Népújság, 1985. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-13 / 215. szám

NÉPÚJSÁG, 1985. szeptember 13., péntek 1. Közélet és magánélet egysége A legutóbbi pártkongresz- szuson elfogadott szervezeti szabályzat kimondja: a párt­tag mutasson példát a mun­kában, hipatása teljesítésé­ben és a magánéletben. E példamutatás nem valami­féle rendkívüli követelmény. Nem jelenti azt, hogy a párt a kommunistáktól ember- feletti teljesítményeket, asz- kétizmust, az élet örömeinek tagadását várná el. A párt eszmei. politikai, erkölcsi követelményei reálisak, tel­jesíthetők, emberre szabot­tak, akár a társadalmi élet­re, 'a munkára, akár a ma­gánéletre vonatkoznak. Jóllehet, a szocialista er­kölcsi felfogás is különbsé­get tesz a közélet és a ma­gánélet normái között, tar­talmában azonban alapvető különbség nincs közöttük. Mindkettőben domináló sze­repe van a humanitásnak, a közösségi elvnek és gyakor­latnak. A kommunisták er­kölcsi magatartását a köz­élet és a magánélet egysége kell, hogy jellemezze. Igaz, hogy a magánélet bo­nyolult és összetett jelenség, amelynek bizonyos elemei csak az egyénre tartozóak. Többségük azonban össze­függ a társadalom, a közélet, a munkahely szféráiban ta­núsított magatartásformák­kal. Erkölcsi normáink, ame­lyek a társadalomban, a köz­életben, a munkahelyen ér­vényesülnek, áthatják ma­gánéletünket és fordítva, magánéletünk megnyilvá­nulásai befolyásolják a tár­sadalomban betöltött szere­pünket. A szervezeti szabály­zatban is komplexen jelenik meg ez az igény, a párt el­várja a kommunistáktól a példamutatást az élet külön­böző színterein. A közélet és magánélet egységének érvényre jutását a gyakorlatban olykor téves nézetek, végletes felfogások nehezítik. Egyesek szerint a magánélet és a közélet kö­zött nincs különbség, úgy tartják, hogy a kommunis­ták magánélete közügy. Ez téves álláspont, mert a kom­munisták életének is vannak olyan tényezői, amelyek csak rájuk tartoznak. Mutatkoz­nak törekvések arra is, hogy a magánélet és közélet ügye­it elszakítsák egymástól. Holott nehezen elképzelhető, hogy valaki jó közéleti em­ber legyen, ha környezeté­ben összeférhetetlen, szom­szédjaival perben, haragban áll. Az utóbbi időkben — anyagi vagy egyéb okokból — tapasztalható bizonyos be- feléfordulás, visszahúzódás a magánéletben. Á magán­élettel összefüggő megnyilvá­nulásokra gyakran készek az ilyenfajta válasszal: semmi közünk hozzá, mert az -X. Y. magánügye. Ezt ilyen ka­tegorikusan nem lehet ki­mondani, mert igenis, a kommunistáknak van közük egymáshoz. A magánélet ki­siklásai bizony gyakran vál­nak közüggyé. A kommunista közössé­geknek különbséget kell tenniük abban, hogy miben illetékesek, miben nem. meddig marad egy megnyil­vánulás a magánélet szuve­renitásának keretein belül, mikor tartozik a közösségre Azt is tudni kell, mikor szükséges segíteni vagy be­avatkozni az egyén sorsába, és mikor okozunk kárt az­zal, ha ezt tesszük. A hét­köznapi felfogásban a ma­gánélet fogalmát leszűkítik az egyén családi ügyeire, sze­relmi életére, intim kapcso­lataira, holott szélesebb ez a fogalom. Ide tartozik az élet­mód, az életvitel, az életstí­lus, a szabadidő felhasználá­sának formái, a baráti és más közvetlen személyes vi­szonyok. Fontos tényezője a magán­életnek az is, hogy az em­ber milyen célokat tűz ma­ga elé, és azokért hogyan küzd, mit tekint értékesnek, az értékeket milyen módon szerzi meg. A kommunisták értékítéletében a valódi ér­tékeknek kell szerepet ját­szaniuk. Nem tagadjuk az anyagi javak, értékek fon­tosságát, de azok' eszközjel- legűek, s így megszerzésük nem válhat életcéllá. Az igaz, tartalmas emberi élet nemcsak, s főleg nem a pénzben kifejezhető értékek megszerzésére épül, hanem olyan értékekre, amelyeket nem lehet pénzért venni: szeretetet, tekintélyt, tiszte­letet, tudást és más egyebe­ket. A kommunisták példamuta­tó szerepe abban áll, hogy életük megnyilvánulásában érvényesülnek a párt erköl­csi normái, az emberi együtt­élés és humanitás írott és íratlan törvényei. Ezért reá­lis és pozitív életcélokat tűz­nek maguk elé, s ennek megfelelő életmódot foly­tatnak, életvitelük, életstílu­suk is ezt szolgálja. Ter­mészetesen a kommunisták is emberek, csakúgy, mint mások, nem hibátlanok, le­hetnek gyengéik, tévedéseik, botlásuk. A példamutatásuk abban is áll, hogy küzdenek a hibáik ellen, ha tévednek helyrehozzák, nem hiszik magukat csalhatatlannak, gyengéiket nem magyaráz­zák, palástolják, hanem igye­keznek megszabadulni azok­tól. A kommunisták életé­ben a szavak és tettek egy­sége kell, hogy érvényesül­jön. Igaz, hogy többet vár tőlük a párt, a társadalom, mint más állampolgároktól. Erre a többletfeladatra kommunista eszméiktől, el­kötelezettségüktől, meggyő­ződésüktől vezérelve önként vállalkoztak, amikor a párt soraiba léptek. Takács Györgyné dr. Köszörűgépek exportra Mezőgazdasági gépek Hortról A Szolnoki MKZÖGEl’ horti gyáregységében a nie /.«»gazdasági nagyüzemek számára számos munkál segítő berendezés készül az erőgépekhez. A szár- húzókat. fűkaszálókat nemcsak itthon, hanem a szocialista országokban is jól ismerik. Év végéig 150 fűkasza készül. Tóth Béla és Szárzúzóból 1100 darabol gyártanak., erdészeti célokra is .Szundi Fcrencné a Söregi István összeszerelés közben 160 tonnás présgépen a keretvázalkatr.észt formálja « (Fotó: Szabó Sándor) Hatvan és a közeljövő Beszélgetés Angeli József tanácselnökkel Hatvan Város Tanácsa legutóbbi ülésén megvitatta és elfogadta azt az el­képzelést, amely a település VII. ötéves tervének körvonalait tartalmazza. A vitát követő döntés egyben azt is felöleli, hogy új gazdálkodási forma lép életbe 1986-tól. Eszerint nő a tanácsok döntési joga, valamint egységes pénz­alappal rendelkezik a testület a működő intézmények fenntartására, illetve a fejlesztési elképzelések megvalósítása végett. A tanácsok érdekeltek lesznek a bevételek növelésében is, továbbá új elemként jelenik meg gazdálkodásukban a településfejlesztési-hozzájárulás. A tervezett fejlesztésekre a VII. tervciklus­ban 537 millió forint pénzeszközt irányoztak elő, és most ennek a hatékony felhasználásáról beszélgettünk Angeli József városi tanácselnökkel. — Pénzeink döntő többsé­gét 1986-ban elsősorban két fontos intézmény, az új, tíz­tantermes iskola, valamint a 17 munkahelyes rendelőinté­zet építési munkáinak befe­jezésére összpontosítjuk — mondotta első kérdésünkre az elnök. — Változatlanul kiemelten kezeljük a lakáshelyzet ja­vítását, e célból összesen nyolcszáz családi otthon fel­építését tervezzük, amelyből tanácsi szociális bérlakás százhúsz lesz, háromszázra tervezzük az OTP-lakások számát, s négyszáz lakás ön­erőből. családi alapon épül. A telepszerű, többszintes há­zak kivitelezéséhez a Hor­váth Mihály út északi olda­lán van területünk, de a Há- mán Kató és Tabán úton is tervezzük hasonló épületek megvalósítását. Ami a csa­ládi házas építkezési formát illeti, hozzájuk Új-Hatvan északi részén biztosítunk köz­művesített telkeket. — Nőtt az általános iskolás tanulók száma. A bevezető­ben említett tíztantermes is­kola megoldja ellátásuk, fo­gadásuk kérdését? — Csak részben, éppen a következő években a ren­delkezésre álló javakból to­vábbi hat tanteremmel bő­vítjük a már említett tan­intézetet, tornatermet épít­tetünk hozzá, s minden olyan helyiség meglesz, amely za­vartalanná teszi majd a ben­ne folyó oktató-nevelő mun­kát. De legalább ilyen fon­tos feladat, hogy középisko­lai szinten is megoldjuk a demográfiai hullámból adó­dó problémáinkat. Ezért fel­készülünk a középiskolák fej­lesztésére. Tizenkét új tan­terem „belépéséről" van szó. Ezekből nyolcat a Dam­janich Szakmunkásképző In­tézet kap, néggyel a gim­náziumi oktatás feltételeit javítjuk, továbbá elkezdődik egy 75 személyes tanműhely kivitelezése. — Említettük a rendelő­intézet munkálatainak vár­ható befejezését. Tudtommal az egészségügy egyéb gon­dokkal is küzd. — Kétségtelen, hogy első­sorban Ûj-Hatvanban, a kör­zeti orvosi rendelők igen mostoha körülmények között töltik be funkcióikat. Oly formában, hogy a tervkon­cepció szerint új rendelők épülnek a városrészben, ame­lyeket együttesen, jól meg­közelíthető, központi helyre szánunk. Az egészségügyi gép- és műszerpark fejlesz­tése, továbbá a kórház fel­újítása is elodázhatatlan fel­adat, és megoldásukra meg­felelő pénzeszközt igyek­szünk biztosítani. — Az idén gyakorta oko­zott forgalmi akadályt Hat­vanban az itt-ott hirtelen felgyülemlett csapadékvíz. — Nemcsak ennek az el­vezetése sürget bennünket, hanem az egész város csa­tornázását szeretnénk meg­nyugtatóan rendezni. Ter­mészetesen ez. nem fér bele egy tervciklus pénzügyi le­hetőségeibe, de a várhatóan rendelkezésünkre álló 35 millió forintból a legkriti­kusabb helyeken elindulhat a csatornahálózat fejlesztése. — Különböző fórumokon visszatérő téma a strandfür­dő bővítése és a Grassal- kovich-kastély felújításának gondja. Mit ígér ezek vo­natkozásában a tervciklus? — Ami az új-hatvani fűi­dül illeti, van már előzetes megállapodásunk az Észak- magyarországi Regionális Vízmű Vállalattal egy 33 méteres új medence építé­sére, amely fürdésre, spor­tolásra egyaránt alkalmas lesz: Ez közös beruházásként valósulna meg, s a kivite­lezés 1986 második felében indul. A kastély felújítása viszont a város lehetőségeit meghaladja, ezért továbbra is központi segítséget vá­runk. Közelebbi téma ebből, hogy az épület nyugati, föld­szinti szárnyának az átépí­tése már megkezdődött, jö­vővé befejeződik, s benne egy ifjúsági klub jut otthon­hoz. A keleti szárnyat ugyan­csak a fiataloknak szánjuk, ott úttörő- és ifjúsági ház fog működni. A főépület re­konstrukciójára azonban csak akkor kerülhet sor, ha a rendelőintézet végérvényesen kiköltözik a kastélyból. Egyébként itt utalok koráb­bi téglajegyakciónkra, illet­ve annak a közel egymillió forintnak a felhasználására, amellyel a lakosság sietett a segítségünkre. Ezt az össze­get a két szárnyépületnél használjuk fel, s a fiatalok jobb szórakozási, művelődé­si lehetőségeit hivatott szol­gálni. Befejezésként azt hangsú­lyozta Angeli József, hogy az elmondottakon kívül szá­mos feladatot kell még meg­oldani, amelyekre a tanács­ülésen felszólalók is utaltak Rendezésük részben attól is függ, hogy a településfej­lesztési hozzájárulásokból mennyi pénz akkumulálódik a tanácsi kasszában. Ehhez elsőként arra lesz szükség, hogy szeptember közepetői kezdődően, kérdőíves rend­szer formájában ..kivallas­sák’’ a lakosságot: mely cé­lok megoldását tartja a leg fontosabbnak, továbbá meny­nyi legyen a családonkénti településfejlesztési hozzájá­rulás összege. Egyébként, utalva a napokban lezajlott tanácsülés hangulatára, jól- esően tapasztalhattuk, hogy a vita résztvevői mind kör­zetük, mind a város érdeké­ben, komoly felelősségtudat­tal érveltek, s ennek során olyan javaslatok is elhang­zottak, amelyek Angeli Jó­zsef szerint beleépülnek majd a véglegesített fejlesz­tési tervbe. Moldvay Győző A Szerszámgépipari Müvek Székesfehérvári Köszörűgép­gyárában évente mintegy 120 millió forint értékben készí­tenek számjegyvezérlésű kör. és optikaköszörű gépeket. E gépek — amelyek nagy részét szocialista piacokon érté­kesítik — mikronnyi pontossággal dolgoznak. Képünkön: optikai köszörűgép végbeállítását végzi Czupán József. (MTI-fotó: Kabáczy Szilárd) Szeptember 21—22-én M HSZ-filmszemle A Magyar Honvédelmi Szövetség 1983_ban rendezte meg első ízben Egerben az országos dia- és kisfilm- szemlét. A nagy sikerre való tekintettel az illetékesek úgy döntöttek, hogy ezt az idén is megtartják és is­mét Egerben, mégpedig az „MHSZ II. amatőrfilm-, vi­deo- és diafilmszemle” cím­mel. A rangos eseményre szeptember 21—22-én. az Ifjúsági Házban kerül sor. alhol az előzsűrizésen to­vábbjutott száz film vesz részt három kategóriában. A program szombaton szeptember 21-én, 10 óra­kor ünnepélyes megnyitó­val kezdődik, majd 11 órá­tól három teremben vetítik a versenyfilmeket. A há­romtagú zsűrikben helyet foglal majd többek között dr. Buglya Sándor film­rendező, Vértessy Sándor. a tv főosztályvezetője, Sze­keres Sándor filmrendező, a Pannónia Videostúdió ve­zetője, dr. Forgó Mihály, a tv fejlesztési főosztályveze­tője, Eifert János fotómű­vész, a Magyar Fotóművész Szövetség tagja és az MHSZ szakképviselői.- A szemle fővédnöke Kiss Lajos vezérőrnagy, az MHSZ főtitkára, aki külön díjat is felajánlott, mint ahogy ezt tette az Eger Vá­ros Tanácsának elnöke, a KISZ Eger Városi Bizottsá­gának első titkára, a BM Rendőr-főkapitányságának vezetője és a Mátravidéki Egerben Fémművek vezérigazgatója is. A kategóriák első három helyezettje plakett- és ok­levéldíjat kap. Mint ahogy Bajzát Lász­lótól, az MHSZ megyei ve­zetőségének munkatársá­tól megtudtuk, a verseny várhatóan az első napon le­zajlik, és másnap 11 órakor sor kerülhet az eredmény- hirdetésre és a díjnyertes filmek bemutatására. Tekintettel arra, hogy kö­zeledik a fegyveres erők napja is, szeptember 16-tól 20-ig a Vörös Csillag mozi­ban külön programként MHSZ-filimeket vetítenek. A Dobó téren és valószínű­leg az Oktatási Igazgatóság épületénél szeptember 19— 22. között hőlégballon-be­mutatást és indítást is szer­veznek. Szeptember 21-én, 8 órától 17 óráig a főisko­la előtt, a Szabadság téren MHSZ-bemutató lesz, ahol kiállítják a szövetség szak­ági technikai eszközeit, a Néphadsereg helyi alakula­tának technikáit, a PV, a Munkásőrség, a BM (a köz­lekedési és bűnügyi) esz­közeit. A főiskola előtt a helyőrségi zenekar térzenét ad. Az egész napos program keretében este 7 órakor, a Gárdonyi Géza Színházban bemutatja |jj műsorát a Ma­gyar Néphadsereg Központi Művészegyüttese. Ide tarto­zik még az is. hogy szep­tember 21. és 22-én. a film­szemle mindkét napján az Ifjúsági Házban kiállítják Márton Sándor alezredes­nek, a Magyar Népköztár­saság és a Magyar Néphad­sereg kitüntetéseiből álló magángyűjteményét is. (fazekas)

Next

/
Thumbnails
Contents