Népújság, 1985. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-11 / 213. szám

NÉPÚJSÁG, 1985. szeptember 11., szerda A HOLNAPÉRT lllll H^=r-r'- HU s. „Szorít a cipő...” A Kömíves Kelemen című rockballatla egyik jelenete Sarkadi Imre befejezetlen müvét Szörényi Levente és Bródy János alkalmazta zenés színpadra. A Pesti színház beli bemutatót Marton László rendezte — Mindjárt itt a tanév­nyitó. és még nem találtam megfelelő szállást. Mivel vi­déki vagyok, nem tehetem meg, hogy hetekig járjam a várost térképpel a kezem­ben. albérletet kutatva. Vol­tam már egy-két helyen, de vagy a kikötések vagy az összeg elől, vagy a lepusz­tult szoba láttán menekül­tem. Kollégiumra a mi csa­ládunk egy személyre eső 3 500 forintja mellett nem is gondolhatok. Kénytelen vagyok így az időm nagy részét albérlet kereséssel tölteni. Elvégre mégsem lak­hatok szállodában ... — ke­sereg egy főiskolás az inté­zet aulájában. Nincs egye­dül- Az egri tanárképző fő­iskola portája előtt nagy a tumultus. Azt a kissé meg­kopott, gyűrött füzetet kere­si mindenki, amely az albér­leti címeket tartalmazza. Lá­nyok, fiúk adják kézről-kéz- re. Az összefűzött nyomtat­ványokon megtalálhatók az albérletek címei, megközelí­tési módjuk, a tisztálkodási és tanulási körülmények fel­tüntetése, s a főbérlő által szabott követelmények, és természetesen az ár. Íme a kikötések közül né­hány: Csak rendeseknek! A szülőkön kívül más látoga­tót nem fogadhat! Kölcsö­nös tisztelet alapján kijö­vünk ... ! A bútorozott, külön bejá­ratú szobák tarifája a leg­több esetben meghaladja az ezer forintot Főzni nem lehet Magam is elindulok főis­kolásként; hogy becsöngessek néhány helyre. A néni gyanúsan méreget, csak egy ötperces diskurzus után hajlandó szélesebbre tárni a kaput. — Két lánynak adom ki, de azért megnézheti. A KISZ megyebizottsága, úgy tűnik, jó házigazdának tekinti Hatvant, illetve a Le­nin Termelőszövetkezetet. Tíz éven belül ugyanis má­sodszor adott jogot és lehe­tőséget, hogy ez a gazdaság rendezze meg a fiatalok me­gyei szántóversenyét, amely mind szakmai tudnivalók, mind gyakorlat tekintetében alaposan próbára tette most is azt a 19 gépvezetőt, trak­toristát, akik Heves külön­böző tájairól érkeztek a két­napos küzdelem színhelyére. Ugyanakkor arról se feled­kezzünk meg, hogy a múlt hét végi találkozót szárnyai alá vette a megyei pártbi­zottság és tanács éppen úgy, mint a TESZÖV elnöksége. Mi több: értékes díjakat ajánlottak fel a kategóriák legjobbjainak, ezzel is éb- resztgetve a fiatalok kedvét, érdeklődését. Vallató tesztlapok Csak az idő bizonyult mos­tohának, a nagy versengés mindkét napján. ' Még jó, hogy az elméleti vetélkedők nem a szabadban, hanem a közös gazdaság kerekharasz­ti gépműhelyében zajlottak le, ahol a nyitány alkalmá­ból Vágó József elnök arra is sort kerített, hogy általá­nos tájékoztatóiét követően. A főiskolások és az albérlet A körülbelül 4X4 méteres szobában a berendezés a következő: két ágy, a sarok­ban egy lavór, egy asztal, és két szék. — Fürdési lehetőség? — kérdezem — Hetente egyszer lehet a fürdőszobát használni. Mo­sakodni persze, mindennap lehet. Azért van a lavór. — Főzni? — Ha főiskolás, akkor ott a menza. Nem?! — kérdi szúrósan. — De, igen — adom meg magam. — És mindez meny­nyiért? — Olcsón adom, mert tá­vol van az iskola. Csak nyolcszáz forint. — Majd még gondolko­zom — búcsúzom el, és más­fél kilométert gyalogolok, mire a központba érek. Még két helyen próbál­kozom. Külön bejáratú szo­bák, közös mellékhelyiség- használattal. A legszüksé­gesebb bútorok megvannak. Az ár ezer-ezerkétszáz forint A vállalatokat is megkeresték Tudom, hogy a kollégiumi helyek száma csekély - a hallgatókhoz viszonyítva. A nappali tagozatosok csupán egyharmada, ötszázhuszon- négy fiatal kap „beutalót" Mivel a Leányka úti Berze- viczy-épületet felújítják, a lehetőség ideiglenesen to­vább csökken­Azért mégis érdekel, mi­lyen lépéseket tett a főisko­la a szállásgondok enyhí­téséért. Dr. Perge Imre. az inté­zet főigazgató-helyettese a következőket mondja: — A KISZ-bizottság köz­reműködésével albérleti iro­dát szerveztünk a nyárra. A felvételi kiértesítéssel egy­idejűleg tájékoztattuk a bemutassa a versenyzőknek és szép számú kíséretüknek a Lenin Tsz történetét tük­röző kiállítást. Ezután már a tesztlapok vették át a sze­repet, s inkább a töprengés jellemezte a múló időt, a válaszokon rágódó verseny­zőket. Mire kellett itt pon­tos felvilágosítást adni? Bal­esetvédelmi, közlekedésren­dészeti kérdések éppúgy fű­szerezték a programot, mint a különböző gépekre vonat­kozó technikai feladványok. És ahogyan Komáromi Fe­renc, a házigazdák gépésze­ti ágazatvezetője utólag meg­jegyezte: pénteken este még minden lehetséges volt, a végső helyezéseket illetően. Viharzó szélben Nem irigyelhettük szom­baton reggel a megyei, vá­rosi vezetőket sem. akik vi­harzó szélben, olykor eső- permetben drukkolták végig a Teleki-tábla széléről a feladatokkal birkózó trakto­ristákat. Három kategóriában folyt a versengés. A száz ló­erőn aluli gépeknél Besenyő­telek és Heves küldöttei küzdöttek késhegyre menő­en az elsőségért, a száz és 200 lóerős gépek egyikének „nyergében" feltűnt a házi­gazdák versenyzője is, a 200 lóerőn felül pedig már az el­haltgatókat erről. Próbálkoz­tunk egyéb megoldással is a jelenlegi szobákba egy plusz ágyat szerettünk vol­na bevinni, de ez az ötlet kemény ellenállásba ütkö­zött. Volt egy olyan elképze­lésünk is, hogy felvesszük a kapcsolatot az egri vállala­tokkal és tőlük kérünk segít­séget. A vezetők azonban mereven elzárkóztak ettől a gondolattól. — A kollégiumi dij egy­ségesen 600 forint. Az albér­let ennek duplája, sőt . . . Tudnak-e valamilyen anya­gi támogatást nyújtani a rá­szorulóknak? — Az albérleti segély megszűnt. Egy-két éve a ta­nulmányi ösztöndíj kiegészül szociális juttatással. Az egy személyre eső átlagke­reset alapján a tanulók kü­lönböző összegeket kapnak Ez esetenként a négyezer forintot is eléri- Egyéb tá­mogatást nem tudunk adni. — Mikorra várható a hely­zet normalizálódása? — Két év múlva befejező­dik az épület felújítása, így további száz hellyel állunk a főiskolások rendelkezésé­re. Új kollégiumra nem ka­punk egyelőre a minisztéri­umtól anyagi támogatást, ezért be kell érni a jelenle­gi állapottal. Egyébként a mostani szorult helyzet át­menetinek tekinthető, mi­vel egy-két év múlva vár­hatóan csökken a diákok száma. Szűke Erzsébet, a KISZ- bizottság titkárhelyettese: — Megtettünk minden tő­lünk telhetőt. Úgy gondol­tuk. hogy mivel az albérleti iroda megszervezésével a szállásadónak is segítettünk a megfelelő bérlő megtalá­lásában, ezért jutányosabb összegért adja majd ki a szobát vagy a lakást. Saj­nos, ez nem vált be. A ma­gas árak ellen képtele­nek vagyunk védekezni. Csak azt tehetjük, hogy má­sőségre pályázhatott a hat­vani Kiss János, aki végül kategóriagyőztesként búcsúz­tatta a szombatot, elfogyaszt­ván közben azt az ízletes ebédet is, amellyel a Lenin Tsz minden versenyzőt és versenybírát megvendégelt. Fő a nyitóbarázda Persze, egészen más ver­sengés volt ez, mint a spor­tolóké, bármely ágazatban. Itt nem a gyorsaság, a má­sodpercek, nem a távolság, vagy a mérce magassága iz­gatta a fiatal traktoristákat, hanem munkájuk minősége, pontossága. Az például, hogy nyílegyenesre sikerüljön a nyitóbarázda, mert az után már lehet rendet tartani a terepen. Vagy arra összpon­tosítottak, hogy a barázda megadott mélysége egy ujj­nyival se térjen el a kisza­bott 24 centimétertől, s ez mind az öt fordulóban jel­lemezze a szántásra kijelölt, 60 méternyi széles, 120 mé­ter hosszú földterületet, ame­lyet természetesen egyenle­tesre kellett eldolgozni, aho­gyan az leginkább alkalmas a vetésre Díjak és versenyzők A rokonok, barátok, is­merősök körében volt persze izgalom, amikor dél köze­sik címet ajánlunk, ha a tanulónak nem felel meg az eredetileg választott helv. Nemcsak rajtuk múlik Elgondolkodtató, hogy egyetlen vállalat sem járult hozzá a leendő pedagógusok segítéséhez kihasználatlan munkásszállásaival. Meg­kérdezem az egyik cég, a Heves Megyei Állami Építő­ipari Vállalat igazgatóját, mivel indokolják az eluta­sító választ. Szamos Gábor így válaszol: — öntől hallom először, hogy a főiskola megkeresett bennünket ilyen kéréssel. Ettől függetlenül azt tudom mondani, hogy valóban van üres helyünk a munkásszál­lón, de csak férfiak részé­re. Egyébként az idegenfor­galmi hivatalnak adjuk ki a szobákat havi 2000 forintos díj ellenében. Arról tudo­másom van, hogy levelező hallgatók szoktak élni ez­zel a lehetőséggel. Egy kis idő múlva ismét telefonál az igazgató: — A ma reggeli (!) postával hoztak a főiskolától egy le­velet. melyben a segítségün­ket kérik az ön által emlí­tett szállásügyben. Az in­tézmény olyan feltételt sza­bott, hogy a kollégiumi díj­jal azonos összegért szeret­ne bérelni szobát- Ezt a ked" vezményt nem tudjuk meg­adni. Csak abban az esetben segíthetünk, ha a főiskola haj­landó volna ehhez az összeg­hez kiegészítést adni. Nem tudok mást mondani, mivel csak dolgozóink lakhatnak kedvezményesen a szállón. Ha az anyagi támogatást biz­tosítják. nem zárkózunk el az ötlettől. A kör. úgy tűnik, bezá­rult. A jelek szerint az ok­tatási intézmény kicsit meg­késett a kapcsolatfelvétellel, ugyanis már szeptembert írunk. Mégis reménykedünk, ha késve is, de sikerül vala­milyen kompromisszumos megoldást találni, hogy ne szorítson az a cipő. ledtével eredményhirdetésre gyűlt össze a mezőny, majd Jurányi János, Hermész Má­tyás, Kiss György, Koós Vik­tor, Ságiné Szűcs Klára, dr. Barta Ferenc, a különböző megyei, városi szervek kül­döttei előtt Zsebe Gyula, a megyei tanács mezőgazdasá­gi osztályának munkatársa értékelte a kétnapos ver­senyt, tisztelettel szólva a vállalkozó kedvű fiatalok tel­jesítményéről, küzdőszelle­méről. És felcsattant a taps, amikor Tóth Mihály, a TE­SZÖV elnöke, a megyei pártbizottság megbízásából is átadta a kategóriák he­lyezettjeinek a díjakat, ok­leveleket. Az I. kategória győztese Lajer Sándor (Hevesi AG), II. helyezettje Czakó End­re (besenyőtelki tsz), meg­osztott III. helyezettje pe­dig Kerek Géza (Csányi Bú­zakalász Tsz) és Csizmadia Gyula (bélapátfalvi tsz) lett. A II. kategóriában a tisza- nánai Lovas János „futott be” elsőnek, második a hat­vani Horváth János, harma­dik pedig a tarnaörsi Koszo- vits Tibor. A legnehezebb gépek kategóriagyőzteseként Kiss János (Hatvani Lenin Tsz) zárta a versenyt, a második helyen pedig Or­bán Imre (Tiszanána) vég­zett. Harmadik díjat itt nem adtak ki a szántások gyen­ge minősége miatt. Moldvay Győző Másképpen: dráma és rock- Az István, a király óta Magyarországon is eltűntek a kérdőjelek e két műfaj házassági változatai mellől. A magyar színházművészet bejárta az utat a korszerű­ség egyik feltételéhez: a felgyorsult életritmusú mai ember felgyorsult zenei rit­musához. A mértéktartástól (Képzelt riport, Harminc­éves vagyok) a kockázatvál­lalásig (Sztárcsinálók, Far­kasok), a veretes irodalmi alapműtől (Kőmíves Kele­men) az idegen rockzenedrá­ma magyar színpadra állítá­sáig (Evita. Macskák) tisz­tességgel kipróbáltuk a rockzene és dráma lehetsé­ges ötvözeteit. Szirtes Tamás, a Macskák Madách színházbeli átvéte­lével fjedig a „keményva­lutás" túristanézők számára is megmutatta színészkultú­ránk sokszínűségét. Mert le­het: külföldön sok pénzt fi­zetnek a hármas képességet — színészet—ének—tánc — egyaránt magukban hordozó színpadi művészeknek, s így azokból van elegendő. De a Madách-ban egyes művé­szek eredeti műfajuktól el­térő egyéni tehetségét is fel­fedezhettük. például Bencze Ilonában, Tímár Bélában vagy Páka Évában, nem szólva Haumann Péterről Aki látta a Macskák külföl­di előadásait is, tudja: Hau­mann szinte elszürkítette szeretjének — hozzá képest tényleg középszerű — londo­ni és bécsi alakítóit. Ilyen­kor sajnálhatja a magyai színész, hogy nem beszél a színpadi játék színvonalán egy világnyelvet, s csupán emiatt nem válhat világ­sztárrá. Londonban a tech­nikai erő és a rockos szín­padi stílus, Bécsben — hí­ven a Theater an der Wien hagyományos zenei igényes­ségéhez — a zenei pontos­ság volt a Macskák előadá­sának jellemzője. A Madách- ban pedig a magyar bemu­tató éppen sokszínű művész­egyéniségei révén vált — a külföldi produkciókkal ösz- szehasonlítva — jobbá. Így futottunk bele az Ist­ván, a király színpadi vál­tozatának országos sikerébe, s leltük meg az ifjúság élet­érzésének, korszerűség-igé­nyünknek, nemzeti önbecsü­lésünknek egyik hű tükrét. De a magyar mű egyúttal európai igényű is- Hiszen n fogalmi bizonytalanságokat magában hordozó rockope­rának — a világon eddig mindössze tíz-tizenkét — igazi értékéből, a nem az angol—-amerikai rock' zenei világában született művek általában történelmi-nemzeti rockzenedrámák. Tizenöt éve mutatták be a párizsi Mo­gador színházban A francia forradalom című rockoperát, s öreg és fiatal francia néző egyaránt francia kokárdával vonult ki az előadásokra Majd 1975-ben Zágrábban a horvátok parasztforradal­már hőséről, Gubec Mátéról szóló Gubee. bég című nem zeti-lörténelmi zenedráma született meg. Utóbbit egy vendégjátékon a pesti közön­ség is láthatta. A szerves drámát hordozó színpadi rockzene fejlődése azonban Európában legújabb korszakába érkezett: a klasz- szikus drámairodalmi, sőt, operairodalmi művek átdol­gozásához. Úgy mondják szentségtöréshez. Nem az evangélium feldolgozásához, mint Andrew Lloyd Webber tette a Jézus Krisztus Szu­persztárban. Nem is az epi­kai műfajban megírt törté­nelemhez, mint a Juno és Áros című Moszkvában és Pesten bemutatott rockope­ra. A rock most évszázadok időt álló és sértetlen drámai müveihez nyúlt hozzá — hangágyúk ..üvöltetésével' A legnagyobb merészséggel, kihívással. Bécsben a Rein­hardt szeminárium növendé­kei „rockosra vették' a Bo­rneo és Júliát, ahol Rómeó hellóval köszönti kedvesét A torz „punk-kultúra” egy­kori hírhedt zenekara, a Sex Pistols Puccini Pillan­gókisasszonyát dolgozta fel: a cselekmény helyszíne egy gőzfürdő. Mi lesz tehát most? Do­báljuk meg kővel a szent- ségtörőket? — De hiszen másfél évtizede a párizsi dzsessz-zeneszerző. Jacques Loussier öt nagylemezre dolgozta át Johann Sebasti­an Bach sok művét. Kicsit ritmikusra, kicsit dzsesszes- re, de valamilyen bachi or- gonás fennséggel. Nem Bach- zene lett persze. De nem is felháborító. Más. Szép. Mint 1980 szeptemberében Pesten és Debrecenben hallhattuk néhány részletét. Végül is minden kultúra a korábbi kultúrák rétegeire épül, ha nem egyenest azokból él A drámai mű örökértékúsége pedig ártól ismerszik meg. hogy örökké időszerűek a gondolatkötegei. Ezért in­kább talán várjuk meg a produkciókat, és ha a zene- drámai gondolatok — min­den furcsa színpadi külsőség és zene ellenére — az ere­deti, „örök” gondolatokat hordozzák, akkor figyeljünk rájuk. Ha nem? Hát akkor jöhet a kőhajítás. Vagy legalábbis a megvető fütty­szó. Az utóbbi — néha egészséges — megnyilvánu­lás úgyis hiányzik színházi életünkből. Eöldessy Dénes Az 1983-as budapesti Király-dombi bemutató után Szegeden a Dóm téren játszották Szörényi Levente—Bródy János: István, a király című rockoperáját. Ezt az 1984-es szegedi előadást, hasonlóan a Király-dombi és a filmbeli változat­hoz, Koltai Gábor rendezte (MTI-fotó: Ilovszky Béla felvétele — KS) Barta Katalin Verseny, ahol nem a gyorsaság dönt Ifjú traktoristák a hatvani határban Rockzene és színház

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents