Népújság, 1985. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-05 / 208. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. szeptember 5., csütörtök S. MONGÓLIA Előtérben a korszerűsítés Az erdeneti réz- és ínolibdéndúsitó kombinát nagyságrendben a világon a kileneedik A városi élet megkövetelte modern, sportolásra alkalmas létesítmények építését is (A szerző felvételei — KS) Laosz térképe A mongol gazdaság hagyományos, évszázadokon keresztül változatlan formában megmaradt ágazata, a nomád állattartás. szorosan összekapcsolódott az életmóddal, a szokásokkal. A forradalom győzelme, amelynek eredményeképpen a mongol nép a feudalizmus után — átugorva a kapitalista történelmi korszakot — a’ szocialista utat választotta, még ha nem is egy csapásra, de megváltoztatta az ország társadalmi, gazdasági szerkezetét. Igaz, Mongólia lakosságának szinte a fele még ma is jurtákban lakik, fő foglalkozásuk — még ha allami gazdaságok. avagy termelőszövetkezetek keretein belül is — az állattartás: sőt élnek még napjainkban is, ha nem nagy szám ban, akik apáik nomád életformáját követik. Mongólia — gazdasága, társadalma — azonban határozottan új utakon jár. A l>()-as évektől már agráripari államként tartották számon, s ennek jelei sok helyen felfedezhetők. Különösen látványos a nehézipar, a bányaipar és az arra épülő feldolgozóágazatok fejlődése. Ehhez a legnagyobb segítséget a Szovjetuniótól kapta az ázsiai ország. Napjainkban már fél évszázados múltra tekint vissza a mongol—szovjet geológiai együttműködés, amely megteremtette a korszerű kutató-fel- táró tevékenység alapjait, s a felfedezések nyomán elindította a páratlan értékű nyersanyaglelöhelyek kiaknázását. Ennek a következetes munkának a legújabb és talán méreteiben a jövő szempontjából is legjelentősebb állomása a még csak tízesztendős fennállását ünneplő erdeneti réz- és mo- libdéndúsító kombinát, amely a Szelenge-völgy, Mongólia ásványokban leggazdagabb térségének természeti adottságaira épül. A Szovjetunió mellett más európai szocialista országok is bekapcsolódtak a mongol ipar felfuttatásába. Csehszlovákia jelentős szerepet játszott a mintegy 25 milliós állatállomány ipari hasznosításában, főként a bőrfeldolgozásban. A magyar közreműködéssel üzembe helyezett szonginói biokombinát (tápszer- és oltóanyaggyár) az állategészségügy területén mutatott új utakat a mongol szakemberek számára. A mai Mongólia nem mentes a gondoktól sem. Gondot jelent — s ezzel számol is a mai mongol vezetés —, hogy az igényeknek megfelelő szakmunkás- és irányítóréteget képezzenek ki. S hasonlóképpen nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a hagyományos életmódhoz szokott lakossággal elfogadtassák azokat az alapvető szabályokat, amelyeket a gyárban dolgozás, az ottani kötött munkaidő, a teljesítmény szerinti bérezés megkíván. A modern gyáriparnak, de a tervezett mezőgazdasági egységeknek is új gondokkal kell szembenézniük: a tervek megvalósításához, a termelés meny- nyiségi és minőségi növekedéséhez pontosabb és hatékonyabb munkavégzésre, a munkaidő intenzivebb kihasználására. nagyobb odafigyelésre és akaratra van szükség. Mongólia reális célkitűzéseket. távlati terveket állít maga elé. Az iparban mindenekelőtt az energiatermelést, a nyersanyagok kiaknázását kívánja fokozni, a könnyűipar területén az új ágazatok bevezetése melleit a már bevált feldolgozómódszereket akarja tökéletesíteni, a mezőgazdaságban pedig, a meglevő állomány megőrzése mellett szándékozik fokozni a gépesítést, szervezettebbé tenni a termelés és szállítás néhol még akadozó módszereit. Elsősorban az exporttermékeket előállító ágazatokat (bányaipar, könnyűipar) helyezik előtérbe, támogatják. Maliár Éva LAOSZ Útépítés a dzsungelben A hazánknál két és félszer nagyobb, 238 ezer négyzet- kilométer területű és 3 és fél millió lakost számláló indokínai ország, a szocialista Laosz legnagyobb problémája az úthálózat hiánya. Az országban nincs vasút, a folyók csak részben hajózhatók. A ritka úthálózatnak pedig az esős évszak idején csupán alig egyötöde járha tó. Mindez akadálya az áru- szállításnak, amelynek egyik legjelentősebb feladata a ne- mesfaexport. Az 1981-ben kezdődött ötéves terv ezért átfogó útépítési tervet dolgozott ki. A súlypont a 9. számú műút kiépítése. Az út az ország belsejét köti majd össze a vietnami tengerparttal. A munkálatok itt már befejezésükhöz közelednek A 11 méter széles, vörös laterittel borított, több mint 200 km-es 9. számú út a vietnami határtól dzsungeleken és erdőségeken keresztül vezet. Pályája számos közepes vízfolyást keresztez, majd Savannakhet tartományi székhelynél eléri a Mekong folyót. Itt Kengkabad helységnél folyami kikötő épül, amely vízi összeköttetést teremt majd az északra fekvő fővárossal, Vien- lianével. Az egész éven át használható műút jelentősége felbecsülhetetlen. Építése 1975- ben, a köztársaság létrejöttekor, a szocialista országok jelentős hozzájárulásával kezdődött. A Szovjetunió technikát és szakembereket küldött. Jelentős segítséget nyújtott a kőbányák létesítéséhez is. Vietnamból is jöttek út- és hídépítő specialisták. A 9. számú út építésében a legnagyobb problémát az útvonalat keresztező öt folyó hídjának megépítése jelentette. Ezeknek a folyók- nak a vízszintje ugyanis az esős évszak idején több mint tíz méterrel is emelkedik. Ez nagy feladat a tervezők számára. A hidak acélszerkezetét nehéz körülmények között szállították el a vietnami kikötőkből az építkezések színhelyére. A vietnami határhoz közel fekvő első, 130 méter hosszú hidat bolgárok építették. A hidak építésében magyar szakemberek is részt vettek: 1983-ban adták át a negyedik folyó, a Sesangsoi hídját, két másikat pedig a csehszlovákok készítettek el. A legnagyobb, 250 méter hosszú híd építését 1984-ben kezdték meg a szovjet szakemberek. Négy laoszi épitővállalat dolgozik a nagy építkezéseken. A Thang Kau. ahogy a 9. számú utat laosziul nevezik. elkészülte lehetővé teszi majd, hogy a laoszi külkereskedelem egész éven át a szomszédos testvérország. Vietnam kikötőin át bonyolódjék. Eddig a tranzitforgalom jelentős része Thaiföl- dön keresztül folyt, ám a thaiföldi hatóságok nemegyszer lezárták a határt, hogy nyomást gyakoroljanak La- oszra. A 9. számú út elkészülte tehát nemcsak forgalomtechnikai és gazdasági előnyt jelent majd. de megépítése politikai jelentőséggel is bir. Laoszban egyidejűleg megkezdték a 13. számú, észak —déli főút építését is. amely Luang Prabangtól. az egykori királyi székhelytől. a kambodzsai határig halad Szovjet szakemberek itt a múlt év augusztusában adtak át egy 250 m hosszú hidat a Nam Ngum folyó felett, így az útnak ezt a szakaszát határidő előtt mez. lehetett nyitni. Gáti István KNDK Cirkuszcsillagok Phenjanból A győzelmi dobogó csúcsán Londonban ", .Minél tovább nézi az ember, annál inkább elámul. hiszen a produkció tartalma és megjelenítése figyelemre méltóan eredeti. A művészek hivatásuk igazi mesterei. Amíg nem láttam őket, meg sem fordult a fejemben, hogy ily magas fokon is lehet művelni a cirkuszt” — dicsérte az észak-koreai cirkusz artistáinak attrakcióját a 10. monacói nemzetközi cirkuszfesztivál egyik szervezője. A szavakban kifejezett elragadtatást követték azok az értékes díjak, amelyeket a phenjani cirkusz trapézművészei vehettek át a rangos seregszemlén. Nem ez volt az első kitüntetésük, hiszen csak a közelmúltban a Londonban megrendezett 9. eirkuszmüvészeti világ- bajnokságon is elbűvölték a nézőket és a zsűrit Csve Bök Nam és társai. Teljesítményüket a világelsőnek kijáró ékes serleggel, és hat aranyéremmel honorálták. Valóban, az utóbbi időben gyakran találkozhatunk a televízió képernyőjén is az ázsiai ország általunk eddig kevésbé ismert művészeivel, akik a cirkuszi műfaj csaknem minden ágában a megszokottól valami eltérőt mutatnak be. Ismerkedjünk meg most legalább a sok díjat begyűjtött világszámmal, amelyet estéről estére „A trapéz akrobatái" címmel konferálnak be a porondokon. Már az is feltűnő, hogy az artisták a korábbi kettő helyett három lengő trapéz segítségével végzik lenyűgöző mutatványaikat. Nyolcméteres távolságban 12-féle feladatot hajtanak végre. A bemutató csúcspontja Csve Bök Nam teljesítménye. A KNDK kiváló művésze hármas szaltó után még egy oldalirányú félfordulatot is tesz. Eközben a csoport többi tagja is szabadon „röpköd” a trapézok között, i VIETNAM: Az illatos hegyek legendája Nem mindennapi látvány fogadja a látogatót a Hanoitól alig hatvan kilométerre. a költői elnevezésű ,,Illatos hegyek" vidékén. Pontosan száz kisebb-na- gyobb domb, illetve hegycsúcs magasodik itt. A buja növényzet között gyakran megcsillannak a zúgó hegyi patakok kék szalagjai. Ami pedig különösen látványos; a hegyek kivétel nélkül hasonlítanak valamire, így formájuk alapján kapták elnevezésüket. Egy furcsa „állatkert” lakóiként sorakoznak egymás mellett a „Térden álló elefánt". a „Kakas", a ,,Sárkány” és mások. A természet szeszélye folytán a száz közül 99 Vietnam legszebb cseppkőbarlangja felé „fordítja tekintetét”, csak az „Elefánt” áll háttal neki. A monda szerint őt Buddha büntette meg konokságáért. Nemcsak természeti csodák vonzzák azonban az embereket, hanem a vallási kegyhelyként működő régi szentélyegyüttes is. Ismeretlen idők óta él a vietnamiakban a hagyomány: a Tét holdújév megünneplése után feltétlenül ellátogatnak a varázslatos szépségű hegyekhez. A fiatalok a műemlékekkel ismerkednek, míg az idősebbek még ma is Buddhával osztják meg lelki gondjaikat. A pagodákhoz felkapaszkodva álDús növényzet között rejtőzik a buddhisták szent helye Ereklyékben gazdagok a hegyi pagodák l'andóan hallható a szerző-’ tesek imája, miközben meny- nyéi illatokat árasztó különleges faágacskák füstölögnek szerteszét. Minden valószínűség szerint az innen felszálló illatoktól kapta nevét a hegycsoport. A pagodák mindegyikéhez fűződik valamilyen legenda, de különösen gazdag e téren a „Belső pagodának" nevezett, s már említett cseppkőbarlang. A csodás természeti képződményeket rejtő üregekben száznál is több lépcsőn kell leereszkedni, ám a fáradságot rögtön elűzi a látvány gyönyöre. Emberekre, állatokra hasonlító figurák sokasága: a régi idők mondái a teremtő kertjének tartották a helyet. Köleány és kőfiú — a ha- g'yomány szerint a gyermeket várók közül aki kisfiút akart, a fiúalakhoz, aki kislányt, a lányalakhoz érintette homlokát, s kívánsága teljesülhetett. A szobrokon nedvedző „izzadságot” anyatejként tisztelték, mivel állítólag. aki azt egyszer megízleli. örök életében boldog lesz. Ha ez utóbbi nem is bizonyos, az azonban igen. hogy az ide látogató sohasem felejti a legendák és szépség „Illatos hegységét". ősi ül vezet a templomokhoz (Fotó: Hoang Hoa — KS)
