Népújság, 1985. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-11 / 213. szám

2­NÉPÚJSÁG, 1985. szeptember 11., szerda Gorbacsov celinográdi beszéde Az SZKP XXVII. kong­resszusának előkészületei­vel. a Szovjetunió élelmi­szerprogramjának eddigi eredményeivel, s a végrehaj­tása érdekében még elvég­zendő feladatokkal foglalko­zott szeptember 7-én Celi- nográdban elmondott, és Moszkvában kedden nyilvá­nosságra hozott beszédében Mihail Gorbacsov. Az SZKP KB főtitkára párt" és gazda­sági aktivaértekezleten szó­lalt fel, amelyen részt vettek Kazahsztán. Szibéria és az Ural területeinek és határ- területeinek párt- és taná­csi vezetői, kclhozelnökei és szovhozigazgatói. agrártudo­mányi szakemberei, és több mezőgazdasági jellegű járás párttitkára. Gorbacsov emlékeztetett rá. hogy az idén áprilisban megtartott központi bizott­sági ülést követően megkez­dődött a közvetlen felkészü­lés az SZKP XXVII. kong­resszusára. s országszerte most tartják a pártszerveze­tek beszámoló és vezetövá- lasztó taggyűléseit. Fontos­nak nevezte, hogy e taggyű­léseket a pártosság, az épí­tő kritika és önkritika. a néppel szembeni kommunis­ta felelősségérzet jellemez­ze. Az SZKP Központi Bizott­sága arra számít, hogy a pártszervezetek szervezeti­leg és eszmeileg is meg­erősödve kerülnek ki a be­számoló és vezetőségválasz­tó folyamatból — mutatott rá Mihail Gorbacsov. — Az. hogy ez valóban így lesz-e. nagymértékben függ attól, hogy kiket választanak be a kommunisták a pártszerve­zetek vezető szerveibe, s méginkább attól, kik lesz­nek az alapszervezetek és a pártbizottságok titkárai. Az SZKP XXVII. kong­resszusán kell elfogadni a párt új szerkesztésű prog­ramját, s az ország 12. öt­éves tervét, valamint a 2000- ig hátralévő időszakra ér­vényes gazdasági és társa­dalomfejlesztési tervet. Már ma is az idő szellemé­nek megfelelő aktív cselek­vésre van szükség, hiszen a fő irányok kijelölése megtör­tént. s az SZKP KB áprilisi ülésének határozatai, a Köz­ponti Bizottság ezt követő döntései alapján máris meg­kezdhető a munka. A továbbiakban Mihail Gorbacsov áttért a szovjet mezőgazdaság mai helyzeté­nek és feladatainak elemzé­sére. s megállapította, hogy a Szovjetunió az idén gabo­nából és ta kormány félék­ből nagyobb termésre szá­míthat, mint a múlt évben. Gyakorlatilag lehetséges, hogy az állattenyésztésben is teljesítik az évi előirányza­tokat. Az SZKP KB 1982 máju­si ülésén elfogadott országos élelmiszerprogram eddigi eredményeit elemezve, az SZKP KB főtitkára megál­lapította: az idő bebizonyí­totta, hogy helyesen csele­kedtünk. amikor elfogadtuk a programot, és fontos dön­téseket hoztunk az agráripa­ri komplexum fejlesztésével kapcsolatos problémák meg­oldására. Minden területen elkezdődött a párt által ki­dolgozott intézkedések vég­rehajtása. Folyik a mezőgaz­dasági gépgyártás alapos kor­szerűsítése, a műtrágyagyár­tás már majdnem teljesíti a kitűzött feladatokat, számot­tevően nő a talajjavítási munkák által érintett terüle­tek nagysága. Jelentős in­tézkedések történtek a szov- hozok és a. kolhozok gazda­sági helyzetének javítása ér­dekében. A mezőgazdasági felvásárlási árak emelése kedvező hatással volt a kol­hozok és a szovhozok gaz­dálkodására. Országszerte megváltozott a mezőgazda­ság problémáival kapcsola­tos szemlélet. A mezőgazda­ság és a hozzá kapcsolódó ágazatok fejlesztését ma már össznépi feladatnak tekintik Ami a számszerű eredmé­nyeket illeti. Gorbacsov kö­zölte. hogy a mezőgazdaság teljes termelési értéke 1983 —1984-ben 22 milliárd ru­bellel. vagyis csaknem 9 szá­zalékkal nőtt az előző két évhez képest. Növekedett a gabonafélékből, burgonyából, cukorrépából, zöldség- és gyümölcsfélékből betakarí­tott mennyiség. Az utóbbi két évben az évi átlagos ter­melés húsból 9 százalékkal, tejből 8 százalékkal, tojás­ból 6 százalékkal volt na­gyobb, mint 1981—1982-ben. Ha az idén is sikerül tel­jesíteni a tervet, akkor 1982- höz képest 1985-ben az ál­lam húsból 2,5 millió ton­nával, tejből 9,2 millió ton­nával. tojásból 3,5 milliárd darabbal többet vásárol fel. Mindezek ellenére, a szov­jet emberek élelmiszerellátá­sa mégsem tekinthető telje­sen megoldottnak — muta­tott rá Mihail Gorbacsov. Több termék kereslete fe­lülmúlja a kínálatot. Ennek oka az, hogy a lakosság pénzbevételei mindeddig gyorsabb ütemben nőttek, mint az élelmiszerek terme­lése. Ráadásul az alapvető élelmiszerek állami ára az utóbbi két évtizedben gya­korlatilag nem változott, bár a termelési költségek állan­dóan nőnek. A termelési költség és az eladási ár kö­zötti különbözetet az állami költségvetés fedezi. A hús­termelés dotációja például évente csaknem 20 milliárd rubelt tesz ki. Mindennek fényében, az SZKP KB fő­titkára tarthatatlannak ne­vezte, hogy az országban ma még gyakran és sok helyen lehet találkozni élelmiszer­pazarlással. A továbbiakban az SZKP KB főtitkára egyértelműen elutasította azt az érvelést, hogy a mezőgazdasági ter­melés hiányosságaiért az időjárást tegyék felelőssé, s leszögezte: az időjárást nem tudjuk megváltoztatni. Egyet­len lehetőségünk van, az adott konkrét és sokszor igen bonyolult körülmények kö­zött meg kell találnunk a magas terméshozam elérésé­nek leghatékonyabb módsze­reit. Különösen fontos ez Szi­bériában, az Uraiban és Kazahsztánban, ahol a föld­művelés teljesítménye nem egyenletes, és ez meg is mu­tatkozik a kolhozok és a szovhozok eredményeiben Kazahsztán például a jelen­legi ötéves terv első négv évében a legtöbb mezőgaz­dasági termék tekintetében nem teljesítette tervfalada- tait. Jelentős lemaradása \ an a köztársaságnak a gabona- termelésben. Romlott a me­zőgazdasági tevékenység több minőségi mutatója, sok kör­zetben csökkentek a föld­művelés és az állattenyész­tés hozamai. Mihail Gorba­csov az-OSZSZSZK több urá­li és szibériai területéről is úgy nyilatkozott, hogy azok rendszeresen nem teljesítik gabonatermelési tervüket. Mindez feszültségeket okoz az ország szükségleteinek ki­elégítésében — mondotta. Ar­ra kényszerít bennünket, hogy jelentős mennyiségű valutáért gabonát importál­junk. Arra kell törekednünk, hogy önerőből ki tudjuk elé­gíteni teljes gabonaszükseg létünkét. El kell érni. hogy az ország bármelyik kedve­zőtlen időjárású évben leg­alább 200 millió tonna, nor­mális körülmények között pedig 250 millió tonna vagy még ennél is több gabonát termeljen. Ez a szovjet me­zőgazdaság stratégiai felada­ta az elkövetkezendő évek­re. A gabonaellátási problé­mák megoldásával szorosan összefüggő kérdésként emlí­tette Mihail Gorbacsov a takarmánytermelés növelé­sét is. mivel a Szovjetunió­ban ma még igen sok gabo­nát használnak fel takarmá­nyozási célokra. Nemcsak a takarmányok mennyiséget kell növelni, hanem a minő­ségét is javítani kell. mivei a rossz minőség miatt az or­szág sok területén a takar­mány tápanyagértékének 20 —30 százalékát is elveszíti. Kiemelt feladatnak ne­vezte Gorbacsov a húster­melés növelését is. Az idén. a jelenlegi ötéves terv be­fejező évében a Szovjetunió­ban előreláthatólag kétmil­lió tonnával több húst ter­melnek majd, mint 1980-ban Ahhoz azonban, hogy az élel­miszerprogram előirány­zatait teljesíteni lehessen, ezt a növekményt a követ­kező ötéves tervidőszakban meg kell duplázni. A mezőgazdasági üzemek­ben tapasztalható gondok megoldása érdekében az egész agráripari komplexum­ban folyó munkát jobban meg kell szervezni — mulatott rá az SZKP KB főtitkára Az eredmény most már nem az újabb beruházásoktól, ha­nem a vezetők, a párt-, ta­nácsi és gazdasági szervek tevékenységétől függ. Végezetül az SZKP KB fő­titkára kitért arra. hogy az élelmiszerprogramban vá­zolt feladatok végrehajtása érdekében változtatni kell « helyi pártszervek megszo­kott munkastílusán. Sok já­rási pártbizottság csak las­san változtat munkamódsze­rein. gyakran elfeledkezik arról. hogy a partbizottsai. politikai irányító testület Ma még sok esetben alig lehet megkülönböztetni pártbizottságok és a gazdasá­gi szervek munkastílusát es munkamódszereit — mutatót: rá végezetül Mihail Gorba­csov. —( Külpolitikai ko )— Oslói patt Hiába győzött az ellenzék, a többség mégis a jobbközép koalícióé. Így lehetne összegezni a hét­főn megtartott norvég választások lényegét. A 157 tagú parlamentben 71 mandátummal rendelkezik a Munkáspárt, hattal az ugyancsak ellenzéki Szociá­lisul Baloldali Párt. ám a 77 képviselővel szemben 78-at sorakoztat fői a koalíció három pártja, a Konzervatív Párt. a Keresztény Néppárt és a Cent rumpárt. A Szélsőjobboldali Haladó Párt kél képviselői hellyel rendelkezik. Norvégiában tehát elmaradt a sokak átal jósol! váltás a hatalmi szférában, viszont kétségtelenül megerősödött a baloldal. Mégpedig oly mértékben, hogy a leendő kabinetnek rendkívül nehéz dolga lesz: a mindössze egyfős többség könnyen felbil­lentheti a politikai erőegyensúlyt. Kaare Willoch konzervatív párti eddigi miniszterelnök igyeke­zett gyorsan megnyugtatni a kedélyeket: a rendkí­vül gyei- többség ellenére sem kíván a szélsőjobb- oldal irányában nyitni. Kérdéses azonban, hogy ezen a többségi alapon sikerül-e tartósan kormányozni? Norvégiában most a 21. század megalapozása a tét. s a század- fordulóig sok fontos kérdés vár eldöntésre. A skan­dináv ország ugyanis valóságos európai nagyhata­lommá vált: iparilag a harmadik a kontinensen, s az életszínvonal tekintetében csak Svájc előzi meg. A fjordok hazáját az 1966-ban kezdődött olajkuta- tatás. illetve -kitermelés tette rendkívül gazdaggá Oslo azonban az utóbbi években rendkívül erő­teljesen növelte fegyverkezési kiadásait. A NATO- lagállamok közül az Egyesült Államok után Nor­végiában a legmagasabb a katonai célokra fordí­tott kiadások aránya. Egy időben úgy tűnt a gyors fegyverkezés és főleg az eurorakéták tele­pítése a baloldal pozícióit erősíti, lévén egyre több ellenzője a rakétalelepitéseknek és a NATO kato­napolitikájának. 1983. végén a parlamenti szava­zásban mindössze egyetlen vokson múlt. hogy a munkáspárti indítvány értelmében elvessék a ra- kélatelepilést. Norvégiát 1935. és 1981. között — hét esztendő kivételével — a Munkáspárt irányította. Tagadha­tatlan. hogy a hétfői választásokon Gro Harlem 9 Brundlland asszony pártja szerette volna vissza­szerezni korábban elvesztett pozicióit. Ehhez i azonban — a jelekből ítélve — még nem értek meg a feltételek. Annyi azonban bizonyos, hogy ereje. számaránya tudatában a jelen patthelyzetet a baloldal kihasználja, különösen olyan lényeges j kérdésekben, mint az ország gazdaság- és katona­politikája. GYAPAY DÉNES Terrorizmus — kiirthatatlon métely? 1« Gyökerek Mrrényletkisérlet Thatcher asszony ellen: a brightoni szálloda a robbanás után Thaiföld Helyreállt a nyugalom Egy nappal a katonai puccskísérlet után kedden már a helyreállt nyugalomról erkeztek jelentések Thai­földről. A bangkoki nem­zetközi repülőtér működik, az iskolák és a hivatalok azonban zárva vannak. Ar­ról nem érkezett jelentés, hogy a szükségállapot még érvényben van-e a délkelet- ázsiai országban. Vrem Tinszulanond mi­niszterelnök, aki hétfőn es­te hazaérkezett Indonéziá­ból, rövid televízió-nyilat­kozatában az ország egysé­gének fontosságát hangsú­lyozta. Premet még az éjjel fogadta Bhumiboj király, aki vidéken tartózkodik. A thai fegyveres erők ügyvezető főparancsnoka hétfői sajtóértekezletén Kriangszak Csamanant ne­vezte a puccskísérlet szel­lemi atyjának. A további kulcsfigurák, a többi között. Manun Hubkacsorn. voll zászlóaljparancsnok. aki már részt vett az előző, 1981-es meghiúsított hata­lomátvételben és fivére, Manat Rubkacsorn. a légi­erő biztonsági szolgálatának főnöke Bangkoki laoérle- sülések szerint mindketten külföldre menekültek. Szerm Na Nakotn. a fegy­vere-; erők volt jooarancs- noka szintén a / elvetélt pucc.s egyig vezetője volt. Julius Caesart nyül szí­nen szúrták le., Attilát. a hun királyt hihetőleg mee- mérgezték. Dzsingisz kán legidősebb fiát egy vadásza­ton tört gerinccet találták meg. Merénylő végzett ff. Henrik francia királlyal, Buckingham herceg, angol föminiszterrel, Lincoln, ame­rikai elnökkel, Ferenc Ver­di nánd Habsburg-trónörö- kössel ... A lista igen hosz- szú: a történelem százával szolgál példával a politikai indítékú gyilkosságokra. Va­lahol mindegyik a modern terrorizmus szerteágazó gyö­kereinek része. Mert vagy nyilvánvalóan vagy gyanít­hatóan a politikai fordula- tok-szándékok küldték a gyilkosokat a politika fő­szereplői ellen. Erőszakkal eltüntetni, meg­semmisíteni az ellenfeleket — régi jelensége a politi­kának. Sajnos a XX. szá­zad ebben is újat, korábban sohasem tapasztaltat „alko­tott”: a terrorizmust. A po­litikai erőszak e különös vál­tozata ott csírázott ki a ter­mékeny táptalajból. ahol ilyen vagy olyan kisebbség a hatalom és képviselői el­len nem vállalta-vállalhat- ta a nyílt harcot, s a köny- nyebb — egyben alattomo­sabb — módszert választot­ta: az orgyilkosságot. Ter­mészetesen mindig azzal n szándékkal, hogy az igazság nevében, az elnyomottak ér­dekében cselekszik. A múlt század utolsó har­madában valamikor egy londoni kávéházban gyüle­keztek egy napon Európa anarchistái. Szent célokat hirdettek az elnyomó ha­talmak elleni harcban, s hit­tel hitték, hogy ennek a leg­célravezetőbb eszköze a durva erőszak. A hatalom terrorjával az egyén terror­ját szegezték szembe. A Fe­kete Internaeionálé nevet kapták a történelmi kereszt- ségben e XIX. századi anarchisták. akik véres- visszhangos tettekkel írták be nevüket a históriáskönv vekbe. Az egyéni terror cél pontjai az akkori idők po­litikájának főszereplői, kirá­lyok. királynők, politikusok lettek. Nekik eseli áldozatul például II Sándor orosz cár vagy Ferenc József felesége. Erzsébet királyné. Hosszú sora . idézhető a kis csupor tok által szervezelt síkéi e-­vagy sikertelen merényletek­nek. az első világháború megindításához ürügyként szolgáló. Ferenc Ferdinánd trónörökös elleni szarajevói merénylettől a marseille-j királygyilkosságig. amely­ben a jugoszláv királyt és a francia külügyminisztert ölték meg. A tévút már akkoriban is nyilvánvaló volt: a terroriz­mus eszközei alkalmatlanok igazi történelmi fordulatok kikényszerítésére, pedig al­kalmazói éppen ezt remél­ték tőle. A világpolitika egy merőben új korszakában, a második világháború után a terrorizmus így vált sok­színű. közös nevezőre nem hozható áramlata a modern kor anakronisztikus jelensé­gév e. Az új szelek, az új Iái sadalmi-világpolitikai vi­szonyok merőben új maga­tartásformákat diktáltak, s ehhez az egyéni terror min­denkor: apostolai és hívői <.ak lassan es nehezen tud­tak alkalmazkodni. A terro­rizmus, mint az egyéni erő­szak szervezett, de kilátás­talan helyzetben mind szél­sőségesebb eszközökkel ope­ráló módszere, a hatalom­mal szembeszegülöknek csu­pán tört részét képes moz­gósítani. Ez a mozgósítás azonban egyre látványosabb. Ugyanis a tömegtájékoztatás réven mindenkihez eljutó hírű ak­cióval a parányi kisebbség sokkal nagyobbnak képes mutatni magát, mint ami­lyen voltaképpen. A modern terrorizmus egyik legfőbb motívuma épp az, hogy a nemzetközi közvélemény ál­landó reflektorfényében az erőszak elkötelezettjei mind könnyebben tudnak figyel­mei kelteni, s mind nehe­zebb a megtá nadott egyé­neknek, szerve.eteknek vagy államoknak hathatósan vé­dekezniük. .'.var Karoly (Következik: 2 Burjánzás Gyerekkocsiba rejtett bombaszerkezetri vizsgálnak a szak­értők az NSZK-beli Stuttgartban (Fotó: Newsweek — KS.

Next

/
Thumbnails
Contents