Népújság, 1985. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-23 / 249. szám
4« ■BhHBHHBHBEHHkisHII NÉPÚJSÁG, 1985. október 23., szerda Műsorértékelés a nagy számok törvénye szerint Hogy még jobb legyen a tévé műsora Csak arra tudunk igazán haragudni, amit nagyon szeretünk. Ilyen a televízió, ezért válik oly sokszor áldozattá. Szabad óráink egyik legkedveltebb szórakoztatóeszköze, a világ szobánkra nyíló kicsiny, de sokat láttató ablaka ez. Megbízunk benne, hisszük, hogy nap mint nap érdekeset mutat, s azt jól mutatja: szórakoztatóan, érdekesen, művészi színvonalon, lényegre törően .. . Sokat várunk tőle, ezért csalódunk benne oly sokszor. Néha dicsérjük, napokig beszélünk egy-egy produkcióról, máskor meg bosszankodunk miatta, ócsárolva otthon, az utcán, az üzletekben, a munkahelyen, baráti körünkben, szóval — mindenütt. E dicsérő s dühös szavak fontos visszacsatolást jelenthetnének a szakembereknek, de elszállnak, nyomtalanul. Ezért dolgoztak ki az illetékesek hivatalos jelzőrendszert az adások fogadtatásáról. — Hogyan működik ez, milyen feltételei vannak a műsorok kiválasztásának? — Erről faggattuk dr. Nagy Andort, az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola nevelés- tudományi tanszékének vezetőjét, kandidátust, aki e tömegkommunikációs eszköz titkainak egyik legismertebb kutatója, szakértője. — Sugárzás előtt minden anyagot lektorálnak. A legkritikusabb esetekben úgynevezett szuperlektor dönt. Adásba csak az kerül, ami megüt egy bizonyos mércét, vagyis tartalma, művészi megformálása egyaránt megfelel a kívánalmaknak. Hogy a közönség miként fogadja a különböző műsorokat, milyen azok nézettsége, szintén -állandó vizsgálat tárgya. A Tömegkommunikációs Kutatóközpont a fogadtatást olyan módszerességgel méri fel, hogy az adatok feldolgozása után hű tükörképe alakulhat ki sikereknek és kudarcoknak egyaránt. A nagy számok törvénye alapján válik lehetővé a konzekvenciák levonása az egyes településeken élő rétegek, korosztályok, nemek stb. tévénézésével kapcsolatban. Az alkotók rendszeresen figyelik e központ kiadyányait, tanulmányozzák jelentéseit akárcsak a lapokban megjelent kritikákat. A műsorok premizálásában, a nívódíjak odaítélésénél jelentős szempont, hogy milyen a közönség véleménye. Az említettek mellett a Magyar Televízió elnöksége havonként összeül műsorértékelésre, ahol az elnök, az elnökhelyettesek és a műsorigazgatók mellett részt vesznek a főszerkesztőségek vezetői is. Beszélgetésünknek külön aktualitást ad, hogy a tanár úr, aki az iskolatévé létrehozásáért, annak jó működéséért kutatások, elemzések, értékelések egész sorát készítette el, módszertani tanácsokat nyújtott, második televíziós nívódíja átvétele után fontos feladatot kapott. A közelmúltban egy havi teljes műsor értékelésére kérték fel. — Megtisztelve éreztem magam — mondja —, hisz előttem nem kisebb személyiségek, mind dr. Ancsel Éva és dr. Huszár Tibor akadémikusok látták el e tisztséget. Ennyi időt még soha nem töltöttem a készülék előtt. A Magyar Televízió székháza egyszer sem tűnt olyan hatalmasnak előttem, mint azon a bizonyos napon, amikor azért léptem át a bejáratot, hogy elmondjam véleményemet. Mi tagadás, izgultam kicsit, tartottam tőle, hogy kritikai megjegyzésemet, lesznek, akik nem fogadják szívesen. Sokszor jártam már a Szabadság téri épületben, de ez volt az első alkalom, hogy a belépőmet sem kellett felmutatnom. Vártak rám, elém jöttek és felkísértek az elnökségre. Dr. Kor- nidesz Mihály ismerősként fogadott, Nemes Péter műsorigazgató pedig kedves, volt tanítványként üdvözölt. Hallgatóságom tagjait is könnyű volt felismerni, hiszen legtöbbjüket a képernyőn mái- sokszor láttam. Az elnöki köszöntő után került rám a sor. Személyemben a sok millió néző egyike szólalt meg, elsősorban a pedagógus, a televíziót egy kicsit belülről is ismerők, az átlagosnál nagyobb empátiával .rendelkezők egyike, aki igyekszik nem csupán értő, de megértő is lenni. Elemzésem kitért a politikai, az ismeretterjesztő, a szórakoztatóműsorokra és a filmekre is. Külön szóltam a sorozatokról, a hetenként rendszeresen jelentkező adásokról, az ünnepi programokról, a körkapcsolásos megoldásokról. Örömmel tapasztaltam, hogy minden érintett megérezte a jobbító szándékot értékelésemben, s ezt köszönő szavaik tolmácsolása során részletesen ki is fejtették. Dr. Nagy Andor teljesítette feladatát. A televízió műsora természetesen ettől egy csapásra nem lesz tökéletes. Mindenesetre figyelemre méltó az irányítók nyitottsága, kíváncsisága, fáradozása azért, hogy a jövőben még inkább a nézők szájíze szerint alakíthassák a kíná7 latot. Törekvésük biztatóbb jövőt sejtet. Szabó Péter Ezüsttallérok a múltból Vízvezeték-építés közben 1210 darab ezüstpénzből álló kincset talált Diószegi Antal kiisnaményi tsz-dolgozó. Az agyagedény-töredékek között rejlő pénzekről értesítette a nyíregyházi Jósa András Múzeum munkatársait, akik megállapították, hogy XVI —XVII. századi véretekből áll a lelet. A többnyire lengyel és magyar dukátokból álló pénzek mellett a legszebb darab egy 4 cm átmérőjű, 1635-ben készült tallér. A képen: Az értékes lelet (MTI-fotó — Oláh Tibor felvétele — KS) Deák Rózsi Szakadék Ülünk egymással szemben. Közöttünk csupán parányi asztal, mégis úgy tűnik. szakadék tátong. Mélységébe beleszédül az ember. Ha kinyújtanánk kezünket. ujjaink elérnék egymást, de összekulcsolódni már nem tudnak. Szakadék. Szemünk sugarából, szavakból, ezüsthidat verhetnénk fölé, de tekintetünk elkalandozik, s szavaink semmitmondóvá válnak. Csak akkor nézünk egymásra kutatva, ha úgy érezzük a másik figyelme elkalandozik. De ha csak pillanatra is összefonódik tekintetünk. gyorsan elfordulunk. hogy a köröttünk lévő közömbös embereket bámuljuk. Megtört a varázs. Pedig nem is oly rég, olvasni tudtunk a másik szemrebbenéséből is. pillantásunk játékos összevillanása többet mondott, mint egy mesedélután. Titkon figyellek. De ha észreveszem, rám nézel te is, elkapom a tekintetem. Félek. olyasmit olvasnál ki belőle, amit már nem akarok elmondani néked. Szavakat keresünk. De a szavak oly gonoszak. Elfakulnak, fényüket vesztik, mire kimondjuk őket. És már nem azt jelentik, amit szeretnénk. Nézlek. Ady verse jár az eszemben : „minden egész eltörött — minden láng csak részekbe lobban ...” De jaj, mi van ha neked is kedves költőnk jár az eszedben : „törjön százegyszer százszor tört varázs.” Bizalmatlanok lettünk. Talán sok volt már a kimondatlan szó. Talán segített volna, ha kibuggyan akár átkozódva is a fájdalom. Akik körülöttünk vannak, két embert látnak, elfogulatlanul csevegőt. Nem láthatják mily széles szakadék peremén ülünk. Egy-egy megközelíthetetlen csúcson, amit önérzeteskedésből, sértődésekből, ki nem mondott szemrehányásokból és mégis mélységes szerelemből építettünk. Talán csak egy szó kellene, s fejem válladra hajtanám, ajkad cirógató becé- zéssel keresné az enyémet. De ez a szó késik. Mit is lehet még ilyenkor elmondani? Mit kellene ilyenkor elmondani? Valami simogatót? Ami lágy lenne, mint a szellő, amely átsimítja redős homlokod? Játékosat? Ami oly incselkedő volna. mint valaha volt a szemedből villanó sugár? Vagy olyan kellene, amely hasít, mint az orvos kezében a szike? Fájna, de a fájdalomba feloldódna minden ? Látod, ilyen szavak nincsenek. Csak hallgatás van. néha furcsán fals tréfa. Egy-egy közömbös megjegyzés. amelynek csak a csengése árulja el. hogy valami fáj. Az, hogy keresni kell azt a valaha oly természetes szót. Beszélgetünk. Mást, egészen mást akartam mondani, jajdulnék fel, amikor visszacsengenek fülembe saját szavaim. De újra mondani már nem lehet. Össze-össze nézünk, aztán szétválik a tekintetünk, mintha szégyellnénk a gondolatainkat is. Mit is kellene mondani : hogy örökre? Hogy soha többé? Valami furcsa szemérem visszatart, és jaj, nagyon remélem, téged is csak az. Milyen furcsa, ahogy megszólalsz. Visszaréved benne régi éned. ahogy én ismertelek. Aztán úgy cseng mintha idegen lennél, Magam sem tudom melyiket higy- gyem? Ülünk egymással szemben, de már semmi sem oldódik meg. Nem lett sem könnyebb, sem egyszerűbb. Hirtelen kedvesen simogató lesz a hangod. De ez már a búcsú. És én elfordítom a fejem, mert nem akarom, hogy sírni láss. Társ a bajban... A Heves Megyei Mentő- szervezet egri mentőállomásán sűrűn csöng a telefon A segélykérő hang után szinte azonnal, a lehető legrövidebb időn belül elindul a kocsi, a jól felkészült személyzettel együtt, hogy mihamarabb a hívás helyszínén teremjen. Iványi Tamás mentőtiszt tiz éve dolgozik az egri állomáson Amikor munkájáról, mindennapjairól kérdeztük, legelébb az indíttatásról beszélt Iványi Tamás. Jó lenne, ha mindenki tudna segítséget nyújtani a bajban (Fotó: Perl Márton) — Tizenkilenc éves koromban gondoltam' arra, egy kollégám példájának hatására, hogy a mentőszolgálatban helyezkedjem el. Ahogyan megismertem: változatos, szép és nagyon komoly munka. Hogy hogyan lesz valaki mentőtiszt? Mindenképpen szükséges hozzá egy1 néhány évi gyakorlat Természetesen emberi, szakmai, szellemi rátermettség is. Előbb el kell végezni egy hároméves egészségügyi szakiskolát, illetve mentős szakosító tanfolyamot. Ezt követően lehet jelentkezni az Orvostovábbképző Intézet Egészségügyi Főiskolai Karára. Meglehetősen magasak a követelmények. A 16 —20 legjobbat veszik fel. — Hogyan telik el egy munkanapja? — Általában 12 órás és 24 órás kivonulási ügyeletet tartunk. Ha éppen kivonuló vagyok, átveszem a szolgálatot. az első dolgom, hogy megvizsgáljam az esetkocsi egészségügyi felszerelését, a magam orvosi táskáját. Ebben minden megtalálható, ami a sürgős ellátáshoz kell. így életmentő injekció, fájdalomcsillapító. a szív- és érrendszerre, valamint a légzőközpontra és a központi idegrendszerre ható gyógyszerek. A szolgálat végéig azután azt figyeljük, mikor jön olyan riasztás, ami ránk vonatkozik — Általában hányszor kell indulniuk, mondjuk 12 óra alatt, hogy segítsenek'’ — Súlyos állapothoz, mentéshez körülbelül hatszor. De nem ritkán tízszer is kivonulunk. Ha egy-egy időjárási front jön. gyakoribbak a megbetegedések, több a baleset. Éjszaka sűrűbben hívnak minket. Ilyenkor főleg rosszullétek, a keringési rendellenességek gyakoribbak Iványi Tamás mentötiszt elmondta azt is. hogy nagyon sokat finomodott, korszerűsödött munkájuk élettani hátterének ismerete. Ma már sokkalta több a modern, a többet tudó mentéstechnikai eszköz. — Tíz éve. amióta itt vagyok, került például hozzánk az újraélesztéshez szükséges készülék, az automatikus lélegeztetőgép Négy éve van rohamkocsi, amely tulajdonképpen egy intenzív mozgó ambulancia A komplex újraélesztéshez, a válságos állapotban lévő betegek életben tartásához szükséges eszközök mind megtalálhatók benne Például a szívműködést, a légzést tudjuk pótolni. — Az ön munkájához, gondolom elengedhetetlen a nagy lelkierő . . . — Valóban, sokszor találkozunk olyan esettel, amely nemcsak a mentőtisztre, hanem az emberre is hat.. . Am épp a gyors helyzetfelismerés, a cselekvőképesség a munkánk egyik alapja. Tíz év alatt megedződik az ember, méghozzá úgy, hogy tudja mit kell csinálni. Én azt tartom: aki nem szereti a lisztport. az ne legyen molnár. Sajnos, az a tapasztalatunk, hogy az emberek a banális rosszullétnél is rettenetesen megijed pék, pánikba esnek, és nem tudnak segíteni a rászorulónak. Ha rajtáim múlna. mindenkinek kötelezővé tenném az alapfokú elsősegélynyújtó ismeretek elsajátítását, hiszen így sokkal többet tudna segíteni mindenki a bajbajutottakon. Jómagam évek óta részt veszek a vöröskeresztes munkában, elsősegélynyújtó tanfolyamokat tartok. Iványi Tamás, az egri mentőállomás KlSZ-titká- ra. Munkáján túl számos mozgalmi feladatot is ellát De mit szeret csinálni szabadidejében? — Sokféle hobbim közül talán a túrakajakozást, a síelést és a hegymászást említeném. Nemsokára az Alpokba készülök, egy nagyobb túrára. Ügy érzem, hogy a nagy idegi és lelki megterhelést az ilyen időtöltéssel ellensúlyozhatom. Mikes Márta A Mágnás Miskától A borig Jegyváltás novemberre Szokás szerint elővételben lehet az egri Gárdonyi Géza Színház novemberi előadásaira jegyeket vásárolni. Kedden nyílt a színház szervező- és jegyirodája a Marx Károly utcában. A program egyébként november 4-én, hétfőn kezdődik a debreceni Csokonai Színház vendégjátékával, a Mágnás Miskát adják elő. A Szovjet Déli Hadseregcsoport ének- és táncegyüttese lép fel 8-án. A Katona József Színház mutatja be Harold Pinter két egyfelvonásosát 10-én. A szolnoki Szigligeti Színház a Táncdalfesztivál ’66 című produkcióját játsz- sza 15-én és 26-án. A Népszínház táncegyüttesét az érdeklődők 16-án láthatják A Pécsi Nemzeti Színház Csehov Ványa bácsiját hozza 22-én. Harmincadikán a békéscsabai Jókai Színház Gárdonyi Géza: A bor című falusi történetét adja elő Közben 12 alkalommal kerül színre Ignácz Rózsa Csipkerózsika című bábjátéka a Harlekin Bábszínház előadásában, a Hámán Kató Megyei Üttörőházban,
