Népújság, 1985. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-19 / 246. szám

10. NÉPÚJSÁG, 1985. október 19., szombat Fabius kormányfő a moder­nizálás szükségességét han­goztatja Levél Párizsból Uszályok torlaszolják el a Szajnát (Fotók: AP—MTI—KS) Nyugtalan ősz Nem volt olyan békés és gondtalan az idei nyár Fran­ciaországban, mint általában, amikor is a péktől a minisz­terelnökig mindenki becso­magolt, elutazott és a turis­ták vették át az uralmat Pá­rizs utcáin. Már a vakáció úgy kezdődött, hogy szétfu­tott a hír: a Renault autó­gyár közel 15 ezer alkalma­zottat elbocsát. Azok, akik gondolták, hogy róluk lehet szó és azok is, akiket ez a veszély csak közvetve érin­tett, elhatározták, hogy nem adják meg magukat köny- nven ... Lázadó Renault-gyáriak A feszültség végül is akkor robbant, amikor a Renault egyik hazai gyárában lesze­relték és Spanyolország 'felé útnak akarták indítani a gé­pek egy részét. Az útirány­nak az a magyarázata, hogy a Renaultnak sok külföldi leányvállalata van és ezeket a hazaiak rovására is fenn akarja tartani. A szerelvény végül is csak a rohamrend­őrség beavatkozása után tu­dott elindulni, ám francia te­rületen még két városban kellett kényszerszünetet tar­tania. Amíg a Renault munkásai és a CGT velük szolidáris tagjai a vasúti pályát bari- kádozták el, a baloldali szak- szervezet Párizs legnagyobb, legszélesebb útján is megál­lította a forgalmat. Olyan gépkocsikkal zárták el a Champs-Élysées-t, amelye­ket a Renault külföldi gyá­raiban készítettek és onnan reexportáltak Franciaor­szágba. A Renault-gyáriak akciói álltak az érdeklődés közép­pontjában. De ez nem azt jelenti, hogy a francia autó­ipar volt az egyetlen, amely­nek alkalmazottai ezekben a hetekben-napokban az utcá­ra vonultak. A Szajna vizét, amelyen igen nagy a teher­forgalom, máig is uszályok torlaszolják el, nemcsak Pá­rizs térségében, hanem egv sor vidéki város közelében is. Heteken át tartott a vas­munkások tüntetéssorozata Lotharingiában. amiért egy gyárat véglegesen be akar tak zárni. Volt aztán repü­lős-sztrájk is. Ez egy napra szinte teljesen megbénította a légiforgalmat, s a munka beszüntetések, tüntetések lis­tája az említettekkel koránt­sem teljes . . . A fő ók A munkásmegmozdulások fő oka a munkanélküliség Két és fél millió körül tart azok száma, akiknek nincs állása, s ők nem is nagyon reménykedhetnek. A minis/ terelnek a közelmúltban el­mondta, hogy a válság előt­ti. gazdasági szempontból na gvon kedvező időszakban sem tudtak évi 150—20(1 ezernél több munkahelyet létesíteni. Ma pedig erre sincs lehetőség. A munkanél­küliség másik nyugtalanító pontja a munkanélküli se gélv. Ennek nemcsak a nagy sága függ különböző ténye­zőktől, hanem az időtarta­ma is, vagyis nem életfogy­tiglan kapható, hanem ked­vező esetben másfél-két esz­tendeig adják. A gazdasági helyzet szin­tén negatív mutatója a vá­sárlóerő csökkenése. Igaz, hogy lelassult az infláció. Az is igaz, hogy a dollár—frank viszony ezúttal kedvező ala­kulása következtében Fran­ciaország a külföldi adóssá­gok egy részét idő előtt visz- szafizette. De mindezzel együtt a keresetből élők. s főként a nyugdíjasok helyze­te — nehéz. A munkanélküliség elleni küzdelem, illetve a vásárló­erő csökkenése miatti tilta­kozás a baloldal küzdelmé­nek a két legfontosabb moz­gatórugója. De hogy a mos­tani politikai újrakezdés ennyire élénk és kemény, abban már a jövő tavasszal rendezendő parlamenti vá­lasztások is szerepet játsza­nak. Ki mire figyel? A választásokra való felké­szülés szabja meg már most a jobboldal tevékenységét is. A nyári hónapokban prog­ramjaikat készítették, csi­szolták. Másrészt azon dol­goztak, hogy a győzelem ér­dekében nézeteltéréseiket fel­oldják, álláspontjaikat kö­zelítsék. Az egység azonban korántsem teljes. Raymond Barre, aki a közvéleményku­tatások szerint évek óta a francia jobboldal legnépsze­rűbb politikusa, csak az 1988-as elnökválasztásokra koncentrál. A többieket azon­ban ennél sokkal jobban iz­gatja a tavaszi szavazás vég- kimenetele. Ugyanez a gond a szocia­lista párt vezetői körében is. Laurent Fabius egy televízi­ós műsorban nagyon világo­san fejtette ki, hogy számuk­ra mindennél fontosabb „nyerni, nyerni". De hozzá­tette azt is, hogy ha a szo­cialista párt nem tud olyan dinamikus politikát folytat­ni. amelynek segítségével úr­rá lehetnek a gondokon, el­veszti a választásokat és el­lenzékbe szorul. Fabius eb­ben a beszélgetésben, ame­lyet egyébként a kormány őszi évadkezdő politikai program­jaként értékeltek, többször is a modernizálás szükségessé­gét. fontosságát emelte ki, beleértve a politika moderni­zálását is. Randevú a világpolitikával Az említett televíziós mű­sorban természetesen szó eseti arról is. hogy Francia- ország ezen a őszön fontos vendeget vár Mihail Gorba­csov személyében. A szovjet vezető látogatásának jelen­tőségét minden fél, a kor­mány ellenfelei is elismerik. Ez ugyanis Franciaország te­kintélyét és súlyát bizonyít­ja. Másrészt annak a fran­cia—szovjet barátsági politi­kának a folyamatosságát biz­tosítja, amelyet De Gaulle- től valamennyi francia el­nök fontosnak tartott, ápolt. . . . Nem lesz olyan békés és gondtalan az idei ősz Franciaországban, mint álta­lában, amikor is csak a ha­gyományos költségvetési vi­ta paprikázta fel a hangu­latot és az árak emelkedése, ami már évek óta tart. Mint már a politikai újrakezdés is jelezte, a franciák idegesek, és joggal. A politikusok pe­dig változásokat várnak és változásokat készítenek elő A befeléfordulás hónapjait szakítja meg a világpolitiká­val való párizsi randevú, amely nem személyeket vagy pártokat érint, hanem Fran­ciaország egészét. Onody György Egyszerre több csatornán, egymással párhuzamosan is­mét napirendre került a kü­lönböző nemzetközi fórumo­kon. a két- és többoldalú eszmecseréken a szocialista országoknak az a kezdemé­nyezése, hogy kölcsönös meg­egyezéssel a közép-európai térséget mentesítsék a vegyi fegyverektől. Az NDK és Csehszlovákia kormánya er­ről a témáról tárgyalásokat javasolt az NSZK-nak, s ezt a kérdést — a Szovjetunió legteljesebb támogatását él­vezve — a stockholmi érte­kezleten is felvetették. Ugyanerről a problémáról — természetesen jóval szélesebb összefüggésekben — a genfi leszerelési konferencia ülé­sein is tart a vita. de a nyu­gati hatalmak, mindenekelőtt az Egyesült Államok ma­kacs ellenállása miatt ez ideig nem sikerült érdemi előrehaladást elérni. Az NDK és Csehszlovákia mostani egybehangolt lépé­se nem minden előzmény nélküli Mint emlékezetes, a Varsói Szerződés tagállamai 1988 januárjában előzetes vé­leménycserét ajánlottak a NATO-országoknak, min­denféle vegyi harceszköznek földrészünkről való eltávolí­tásáról. Egy ilyen konvenció, vagy megegyezés — fogal­mazódott meg az akkori in­dítványban — nemcsak kon­tinensünkön járulna hozzífa biztonság, a bizalom erősíté­séhez, hanem globális mé­retekben is lehetővé tenné a barbár vegyi hadviselés veszélyének csökkentését. Miért olyan sürgető ezen a speciális területen a regio­nális megállapodás? A vá­laszhoz az amerikai fölény­szerzési törekvések szolgál­tatják a támpontot. Az Egye­sült Államok felső vezetése a lehetséges európai had­színtér gyorsított ütemű ki­építéséhez három alapvető területet tart szem előtt: egyrészt az első csapásmérő új eurohadászati eszközök, a Pershing—2-es rakéták és a robotrepülőgépek telepíté­sének folytatását, másrészt a NATO hagyományos erői­nek nagyarányú korszerű­sítését, s végül — az utób­bihoz. szorosan kapcsolódva — a vegyi háború technikai- fegyverzeti feltételeinek meg­teremtését. Más lapra tarto­zik, hogy az itt felsorolt területek bármelyikén a Nyu­gat képes-e abszolút előny­höz jutni, amint azt szeret­né. hiszen minden akció ki­váltja a maga ellenreakció­ját, ennélfogva a hadásza­ti egyensúly megbontásának kísérlete nem vezethet tar­tós sikerhez. A Pentagon és a Fehér Ház több hónapos kampánya után az amerikai honatyák a következő költségvetési AZ UNIVERSAL SZERVIZ IPARI SZÖVETKEZET AUTÓSZERVIZEINEK IRÁNYÍTÁSÁRA TERMELÉSIRÁNYÍTÓI MUNKAKÖRBE PÁLYÁZATOT HIRDET. FELTÉTELEK: középiskolai végzettség, autószerelő szakmunkás-képesítés, mestervizsga v. szakirányú technikum, legalább 10 éves szakmai gyakorlat, legalább 5 éves középvezetői gyakorlat, közlekedési üzemmérnöki végzettséggel rendelkezők előnyben. Jelentkezéseket részletes önéletrajzzal, az előző munkahelyek megjelölésével, eddigi munkavégzés során betöltött funkcióval és munkabérigénnyel kérjük, EGER, Pf.: 183-ra beküldeni. A jelentkezéseket bizalmasan kezeljük, írásbeli értesítést küldünk. Amerikai katonák vegyi háborús gyakorlaton repet játszik fokozatos le­cserélésükben. a vegyifeg.y- ver-arzenál felújításában. Az amerikai laboratóriu­mokban már évek óta foly­nak a kutató munkálatok olyan „szuperhatású" ve- gyületek előállítására, ame­lyeknek pusztitóképessége többszörösen felülmúlja az elődökét. A szériagyártás megkezdését mindeddig nem technikai, hanem kizárólag politikai okok késleltették. Attól kezdve azonban, hogy a Reagan-kormányzat 1983- ban ötéves tervet dolgozott ki az amerikai hadsereg „teljes vegyi átfegy vérzésé­re" — mintegy 8—10 milli­árd dolláros előirányzattal —, az előkészületek hirtelen felgyorsultak. E program ke­retében az Arkansas állam­beli Pine Bluff-ben máris felépült az az üzem, amely havonta 70 ezer darab cél- bajuttató eszközhöz szük­séges bináris harcanyagot termelhet. Most pedig, hogy a szenátus megajánlásj bi­zottsága zöld utat adott a gyártás megkezdéséhez, az utolsó, hazai akadály is el­hárult a vegyi háborús elő­készületek útjából. Elképzelni is rossz, mi történne a sűrűn lakott Eu­rópában az ilyen eszközök tömeges alkalmazása ese­tén. Szerény becslések sze­rint is a megfelelő védő- felszereléssel nem rendelke­ző békés lakosok soraiban legalább hússzor, harminc­szor lenne nagyobb arányú a halálos végű mérgezés, mint a fegyveres erőknél. És ha figyelembe vesszük, hogy az Egyesült Államok a bi­náris fegyvereket elsősorban Nyugat-Európában akarja elhelyezni —, főleg az NSZK-ban, Nagy-Britanniá- ban és Olaszországban —. nem nehéz megítélni, mi­lyen fenyegetést jelentene ez a befogadó országokra néz­ve, de természetesen a szo­cialista közösség számára is. Így, ennek a reális ve­szélynek ismeretében érthe­tő meg jobban azoknak az erőfeszítéseknek a jelentősé­ge, amelyek Európa — vagy közbeeső intézkedésként Kö- zép-Európa — vegyifegyver- mentesítését célozzák. A vegyi hadviselés egyik leg­hangosabb szószólója Cas­par Weinberger amerikai hadügyminiszter évre nemrégiben 155 millió dollárt szavaztak meg az úgynevezett bináris fegyve­rek tömeges gyártásának megkezdésére. A döntésho­zatalban jelentős mértékben befolyásolta őket Caspar Weinberger hadügyminiszter, és az újabb hadi megrende­lésekre számító nagy vegyi konszernek képviselőinek ér­velése, miszerint az 1960-as években előállított vegyi harcanyagok — úgymond — elavulták, s többé nem felel­nek meg a korszerűség kö­vetelményeinek. Az említett anyagokból — köztük például idegmérgek­ből — az Egyesült Államok eddig összesen több mint 150 ezer tonnányi készletet halmozott fel. Ez a mennyi­ség több száz millió ember elpusztításához elegendő. A tíz legnagyobb amerikai rak­tárban tárolt mérgező harc- anyagokkal több millió tü­zérségi gránátot, aknát, légi­bombát, és más hordozó- eszközt lehetne megtölteni. Egyedül a Német Szövetségi Köztársaságban állomásozó amerikai csapatoknál a harc­anyag mennyisége annyi, amivel legkevesebb 100 mil­lió polgári lakos ölhető meg. Az viszont igaz, hogy keze­lésük, hosszabb ideig tartó raktározásuk, és harcba ve­tésük előkészítése — mint a szakemberek mondják — nem eléggé biztonságos, így hát az üzleti számítások melleit ez a szempont issze­Serfőző László alezredes A számos amerikai vcgyiharcanyag-raktár egyike az NSZK-bcli Fischbac közelében Európa és a vegyi fegyverek (Fotó: KS)

Next

/
Thumbnails
Contents