Népújság, 1985. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-15 / 242. szám

NÉPÚJSÁG, 1985. október 15., kedd Bemutatjuk az Iparművészeti Főiskolát A negyvenezer kötetes könyvtár biztosítja a könyv- és folyóiratolvasást Amikor Magyarországon az első iparművészek oklevelet kaptak — több mint száz esztendeje — az Országos Magyar Iparművészeti Tano­dában, ezen az elnevezésen- foglalkozás-megjelölésen a művészi igényű kézművessé­get értették. Az idő múlásá­val, a technológia megválto­zásával, a sorozatgyártásra való rátéréssel nemcsak a munka minősége változott meg, hanem az igények is. Korunk iparművésze terve­zőként vesz részt a folya­matban. Szerencsére a szó, a fogalom — iparművészet — annyira találó volt, hogy sértetlenül átvészelte a vál­tozások szükségszerű módo­sításait. Hiszen egyformán ipar a kézművesség és a so­rozatgyártás; a művészet pe­dig érzékletesen jelzi az esztétikai minőség igényét. A szó maradt, az iskola azonban tanodából Felső Ipariskolává, majd 1949-ben főiskolává alakult, végül 1971-ben egyetemi rangra emelkedett. A fehér neoklasszicista épület Budapesten, a Zugli­geti úton ad otthont a fő­iskolának. Kertjében új és régi épületek szolgálják a tanítás sokféle funkcióját. A főiskola a megújulás állapo­tában van: 1983 augusztusa óta — a Minisztertanács ha­tározata értelmében — új oktatási rendszert munkáltak ki, amelynek bevezetése 1984 szeptemberében meg is kez­dődött. Az első évfolyam már az új rend szerinti alapkép­zésben vesz részt. „Célja a szakmai ismeretek oktatása és az alkotói rátermettség pontos megítélése.” Az egy­évesre meghosszabbított „fel­vételi vizsga” után az okta­tók biztos információhoz jut­nak a hallgató tehetségét, ügyességét, alkalmasságát il­letően. A következő években főiskolai szintű tervezoKcp zésben vesznek részt a hall­gatók úgy, hogy a 21 féle stúdió (szakma) közül ket­tőt kell kiválasztaniuk. Le­het valaki üveg- és porcelán­tervező, vagy textil- -és ru­házati formatervező, foglal­kozhat alkalmazott grafi­kával és csomagolástechni­kával. A főiskola az élet ki­hívásaira felelt, amikor meg­teremtette a fotó, a film, a videó oktatását, létrehozta az animációs stúdiót vagy a környezeti formatervező stúdiót. Ám, nemcsak a por­celánt vagy az üveget nem lehet — vagy csak nagyon nehezen — ipari háttér nél­kül előállítani; a környezeti formatervezésnek azonban végképp ki kell lépnie a fő­iskola falai közül. A főiskola épp ezért igye­kezett különböző megállapo­dásokat kötni, hogy az okta­tás optimális körülményeit biztosítsa. Az itt működő gé­pek ugyanis már lassan ipar- történeti értékűek, nem al­kalmasak arra, hogy a jelen­legi gyári körülményeket megteremtsék. Arra csak a gyár, az üzem- a vállalat, a szövetkezet alkalmas. A fő­iskola megállapodásainak so­rában első helyen áll az, amelyet az Ipari Miniszté­riummal kötött, amely ki­mondja — többek között —, hogy a minisztérium segíti a hallgatók feladatainak a „megfelelő ipari munkahelyi körülmények közötti meg­oldását”. A főiskola pedig kezdeményezi „hallgatóinak bekapcsolódását a minisz­térium felügyelete alá tar­tozó vállalatok, intézetek munkájába”. Ennek a meg­állapodásnak a kimunkálásá­hoz a főiskola igénybe vet­te a Ma,gyar Kereskedelmi Kamara segítségét. A főiskola eddig — egy- egy nyári, müvésztelepi „ki­rándulást” leszámítva — Bu­dapesthez kötődött. Most az új oktatási rendszer ezt a fővároscentrikusságot is igyekszik feloldani. Nyaran­ta egy-egy kirakodóvásár, színielőadás stb. alkalmával már Szentendre adott ott­hont a budapesti művészeti főiskoláknak. A Pest Me­gyei Tanáccsal most az Ipar- művészeti Főiskola olyan megállapodást kötött, amely szerint szervesen részt vesz a megye közművelődési, tárgy- és környezet-kialakí­tásra vonatkozó terveinek ki­munkálásában. megvalósí­tásában. Szentendre város­sal már elkezdődött a tény­leges együttműködés : itt te­remti meg a főiskola az al­kotó és továbbképző közpon­tot. És a hallgatók a város­tól meg is kapták az első feladatokat utcabútorok ter­vezésére a Duna-parti sé­tány. rendezésére. Gödöllőn hamarosan létrejön a kéz­művesképzés kihelyezett rész­lege. mert bármennyire alap vető az ipar számára terve­zők képzése, kvalifikált kéz­műves iparművészekre is szükség van. ★ Dr. Szilvásy Zoltán, a fő­iskola főtitkára szívesen ka­lauzol végig az épületegyüt­tesben. A főépületben, egy kihasználatlan térben, eme­leti pihenőben megnyílt a Kaesz Gyula Kiállítóterem, ahol most a főiskolai hall­gatók fotópályázatának díj­nyertes képei láthatók. A kiállítás nyilvános, bárki megnézheti. A fotólabor is átadásra kész: a régi ebédlőből csíp­tek le egy darabot, hogy ki­alakíthassák a sötétkamrát, nagyítógépekkel felszerelt helyiségeket. Az ebédlőben ekés, naiv freskó, amolyan diák-utolsóvacsora kompozí­ció. Ragyogó új épületben ka­pott helyet a könyvtár és a nyelvi labor. A könyvtár negyvenezer kötetével és gaz­dag folyóirat-állományával az iparművészet témakörének gyűjtésére kijelölt országos feladatkörű könyvtár. Ez azt is jelenti, hogy a hallgató­kon kívül mindenki ide jár­hat, aki iparművészettel fog­lalkozik. A folyóiratokat itt is, mint minden jelentős könyvtárban, csak helyben lehet nézegetni, olvasni. A főtitkár ezután egy fü­ves, fás térséget mutat: itt épül hamarosan az iparmű­vészeti főiskolások kollégiu­ma. A Herman Ottó utcai épület már nagyon elörege­dett, eladják és itt a főisko­la területén építenek újat. Hallgatói segédlettel készítik el a főiskola udvarának, kör­nyezetének rendezési tervét és munkáit. Saját, külső és belső szellemi és fizikai rend­jét kell megteremteni a fő­iskolának ahhoz, hogy a tár­gyak és a környezet forma- tervezőit eredményesen ké­pezhesse Torday Aliz Az egyik első éves hallgatónak Jahoda Maja belsőépítész korrigál Kőszentek az utak mentén Utak mentén, patakok part­ján, hidakon gyakran lá­tunk megkopott' színeha- gyott kőszobrokat. Némelyi­ken alig kivehető már, hogy reverendás, karinges, birétu- mos papot ábrázol. Két-há- romszáz esztendeje hirdetik ezek a szétmálló vagy éppen frissen rendbehozott közté­ri szobrok Nepomuki Szent János valamikori népszerű­ségét, a falvak jámbor la­kóinak. szoborállitó kedvét. Pedig a szoborcsináltatás régen sem tartozott az ol­csó mulatságok közé. A szob­rászt — legyen híres váro­si művész vagy igénytelen kőfaragó — csak-csak meg kellett fizetni. Ha nem akadt bőkezű donátor, a lakosság hullatta perselybe garasait, polturáit a kőfaragó részére, mert érezték, hogy Nepomu­ki János tiszteletére alkal­mas helyen szobrot kell ál­lítani. Miért? Ki volt Nepomuki és mit vártak tőle? Nepomuki János a XIV. század első harmadában szü­letett a csehországi Pomuk- ban. Felcseperedvén teoló­giát tanult, majd pappá szentelték. Jó képességű volt, két évig a híres páduai egye­tem rektori székében is ült. 1389-ben tért vissza Prágába, ahol általános érseki hely- nők lett. Ebbéli minőségé­ben állandó kapcsolatban állt a cseh királlyal, IV. Ven­cellel (1361—1419, 1376-tól 1400-ig német-római császár is). S itt indul az a hagyo­mányokkal és legendákkal átszőtt történet, amely oly híressé és népszerűvé tette Nepomuki Jánost. Tény, hogy Nepomuki mint érseki helynök igen erélye­sen védte a királlyal szem­ben az ggyház jogait. Egy alkalommal a király tilta­kozása ellenére Nepomuki megerősítette méltóságában az újonnan megválasztott klodrubi (kladraui) apátot. A király erre annyira fel­dühödött, hogy elfogatta Ne- pomukit, megkínoztatta, majd még élve' 1393. március 20- án éjjel bedobatta a prágai hídról a Moldva-folyóba. A prágai érsek az esetet nyom­Örcg kőhíd mellvédjére állított Ne|ioinuki Sat. János szobor Konyhádon Régi helyéről, egy vízfolyás mellől a templomkertbe tele­pített, 18. századból való Nepomuki-szobor Ercsiben s nyomatékül egyik ujját az ajkán tartja. Mintha saját titkát is őrizné. Hazánkban a ma még ál­ló Nepomuki-szobrok szá­ma 160 körül van, legtöbb­jük a XVIII. századból va­ló, s művészettörténeti ér­tékkel bír. Némelyik nem is pusztán szobor, hanem ré­sze egy építménynek, ame­lyet azonban a szobor elhe­lyezésére emeltek. Mint pél­dául a fegyverneki (szapár- falvi), amely háromszög alaprajzú, boltozott, három- nyílásos épületben áll. 1775- ben állíttatta Berényi Teré­zia. Másutt, mint Gyöngyö­sön, nem csupán tetőt ka­pott a szobor, hanem szabá­lyos kápolnát építettek tisz­teletére, s abban áll. A gyön­gyösi Nepomuki Szent Já- nos-kápolna is háromszög alapú, sarkain levágott, sá­tortetős épület. Kapuja ko­sáríves, belül kupolaboltoza­tos. 1736-ban épült. A szom­szédos Gyöngyöspatán hídon áll a XVIII. században fa­ragott , Nepomuki-szobor, csakúgy, mint Romhányban* ahol háromíves, vén kőhíd mellvédjén áll 1795 óta. A híres váci, szobrokkal ékesí­tett, kétnyílásos kőhidat na­gyon sokan ismerik. Ennek éppen a közepén áll Nepo­muki 1752-ben elkészített szobra, tehát a fő helyen, szemben Szent Péter és Pál apostolok kettős szobrával. Míg a váci szobor közel életnagyságú, addig a disze- li kőhídon, kőfülkében áll­dogáló Nepomuki Szent Já­nos csak apró szobrocska a XVIII. századból. Ám a hi­dat így is remekül megoltal­mazta. Csak találomra említettünk néhányat a másfél száznál is több barokk Nepomuki-ábrá- zolásból. Pusztán azért, hogy nyitott szemmel járva az or­szágot, észrevegyük egy le­tűnt kor ránk maradt relik­viáit, s megértsük azokat. Csonkaréti Károly A Tárnokon álló Nepomuki- szobrot újabb korból való vas­kerítés veszi körül ban jelentette Rómába IX. Bonifác pápának. A szemé­lyesen átnyújtott beadvány 38 pontban foglalta össze a király erőszakosságait. A ha­gyomány azonban úgy tart­ja, hogy Vencel király dü­hének más volt a valódi oka. Eszerint a nála 20 évvel fia­talabb feleségére féltékeny király tudni akarta, hogy az mit gyónt Nepomukinak, aki azonban nem volt hajlandó azt elárulni, s ez gurította méregbe Vencelt. A Moldva azonban nem nyelte el az érseki helynököt, testefény- leni kezdett, s így hamar rá­találtak. Amint Paul Claudel írja: „Alant, a vén malom alatt milyen tétova fény ra­gyoghat? A konok János teste az, akit a folyóba dob­tak. . . öt csillag ragyog a viz színén, mutatja a he­lyét. . ." (Rónay György for­dítása). A Szent Vitus szé­kesegyházban temették el. Épségben maradt nyelvét külön ereklyetartóban őrzik. 1729-ben avatta szentté XIII. Benedek pápa. Elsősorban a gyónók és gyóntatok védő­szentjeként tisztelik. Mivel vízben halt meg, további oltalmazni valókat róttak rá: megőrzi a hida­kat, véd az árvíz ellen, fi­gyelemmel kíséri a tutajo- sokat, folyami hajósok és egyéb úton járók életét, meg­óvja a hozzá fordulókat be­csületbeli sértések ellen. Kü­lönösen az árvizektől való félelem indokolta, hogy szob­ra vízfolyások közelébe, hi­dakra kerüljön, s így több vidéken a hidak szentjének is nevezik. /, Az első Nepomuki-szobrot 1638‘ban, Prágában állították föl a Károly-hídon. Ennek mintájára — elsősorban az akkori Habsburg-fennhatóság alatti területen — hamaro­san elterjedtek jellegzetesen barokk stílusú szobrai. Sok­szor látunk a feje körül öt csillagból álló koszorút, amely a latin „tacui” (hall­gattam) öt betűjét jelképezi, Eger Város Tanácsa V. B. Munkaerő-szolgálati Iroda állásajánlatai: PM Ellenőrzési Főigazgatóságának Heves Megyei Igazgatósága: Eger, Klapka u. 1. Mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályára revizori mun­katársat keres. Feltétel: felsőfokú pénzügyi-számviteli vagy közgazdasági végzettség. Hm-i Állami Építőipari Vállalat: Eger, Lenin út 140 b. Villanyszerelő üzeme kábelfektetési betanított munkára nyugdíjas munkaerőket keres felvételre; valamint bérel­számolót. Finomszerei vénygyár: Eger Felvételre keres gépi forgácsoló szakmunkásokat; betaní­tott munkásokat; férfi-női minőségellenőrt; szerkesztőt; technológust; középfokú végzettségű gyors- és gépírónőt. Hm-i Autójavító Vállalat: Eger, Faiskola u. 5. Egri telephelyre autóalkatrész-ismerettel rendelkező rak­tárost, autószerelőket, targoncavezetőt és középnyomású kazánhoz fűtőt keres felvételre. Budapesti Bútoripari Vállalat 7. Sz. Gyáregysége: Eger, Faiskola u. 7. Felvételre keres érettségizett gyors- és gépírót; asztalos szakmunkást; középnyomású vegyestüzelésű kazánhoz fű­tőt; dukkózót; salakozót; betanított munkásokat. VILATI Egri Gyára: Eger, Faiskola u. 9. SZM—4 kisszámitógéppel támogatott információs rend­szer fejlesztéséhez és üzemeltetéséhez gyakorlattal rendel­kező, felsőfokú végzettségű rendszerszervezőt keres fel­vételre. Továbbá alkalmaz közgazdasági szakembert; elemzőt; szerkesztő mérnököt; bemérő-élesztő üzemmér­nököt; galvanizáló-fémcsiszoló betanított munkást és ta­karítónőt. Felső-magyarországi Vendéglátó V.; Eger, Lenin út 55. Visontai munkahelyre gyakorlattal rendelkező szakácsot keres felvételre. Eger—Mátravidéki Borgazdasági Kombinát: % Eger, Széchenyi 1/b. Felvételre keres egri palackozó üzemeibe két műszakos betanítót munkára palackozó munkásnőket és férfi anyag- mozgatókat. Alkalmaz különböző egri telephelyeken sze­relőket, lakatosokat, targoncavezetőket, pince szakmun­kásokat, takarítónőket.

Next

/
Thumbnails
Contents