Népújság, 1985. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-19 / 246. szám
10. NÉPÚJSÁG, 1985. október 19., szombat Fabius kormányfő a modernizálás szükségességét hangoztatja Levél Párizsból Uszályok torlaszolják el a Szajnát (Fotók: AP—MTI—KS) Nyugtalan ősz Nem volt olyan békés és gondtalan az idei nyár Franciaországban, mint általában, amikor is a péktől a miniszterelnökig mindenki becsomagolt, elutazott és a turisták vették át az uralmat Párizs utcáin. Már a vakáció úgy kezdődött, hogy szétfutott a hír: a Renault autógyár közel 15 ezer alkalmazottat elbocsát. Azok, akik gondolták, hogy róluk lehet szó és azok is, akiket ez a veszély csak közvetve érintett, elhatározták, hogy nem adják meg magukat köny- nven ... Lázadó Renault-gyáriak A feszültség végül is akkor robbant, amikor a Renault egyik hazai gyárában leszerelték és Spanyolország 'felé útnak akarták indítani a gépek egy részét. Az útiránynak az a magyarázata, hogy a Renaultnak sok külföldi leányvállalata van és ezeket a hazaiak rovására is fenn akarja tartani. A szerelvény végül is csak a rohamrendőrség beavatkozása után tudott elindulni, ám francia területen még két városban kellett kényszerszünetet tartania. Amíg a Renault munkásai és a CGT velük szolidáris tagjai a vasúti pályát bari- kádozták el, a baloldali szak- szervezet Párizs legnagyobb, legszélesebb útján is megállította a forgalmat. Olyan gépkocsikkal zárták el a Champs-Élysées-t, amelyeket a Renault külföldi gyáraiban készítettek és onnan reexportáltak Franciaországba. A Renault-gyáriak akciói álltak az érdeklődés középpontjában. De ez nem azt jelenti, hogy a francia autóipar volt az egyetlen, amelynek alkalmazottai ezekben a hetekben-napokban az utcára vonultak. A Szajna vizét, amelyen igen nagy a teherforgalom, máig is uszályok torlaszolják el, nemcsak Párizs térségében, hanem egv sor vidéki város közelében is. Heteken át tartott a vasmunkások tüntetéssorozata Lotharingiában. amiért egy gyárat véglegesen be akar tak zárni. Volt aztán repülős-sztrájk is. Ez egy napra szinte teljesen megbénította a légiforgalmat, s a munka beszüntetések, tüntetések listája az említettekkel korántsem teljes . . . A fő ók A munkásmegmozdulások fő oka a munkanélküliség Két és fél millió körül tart azok száma, akiknek nincs állása, s ők nem is nagyon reménykedhetnek. A minis/ terelnek a közelmúltban elmondta, hogy a válság előtti. gazdasági szempontból na gvon kedvező időszakban sem tudtak évi 150—20(1 ezernél több munkahelyet létesíteni. Ma pedig erre sincs lehetőség. A munkanélküliség másik nyugtalanító pontja a munkanélküli se gélv. Ennek nemcsak a nagy sága függ különböző tényezőktől, hanem az időtartama is, vagyis nem életfogytiglan kapható, hanem kedvező esetben másfél-két esztendeig adják. A gazdasági helyzet szintén negatív mutatója a vásárlóerő csökkenése. Igaz, hogy lelassult az infláció. Az is igaz, hogy a dollár—frank viszony ezúttal kedvező alakulása következtében Franciaország a külföldi adósságok egy részét idő előtt visz- szafizette. De mindezzel együtt a keresetből élők. s főként a nyugdíjasok helyzete — nehéz. A munkanélküliség elleni küzdelem, illetve a vásárlóerő csökkenése miatti tiltakozás a baloldal küzdelmének a két legfontosabb mozgatórugója. De hogy a mostani politikai újrakezdés ennyire élénk és kemény, abban már a jövő tavasszal rendezendő parlamenti választások is szerepet játszanak. Ki mire figyel? A választásokra való felkészülés szabja meg már most a jobboldal tevékenységét is. A nyári hónapokban programjaikat készítették, csiszolták. Másrészt azon dolgoztak, hogy a győzelem érdekében nézeteltéréseiket feloldják, álláspontjaikat közelítsék. Az egység azonban korántsem teljes. Raymond Barre, aki a közvéleménykutatások szerint évek óta a francia jobboldal legnépszerűbb politikusa, csak az 1988-as elnökválasztásokra koncentrál. A többieket azonban ennél sokkal jobban izgatja a tavaszi szavazás vég- kimenetele. Ugyanez a gond a szocialista párt vezetői körében is. Laurent Fabius egy televíziós műsorban nagyon világosan fejtette ki, hogy számukra mindennél fontosabb „nyerni, nyerni". De hozzátette azt is, hogy ha a szocialista párt nem tud olyan dinamikus politikát folytatni. amelynek segítségével úrrá lehetnek a gondokon, elveszti a választásokat és ellenzékbe szorul. Fabius ebben a beszélgetésben, amelyet egyébként a kormány őszi évadkezdő politikai programjaként értékeltek, többször is a modernizálás szükségességét. fontosságát emelte ki, beleértve a politika modernizálását is. Randevú a világpolitikával Az említett televíziós műsorban természetesen szó eseti arról is. hogy Francia- ország ezen a őszön fontos vendeget vár Mihail Gorbacsov személyében. A szovjet vezető látogatásának jelentőségét minden fél, a kormány ellenfelei is elismerik. Ez ugyanis Franciaország tekintélyét és súlyát bizonyítja. Másrészt annak a francia—szovjet barátsági politikának a folyamatosságát biztosítja, amelyet De Gaulle- től valamennyi francia elnök fontosnak tartott, ápolt. . . . Nem lesz olyan békés és gondtalan az idei ősz Franciaországban, mint általában, amikor is csak a hagyományos költségvetési vita paprikázta fel a hangulatot és az árak emelkedése, ami már évek óta tart. Mint már a politikai újrakezdés is jelezte, a franciák idegesek, és joggal. A politikusok pedig változásokat várnak és változásokat készítenek elő A befeléfordulás hónapjait szakítja meg a világpolitikával való párizsi randevú, amely nem személyeket vagy pártokat érint, hanem Franciaország egészét. Onody György Egyszerre több csatornán, egymással párhuzamosan ismét napirendre került a különböző nemzetközi fórumokon. a két- és többoldalú eszmecseréken a szocialista országoknak az a kezdeményezése, hogy kölcsönös megegyezéssel a közép-európai térséget mentesítsék a vegyi fegyverektől. Az NDK és Csehszlovákia kormánya erről a témáról tárgyalásokat javasolt az NSZK-nak, s ezt a kérdést — a Szovjetunió legteljesebb támogatását élvezve — a stockholmi értekezleten is felvetették. Ugyanerről a problémáról — természetesen jóval szélesebb összefüggésekben — a genfi leszerelési konferencia ülésein is tart a vita. de a nyugati hatalmak, mindenekelőtt az Egyesült Államok makacs ellenállása miatt ez ideig nem sikerült érdemi előrehaladást elérni. Az NDK és Csehszlovákia mostani egybehangolt lépése nem minden előzmény nélküli Mint emlékezetes, a Varsói Szerződés tagállamai 1988 januárjában előzetes véleménycserét ajánlottak a NATO-országoknak, mindenféle vegyi harceszköznek földrészünkről való eltávolításáról. Egy ilyen konvenció, vagy megegyezés — fogalmazódott meg az akkori indítványban — nemcsak kontinensünkön járulna hozzífa biztonság, a bizalom erősítéséhez, hanem globális méretekben is lehetővé tenné a barbár vegyi hadviselés veszélyének csökkentését. Miért olyan sürgető ezen a speciális területen a regionális megállapodás? A válaszhoz az amerikai fölényszerzési törekvések szolgáltatják a támpontot. Az Egyesült Államok felső vezetése a lehetséges európai hadszíntér gyorsított ütemű kiépítéséhez három alapvető területet tart szem előtt: egyrészt az első csapásmérő új eurohadászati eszközök, a Pershing—2-es rakéták és a robotrepülőgépek telepítésének folytatását, másrészt a NATO hagyományos erőinek nagyarányú korszerűsítését, s végül — az utóbbihoz. szorosan kapcsolódva — a vegyi háború technikai- fegyverzeti feltételeinek megteremtését. Más lapra tartozik, hogy az itt felsorolt területek bármelyikén a Nyugat képes-e abszolút előnyhöz jutni, amint azt szeretné. hiszen minden akció kiváltja a maga ellenreakcióját, ennélfogva a hadászati egyensúly megbontásának kísérlete nem vezethet tartós sikerhez. A Pentagon és a Fehér Ház több hónapos kampánya után az amerikai honatyák a következő költségvetési AZ UNIVERSAL SZERVIZ IPARI SZÖVETKEZET AUTÓSZERVIZEINEK IRÁNYÍTÁSÁRA TERMELÉSIRÁNYÍTÓI MUNKAKÖRBE PÁLYÁZATOT HIRDET. FELTÉTELEK: középiskolai végzettség, autószerelő szakmunkás-képesítés, mestervizsga v. szakirányú technikum, legalább 10 éves szakmai gyakorlat, legalább 5 éves középvezetői gyakorlat, közlekedési üzemmérnöki végzettséggel rendelkezők előnyben. Jelentkezéseket részletes önéletrajzzal, az előző munkahelyek megjelölésével, eddigi munkavégzés során betöltött funkcióval és munkabérigénnyel kérjük, EGER, Pf.: 183-ra beküldeni. A jelentkezéseket bizalmasan kezeljük, írásbeli értesítést küldünk. Amerikai katonák vegyi háborús gyakorlaton repet játszik fokozatos lecserélésükben. a vegyifeg.y- ver-arzenál felújításában. Az amerikai laboratóriumokban már évek óta folynak a kutató munkálatok olyan „szuperhatású" ve- gyületek előállítására, amelyeknek pusztitóképessége többszörösen felülmúlja az elődökét. A szériagyártás megkezdését mindeddig nem technikai, hanem kizárólag politikai okok késleltették. Attól kezdve azonban, hogy a Reagan-kormányzat 1983- ban ötéves tervet dolgozott ki az amerikai hadsereg „teljes vegyi átfegy vérzésére" — mintegy 8—10 milliárd dolláros előirányzattal —, az előkészületek hirtelen felgyorsultak. E program keretében az Arkansas állambeli Pine Bluff-ben máris felépült az az üzem, amely havonta 70 ezer darab cél- bajuttató eszközhöz szükséges bináris harcanyagot termelhet. Most pedig, hogy a szenátus megajánlásj bizottsága zöld utat adott a gyártás megkezdéséhez, az utolsó, hazai akadály is elhárult a vegyi háborús előkészületek útjából. Elképzelni is rossz, mi történne a sűrűn lakott Európában az ilyen eszközök tömeges alkalmazása esetén. Szerény becslések szerint is a megfelelő védő- felszereléssel nem rendelkező békés lakosok soraiban legalább hússzor, harmincszor lenne nagyobb arányú a halálos végű mérgezés, mint a fegyveres erőknél. És ha figyelembe vesszük, hogy az Egyesült Államok a bináris fegyvereket elsősorban Nyugat-Európában akarja elhelyezni —, főleg az NSZK-ban, Nagy-Britanniá- ban és Olaszországban —. nem nehéz megítélni, milyen fenyegetést jelentene ez a befogadó országokra nézve, de természetesen a szocialista közösség számára is. Így, ennek a reális veszélynek ismeretében érthető meg jobban azoknak az erőfeszítéseknek a jelentősége, amelyek Európa — vagy közbeeső intézkedésként Kö- zép-Európa — vegyifegyver- mentesítését célozzák. A vegyi hadviselés egyik leghangosabb szószólója Caspar Weinberger amerikai hadügyminiszter évre nemrégiben 155 millió dollárt szavaztak meg az úgynevezett bináris fegyverek tömeges gyártásának megkezdésére. A döntéshozatalban jelentős mértékben befolyásolta őket Caspar Weinberger hadügyminiszter, és az újabb hadi megrendelésekre számító nagy vegyi konszernek képviselőinek érvelése, miszerint az 1960-as években előállított vegyi harcanyagok — úgymond — elavulták, s többé nem felelnek meg a korszerűség követelményeinek. Az említett anyagokból — köztük például idegmérgekből — az Egyesült Államok eddig összesen több mint 150 ezer tonnányi készletet halmozott fel. Ez a mennyiség több száz millió ember elpusztításához elegendő. A tíz legnagyobb amerikai raktárban tárolt mérgező harc- anyagokkal több millió tüzérségi gránátot, aknát, légibombát, és más hordozó- eszközt lehetne megtölteni. Egyedül a Német Szövetségi Köztársaságban állomásozó amerikai csapatoknál a harcanyag mennyisége annyi, amivel legkevesebb 100 millió polgári lakos ölhető meg. Az viszont igaz, hogy kezelésük, hosszabb ideig tartó raktározásuk, és harcba vetésük előkészítése — mint a szakemberek mondják — nem eléggé biztonságos, így hát az üzleti számítások melleit ez a szempont isszeSerfőző László alezredes A számos amerikai vcgyiharcanyag-raktár egyike az NSZK-bcli Fischbac közelében Európa és a vegyi fegyverek (Fotó: KS)
