Népújság, 1985. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-25 / 251. szám
4. NÉPÚJSÁG, 1985. október 25., péntek Versek, írások az iskoláról, egyfelvonásos dráma Megjelent a Hevesi Szemle évi 5. száma Hevesi Szemle közmű) vlödOsi fok viral 5 XIII. évfolyam 1985 október Kritika A folyóirat ez évi U. számának melléklete: Lukács György elméleti hagyatéka három megközelítésben Az első tanulmányt olvasva (Bayer József: az idős Lukács politikai filozófiájához) főleg az ötlik szemünkbe, milyen jelentős újításokat hajtott végre a gondolkodó a politikai filozófia területén. Az egyik kulcsmozzanat az egyetemes és a sajátszerü dialektikájának a megragadása: „A nagy elméleti elvek érvényessége mellett is, korszakunk nagy ellentétei olyan konkrét, gyakran ellentmondásos formákat öltenek, amelyek hosszabb időszakot ölelhetnek fel, s ezeket saját~ szerűségükben kell megérteni s ehhez szabni politikai stratégiánkat." — írja a tanulmány szerzője. Rámutat arra, hogy miközben a szocializmus-kapitalizmus viszonyát mint alapvető ellentmondást kezelte, a fasizmus és antiíasizmus, valamint a háború és béke kérdését a maga helyén ragadta meg. Ez utóbbi vezet el egyébként a koegzisztencia (együttélés) kérdéséhez, amely történelmi mércével mérve is a szocializmus számára kedvező, mivel alapvető feltételét jelenti a szervessé váló fejlődésnek. Az elemzés innét logikusan jut el a szocializmus belső kérdéseihez. Lukács a szocializmussal kapcsolatban a radikális reformok híve, mivel ezek elmulaszAz utóbbi években már természetessé vált. hogy a mátraalji településen rendszeresen kövessék egymást a képzőművészeti kiállítások. Ehhez a tárgyi feltételt a Gyöngyösi Galérián túl a Diósy Antal-terem kínálja. Érdekes módon a galéria nem olyan látogatott, mint lehetne, éppen azért, hogy a Petőfi utcából a Fő térre költözött, Az még kevésbé érthető, hogy az állandó Herman Lipót kiállítást még az iskolai csoportok sem gyakran látogatják, pedig a város legforgalmasabb terén a második emeletre nem nehéz feljutni. Talán nagyobb hírverést kellene csinálni ahhoz a hagyatékhoz, amelyik átkerült a múzeumból ebbe a patinás, szép épületbe. De nem az épület tehet arról. hogy kik keresik fel az első vagy a második emeletét. Az elsőn. a Gyöngyösi Galériában Reinhardt Ist- can művei láthatók. Az olajképek mellett akvarel- lek és grafikák vonzzák a tekintetet a termek egymásutánjában. Az a fajta festészet ez. amely nem csinál Sétáló utca Nyíregyházán Sétáló utcává alakítják ál a Zrínyi Ilona utcát. Nyíregyháza belvárosában. Jelenleg a díszítő műburkolat készül, a kőművesmunkák befejezéshez közelednek. A sétálók október végére birtokukba vehetik a megújult utcát. (MTI-foto — Oláh Tibor) tasat veszélyesebbnek látja a megvalósításukkal járó kockázatnál; a minőségi változások, a szocializmus gyakorlatának megújítása mellett érvelő filozófus. Ez az érvelés igen erőteljesen elméleti jellegű, amely a marxizmus meghirdetett reneszánszával van összefüggésben: „a sztálini korszak módszereivel a t°kti- kának a stratégia és a propagandának az elmélet felet U uralmával való szakítás követelése rejlik mögött" — írja erről Bayer József. A következmény pedig a szocialista demokratizálás folyamata, amely két mozzanat egységét jelenti : az érdekeltségen alapuló kezdeményezést, öntevékenységet és -szervezést az egyik oldalon, a párt szervező-irányító szerepét a másikon. A második tanulmány (Szili József: Irodalomesztétikái kérdések Az esztétikum sajátosságában) szerzője nem találja meg azt a közvetítést, az egyes és az általános között a lukácsi esztétikában, amelynek dialektikáját a politikai filozófia fő érdemeként említettük. Ebből következhet, hogy a különböző szaktudományok és az esztétika között nem talál összekötő utat. hogy egymástól eltérő kutatási (programok indíttatását tulajdonítja Az esztétikum sajátosságának. Szili József kifogásként említi Lukácsnak azt a törekvését, hogy a létezőhöz titkot abból, hogy belső érzelmeket akar közvetíteni, hatni akar a néző hangula tára is. A csupa melegséget hordozó barna, illetve ennek megszámlálhatatlan változata önmagukban is a művész szándékairól árulkodnak. Ha még hozzá vesszük a képek témáit is. mint amilyent az Öreg tanyák című kép elnevezése is kifejez, mindent megtalálunk ahhoz. hogy elmerengve nézzük a képeket, hogy jó hangulatba ringassuk magunkat. átéljük a természet minden szépségét. Ide sorolható a Nádas is. ahogy a Szomszédok, amely ebben az esetben két aprócska tanyát jelöl — valahol távol, a síkság szélére szorulva. Bronzban ring a Nádas is. a kékes ég és a barna víz keretében. A grafikák közül a Falak és háztetők, de a Ritmus is egy képletet hordoz: a vonalak és a mértani idomok rendteremtő elvét, amely azt sugallja, hogy bennünk, a lelkűnkben. a gondolatainkban is ilyen rendet kell kialakítanunk önző érdekünkben. Az akvarellel lágyak, székapcsolódva építse fel esztétikáját, Ez a tanulmányban Az esztétikum sajátosságának a kiindulópontjai mellé tett kérdőjelekben nyilvánul meg: noha előbb már megállapítást nyeri, hogy bizonyos típusú esztétikák (és ilyen a Lukácsé is) ,.a remekművek, a tökéletességük folytán esztétikailag létező alkotások esztétika ja." A harmadik tanulmányban (Almási Miklós: Az ontológiai gondolat születése) a szerző az életmű lezáró ontológiához (lételmélethez) mint a marxista filozófia forradalmian új alkotásához közelit. Fontosságát például a társadalmi lét újszerű felfogásának tulajdonítja, vagyis annak a dialektikának. amely — egyébként teljes egészében Marx szellemében — megmutatja, hogy a társadalom bár megmarad az anyagi lét elsődlegessége. a tudat mégis kitüntetett szerepet játszik. Idézzük Almási Miklóst: „Egy-egy korszak közös nyelve, látásmódja, ideológiája, sőt, o különböző világértelmezések vitája nemcsak a szellemi szféra önmozgását jelenti. hanem azokat a mozgásformákat is, amelyekben a társadalmi harcokat megvívják, értékválasztásokat. mint elérendő célokat — hamis tudattal vagy a tévedés kockázatával — megfogalmazzák." Az csak természetes, hogy a munka elemzése vezet el ehhez a következtetéshez, de Almási Miklós meglátja, hogy a probléma részleteit a gondolkodó nem dolgozhatta ki. Ezt ő nem mint az elmélet fogyatékosságát, hanem egy lehetséges kutatási program kiindulópontját fogja fel. A lukácsi etikai célkitűzés éppúgy felvillan, mint filozófiájának egy sajátos folytonossága. sőt, rendszerszerűsége. Töröcsik Miklós pék. elmerengésre keszte- tők. A Folyópart az elénk magasodó fákkal, azok csupasz ágaival, a háttérben meghúzódó bokros hajlatokkal. Valamiféle átszellemi- tett természetkép ez. a festő saját hasonlatosságára gyúrva. A Diósy-teremben a lágy színeket felvonultató akva- rellek a névadó szellemét idézik meg, abból az alkalomból, hogy a Munkácsv- díjas, érdemes művész a/ idén lenne kilencvenesz- lendős. Pályafutásának legelején felfigyeltek az ecsetje nyomán kialakuló ..fátyolos tónusba burkolt" képeire. amelyek rezdülésnyi finomságokat hordoznak. Bár tevékenysége eléggé szerteágazó, mégis a vizfestményei adják őt a legmarkánsabban vissza, juttatják el mai húgunkhoz is. hogy gyönyörködhessünk leheletvékony színeiben, párás festékfoltjaiban. Mind a két gyöngyösi kiállítás sok élményt kínál, az elmélyülésre, a művészet szépségében való gyönyörködésre ad jó alkalmat. G. Molnár Ferenc ez A hagyományokhoz híven ismét egv központi gondolatkört taglal a Hevesi Szemle ez évi 5. száma, A szerzők ezúttal oktatáspolitikánk eredményeit és gond - ja it összegzik, jelezve a nehézségek felszámolásának módjait is. Garai Gábor. Tornay Mari. Anga Mária. Simonyi Imre és a színművész Lukács Sándor versekkel lep az olvasók elé. A 101 éves Dénes Zsófia Walt Whitman egyik költeményét fordította magyarra, és Schweitzer Albertról rajzolt érzékletes portrét. Abody Béla Déry Tiborra emlékezik, felelevenítve bensőséges kapcsolatuk közérdeklődésre számot tartó mozzanatait. A rangos humor hívei által különösképp kedvelt Kaposy Miklós szellemesen formába öntött gondolataival ajándékoz meg minket. A tradícióknak megfelelően újabb egyfelfonásos dráma örvendezteti meg a műfaj barátait. Németh Gabriella Facipők című játéka a Művelődési Minisztérium által meghirdetett pályázat egyik díját nyerte el. Gazsó Ferenc művelődési miniszterhelyettessel Pécsi István felelős szerkesztő készített interjút. Szabolcsi Miklóst, az Országos Pedagógiai Intézet főigazgatóját Gábor László kereste fel. Merre tart oktatásügyünk címmel Kiss Sándor megyei helyzetképet fest, hangsúlyozva az ebből fakadó feladatokat. Szűcs László a nevelői hivatás rangjával es megbecsülésével foglalkozik. A hajdani tanítóképzés megszívlelendő tanulságait summázza Somos Lajos. Szecskó Károly Papp István nyelvészprofesszor hatvani éveit körvonalazza. Gárdonyit, a jó tanítót idézi Ko- rompai János tanulmánya. Szentesi Zsolt a követelmény és értékelés hétköznapi problémáit elemzi, méghozza kendőzés nélkül. A színházi rovatban Farkas András értékeli az önállóvá váll Gárdonyi Géza Színház első fél esztendejét. Sárhegyi István Márkus Lászlóval beszélgetett, A nyelvi környezetvédelmet sértő jelenségek ellen hadakozik Bakos József. E szám felvillantja Heves es környékének gazdasági. kulturális sikereit is. s az egyes publikációk a múlttól a jövőig pásztáznak. A sajtóorgánumot Uerczeg István grafikái illusztrálják.' Kiss Sándor: Merre tart oktatásügyünk? „Az iskolai életben egyre jobban érvényesülnek azok az elvek, amelyek alapján jó munkahelyi légkörben dolgozhatnak a katedrán állók, egészséges, konstruktív. emberi viszonyok alakulhatnak ki tanár és diák. pedagógus és szülő, igazgató és nevelőtestületek, állami vezetés és politikai, mozgalmi szervek között. A szocialista demokrácia fokozatosan erősödő érvényesülése megadja a lehetőségét annak, hogy a nevelő- testületek tagjai nagyobb szerepet töltsenek be az iskolavezetés kialakításában és a szakmai kérdések eldöntésében, Ez elősegíti es továbbfejleszti a kollektívák eszmei-politikai-pedagógiai egysegének érv en.y es ül és cl. az őszinte alkotói légkör kialakulását. amelyben a munkáját hivatásához méltóan, becsülettel végző pedagógus jól érzi magát, s az őszinte szó vonzása köti össze a tisztességgel munkálkodókat. Ennek az egészséges szellemnek kell erősödnie és jellemeznie az idei tanévet, mert ez adja alapját a tartalmi munka további fejlesztésének. a kiemelt oktatási, nevelési célok megvalósításának. A tartalmi korszerűsítés magában kell. hogy foglalja az anyanyelvi. a nyelvi, a matematikai képzés színvonalának növelését. a számítástechnikai oktatás általánossá tételét, a tanulók társadalmi ismereteinek gyarapítását, a helyes történelmi látásmód ki- fejlesztését. a tudományos világképen alapuló világnézet megalapozását, a munkára nevelést, ami a mi világnézetünk szerint annyit is jelent, mint emberré, emberségre nevelést." Peter Gregor: Régi mese mai módra 1. változni ... És akkor a jó vitéz elhatározta. hogy kiszabadítja a hercegkisasszonyt a szörnyű sárkány karmaiból. Rettenthetetlen bátorsággal odaát U a hétfejű szörnyeteg elé. amely mjndegyik fejéből lángot okádntt. és fölébük emelte a kardját. Ekkor azonban a sárkány barlangjából kilépett a hercegkisasszony, hogy gyönyörködjék jövendő megsza- badítójában. A jó vitézt halálos rémület fogta el és ... hetedhét országon túlra menekült . . 2. változat . És akkor a jó vitéz elhatározta. hogy kiszabadítja a herctgkisasszonyt a szörnyű sárkány karmaiból Rettenthetetlen bátorsággal odaállt a hétfejü szörnyeteg elé. amely mindegyik fejéből lángot okádott, és fölébük emelte a kardját. — Adj isten jó vitéz, adj' isten — mondta a sárkány. — Már régóta várlak. Szabadíts meg minél hamarább! . . . 3. változat ... És akkor a jó vitéz elhatározta, hogy kiszabadítja a hercegkisasszonyt a szörnyű sárkány karmaiból. Rel—— ■ ■ MITW tenthetetlen bátorsággal odaállt a hétfejü szörnyeteg elé, amely mindegyik fejéből lángot okádott, és fölébük emelete a kardját Ekkor azonban a sárkány barlangjából kilépett a her- cegkiisasszony, és így szólt: — Eredj a lenébe, ostoba tökfilko! Mi az ördögnek kellesz te nekem! A sárkánynak hét feje van. és mind tüzet okád! Hát neked?... 4. változat Es akkor a jó vitéz elhatározta. hogy kiszabadítja a hercegkisaszonv^ a szörnyű sárkány karmaiból. Rettenthetetlen bátorsággal odaállt a hétfejü szörnyeteg elé, amely mindegyik fejéből lángot okádott, és így kezdett töprengeni : „De hát érdemes-e megverekednem ezzel a ronda- sággal? Ám legyen, megölöm, de ki kezeskedik afelől, hogy idővel nem jelenik meg egy újabb sárkány? Vajon a sárkány a legnagyobb baj a királyságunkban? Meg aztán egyáltalán nem korai-e megházasodnom? Szükségem van-e a fél királyságra. amikor a magam gazdaságában is csőstül akad tennivaló . . .” És a jó vitéz kardját visszadugta a hüvelyébe, és óvatosan, nehogy felébressze a sárkány, hazaballagott . 5. változat ... És akkor a jó vitéz elhatározta. hogy kiszabadítja a hercegkisasszonyt a szörnyű sárkány karmaiból. Rettenthetetlen bátorsággal odaállt a hétfejü szörnyeteg elé, amely mindegyik fejéből lángot okádott, és fölebük emelte a kardját. Kegyetlen harc tört ki kettőjük között. A jó vitéz a sárkány szívének kellős közepébe döfött, és dicsőségtől övezve tért vissza a királyi palotába. A fél királyságot és a hercegkisasszony kezét azonban határozottan visszautasította. — Nem akarod? — csodálkozott a király. — Akkor hát mit kívánsz jutalmul hősi tettedért? S akkor a jó vitéz felállt, és imigyen szólt: — A sárkány barlangjában akarok lakni, és mindennap Újabb lányokkal akarok megismerkedni! (Fordította : Gellért György) Akvarellek kínálják magukat Két új kiállítás —egy város
