Népújság, 1985. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-03 / 232. szám

Mihail Gorbacsov Párizsban Mihail Gorbacsov, az SZKP Központi Bizottságának főtit­kára szerdán, délután négynapos hivatalos látogatásra Pá­rizsba érkezett. Útjára elkísérte felesége is. A szovjet vendégeket Francois Mitterrand köztársasági el­nök fogadta Orly repülőterén. Már a délután folyamán sor került az első megbeszélésre az Elysée-palotában Francois Mitterrand és Mihail Gorbacsov között. Este Mitterrand el­nök vacsorát adott a szovjet vendégek tiszteletére (Folytatás a 2. oldalon.) AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Szolgálni szép szavunkat! Valamelyik vidéki napi­lapunkban olvastam az ag­gódást, amiért hovatovább ismét megszűnik egy régi. szép magyar szavunk; ma­holnap már nem emleget­jük, talán végleg el is fe­ledjük a szülőfalut . . . Mi­vel jó ideje alig-alig szü­letik valaki kedves kis te­lepüléseinken, lehet, hogy nem is. Legfeljebb két hely­ség között, valahol úton a város felé. A mentőau­tóban, mely a kórház felé röpíti a várandós anyát. Ha fájlaljuk is a búcsú­zó, eltűnő szót — meg kell barátkoznunk a gondolat­tal; nem lesz szülőfalunk. A jól berendezett, minden szükségessel felszerelt kór­házi. klinikai szülészeti osztályok térhódításával ugyanis vitatkozni sem le­het. Aligha szükséges elő­nyüket bizonygatni az ott­honi körülményekkel, de még a vidéki szülőottho­nokkal szemben is. A város — valljuk alig­hanem már mindannyian — eleve valamiféle, meg­magyarázhatatlan bizton­ságot ad, a kórházban, kli­nikán nyugodtabban néz az ember szülés elébe is. S e meggyőződést csak erő­sítik a derék mentősök, a lelkiismeretes orvosok Mire való hát a keser- gés? A szót fájlaljuk, ami­kor már a szülés is több­nyire fájdalommentes? Úgy érezzük, hogy ha nem fa­lun születünk —, hát szü­lőfalunk sincs már? Verjük csak ki fejünkből a búsongást! Szülőfalunk ugyanis mindig lesz —, s természetesen szülőváro­sunknak sem éppen azt a helyet kell vallanunk, ahol történetesen megszület­tünk. Mondjuk csak bát­ran magunkénak ezután is azokat a településeket, amelyekből az életünk tu­lajdonképpen sarjad, ahol a szüléink laknak, laktak, ahová az első emlékek, él­mények kötnek bennünket Igenis, emlegessük csak szülőfalunként, szülővá­rosunkként, ahonnan édes­anyánkat drága terhével a távolabbi kórházba röpítet­te a mentőautó! S őrizzük nyelvünkben a páratlanul szép szavakat. Ápoljuk szókincsünkben, s hagyjuk egyfajta örökségül gyerme­keinknek, unokáinknak, ké­sei utódainknak is. S persze, ne csak vigyáz­zunk rájuk, hanem töltsük meg mind gazdagabb tar­talommal is. Úgy ragasz­kodjunk hozzájuk,1 hogy erőnkből telhetőén szolgál­juk is mindig. Tegyünk ér­tük mindannyian annyit, hogy szégyenkezés nélkül, büszkén tehessük a szó után falunk, városunk ne­vét is. Mert igazán így szép a szó, így cseng a legtisztáb­ban mindegyikünk ajká­ról. Így fejezi ki a legtöb­bet — bármely részében járunk is a világnak, bár­kinek is emlegetjük be­szélgetésünk, emlékeink idézgetése közben. >Gyóni Gyula * Csökkent a termőterület — Mi kerül friss fogyasztásra? — Rövidült az áru útja — Kell a jó minőségű talaj Dinig a zöldség, a gyümölcs a vevőhöz kerül Megyénk mezőgazdaságán belül fontos szerepe van a kertészeti termesztésnek. Adottságaink kedvezőek a zöldség- és gyümölcstermesztésre. Ámbár az időjárási viszonyok, a közgazdasági feltételek, az értékesítési lehetőségek mindig is befolyásolták a termelési ked­vet s a termesztés nagyságát. 1980 óta. amikor a zöldseg- termőterület Heves megyé­ben 7008 hektár volt, jelen­tősen csökkent a lehetőség. A gyümölcstermő terület ez idő tájt még lényegesen nem változott. Ám, mindkét ága­zat jövedelmezőségét csök­kentette a költségek ugrás­szerű növekedése, amelyet a felvásárlási árak nem követ­tek — állapította meg a me­gyei NEB leutóbbi vizsgála­ta. Megyénk zöldség-gyümölcs termésének csak kisebbik része kerül a piacokra friss­fogyasztás céljából. Nagy ré­szét a feldolgozóipar az ex­portáló vállalatok, vagy más megyei felvásárló szervek veszik meg. A termékértéke­sítési szerződést az áru jel­legétől függően a vállalatok­kal kötik az üzemek. A kis­termelők áruikat a helyi kö­zös gazdaságnak, áfészeknek. vagy a kiskereskedőknek ad­ják el. A termés eladását alap­vetően szerződés útján biz­tosítják. A gondot az jelen ti. hogy a termelő és a fel­vásárló egyaránt a nagyobb mennyiség lekötésére törek­szik. Így mindkettő az áru alapját kívánja növelni a nagyobb termés lekötése ér­dekében Vagyis: mindkét félnél a szerződéskötéskor azonos az érdek. Közepes, vagy gyenge termés ese­tén a termelő a szerződés­ben vállalt kötelezettségét nem tudja teljesíteni és ez a partneri kapcsolatot rontja. Amint a megyei NEB vizsgálata megállapította; a megyei tanács szakigazgatá­si szervei az elmúlt időszak­ban minden tőlük telhetőt megtettek a zöldség- és gyü­mölcstermesztés. felvásárlás, feldolgozás és forgalmazás javítása érdekében. Elsődle­ges feladatuknak tekintették a termelési kedv fenntartá­sát. a zavartalan áruellátást és a kedvező fogyasztói ár megtartását. Ismerve a zöld­ség-gyümölcs termesztésre ható közgazdasági feltétele­ket — elsősorban a termő­terület megtartását tűzték ki feladatul. Nem különben fontosnak tartják a háztá­jiban, a szakcsoportokban és az egyéb kistermelői formá­ban művelt terület növelé­sét. Ily módon a megye zöld- ségtermá területét ötezer hek­tárban határozták meg. A mezőgazdasági nagyüze­mekben, a kistermelőknél tartott vizsgálat megállapí­totta, hogy a zöldség-gyü­mölcs termelés az elmúlt években csökkent. Egyrészt kisebb a termőterület, más­részt kevesebb az egységnyi területre eső hozam. A vizs­gált nagyüzemekben a csök­kenés hétszázalékos volt, de a háztáji terület növeke­dése ezt ellensúlyozta. Igaz az is, hogy a termelői kedv a két ágazatban nem kielé­gítő. A gondok közül min­den gazdaságban elsőként az alacsony jövedelmezőséget, illetve veszteséget vetették fel. A problémák között má sodik helyen a munkaerő­hiányt határozták meg u termelőüzemekben A köl­tészeti ágazat fejlesztését gá­tolja az is, hogy az elmúlt években a beruházás erő­sen visszaesett. Pedig ki­emelten fontos lenne több növényfajnál a betakarítás gépesítése, a hatékony ön­tözés megvalósítása. A piaci értékesítés során az a kialakult gyakorlat, hogy a magánkereskedők ál­talában extra minőségű áruk beszerzésére törekednek. Igv a fogyasztói árak is maga­sabbak, de a minőséggel összhangban állnak. Mint megállapította a vizsgálat, az áfészek arra törekednek, hogy a körzet lakosságát kielégít­sék friss zöldséggel és gyü- mölcssel. Az áruféleséget rendben felvásárolják, szak­csoportokat szerveznek, eze­ket ellátják a szükséges nyersanyaggal. A zöldség­gyümölcs felvásárlási ára­kat viszont a Zöldért Vállalat határozza meg. Tud­nunk kell, az ár megállapítá­sához a következőket ve­szi figyelembe: árukínálat, piaci kereslet, fogyasztói árak, forgalmazási költség. Szövosz'irányelv. A ma­gánkereskedők nagyrészt a Bosnyák téri piacról szerzik be áruikat, körülbelül 20 százalékát vásárolják a kis­termelőktől. A kiskereskedel­mi boltok a termelőkkel nin­csenek közvetlen szerződéses kapcsolatban. Az egyezséget vállalati szinten kötik meg. Amint a NEB vizsgálata megállapította: a kialakult beszerzési módszerek jók, mi­vel azzal az áru útját lénye­gesen lerövidítik és jó ha­tással vannak az ellátásra, a minőségre egyaránt. Losonczi Pál ma elutazik Zimbabwéből A hivatalos, baráti láto­gatáson Zimbabwében tar­tózkodó Losonczi Pál, az El nöki Tanács elnöke szerdán a világ egyik legszebb ter­mészeti jelenségében, a Vik­tória-vízesés szépségében gyönyörködhetett. Egyórás re pülőút után érkezett Zim­babwe északnyugati csücs­kébe a magyar államfő é.> hivatalos kísérete. Az Elnöki Tanács elnöke ma elutazik Zimbabwéből és pénteken tér vissza Buda­pestre. Hazafelé ugyanis nem hivatalos jelleggel kitérői tesz kíséretével az ókori em­lékeiről híres egyiptomi Luxor városban. Szakmai programok a BNV-n Szerdán. a BNV-n foly­tatódtak a szakmai progra­mok, az ipar és a kereske­delem tárgyalásai. Több ki­állító tájékoztatta az újság­írókat eddigi tapasztalatai­ról. A nap folyamán a BNV- re látogatott Pál Lénárd, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára és Marjai Jó­zsef, a Minisztertanács el­nökhelyettese. A szovjet kiállítók közül ezúttal a Novoexport Kül­kereskedelmi Egyesülés kép­viselői tartottak szakmai megbeszélést magyar kül- és belkereskedelmi. valamint ipari vállalatok szakemberei­vel. Nyolc ország környezetvédői megyénkben A Hazafias Népfront szer­vezésében — mint ismeretes — hétfő óta nyolc szocialis­ta ország környezetvédelmi társadalmi szervezeteinek képviselői tanácskoztak ha­zánkban. Bulgária. Cseh­szlovákia. a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság. Lengyelország. Magyaror­szág, Mongólia, a Német De­mokratikus Köztársaság, va­lamint a Szovjetunió szak­emberei találkozójukon meg­vitatják a természet és az emberi környezet megóvá­sára tett intézkedéseik ered­ményeit. közös munkaprog­ramot dolgoznak ki az együtt­működés fejlesztésére. Meg­beszéléseiket helyszíni ta­pasztalatcserék egészítik ki. Ennek során a résztvevők szerdán délelőtt Heves me­gyét is felkeresték. A látogatókat Visontán. a Gagarin Hőerőmű Vállalat kultúrtermében — a vendég­látók nevében — Mészáros Albert, a HNF Heves Me­gyei Bizottságának titkára köszöntötte. Ezt követően Dakó György, a Thorez-bá- nyaüzem főmérnöke tájé­koztatta őket az itteni kül­fejtésről, majd a nemzet­közileg is elismert rekulti­vációs munka tapasztalatai­ról. s a bányavíztelenítések hasznosításáról. A további­akban pedig Füri László, a GHV műszaki vezérigazga­tó-helyettese maketten mu­tatta be a lignitbázisú vil- lamosenergia-termelés tech­nológiai folyamatait, s több más mellett — elmondotta: a Gagarin Hőerőműben sorra kerülő minden eddiginél na­gyobb rekonstrukciós terv kiemelt része a környezet- védelmet szolgáló elektrofil- ter-csere. Visontáról Bélapátfalvára vezetett a nyolc országból összegyűlt szakemberek út­ja. A Cement- és Mészmű­vek gyárában Kiss László termelési osztályvezető szólt a nagyüzem tevékenységéről A Heves megyei eszme­csere Egerben ért véget. A megyeszékhelyi városházá n dr. Gyula Zoltán, a tanács vb-titkára a belvárosi re­konstrukciókról adott rész­letesebb felvilágosítást az ér­deklődőknek. s befejezésül a délutáni órákban rövid vá­rosnézés alkalmával terem­tett módot arra. hogy a lá­togatók az eredményeket még jobban megismerjék. Háztáji szüret Nagyrédén... Szüretelök zsivajától hangosak Nagyre dén az új-hegyi háztáji szűlőtablák. Gácsi' Istvánék kis parcellájának szüretelésébeii segít a csaliul, a rokonság apraja-nugyju. Jó közepes termés lesz az idén . . . Kz még a tavalyi . Früstök a szabadban . . . (Fotó: Szabó Sándor)

Next

/
Thumbnails
Contents