Népújság, 1985. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-29 / 254. szám

NÉPÚJSÁG, 1985. október 29., kedd Egy megújult kiállítás Magyarország állatvilága Nagy vadjainkat eredeti élő­helyüket imitáló környezet­ben, diarámákban mutatja be a kiállítás (Fotó: Hauer Lajos — KS) Budapesten, a Természet- tudományi Múzeumban meg­nyílt a Magyarország állat­világa című állandó kiállí­tás. A bemutató látnivalói­ról Beregovics László mu­zeológustól, az egyik rende­zőtől kértünk tájékoztatást. — A mostani kiállításunk elődje 1960-ban nyílt meg, ezt azonban 1979-ben be kel­lett zárni, mert az épület többször beázott. Most egy alapos műsizaki rekonstruk­ció után nyílt lehetőségünk arra, hogy a kiállítást szin­te teljesen felújítsuk. A Földön ma ismert mint­egy másfél millió állatfajból kereken negyvenezer él Ma­gyarország területén. Ennek természetesen csak a töredé­két, körülbelül 1400 fajt tudtunk most bemutatni. Kiállításunk bevezető sza­kaszán látogatóink megis­merkedhetnek az utolsó jég­korszak óta eltelt 20 000 év éghajlatában, s ennek meg­felelően növény- és állatvi­lágában végbement változá­sokkal. A következő téma­kör természetvédelmi indít­tatású: dialapokon mutatjuk be négy nemzeti parkunk, valamint számos táj- és ter-< mészetvédelmi területünk állatvilágát. Kiemelten fog­lalkozunk védett állataink­kal, feltüntetve azok eszmei értékét is. A túzok vagy 'a nagykócsag elpusztításáért például ötvenezer forintos büntetés jár. A harmadik kiállítási szakasz az állatvi­lág rokonsági kapcsolataival foglalkozik, színes ábrákon, tablókon magyarázunk el bi­zonyos biológiai alapfogal­makat, az evolúció, a faj stb. fogalmát. — Itt egy komplett bioló­giaórát is meg lehetne tar­tani! — Nem egyet, hanem töb­bet is. Kiállításunk jellegéből fakad, hogy az iskolai ok­tatásból szinte teljesen ki­szorult tdrmészetrajzi szem­lélet hiányát is megpróbál­juk pótolni. A gyerekek egy csomó fontos dolgot megta­nulnak a génekről, ugyanak­kor nem tudják megkülön­böztetni a mogyorót a tölgy­fától. Máris több csoport, iskolai osztály jelentkezett vezetésre. Mivel a kiállítás területe elég nagy, tematiká­ja is széles körű, érdemes az iskolai órákat, ahol lehet­séges, sorozatnak tervezni, amely a szervezettant, a törzsfejlődést, az ökológiát, valamint az állatvilág és az ember kapcsolatát tárgyalja. A bemutatott állatok jobb megismerése a turistákat is segítheti, hogy könnyebben eligazodhassanak a termé­szetben. Célunk tehát nem­csak az oktatás, hanem az1 érdeklődés felkeltése. — Gondolom, a földszinti ajándékboltban kaphatunk valamiféle, a kiállításhoz kapcsolódó könyvecskét? — Sajnos, nem, a Termé­szettudományi Múzeumnak ilyesmire egyelőre nem te­lik. Van egy kis prospektu­sunk, amely rövidesen né­met nyelven^ is megjelenik, s ebből megtudható, mi ta­lálható a kiállítás egyes ré­szein. — A látogatókat bizo­nyára az is érdekli, honnan szerzik be a bemutatott pél­dányokat. — A kiállított állatok je­lentős résize új gyűjtésből származik. Az állandó vál­toztatás szükségszerű is, hi­szen például sok rovar a fény hatására elveszti ere­deti színét. Nem rakhattuk ki a régi kiállítás anyagát, már csak azért sem, mert a mostani szemléletben is kü­lönbözik attól. A gyűjtőmun­kát egyébként a Természet- tudományi Múzeum állattá­rának szakemberei végzik, de a kiállítás létrehozásában mi, a közművelődési osztály munkatársai is részt vet­tünk. A kiállításrendezés is szakma. Ha úgy tetszik, a kiállítás is „áru”, amit el kell tudni adni, ami azt jelenti, hogy fel kell rá hívni a fi­gyelmet, és segíteni kell ab­ban a látogatókat, hogy értő szemmel nézzék. — Ügy hallottam, a közel­múltban a British Museum- ban járt, tehát van összeha­sonlítási alapja. — A British Museum élen­járó az egész világon a zoo­lógiái bemutatók tekinteté­ben is, s velük az anyag gazdagságában természete­sen nem versenyezhetünk. Ami viszont nagyon tetszett, és szeretnénk, ha nálunk is megvalósulhatna: a stati­kus kiállítási szemlélet he­lyett az úgynevezett interak­tív kiállítás megvalósítása. Itt az ember nemcsak pasz- szív befogadásra kényszerül, hanem kérdezhet, gombo­kat nyomogathat, maga is cselekvő részesévé válhat an­nak, amit lát. Ezáltal iköny- nyebben elérhető az is, hogy rendezéskor a különböző igényszinteket is figyelembe vegyék. Az ilyen típusú ki­állítás szerves része a video­technika és a számítógép. Szeretnénk, ha idővel mi is bővíthetnénk ilyenekkel a kiállításunkat. Terveink van­nak, pénzünk nincs. Egye­lőre sajnos, még a téli fű­tést sem látjuk biztosított­nak. Jellemző, hogy az or­szág összes múzeuma annyi pénzzel gazdálkodik, mint az Operaház. A következő ötéves tervben teljes műsza­ki rekonstrukciót végeznek az épületen. A Széchényi Könyvtár elköltözte követ­keztében mi is új kiállító­térrel gyarapodunk. Egy új kiállítás sokszor leletmentés is, mert a nedves raktárak­ban az anyag erősen rongá­lódik, vagy el is pusztul. Pe­dig néha pótolhatatlan ál­latokról van szó. — Kiknek ajánlja a kiál­lítást? — Mindenkinek szól. A kisiskolástól az egyetemis­táig bárki találhat benne ér-, dekességet. Ugyanakkor a kiállítás látványos is. Igen sok állatot, köztük például nagyvadakat diarámákban, azaz eredeti élőhelyüket imi­táló környezetben mutatjuk be. Leginkább mégis a fia­talabb korosztályokat vár­juk, hogy értői, vagy leg­alább tisztelői legyenek a természetnek. Németh Géza — Amikor reggel meghal­lom az ébresztőóra hangját, úgy érzem magam, mintha valaki rámlött volna. — És ilyenkor felugrasz? — Nem. Fekszem, mint egy halott. * — Lehet, hogy az éjjel vi­har lesz — mondja a férj■ — Ha idejében jössz haza, akkor nem — mondja a fe­leség. * — Ennek a Jozsónak elég jól sikerült a házassága.. — Szerencse a szerencsét­lenségben. * .-r Mondja el pontosan, hogy történt a baleset. Heti humor — Az autót én vezettem- A kormánynál a férjem ült. * — Űj játékfilmjének a forgatókönyve minden tekin­tetben tiszta, Reinke úr? — Hát persze — vala­mennyi jelenet a fürdő­szobában játszódik le­* Büszkén jelenti be Biggi a barátnőjének: — A jövő héten negyed­szer történik meg, hogy egy férfi az anyakönyvvezétő elé vezet. — No, lassan már egyedül is megtalálhatod oda az utat. * — Pazar nő a? a kis szőke ott a bár mellett. Mit gon­dol Weber úr, lefekszik ve­lem? — Nem tudom. De ha si­kerül. — kérem, közölje ve­lem. — Miért? — A feleségem. * — Miért akar mindenáron olyan ruhát, amely két szám­mal nagyobb az ön méreté­nél? — kérdezi az eladónő a vásárló hölgyet. — Azt akarom, hogy az orvosom azt higgye: betartot­tam az előírt fogyókúrát. Magyarok föld körüli úton Bizonyos vizi emberek határozottan állít, ják, hogy akár egy pingponglabdában is át lehet hajózni Európából Amerikába, felté­ve, ha a kicsi gömbben elfér az utas, és irányítani is tudja azt a burát. Nos, hogy efféle túrákra sor kerül-e egyszer, nem tud­ni, tény viszont, hogy már egészen kicsi járművek is átevickéltek az övilágból az Újvilágba, avagy épp ellenkező irányban lovagolták meg a hullámokat. Lélekvesztök, alig néhány méter hosszú vitorlások fedél­zetére is rátelepszenek, ugyanis azok a bá­tor férfiak, akik bizonyítani akarják, hogy nem csupán az óceánjárókat veszik szíve­sen a hátukra a világtengerek, hanem elrin­gatják azok öcsikéit is. A Szent Jupát szeli a habokat — egyelőre még a Balatonon Fa Nándor és Gál József a Szent Jupát fedélzetén Általában a nagy hajós­nemzetek fiai szokták gya­korolni a hosszú távú vi­torlázás testet, lelket próbá­ra tevő művészetét, ám most az a furcsa helyzet állt elő, hogy magyarok is ott évie­kéinek a többi túrázó kö­zött. A közelmúltban ugyan­is felszedte horgonyát az a Szent Jupát nevű vitorlás, amelyen Fa Nándor 32 éves hajóépítő és Gál József 30 éves gépészmérnök vágott neki az Adriai-tengernek, hogy onnan a Földközi-ten­gerre kijutva a Gibraltári- szoroson át elérje az Atlan­ti-óceánt. Ott pedig? Ott — legalábbis előzetes ter­veik szerint — a Kanári­szigeteken egy kicsit meg­pihennek, majd irány dél, ott is az Indiai-óceán, ezt követően Űj-Zéland, Poliné­zia, aztán a Dél-Amerika legalsó csücskét jelentő Hoorn-fok, ahonnan ismét északi irányban és immár haza, Európa felé kormá­nyozzák hajójukat. A két fiatalember mintegy három esztendő alatt körbe akarja vitorlázni a Földet. Szűkszavú, befelé élő, rendkívül fegyelmezett legé­nyek mindketten, s szinte úgy kellett kihúzni belőlük mindazt, ami e páratlanul nagy kaland előzményeként, céljaként nyilván nagyon sokakat érdekel. Kettejük históriája jó másfél évtizede a Velencei­tavon kezdődött. Ott vitor- lázgattak, majd nagyobb állóvizünkön, a Balatonon szerették és ismerték meg annyira ezt a látványos sportot, hogy elhatározták : megpróbálkoznak a Föld megkerülésével, elsőként a magyarok közül. Mintegy öt esztendeje csaptak így egymás tenyeré­be, és láttak neki a maj­dani start előkészítésének. Mindenekelőtt egy óceán­tűrő hajótípust kerestek. Ilyesmit Magyarországon nem gyártanak, ezért hát jobb híján kutatni kezdtek az át­építésre alkalmas, de mégis csak itt készülő hajótestek után. Végül is a Ganz Da­nubius balatonfüredi gyárá­ban fabrikált svéd modell­nél, az úgynevezett B 3 Les­nél állapodtak meg. Ebből vettek egy alsóhéjat meg egy fedélzetet, és ezt kezdték építgetni, alakítgatni elkép­zeléseik és a várható meg­próbáltatások szerint. Fél évtized alatt el is ké­szült a majd 10 méter hosz- szú, 5 tonna súlyú és 1,7 tonna tőkesúllyal felszerelt vitorlás, amelynek 11,2 mé­ter magas árbocára 4 négy­zetmétertől 120 négyzetmé­ter nagyságig lehet felhúzni a vitorlákat. A mintegy 20 négyzetméter nagyságú „élet­teret” rendkívül apróléko­san tervezték meg és ren­dezték be, hiszen helyet kel­lett találni ott a két — mel­lesleg külön ponyvával vé­dett — ágynak éppen úgy, mint a navigációs eszközök­nek, az URH-RH rádióadó- vevőnek, a végszükségben bakapcsolható dízelmotor­nak, a térképek, táblázatok garmadájának, no és az egyik állomástól a másikig kitartó élelmiszer- és ivóvíz- készletnek, stb., stb... Amikor a vízi jármű vég­re elkészült, előbb nevet ad­tak neki. A nem létező — talán a kajakosok, kenusok Szent Lapát-jóból „született” — Szent Jupát titulust ad­ták neki a keresztségben. Aztán pedig a Hungaroca- mion segítségével lefuvaroz­tatták az Adriára, hogy ott a tengerjáráshoz szükséges vizsgán — természetesen a két gazdájával együtt — át­essen. Az érettségi pompásan si­került, s így semmi akadá­lya sem volt, hogy Fa Nán­dor és Gál József a három­esztendősre tervezett útnak nekivágjon. Mielőtt az Abbáziában rin­gatózó Szent Jupát fedélze­tére szálltak volna, még idehaza beszélgettünk, s ak­kor derült ki az is, hogy ők a nehezebbik útirányt vá­lasztják. Tehát nem a sok­kal gyakrabban használt kelet-nyugati útvonalat te­szik meg a Gibraltár, a Pa­nama-csatorna, Ausztrália, a Vörös-tenger, a Szuezi-csator- na érintésével, hanem épp ellenkezőleg, nyugatkeleti irányban hajóznak. így ugyanis az óceánjárók két fő-fő „szigorlatát" is letehe­tik, amikor a rendkívül ne­hezen hajózható Jóremény- ség-fokát is érintik Afrika csücskén, valamint a szin­tén veszedelmes Hoorn-fokot. S hogy mindezt hogyan és miből — már ami a pénz­tárcát illeti? Az amúgy is ke- vésszavú legények erre csak azt ismételgették, hogy min­den elérhető fillérüket a ha­jó építésébe, felszerelésébe fektették, de azért nem csu­pán a maguk költségvetésé­re hagyatkoztak. Több ha­zai cég — a reklám remé­nyében — segítette őket éle­lemmel, miegymással, és hát. úgymond, névtelen adakozó­ik is voltak, vannak. Per­sze így is csak a legszeré­nyebb a kelléktáruk; megfi­zethetetlen fő kincsük a ben­nük lakozó erő, bátorság és hajózó szakértelem. Vállalkozásukat — noha igazán megérdemelné — nem verték nagydobra. Csu­pán azt tervezik, hogy a te­levízió A HÉT című műso­rához juttatnak el alkalman­ként egy-egy videotekercset, és a rádió Napközben című programjával tartják rend­szeresen a kapcsolatot. Ha pedig idejük, erejük enge­di, egy-egy képes beszámo­lót postáznak az Elet és Tu­domány című ismeretterjesz­tő hetilapnak. A mérleg megvonását, egy riportkönyv megírását a visszatérés utá­ni időre tervezik; természe­tesen csak akkor, ha ezen az irdatlanul hosszú úton jól vizsgázik a Szent Jupát. A. L. Eger Város Tanácsa V. B. Munkaerő-szolgálati Iroda állásajánlatai: EGRI HÁZIIPARI SZÖVETKEZET: Eger, Vörösmarty u. 27. Felvételre keres papírrészlegéhez anyagmozgató segédmunkásokat és varrodai szabászatba vágószabászokat. Jelentkezni lehet: személyzeti vezetőnél vagy részlegvezetőknél. HEVES MEGYEI ZÖLDÉRT VÁLLALAT: Eger, Klapka u. 9. Felvesz egri Hűtőházába (Külsősor u. 8.) villanyszerelő és kőműves szakmunkásokat. Központjába számviteli képesítéssel rendelkező munkaerőt. VILATI EGRI GYÁRA: Eger, Faiskola u. 9. SZM—4. kisszámítógéppel támogatott információs rendszer fejlesztéséhez és üzemeltetéséhez gyakorlattal rendelkező felsőfokú végzettségű rendszerszervezőt keres felvételre. Továbbá alkalmaz közgazdasági szakembert; elemzőt; számviteli ellenőrt; szerkesztő mérnököt; bemérő-élesztő üzemmérnököt; galvanizáló­fémcsiszoló betanított munkást és takarítónőt. RÉVAI NYOMDA EGRI GYÁREGYSÉG: Eger, Vincellériskola u. 3. Felvesz érettségivel rendelkező fiatal lányokat és fiúkat linó- és monószedői munkakörbe; TMK-munkára villanyszerelőt; gépszerelőt; elektronikai műszerészt; kazánfűtői munkakörbe: középnyomású vizsgával rendelkező dolgozókat. FINOMSZERELVÉNYGYÁR: Eger Felvételre keres gépi forgácsoló szakmunkásokat; betanított munkásokat; férfi és női minőség­ellenőröket; szerkesztőt; technológust; középfokú végzettséggel rendelkező gyors- és gépírónőt. FIGYELEM! Minden héten szerdán 15 órától 17 óráig díjtalan munkajogi tanácsadást biztosítunk. Részletes felvilágosítás a munkakörökről a munkáltatóknál és a Munkaerő-szolgálati Irodánál, Eger Dobó tér 2. Tel.; 10-144 193.

Next

/
Thumbnails
Contents