Népújság, 1985. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-18 / 245. szám
AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Tudni egymásról Életünk kedves eseményei — olykor ünnepei — találkozásaink a rokonokkal. barátokkal, ismerősökkel. Régi hagyomány, hogy időnként a volt iskolatársak összejönnek, újabb szokás a közös faluból, városból elszármazottak egy- begyűlése, vagy amikor a nyugdíjasokat, a gyesen lévő kismamákat invitálják vendégül a munkahelyekre. Vidéki nagyvárosunkban többet is kitaláltak — olvastam a minap testvérlapunkban — : egy bájos tradíció ápolásával a kórház koraszülött osztálya hajdani kis jövevényeinek, s természetesen szüleiknek küldenek meleghangú meghívókat az orvosok és nővérkék évről évre. Arra kíváncsiak, hogy mi lett azokból az emberkékből, akik úgyszólván néhány dekával köszöntek rá a világra, akikért fáradságot nem kímélve annyi mindent tettek az intézetben. Vajon párosult-e az itteni igyekezet az otthonival, megtették-e az anyukák, apukák azt, ami a gyermekek megerősödéséhez, egészséges életéhez, környezetükbe való beilleszkedésükhöz szükséges? Több, jóval több ez a puszta kíváncsiságnál. Felelősségteljes konzultáció inkább az egészségügyi dolgozók és az apróságokat ténylegesen nevelők között legfiatalabb állampolgárainkért, akiknek sorsa sohasem lehet egészen magánügy. Mint ahogyan a rokoné, baráté, valamikori iskolatársé, az egy faluból, városból származóké sem. Mert számos ponton igenis közös az életünk, ezer és egy szállal kapcsolódunk egymáshoz — akkor is, ha néha megfeledkezünk erről, s találkozókkal kell eszünkbe juttatni. Szép és tiszteletre méltó az érdeklődés, a találkozások őszinte öröme. Mélységesen emberi. Figyelemre, ragaszkodásra vall. Arra, hogy tartozunk valakihez. valakikhez, akivel, akikkel törődnünk korántsem terhes kötelességünk, hanem úgyszólván a legtermészetesebb dolog. Ha nemcsak felhívják figyelmünket, hanem lépten- nyomon éreztetik is velünk, hogy voltaképpen közösségben élünk, tudunk egymásról és teszünk egymásért — könnyebb, sokkal könnyebb megbirkóznunk a hétköznapokkal, minden elviselhetőbb, szebb lesz körülöttünk. Ne érezzük hát véletlenül sem tolakodásnak, ha tudni akarnak rólunk, s ne gondoljunk soha ilyenre, ha mi magunk érdeklődünk. Legyen ez mindig egyfajta emberi megnyilvánulásunk, tartozzék hozzánk. mint annyi más, amely a társadalom tagjává tesz bennünket városon és falun egyaránt. Gyóni Gyula Ma zárt üléssel folytatja munkáját az európai kulturális fórum A részt vevő országok nyitó felszólalásaival folytatta munkáját az európai kulturális fórum csütörtökön, a Budapest Kongresszusi Központban. öt küldöttség ismertette álláspontját a kulturális együttműködés kérdéseiben: Belgium, Olaszország, Málta, a Szovjetunió, valamint az UNESCO képviselője. A fórum második napirendi pontja keretében a keddtől csütörtökig tartott nyílt plenáris üléseken 33 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada delegátusának beszéde hangzott el. Robert Vaes nagykövet, a belga küldöttség vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a budapesti tanácskozás a helsinki folyamat új vonásaként további területet — a kultúrát — kapcsol be a földrész országai között tíz éve elkezdődött párbeszéd folyamatába. Emlékeztetett arra is, hogy országa, bár területét tekintve kicsi, maga is gyűjtőhelye és találkozási pontja az európai kultúrának, sokszor adott otthont hazájukból távozni kényszerült nagy művészeknek és tudósoknak, emellett kultúrája is több nemzetiségű. — A kultúrának a békét és a népek közötti megértést kell szolgálnia. alapvető funkciója, az emberi személyiség legmagaszto- sabb kiteljesítése mellett. Minden kulturális és művészi tevékenység magja, központi eleme az egyén alkotóképessége — mondotta, utalva a kultúrameghatározások sokféleségére, amely már itt, a budapesti tanácskozáson is hangot kapott az eddigi felszólalásokban. Giulio Tamagnini nagykövet, Olaszország képviselője csatlakozott ahhoz a véleményhez, amelyet a tanácskozás első napján Luxemburg képviselője fejtett kî a nyugat-európai közösség nevében. Reményét fejezte ki. hogy az emberi jogokról tartott ottawai tanácskozás — mint fogalmazott — csalódást keltő eredményei után a budapesti kulturális fórum előbbre viszi a helsinki folyamatot. Olaszország ezzel a céllal jött a tanácskozásra. A kultúra olyan teremtő, állandó nemzeti és nemzetközi kölcsönhatásokat magába foglaló terület, amely különösen alkalmas elősegíteni az európai népek közeledését, a közös hagyományokra és értékekre építve. Ezek között az értékek között az eszmék és szellemi termékek, alkotások szabad áramlása mindig jelen volt. A tudományos elméletek, filozófiai áramlatok, esztétikai felfogások és művészeti formák a történelmi tapasztalatok szerint — ha igazi értéket képviseltek — Európában és Észak-Ameri- kában mindig túlléptek az adott nemzeti-politikai kereteken, és hozzájárultak a népeink kulturális életét megtermékenyítő közös szellemi kincshez — hangoztatta. Kijelentette: támogatni fogják a fórumon mindazokat a javaslatokat és ajánlásokat, amelyek a szellemi alkotók, alkotóműhelyek közötti közvetlen cseréket és kapcsolatokat hivatottak erősíteni, valamint azokat, amelyek a kulturális és szellemi értékek mind szélesebb körű terjesztését, megismertetését célozzák. Tegnap folytatta munkáját az európai kulturális fórum. Az utolsó plenáris ülésen szólalt fel Pjotr Gyemicsev, a szovjet delegáció vezetője (MTI-fotó, Soós Lajos felv. Népújság-teleíotó — KS) Charles Vella, a máltai küldöttség helyettes vezetője felszólalásában emlékeztetett arra, hogy Európában 1985-ben a zene évét is ünnepük, s mivel a magyar zene nagymértékben hozzájárult e műfaj fejlődéséhez, ez is indokolja a fórum budapesti helyszínét. A továbbiakban kijelentette. hogy véleménye szerint a plenáris ülésen elhangzott különböző nézetek közös nevezőre hozhatók a kultúra egyetemessége jegyében. Végezetül kijelentette: a fórum feladata az is. hogy tudatosítsa: nem lehet konfliktus a nemzeti kultúrák és az egyetemes kultúra között, a különböző nemzetek csak gazdagodnak egymás kultúrájának megismerése által. Pjotr Gyemicsev. a Szovjetunió kulturális minisztere hangsúlyozta, napjainkban. amikor a népek közötti egyenjogúság és békés (Folytatás a 2. oldalon) MEBIB-ÜLÉS Vita az üdülőkörzet fejlesztéséről A Mátra—bükki Intéző Bizottság tagjai tegnap Egerben, a Technika Házában tanácskoztak. A résztvevők már korábban megismerték azokat a dokumentumokat, amelyeknek megvitatása volt e napon a cél. A mátra—bükki üdülőterület hosszú távú fejlesztési koncepciója még nem készült el, de kidolgozása már megkezdődött. Széles körű tényfeltáró“, s alapos elemzőmunka után fogalmazódott meg a célkitűzések, irányelvek javaslata. Mint az ülésen kiderült annyira összetett, sokoldalú feladat a végleges forma megtalálása, hogy számos olyan szempontot is figyelembe kell venni, amelyre eddig nem fordítottak megfelel'* hangsúlyt. így mérlegelni kell, hogy az egyes üdülőhelyek még vonzóbbá tételét a környezetvédelmi és a népgazdasági érdekek érvényesítése mellett kell megvalósítani. A fakitermelés tempója sem szenvedhet csorbát, ugyanakkor szükséges, hogy a táj eleve meglevő szépsége is a régi maradhasson. Tapasztalat, hogy főleg a — zömében nyugatról érkező — turisták körében egyre több speciális szolgáltatásra merül föl igény. Ha meg akarjuk őket nyerni, ki kell elégíteni vágyaikat. Hiába folyik világszerte hatásos antialkoholista propaganda, nem szabad megfeleledkezni arról, hogy Eger környéke történelmi borvidék, s ehhez kell alakítani a vendéglátás színvonalát. A közlekedés fejlesztése egyértelmű cél, viszont nem szabad megengedni, hogy az autóparkírozók végtelenül terjeszkedjenek, s az egyre több jármű felborítsa a nyugalmat. Bővíteni kell a koncepciót! A korábbiakban a fejlődés menetét befolyásolva, számos anyagot készítettek el. de ezeket sokszor egymástól függetlenül. Szükséges hát, hogy legyen végre egy olyan is, amely az egészet fogja át. Hogy nyugodtak legyünk e két hegység jövője Jelöl kevés a célok felismerése, konkrét irányelvekre van szükség, amelyekből kézzelfogható tervet készíthetnek el. A hosszú távú fejlesztés koncepciójának végleges változatát a jövő évre kell kidolgozni. Ennek hogyanját a hozzászólások lényegesen konkrétabbá tették. Kidolgozása után egy évvel a kormány elé került az elképzelés, s legmagasabb szinten döntenek arról, mi valósítható meg, mikor és mennyi pénzből. Az említett témát dr. Balogh Béla, az intéző bizottság elnökségi tagja fogta össze. Ezt követően a mátra— bükki üdülőterület közeljövőben! sorsáról, vagyis a VII. ötéves terv fejlesztéseiről tartott beszámolót Domán Imre főtitkár. Az összejövetelen az elnökség személyi összetételében bekövetkező változásokról is számot adtak. Losonczi Pál New Yorkba utazik Losonczi Pál. az Elnöki Tanács elnöke október 19-én. szombaton New Yorkba utazik, ahol részt vesz az ENSZ- közgyűlés 40., jubileumi ülésszakán és az ENSZ fennállásának 40. évfordulójával kapcsolatos megemlékezéseken. Az Elnöki Tanács elnökének kíséretében lesz Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár. (MTI) Hazaérkezett az MSZMP pártmunkás küldöttsége Indokínából Hazaérkezett az MSZMP pártmunkásküldöttsége, amely Barabás Jánossal, az MSZMP KB agitációs és propagandaosztálya helyettes vezetőjével az élen látogatást tett Vietnamban, Kambodzsában és Laoszban. A delegáció tagja volt Kiss Sándor, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának titkára, Barsi Tornaj, az MSZMP Budapesti Bizottságának osztályvezetője és Óvári László, a KB munkatársa. A delegáció tanulmányozta a testvérpártok ideológiai munkáját, a tudatformálás módszereit és megbeszéléseket folytatott a nemzetközi ideológiai harc térséget érintő kérdéseiről. A magyar küldöttséget Hanoiban Hoang Tung, a Vietnami Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára. Phnompenben Men Sam An. a Kambodzsai Népi Forradalmi Párt KB tagja, a KB propaganda- és oktatási bizottságának elnöke, Vien- tiane-ban pedig Sisom- phone Lovansay, a Laoszi Népi Forradalmi Párt Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára fogadta. Gyöngyösön - Szabolcsból is Akció almából és burgonyából Mostanában elég gyakran hallhatjuk a szót: akció. Azt jelenti, hogy a termelők, a mezőgazdasági nagyüzemek, de maguk az értékesítők is, mint például a Zöldért kedvezményeket nyújtanak azoknak, akik most almát vagy burgonyát vásárolnak tőlük. A Gyöngyös—domoszlói Állami Gazdaságban ösz- szesen 228 hektáron díszlenek almafák. Jonatán, star- king, golden terem Kará- csond, Recsk és Hort határában. Ahogy Paulik András igazgató közölte, az idén a tervezett mennyiséget tudják leszedni. Ez pedig több mint 3700 tonna összesen. Eddig már begyűjtötték 3200 tonnát. Az átlagtermés 16 tonnát tesz ki hektáranként. Mi lesz a jó ízű gyümölcscsel? Már egy kisebb tétel, mintegy száz tonna elhagyta az országót, hogy külföldön is bizonyítsa: kellemes zamatú a magyar alma. Amit eddig értékesítettek, összesen 1700 tonnának felel meg. Akcióban mintegy 500 tonna kelt el. A 3-as út mentén Gyöngyös határában is felállítottak egy pavilont és innen az autósok vásárolják az almát. Siker volt, most is az a „Szedd magad” jelszóval ellátott mozgalom: akinek kedve tartja. a fáról a saját kezével szedheti le az almát. Kilónként 4. illetve 6 forintot fizet érte a fajtától és minőségtől függően. A „magánszüretelők” már elvittek eddig mintegy 300 tonna gyümölcsöt. Mi történik azzal, amit nem tudnak eladni? Feldolgozzák ugyanúgy, mint a szőlőt és bort erjesztenek belőle. Eddig 800 tonnányi mennyisig jutott erre a sorsra. Miután szőlőből kevesebb termett, az almabor kezelése és érlelése optimális körülmények között történhet és ezért jó minőséget adhat a pincei munka. A Zöldért gyöngyösi hűtőháza szintén akcióban értékesített almát a nagyüzemekben, a Gagarinban, a Thoreznél vagy a Kitérő- gyárban, tudtuk meg Papp János vezetőtől, Az első osztályú minőséget 8—8,50-ért adták. Ilyen módon mintegy 30 tonnát értékesítettek. Megvettek 500 tonnát ebből a gyümölcsből a Csányi Állami Gazdaságtól és azt télire tették el. A tárolást a gazdaság vállalta — bérben. A hűtőház szintén eltett 100 tonnát, amit Szabolcsból, illetve Hejőmenti Állami Gazdaságtól vett át az előzetes szerződés értelmében. Exportra 100—150 tonnát szántak, ezt a mennyiséget tőkés piacon szeretnék értékesíteni. Akciót szerveztek burgonyából is. Október 12-ig 4,50-ért vehetett ebből a gumós növényből bárki, bármilyen mennyiséget a Zöldért bármelyik árusítóhelyén. A környező községekbe 5,50- ért szállították ki. összesen ezer tonnát tárolnak, ebből négyszázat halomban. A felét a teljes mennyiségnek Szabolcsban szerezték be a szerződés alapján. A másik felét úgy kapjuk meg, ha összeadjuk a Gyöngyszöv Afésztói átvett 300, a gyöngyösi Mátra- kincsétől a 100 és az egyéni termelőktől megvásárolt 100 tonnát. Azt is hangsúlyozta a gyöngyösi hűtőház vezetője, hogy a burgonya jó minőségű, a számításuk szerint a tárolásban nem lesz jelentős veszteségük, éppeh a kiváló minőségű alapanyag következtében. A mostanában annyit emlegetett alma és burgonya tehát kellő mennyiségben és jó minőségben kapható most Gyöngyösön és a környékén és az előzetes számítások szerint a télen sem lesz ellátási nehézség ezekből. G. Molnár Ferenc Burgonyavásár az új egri piacon, a Zöldértnél (Fotó: Perl Márton)
