Népújság, 1985. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-06 / 209. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVI. évfolyam, 209. szám AHA: 1985. szeptember 6.. péntek 1.80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Nyugdíjban- tevékenyen Idősebb olvasónk panasz­kodik. Két éve ment nyug­díjba, csaknem négy évti­zednyi. munkában eltöl­tött idő után. Kicsivel még túl js lépte a korhatárt, amely után megilletné a ; jogois pihenés. De hát mi- : ért is ne? Erősnek. egész- ! ségesnek érezte magát. munkakörét teljes mér­tékben el tudta látni. Az- { tán elérkezett a búcsú pil- ■ lanata. Virágok, kézfogások a kollégáktól, meghitt sza­vak. méltatás a felettesek­től — annak rendje és módja szerint. Majd az első nyugdíjas- napok jóleső érzése. Nem kell korán kelni, munká­ba sietni, szép nyugodtan lehet otthon főzccskézni csinosítani a lakást. Na­gyokat sétálni. Néhanap- : ján felkeresni egy-egy ré- gi barátnőt. Ám, ahogy tel­tek a hónapok, egyre in­kább üresnek érezte az életét. Hiába nem csörgött korán a vekker, már haj­nalok hajnalán fenn volt. céltalanul tett-vett, a sok olvasás. keresztrejtvény­fejtés nem töltötte ki ide­jét. Egyszeriben úgy érez- * te. céltalanul dobálja háta mögé a napokat. Hát ezért ! a panasz .... Szívesen men­ne valahová dolgozni, a'kár csak négy órára is. Hogy emberek között, munkatár­sak között legyen, hogy tudja: valahol számítanak rá. a munkájára. így most állást keres . . . Olvasónk nem áll egye­dül problémájával. Száz meg száz nyugdíjas társa gondolkodik ekképp. Hogy ki, miért nem fejezi be a munkáséveket? Sokan van­nak, akiknek kell a na­gyobb kereset. Ismert a képlet: mire a szülők idő­sebbek lesznek, felnőnek a gyerekek. Megnősülnek, férjhez mennek, lakásra gyűjtenek. És hát bizony, kell nekik otthonról a se­gítség. A kezdő fizetés ala­csony — a nyugdíj kevés. így hát korhatár ide. kor­határ oda. az ötvenöt-hat­van éven túliak is munkát vállalnak. S megintcsak van. olyan ember, aki egyszerűen el sem tudja képzelni az éle­tét anélkül, hogy dolgoz­zon. Nagyon sok az egye­dülálló, aki elvesztette há­zastársát. S hiába a család, az unokákkal való törő­dés, a nagymama- vagy a nagypapaszerep nem pótol­ja számukra a produktív tevékenységet. Valami többre, a teljességre vágy­nak. S e teljességet csak­is a munka teremtheti meg számukra. Sok helyütt szükség is van a nyugdíjasokra, szá­mítanak rájuk. Hiszen nemcsak egyszerűen mun­kaerőhiányt pótolnak. Mö­göttük nagy élettapaszta­lat áll. több évtizedes gya­korlat. Szakmájuknak, hi­vatásuknak minden csínját- bínját ismerik, s módsze­reiket, tudásukat átadhat­ják a fiataloknak. Min­denképpen elismerés illeti hát azokat, akik nyugdíjas éveikben, ősz fejjel is a munkapad mellé, vagy a katedrára állnak, a futó­szalag az íróasztal mellé ülnek. Becsüljük meg őket. Mikes Márta ERŐFESZÍTÉSEK AZ ELLÁTÁS JAVÍTÁSÁRA Hogy több legyen a szén és a tűzifa Megyei értekezlet Egerben Rendkívüli .helyzet van a tüzelőanyag-ellátással. Nagyok az igények és ezek kielégítésére további erőfeszítésekre van szükség. Ezt tudják a terme­lők, a forgalmazó állami és szövetkezeti vállala­tok, nem kevésbé a kormányzat, amely igyekszik fhindent elkövetni az ellátás javításáért, a fe­szültségek feloldásáért. A jelenlegi helyzetet szám- bavéve és a következő hetek, hónapok feladatait meghatározó értekezletet tartottak csütörtökön délelőtt .Egerben, a megyei tanácson. Ezen részt vettek az érdekelt termelő vállalatok, az ellátásért felelős vezetők, továbbá a városi tanácsok illeté­kesei. Miskolczi László, a megyei tanács kereskedelmi osztá­lyának vezetője tájékoztató­jában kiemelte, hogy az 1984—85. évi téli fűtési sze­zon számos tapasztalattal szolgál. Már tavaly a Tüzép- telepek kínálata szénből sem mennyiségben, sem összeté­telben nem volt összhangban a kereslettel. Emellett a szén minőségére sok kifogás akadt. Noha tűzifából kiegyensú­lyozottabb volt az ellátás, eb­ben is voltak aránytalansá­gok. A rendkívüli kemény tél komoly gondokat okozott. A megyei pártbizottság kez­deményezésére a Mátraalji Szénbányák visontai Thorez Bányaüzeme soron kívül biztosított lignitet, amely va­lamelyest enyhítette az ellá­tási gondokat. A Mátrai Er­dő- és Fafeldolgozó Gazda­ság januárban tűzifaszállítá­si akciót szervezett, amely eredményesnek bizonyult. Emlékeztetett arra, hogy a múlt év végétől kezdődött zavarok, az elmaradt vásár­lások miatt jelentősen meg­növekedett fogyasztói igé­nyek és szállítási lemaradá­sok jellemezték az idei esz­tendő indítását. A nehézsé­geket fokozta a Borsodi Szénbányák termelési lema­radása. Mindezek ellenére a megyei tanács kereskedelmi osztálya az érdekeltek be­vonásával erőfeszítéseket tett az ellátás javítására. Az esz­tendő eddig eltelt nyolc hó­napjában mégis gyakori volt a tartós szénhiány, a sorban állás a Tüzép-telepeken. A halmozódó szállítási lemara­dások érzékenyen érintik a lakosságot! A megyei tanács vezetői éppen ezért folyama­tosan figyelemmel kísérik a tüzelőanyag-ellátást és he­lyileg is tettek intézkedése­ket. Ennek érdekében kér­ték a Belkereskedelmi Mi­nisztériumot, és az Észak­magyarországi Tüzép Válla­latot a szénimport kereté­nek növelésére. A Mátraalji Szénbányák vezetőinek se­gítségét arra, hogy tegyék lehetővé a folyamatos lignit- szállítást, illetve az egercse- hi szénnel való igény szerin­ti ellátását a megye lakói­nak. Javasolták a Mátrai Er­dő- és Fafeldolgozó Gazda­ságnak a fabriketit szélesebb körben való propagálását és forgalmazását. Az elmúlt hónapokban a Borsodi Szénbányák nem tudta szállítani a tervezett mennyiséget, az esztendő hátralévő részében viszont igyekeznek lemaradásukat pótolni. A Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság to­vábbra is kiemelt feladatá­nak tekinti a lakosság tü­zelőfa-ellátását, a TSZKER közvetítésével igyekeznek a termelőszövetkezeteket is be­vonni ebbe a munkába. A tájékoztatót követően vitára került sor. Jáhn Fe­renc. a Mátrai Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság vezér­igazgató-helyettese kiemel­te erőfeszítéseiket a tűzifa­ellátásban és bejelentette, hogy év végéig terven felül 1500 tonnával többet adnak a lakosságnak. Arra törek­szenek. hogy a fabrikettet jobban megismertessék a fo­gyasztókkal. Felhívta a fi­gyelmet a faapríték haszno­sítására is. amellyel kazá­nokat fűthetnek. Kiss Já­nos, a TSZKER Heves—Nóg- rád Megyei Területi Köz­pontjának képviselője ar­ról szólt, hogy közvetítésük­kel a szövetkezetek első fél­éves lemaradásukat a tűzi- fatermelésben augusztus vé­géig behozták. Gondok van­nak viszont az erdöfeltárás- sal és a szállítással. Cser- vák Ferenc, az Észak-ma­gyarországi Tüzép Vállalat igazgatója kifejtette, hogy a növekvő igények miatt a Belkereskedelmi Miniszté­rium támogatásával tízezer tonnával növelik a tűzifa- értékesítést. Barta Alfonz, a Borsodi Szénbányák osztályvezető­je gondjaikról szólt. Kiemel­te, céljuk az idei terv meg­közelítő teljesítése. . Október 1 -tői várhatóan Heves me­gyében is javul a szénszál­lításuk, miután minden ere­jüket a kitermelés további fokozására összpontosítják. Feke Sándor, a Mátraaljai Szénbányák termelési, fő­mérnöke azokról a törekvé­seikről beszélt, amelyeket a visontai lignit, valamint az egercsehi szén szállításával a fogyasztókért tesznek. Fá­bián Jánosné, a Belkereske­delmi Minisztérium osztály- vezetője hangsúlyozta hogy a szállítási kiesések ellen- súlyozására jelentős mennyi­ségű import szenet kap He­ves megye. Ám fontos, hogy ezeket megfelelő hazai sze­nekkel keverjék és úgy bo­csássák a lakosság rendelke­zésére. Ezért a fogyasztókat a Tüzép-telepeken lássák el pontos tüzeléstechnikai in­formációkkal. Bágyi Imre Heves Megye Tanácsának el­nökhelyettese és Kürtösi Ká­roly, az MSZMP Heves Me­gyei Bizottságának munka­társa az illetékesek további felelősségteljes munkájára hívták fel a figyelmet. Azok­ra a napi erőfeszítésekre, amelyek nélkülözhetetlenek a következő időszakban a ki­egyensúlyozott szén- és tűzi­faellátás megteremtésére. Mentusz Károly Most van kínálat szénből a hevesi Tüzép-telepen (Fotó: Feri Marton) Kádár János és Pablo Gomez találkozója Kádár János, az MSZMP főtitkára fogadta Pablo Gomez Albarezt (Népújság-telefotó — MTI fotó — KS) Kádár János, u , Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára csütörtökön a KB székházában fogadta Pablo Gomezt. a Mexikói Egyesült Szocialista Párt (PSUM) KB főtitkárát, aki az MSZMP Központi Bizottsága meghí­vására, küldöttség élén, hi­vatalos látogatáson tartóz­kodik hazánkban. A szívélyes, elvtársi lég­körű megbeszélésen kölcsö­nösen tájékoztatták egymást a két Ország, a két párt éle­téről, tevékenységéről, az MSZMP és PSUM időszerű feladatairól, hazai és nem­zetközi törekvéseiről. Kife­jezték készségüket a két párt kapcsolatainak további el­mélyítésére. Áttekintették a nemzetközi politika idősze­rű kérdéseit, különös tekin­tettel az európai, valamint a közép-amerikai térségre. Vé­leményt cseréltek a nemzet­közi kommunista és mun­kásmozgalom helyzetéről. A találkozón jelen volt Kótai Géza, az MSZMP KB tagja, a külügyi osztály ve­zetője, valamint José Vol- demberg, a PSUM PB tagja, a KB titkára és Cuauthemoe Sándoval, a PSUM KB tagja. A svájci külügyminiszter Budapesten Varkunyí Péter külügy­miniszter meghívására csü­törtökön délben hivatalos látogatásra Budapestre ér­kezett Pierre Aubert, a Svájci Államszövetség kül­ügyminisztere. A svájci diplomácia veze­tőjét a Ferihegyi repülőtéren vendéglátója fogadta. Jelen volt Szőke György, hazánk berni és Paul Wipfli, a Svájci Államszövetség bu­dapesti nagykövete. Pierre Aubert megérkezé­sét követően, délután a Kül­ügyminisztériumban meg­kezdődtek a hivatalos ma­gyar—svájci külügyminisz­teri tárgyalások. Először a< két ország diplomáciájának vezetője, Várkonyi Péter és Pierre Aubert szűk körben megbeszélést tartott. Ezután a külügyminiszterek veze­tésével a tárgyalócsoportok áttekintették a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit, valamint hazánk és a Svájci Államszövetség kapcsolatai­nak alakulását. A tárgyalá­sokon jelen volt Szőke György és Paul Wipfli. Várkonyi Péter este dísz­vacsorát adott Pierre Au­bert tiszteletére a Külügy­minisztérium vendégházá­ban. Pierre Aubert svájci külügyminiszter a Ferihegyi repülőté­ren Várkonyi Péter külügyminiszter fogadta (MTI-fotó, Soós Lajos felv. — Népújság-telefotó — KS) HEVESBEN IS Üj KNEB-vizsgálat a leltári fegyelemről A leltározási munka sza­bályozásáról, bizonylati rend­jéről, valamint az anyagi és erkölcsi felelősség érvénye­süléséről országos vizsgálatot kezdett a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság. Számos közérdekű beje­lentés hívta fel a népi el­lenőrök figyelmét arra a népgazdaság különböző te­rületein gyakori jelenségre, hogy a leltáreltéréseket nem kezelik a társadalmi tulaj­don védelmének megfelelő gondossággal. Az ipari, me­zőgazdasági üzemek, keres­kedelmi egységék belső ellen­őrei sok esetben nem vizs­gálják érdemben a hiányok és a többletek okait, a bi­zonylati fegyelmet, a vagyon­védelmet, valamint a fo­gyasztói érdekvédelmet. Gyakran előfordul, hogy a vállalatoknál, a szövetkeze­teknél a kialakított bizony­lati rend sem nyújt megfe­lelő alapot az okok feltárá­sára. A leltártól való eltéré­seket majdnem mindig nyil­vántartási tévedésekre veze­tik vissza. Az 1982—84. közötti idő­szakot feltáró vizsgálat so­rán a népi ellenőrök tájéko­zódnak arról is, hogy az ér­vényben lévő rendelkezések, szabályok mennyiben segítik vagy gátolják a leltárhiány, illetve leltártöbblet esetén az anyagi és az erkölcsi felelős­ségre vonást. A főváros, va­lamint Békés, Heves, Komá­rom, Nógrád, Somogy, Sza- bolcs-Szatmár, Vas és Veszp­rém megye gazdálkodó szer­vezeteire kiterjedő ellenőrzés választ keres a gyakori lel­tárhiányok és leltártöbbletek keletkezésének okaira is. Át­tekintik, hogy az irányító és a gazdálkodó szervezetek mi­lyen intézkedéseket tettek, és milyen eredménnyel a leltáreltérésekkel kapcsola­tos kedvezőtlen jelenségek visszaszorítására, megszünte­tésére, s érvényt szereznek-e a leltárhiányért, valamint a leltártöbbletért való anyagi és erkölcsi felelősségnek.

Next

/
Thumbnails
Contents