Népújság, 1985. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-05 / 208. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVI. évfolyam, 208. szám ARA: 1985. szeptember 5., csütörtök 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Tisztaság, óh! Hajlamosak vagyunk belenyugodni, hogy a civilizáció fejlődése együtt jár bizonyos emberi erények törvényszerű elsorvadásával, így például közvetlen környezetünk, az utca, a város úgy válik piszkosabbá, szemetesebbé, ahogyan egyik új épület a másik után emelkedik, vagy éppen rendezett, gusztusos kirakatok kísérnek bennünket, s nem gond fél várossal odébb jutnunk, meri ott az erőnket kímélő busz. villamos, troli. Persze, nem általános e helyzet megítélése sem a polgárok körében, sem a közért felelős hivatalokban, tanácsi szerveknél. És ha egy-egy városszépítő akció nem is jár a remélt eredménnyel, nagyobb településeinken már működnek a városgazdálkodási vállalatok, amelyeknek egyik fontos feladata éppen környezetünk tisatábbá. egészségesebbé tétele. Hogy ezek a cégek menynyire felelnek meg a velük szemben támasztott igényeknek? Ügy vélem, nem elsősorban rajtuk múlik. Annak ellenére nem, hogy a jó szándék, a ten- nivágyás munkál valamennyi üzemvezetőben. Nagy gond ugyanis, hogy nem tudnak annyi embert mozgósítani, amennyi szükséges lenne az elvégzendő feladatokhoz. Meglehetősen piszkos ez a munka, s a fizetés sem csábító. Természetesen van gép. van technika, amely segíti az embert. De alkalmazásuk sokszor súlyos anyagi gondot okoz. Ilyen formán legtöbb erre hivatott vállalatunk gépparkja foghíjas, vagy elavult. önként fölvetődik a kérdés ennek kapcsán, hogy vajon környezetünk tisztaságáért csak az arra hivatott szervek felelősek? Mindenért őket kell ócsárolnunk? Természetesen, ha tetten érhető a mulasztás, ítéltessenek el. De ugyanakkor tartsunk egy kis önvizsgálatot: vajon úgy viselkedünk-e mi az utcán, a féren, a parkban, ahogyan ez a ma emberétől elvárható? Sajnos, naponta tapasztalni ennek az ellenkezőjét. Itt gyümölcshulladékot szór el a gyerek, arnott cigarettásdobozt, sörösüveget a felnőtt, és bizony kisded parkjaink viselik egy-egy utcai uzsonnázás, randalí- rozás nyomát. Vagyis: okunk, jogunk számon kérni bármely település tisztaságát csak akkor van, ha önmagunk is mindent megtettünk érte. Ügy vélem tehát, hogy ezt a gondolatot, ezt az elvet kellene mind szélesebb körben népszerűsítenünk, hogy elérkezzünk a kívánt célhoz, s ne szükségeltessék jelen írásom élére odabiggyeszteni a fölkiáltást: tisztaság, óh! Moldvay Győző „Összefogni a jó ügy szolgálatában Megyei szolidaritási nagygyűlés Füzesabonyban Mészáros Albert megemlékezését tartja (Fotó: Köhidi Imre) Az őszi szolidaritási akció programjában szerdán délután megyei nagygyűlésre került sor a füzesabonyi filmszínházban. A DIVSZ- induló vezette be az eseményt, amelynek résztvevőit — közöttük Kiss Sándort, a megyei pártbizottság titkárát, Sós Tamást, a megyei KISZ-bizottság első titkárát, Tóth Istvánt, a városi jogú nagyközségi tanács vb- titkárát, Nagy Endréné országgyűlési képviselőt — dr. Bárdosné Dombos Mária, a helyi népfront-bizottság titkára köszöntötte. Ezt követően Mészáros Albert, a HNF Heves Megyei Bizottságának titkára mondott be. szédet. Az előadó megemlékezett a helsinki nemzetközi biztonsági konferencia záróokmánya aláírásának 10. évfordulójáról, s méltatta a dokumentum jelentőségét. Hangsúlyozta, hogy a harminchárom európai ország, az USA, illetve Kanada képviselőinek állásfoglalása a II. világháború utáni időszak egyik legfontosabb politikai megnyilatkozása. Nagy része volt ebben a szocialista tábornak, ezen belül pedig a budapesti előkészítő tanácskozásnak. Valamennyi békeszeretö embert jóleső érzéssel töltöttek el a más irányból is megkezdődött nemes törekvések — mondta — őszinte örömet jelentett a feszültségek enyhülése. Reményeinket azonban sajnos, hamar megtépázta a fegyverkezési verseny folytatása és fokozása. Nyilvánvalóvá vált, hogy az imperializmus vezető körei a kialakult stratégiai egyensúly felbontását, a katonai erőfölény megszerzését tűzték maguk elé célul. Mind aggasztóbb az Amerikai Egyesült Államok agresszív mesterkedése, s a józanabb világ részéről egyre nagyobb éberségre van szükség. Hazánk a nehéz helyzetben sem felejti felelősségét: nemcsak következetesen teljesítette a záróokmányból reá háruló kötelezettségeket, hanem szövetségeseivel együtt továbbra is élharcosa az európai biztonságnak. S bizakodva tekint Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan novemberre tervezett genfi találkozója elé is, mert meggyőződése, hogy előbb vagy utóbb, de a béke hívei diadalmaskodnak a világon. — összefogni a jó ügy szolgálatában: ez a szolidaritás nemes tartalma — folytatta a továbbiakban Mészáros Albert. — Napjainkban azoknak az együttérzését és közös cselekedeteit fejezi ki, akik a béke, a társadalmi haladás, a nemzeti függetlenség, az emberség, a népek közötti barátság, és megértés érdekében teszik, amit tenniük kell. Majd a béke fontosságát hangsúlyozta, s csupán egyetlen példaként utalt azokra a magyar orvosokra, akik százával kapcsolódtak be a nukleáris háború elhárításáért folyó világmozgalomba, az egész földkerekségen elismerést vívtak ki maguknak harcos kiállásukkal. Végül szólt a Szovjetunió, a Varsói Szerződés államainak pozitív szerepéről, egész népünk rendíthetetlen békepolitikájáról, s kifejezésre juttatta a magyar közvélemény együttérzését, szolidaritását Latin-Amerika, a Közel-Kelet, Ázsia, és Afrika igazságért, szabadságért, függetlenségért, felemelkedésért küzdő népeivel. A tágas termet zsúfolásig megtöltő közönségnek befejezésül a nagyközségi zeneiskola növendékei, illetve a füzesabonyi áfész Tinódi Kamarakórusa adott az ünnepséghez kapcsolódó, nívós műsort, s a szolidaritási találkozó az Internacionáléval fejeződött be. Gyóni Gyula A huszadik század és a -magyar mezőgazdaság Tudományos napok Gödöllőn Már hagyomány, hogy a hazai agrár-felsőoktatás központjában, a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen tudományos napokat rendeznek. Ezek keretében egy- egy aktuális, az élelmiszer-gazdaság témakörét átfogó területet ragadnak ki. Szerdán délelőtt nyitották meg az idei kétnapos tudományos konferenciát, amely ezúttal a huszadik század és a magyar mezőgazdaság aktualitásait öleli fel. A délelőtti plenáris ülés megnyitóján ott volt Barta Alajos, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának első titkára is. Dr. Biró Ferenc egyetemi tanár, rektor bevezetőjében áttekintette a hazai agrár-felsőoktatás negyvenéves fejlődéstörténetét. Ezután Berend T. Iván, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az élelmiszer- gazdaság szerepéről a gazdaságpolitikában. Kulcsár Kálmán, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkár- helyettese a mezőgazdaság helyét, szerepét vázolta a társadalomban. Az előadók között volt dr. Romány Pál, az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottságának első titkára is. aki végigvezette az általános és a sajátos tényezőket a mezőgazdaság szocialista fejlődésében. Dr. Eleki János, a TOT főtitkára a mezőgazdaság eredményeit vonultatta fel a szocialista átszervezéstől napjainkig, különös tekintettel a mezőgazdasági termelőszövetkezetekre. Dr. Papócsi László, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes az élelmiszer-termelés és az agrárkereskedelem összefüggéseiről beszélt. Dr. Soós Gábor, a MAE elnöke viszont azt elemezte, hogy a korszerű me- zőgadaság egyik alapvető feltétele a szaktudás. Dr. Dobj/ Ferenc, a MEDOSZ főtitkára a munkahelyi demokrácia néhány kérdéséről szólt. Dr., Márton János akadémiai levelező tag. az Agrárgazdasági Kutató Intézet főigazgatója a gazdaságtudomány szerepét méltatta az agrárpolitika szolgálatában. Ma, csütörtökön öt szekcióban folytatja munkáját a konferencia. Az ötödik szekciót amely a mezőgazdasági termelés humán tényezőit értékeli, dr. Dráviczki Imre tanszékvezető főiskolai tanár, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Gyöngyösi Főiskolai Karának igazgató- helyettese vezeti. Ma egyébként néhány Heves megyei előadás is elhangzik. Kozlov Anna Mária mérnök- közgazdász a gyöngyösi főiskoláról például a termelő- szövetkezetek és a magyar falu kapcsolatáról beszél. Vonó Péterné főiskolai adjunktus azt elemzi, hogy a szövetkezetek tevékenysége miként hat a háztáji és a kistermelésre. Dr. Misóczki Lajos főiskolai docens a továbbképzésről. tapasztalatairól beszél a gyöngyösi Mátrakincse Termelőszövetkezet mintája alapján. Előadást tart dr. Kovács Jenő, kandidátus, a Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság vezérigazgatója is, aki a hulladékhasznosítás termelési rendszereiről szól. Szezonban a fazonról .láger Ferenc hegeszti a zárt rendszerű fűrészporszállílás utolsó csigáját Gödöllőn, Heves megye bemutatkozó kiállításán szép erkölcsi és anyagi sikert ért el a közelmúltban a Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság Társulati Parkettagyára. Az itt kötött üzleteknek is köszönhetően ma ott tartanak, hogy a vásárlói igények meghaladják a gyár kapacitását. Farkas Imre üzemvezető szerint: Sokan mondták ezen a bemutatón is: stílusa, fazonja kezd lenni a Mátra Parkettagyár termékeinek. A gyárat végigjárva igazat kell adnunk e megállapításnak. A parkettázási szezon közepén, amikor mindenki parkettát akar, a kapkodásnak semmi nyoma. Ugyanolyan szigorú minőségellenőrzés után kerülnek a lécdarabok a lamellaparketta gyártó gépsorra, és könyörtelen a minőségellenőrző asszonycsoport a csaphornyos parketta gyártásánál is. — A hosszú távra gondolkodó üzletember nem elégedhet meg napi sikerekkel : a minőséggel kell megőrizni a vevőt! Az első félévben ez nemcsak hazánkban sikerült. Az idei esztendőre szóló 164 ezer négyzetméternyi parkettából 78 ezer négyzetméter már elindult a nyugatnémet, olasz, sőt finn vevőkhöz, ami az exportterv időarányos túlteljesítését is jelenti. Nem győznek eleget gyártani a lépcsőelemekből, és a komplett csigalépcsőkből sem: ez különösen a kislakásépítők kedvence. A nagy bútorgyárak — a Budapesti Bútoripari Vállalat, a Szatmár Bútorgyár —, bútorait díszítő szegély léceket vásárolnak a parkettagyárból. Ez utóbbiból természetesen jelentős mennyiségű fűrészpor, forgács keletkezik. Két éve ezt már nem hordják a szeméttelepre: — A fűrészport először csak szárítókemencénk fűtésére használtuk fel. Már ez is jelentős energiamegtakarítást eredményezett, de nem tudta „megemészteni" a2 összes keletkező fűrészport. Ezért kezdtük meg a briket- tálást: a rendkívül tiszta, kénmentes tüzelőanyag hamar népszerű lehetett volna főleg a cserépkályha-tulaj- donosok körében. Sikerét azonban fékezte a gazdasági szabályozás. Amíg ugyanis egy mázsa szénre dotációként a fogyasztói ár háromnégyszeresét adja az állam a szénbányáknak, és ezzel már 50—100 forint körül vásárolható a szén, addig a mi termékünkre nem járt dotáció. Költségeink pedig mázsánként 180 forint körül alakultak. A vevő tehát hiába tudta, hogy jobb tüzelőanyagot kap, nem' volt hajlandó a szén árának több mint dupláját kifizetni. A helyzet csak akkor javult, amikor megadták a dotációt a fű- részpor-brikettre is. Olyannyira javult, hogy a télen már rangsorolni kel- lertt a brikettigénylőket. Elsősorban az iskolák kaptak a téli tüzelőanyag-hiány idején a most már csak 135 forintba kerülő, nagyon gazdaságos tüzelőanyagból. Most, a nyári szezonban már győzik az igényeket, — és ezzel közel 8 millió forinttal nőtt a vállalat’árbevétele. A távlatokban még ennél is több kell. Ezért osztrák vállalattal kötöttek lízingszerződést. A megállapodás értelmében évi ezer tonna fű- részpor-brikettet kap az osztrák vállalkozó, aminek fejében egy újabb brikettáló gépsort állítottak üzembe Gyöngyösön. Az új gépsor megduplázta az itt gyártott fűrészpor-brikett mennyiségét. És miután a második félévben hárommal több munkanap is lesz, minden jel arra mutat, hogy a parketta- gyár túlteljesíti idei tervét. Kőhidi Imre Minden mozaik- és lamellaparketta ízléses zsugorfóliába csomagolva kerül a vevőkhöz Antal Sándor és gépe munkája nyomán