Népújság, 1985. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-05 / 208. szám

NÉPÚJSÁG, 1985. szeptember 5., csütörtök S. MONGÓLIA Előtérben a korszerűsítés Az erdeneti réz- és ínolibdéndúsitó kombinát nagyságrendben a világon a kileneedik A városi élet megkövetelte modern, sportolásra alkalmas létesítmények építését is (A szerző felvételei — KS) Laosz térképe A mongol gazdaság hagyo­mányos, évszázadokon ke­resztül változatlan formában megmaradt ágazata, a no­mád állattartás. szorosan összekapcsolódott az élet­móddal, a szokásokkal. A forradalom győzelme, amely­nek eredményeképpen a mongol nép a feudalizmus után — átugorva a kapita­lista történelmi korszakot — a’ szocialista utat választot­ta, még ha nem is egy csa­pásra, de megváltoztatta az ország társadalmi, gazdasági szerkezetét. Igaz, Mongólia lakosságának szinte a fele még ma is jurtákban lakik, fő foglalkozásuk — még ha allami gazdaságok. avagy termelőszövetkezetek kere­tein belül is — az állattar­tás: sőt élnek még napjaink­ban is, ha nem nagy szám ban, akik apáik nomád élet­formáját követik. Mongólia — gazdasága, társadalma — azonban ha­tározottan új utakon jár. A l>()-as évektől már agrár­ipari államként tartották számon, s ennek jelei sok helyen felfedezhetők. Külö­nösen látványos a nehézipar, a bányaipar és az arra épü­lő feldolgozóágazatok fejlő­dése. Ehhez a legnagyobb se­gítséget a Szovjetuniótól kapta az ázsiai ország. Nap­jainkban már fél évszázados múltra tekint vissza a mon­gol—szovjet geológiai együtt­működés, amely megterem­tette a korszerű kutató-fel- táró tevékenység alapjait, s a felfedezések nyomán elin­dította a páratlan értékű nyersanyaglelöhelyek kiak­názását. Ennek a követke­zetes munkának a legújabb és talán méreteiben a jövő szempontjából is legjelentő­sebb állomása a még csak tízesztendős fennállását ün­neplő erdeneti réz- és mo- libdéndúsító kombinát, amely a Szelenge-völgy, Mongólia ásványokban leggazdagabb térségének természeti adott­ságaira épül. A Szovjetunió mellett más európai szocialista országok is bekapcsolódtak a mongol ipar felfuttatásába. Cseh­szlovákia jelentős szerepet játszott a mintegy 25 milliós állatállomány ipari haszno­sításában, főként a bőrfel­dolgozásban. A magyar köz­reműködéssel üzembe helye­zett szonginói biokombinát (tápszer- és oltóanyaggyár) az állategészségügy területén mutatott új utakat a mon­gol szakemberek számára. A mai Mongólia nem men­tes a gondoktól sem. Gondot jelent — s ezzel számol is a mai mongol vezetés —, hogy az igényeknek megfelelő szakmunkás- és irányítóré­teget képezzenek ki. S ha­sonlóképpen nem lehet fi­gyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a hagyományos életmódhoz szokott lakosság­gal elfogadtassák azokat az alapvető szabályokat, ame­lyeket a gyárban dolgozás, az ottani kötött munkaidő, a teljesítmény szerinti bé­rezés megkíván. A modern gyáriparnak, de a tervezett mezőgazdasági egységeknek is új gondokkal kell szem­benézniük: a tervek megva­lósításához, a termelés meny- nyiségi és minőségi növeke­déséhez pontosabb és haté­konyabb munkavégzésre, a munkaidő intenzivebb ki­használására. nagyobb oda­figyelésre és akaratra van szükség. Mongólia reális célkitűzé­seket. távlati terveket állít maga elé. Az iparban min­denekelőtt az energiaterme­lést, a nyersanyagok kiak­názását kívánja fokozni, a könnyűipar területén az új ágazatok bevezetése melleit a már bevált feldolgozómód­szereket akarja tökéletesíte­ni, a mezőgazdaságban pe­dig, a meglevő állomány megőrzése mellett szándéko­zik fokozni a gépesítést, szervezettebbé tenni a ter­melés és szállítás néhol még akadozó módszereit. Első­sorban az exporttermékeket előállító ágazatokat (bánya­ipar, könnyűipar) helyezik előtérbe, támogatják. Maliár Éva LAOSZ Útépítés a dzsungel­ben A hazánknál két és félszer nagyobb, 238 ezer négyzet- kilométer területű és 3 és fél millió lakost számláló in­dokínai ország, a szocialis­ta Laosz legnagyobb problé­mája az úthálózat hiánya. Az országban nincs vasút, a folyók csak részben hajóz­hatók. A ritka úthálózatnak pedig az esős évszak idején csupán alig egyötöde járha tó. Mindez akadálya az áru- szállításnak, amelynek egyik legjelentősebb feladata a ne- mesfaexport. Az 1981-ben kezdődött ötéves terv ezért átfogó útépítési tervet dol­gozott ki. A súlypont a 9. számú műút kiépítése. Az út az ország belsejét köti majd össze a vietnami ten­gerparttal. A munkálatok itt már befejezésükhöz közeled­nek A 11 méter széles, vörös laterittel borított, több mint 200 km-es 9. számú út a vietnami határtól dzsunge­leken és erdőségeken keresz­tül vezet. Pályája számos közepes vízfolyást keresztez, majd Savannakhet tartomá­nyi székhelynél eléri a Me­kong folyót. Itt Kengkabad helységnél folyami kikötő épül, amely vízi összekötte­tést teremt majd az észak­ra fekvő fővárossal, Vien- lianével. Az egész éven át használ­ható műút jelentősége fel­becsülhetetlen. Építése 1975- ben, a köztársaság létrejöt­tekor, a szocialista országok jelentős hozzájárulásával kezdődött. A Szovjetunió technikát és szakembereket küldött. Jelentős segítséget nyújtott a kőbányák létesí­téséhez is. Vietnamból is jöttek út- és hídépítő spe­cialisták. A 9. számú út építésében a legnagyobb problémát az útvonalat keresztező öt fo­lyó hídjának megépítése je­lentette. Ezeknek a folyók- nak a vízszintje ugyanis az esős évszak idején több mint tíz méterrel is emelkedik. Ez nagy feladat a tervezők szá­mára. A hidak acélszerkeze­tét nehéz körülmények kö­zött szállították el a vietna­mi kikötőkből az építkezések színhelyére. A vietnami ha­tárhoz közel fekvő első, 130 méter hosszú hidat bolgárok építették. A hidak építésében ma­gyar szakemberek is részt vettek: 1983-ban adták át a negyedik folyó, a Sesangsoi hídját, két másikat pedig a csehszlovákok készítettek el. A legnagyobb, 250 méter hosszú híd építését 1984-ben kezdték meg a szovjet szak­emberek. Négy laoszi épitővállalat dolgozik a nagy építkezése­ken. A Thang Kau. ahogy a 9. számú utat laosziul neve­zik. elkészülte lehetővé teszi majd, hogy a laoszi külke­reskedelem egész éven át a szomszédos testvérország. Vietnam kikötőin át bonyo­lódjék. Eddig a tranzitforga­lom jelentős része Thaiföl- dön keresztül folyt, ám a thaiföldi hatóságok nemegy­szer lezárták a határt, hogy nyomást gyakoroljanak La- oszra. A 9. számú út elké­szülte tehát nemcsak forga­lomtechnikai és gazdasági előnyt jelent majd. de meg­építése politikai jelentőség­gel is bir. Laoszban egyidejűleg meg­kezdték a 13. számú, észak —déli főút építését is. amely Luang Prabangtól. az egy­kori királyi székhelytől. a kambodzsai határig halad Szovjet szakemberek itt a múlt év augusztusában ad­tak át egy 250 m hosszú hi­dat a Nam Ngum folyó fe­lett, így az útnak ezt a sza­kaszát határidő előtt mez. lehetett nyitni. Gáti István KNDK Cirkuszcsillagok Phenjanból A győzelmi dobogó csúcsán Londonban ", .Minél tovább nézi az em­ber, annál inkább elámul. hiszen a produkció tartalma és megjelenítése figyelemre méltóan eredeti. A művé­szek hivatásuk igazi meste­rei. Amíg nem láttam őket, meg sem fordult a fejemben, hogy ily magas fokon is le­het művelni a cirkuszt” — dicsérte az észak-koreai cir­kusz artistáinak attrakcióját a 10. monacói nemzetközi cirkuszfesztivál egyik szer­vezője. A szavakban kifeje­zett elragadtatást követték azok az értékes díjak, ame­lyeket a phenjani cirkusz trapézművészei vehettek át a rangos seregszemlén. Nem ez volt az első kitüntetésük, hiszen csak a közelmúltban a Londonban megrendezett 9. eirkuszmüvészeti világ- bajnokságon is elbűvölték a nézőket és a zsűrit Csve Bök Nam és társai. Teljesít­ményüket a világelsőnek ki­járó ékes serleggel, és hat aranyéremmel honorálták. Valóban, az utóbbi időben gyakran találkozhatunk a televízió képernyőjén is az ázsiai ország általunk eddig kevésbé ismert művészeivel, akik a cirkuszi műfaj csak­nem minden ágában a meg­szokottól valami eltérőt mutatnak be. Ismerkedjünk meg most legalább a sok díjat begyűjtött világszám­mal, amelyet estéről estére „A trapéz akrobatái" cím­mel konferálnak be a po­rondokon. Már az is feltű­nő, hogy az artisták a ko­rábbi kettő helyett három lengő trapéz segítségével végzik lenyűgöző mutatvá­nyaikat. Nyolcméteres tá­volságban 12-féle feladatot hajtanak végre. A bemutató csúcspontja Csve Bök Nam teljesítménye. A KNDK ki­váló művésze hármas szaltó után még egy oldalirányú félfordulatot is tesz. Eköz­ben a csoport többi tagja is szabadon „röpköd” a tra­pézok között, i VIETNAM: Az illatos hegyek legendája Nem mindennapi látvány fogadja a látogatót a Ha­noitól alig hatvan kilomé­terre. a költői elnevezésű ,,Illatos hegyek" vidékén. Pontosan száz kisebb-na- gyobb domb, illetve hegy­csúcs magasodik itt. A bu­ja növényzet között gyak­ran megcsillannak a zúgó hegyi patakok kék szalagjai. Ami pedig különösen látvá­nyos; a hegyek kivétel nél­kül hasonlítanak valamire, így formájuk alapján kap­ták elnevezésüket. Egy fur­csa „állatkert” lakóiként so­rakoznak egymás mellett a „Térden álló elefánt". a „Kakas", a ,,Sárkány” és mások. A természet szeszé­lye folytán a száz közül 99 Vietnam legszebb cseppkő­barlangja felé „fordítja te­kintetét”, csak az „Elefánt” áll háttal neki. A monda szerint őt Buddha büntette meg konokságáért. Nemcsak természeti cso­dák vonzzák azonban az embereket, hanem a vallá­si kegyhelyként működő ré­gi szentélyegyüttes is. Is­meretlen idők óta él a vi­etnamiakban a hagyomány: a Tét holdújév megünneplé­se után feltétlenül ellátogat­nak a varázslatos szépségű hegyekhez. A fiatalok a mű­emlékekkel ismerkednek, míg az idősebbek még ma is Buddhával osztják meg lelki gondjaikat. A pago­dákhoz felkapaszkodva ál­Dús növényzet között rejtőzik a buddhisták szent helye Ereklyékben gazdagok a hegyi pagodák l'andóan hallható a szerző-’ tesek imája, miközben meny- nyéi illatokat árasztó külön­leges faágacskák füstölög­nek szerteszét. Minden va­lószínűség szerint az innen felszálló illatoktól kapta ne­vét a hegycsoport. A pagodák mindegyikéhez fűződik valamilyen legenda, de különösen gazdag e té­ren a „Belső pagodának" nevezett, s már említett cseppkőbarlang. A csodás természeti képződményeket rejtő üregekben száznál is több lépcsőn kell leeresz­kedni, ám a fáradságot rög­tön elűzi a látvány gyönyö­re. Emberekre, állatokra ha­sonlító figurák sokasága: a régi idők mondái a teremtő kertjének tartották a helyet. Köleány és kőfiú — a ha- g'yomány szerint a gyerme­ket várók közül aki kisfiút akart, a fiúalakhoz, aki kis­lányt, a lányalakhoz érin­tette homlokát, s kívánsága teljesülhetett. A szobrokon nedvedző „izzadságot” anya­tejként tisztelték, mivel ál­lítólag. aki azt egyszer meg­ízleli. örök életében boldog lesz. Ha ez utóbbi nem is bi­zonyos, az azonban igen. hogy az ide látogató sohasem felejti a legendák és szép­ség „Illatos hegységét". ősi ül vezet a templomokhoz (Fotó: Hoang Hoa — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents