel, továbbá a Finn—Magyar Kereskedelmi Társulás szervezésében találkozott finn vállalatok képviselőivel és tájékoztatta őket a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok továbbfejlesztésének lehetőségeiről. A tárgyalásokról jegyzőkönyv készült, amelyet Veress Péter és Jermu Laine külkereskedelmi miniszterek írtak alá Az aláírásnál jelen volt Púja Frigyes, hazánk helsinki nagykövete. MEGNYITÓ GYŐRÖTT Politikai könyvnapak A Kossuth Könyvkiadó immár huszonnegyedik alkalommal rendezi meg az idén novemberben, a politikai könyvnapokat. Az ünnepélyes megnyitót november elsején Győrött, a Szakszervezetek Széchenyi István Művelődési Központjában tartják, s ugyanott mintegy nyolcszáz kötetből könyvkiállítás is nyílik. A magyarországi politikai könyvkiadás ünnepéhez kapcsolódva országszerte könyvvásárokat, -bemutatókat szerveznek vállalatoknál, gyárakban, üzemekben, könyvesboltokban, és csaknem valamennyi megyében lesz megnyitó ünnepség. A politikai könyv iránti megnövekedett érdeklődés ■kielégítésére több mint hatszázezer példányban jelenteti meg a politikai irodalom újdonságait a Kossuth Kiadó. A könyvünnepre huszonegy könyvújdonsággal jelentkezik a párt kiadója. Az új kötetek listáján található Szűrös Mátyásnak, az MSZMP KB titkárának Hazánk és a nagyvilág című kötete, amely főként az utóbbi években elhangzott beszédeiből, különböző folyóiratokban megjelent tanulmányaiból, és eddig még nem publikált írásaihól tartalmaz válogatást. Az 1957-ben indult. Marx és Engels művei című könyvfolyam most megjelenő 47. kötete Marx 1861 augusztusa és 1863 júliusa között született politikai gazdaságtani kéziratait foglalja magába. A Hídverők című sorozat újabb darabjában Balogh Edgár erdélyi író-publicistának 1944—46. között a Világosság című lapban megjelent cikkeit adják közre. Zoltai Dénes Egy írástudó visszatér című munkájában Lukács György 1945 utáni munkásságát foglalja össze. A tanulmánykötet a legújabb kutatások eredményeit hasznosítva ad képet a filozófus tudományos és közéleti tevékenységéről. Hollós Ervin és Lajtai Vera új könyve Horthy Miklós, a fehérek vezére címmel jelenik meg. A Kossuth Kiadó Évfordulók ’86 című kötete elsősorban az ötven és a huszonöt esztendővel ezelőtt történt világjelentőségű eseményeket tartalmazza. Az újdonságok sorában találhatók egyebek között a katolikus egyház magyarországi történetét és a Szakszervezeti Ifjúmunkás és Ta- noncmozgalom (SZÍT) létrejöttét, s szerepét bemutató kötet is. ? Mit és mennyiből...? Az új tervciklus fontosabb célkitűzései Lőrinciben A csaknem 12 ezer lakosú Lőrinci Nagyközség Tanácsa a közelmúltban foglalkozott a VII. ötéves terv célkitűzéseivel, a különböző településeket érintő fejlesztési elképzelésekkel. Most azért látogattunk el a tanácshoz, hogy immár a lezajlott népfrontbizottsági ülések visszhangját is tudván, tájékozódjunk, valóban mire kíván a legtöbbet áldozni a nagyközség 46 tagot számláló testületé, milyen feladatok végett mozgósítja a tanácsapparátust? Sokrétűek a célok, sokféle értelemben formálhatják Lőrinci, Selyp, Petőfibá- nya, Zagyvaszántó arculatát, amennyiben rájuk szavaz a legközelebbi tanácsülés. Elsőként a vízellátás kérdését érintjük. Úgy tűnik, hogy 1986-ban befejeződik a program, s a tanács által nyújtandó 7,2 millió forint támogatás hasznosításával minden utcába eljut az egészséges ivóvíz, amelynek ügyét a helyi vízműtársulat is hatékonyan szorgalmazza. Ami az oktatásügy területét illeti : Zagyvaszántón kívánnak fejleszteni, éspedig az általános iskola bővítésével. A két új tanterem megépítése négymillió forintot igényel, amit teljes egészében helyi erőből nem tudnának finanszírozni, de a benyújtott pályázat alapján remélhető a megyei tanács 50 százalékos fedezetvállalása, aminek nyomán 1987-ben már zavartalanul folyhat az egyműszakos tanítás Zagyvaszántón. Ami a lakossági ellátást illeti, ebben ugyancsak érdekelt lesz Zagyvaszántó, éspedig Petőfibányával együtt. Utóbbi helyen az áfész építtet egy korszerű ABC-áruhá- zat, amelyet egymillió forinttal támogat a nagyözségi tanács, és anyagiakban ugyanennyit szán Zagyvaszántó kereskedelmi hálózatának fejlesztésére. Lőrinci ugyanekkor a belvízelvezetés problémáinak megszüntetése érdekében „nyújtotta fel a kezét”. Nem alaptalanul, hiszen az őszi esőzések, a tavaszi hóolvadások idején gyakorta jutnak veszélyhelyzetbe lakóházak, utcák. Nos, az árokrendszer tökéletesítésére, a belvízveszély egyéb módon való megelőzésére 3,6 millió forintot irányoz elő a nagyközség VII. ötéves terve. Már az eddig vázoltak jelentős anyagi terhet képviselnek helyi szinten, és még nem ejtettünk szót az anyaközség mostoha kulturálódási viszonyáról. A mozit is befogadó művelődési ház födémszerkezetének leszakadása miatt ugyanis hosszabb ideje nem tudnak Lőrinciben színházat, előadóesteket, hangversenyeket fogadni, s nem működhetnek a korábban életképes kiscsoportok sem. Az új tervciklusban szeretnék ezt a „betegséget" orvosolni, sőt az épület felújításának tervén már dolgoznak is a szakemberek. A tanácsvezetés most azt reméli, hogy — miután erre ígéretet kapott! — a költségek ismeretében olyan támogatást nyújt a megyei tanács, amelyet helyi forrásból csak meg kell toldani, és ismét lesz hajléka Lőrinciben a közművelődésnek. Említésre méltó továbbá, hogy mind e célkitűzések megformálásánál, illetve azok vitájában komoly szerepet játszott Zagyvaszántó elöljárósága. Ahogyan az egyik tanácsvezető elmondta: megfelelő eréllyel, hely zetismerettel, de tudván a lehetőségek határát is, vette ki részét a kis település új típusú közigazgatási szerve az egész nagyközségre érvényes koncepció kialakításából. Moldvay Győző
