Népújság, 1985. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-25 / 225. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1985. szeptember 25., szerda Heves megye termékei a BNV-n 1990-ben áramot ad a Bős ( Gabcikovo )—nagymarosi Vízlépcsőrendszer erőművének első turbinája (Folytatás az 1. oldalról) Ott lesz a budapesti őszi vásáron a szakmában külö­nösen jó hírnevet kivívott Hatvani Házi-, Kézmű- és Bőripari Szövetkezet is, hogy a „Kiváló Áruk Fóruma” megkülönböztető jelet viselő, immár félszáz termékéhez méltón reprezentálja mun­káját az őszi BNV látogatói előtt. A tradícióknak megfe­lelően, különféle csecsemő- és gyermekcikkből mutat vá­lasztékot, kötött cikkei kö­zött az eddigiektől eltérő vál­tozatokkal is. Az Egri Ruha­ipari Szövetkezet hazai alap­anyagú női kulit, hosszú ka­bátot, rakott szoknyát mu­tat be, háromféle férfiöltö­nye — közöttük a Kuvaitba készülő modell — mellett. E munkákból egyébként — ép­pen a külföldi ajánlat miatt — ma, szerdán, külön zsűri válogat a HUNGAROTEX budapesti központjában ren­dezendő divatbemutatón. Az Egri Cipőipari Szövetkezet az idén is nyolcféle lábbelivel lép elő, olyanokkal, amelyek részint utcai viseletre alkal­masak, másrészt bizonyos luxusigényeket is kielégítenek fazonban, színben egyaránt. * Noha még csak napok múltán nyit a BNV — a szakemberek máris véle­ményt formáltak róla: ked­den ugyanis a kőbányai vá­sárváros konferenciatermé­ben ünnepélyes külsőségek között kiosztották a díjakat. Az elismeréseket Kelemen Lajos, a díjbizottság elnöke tolmácsolta. A BNV nagydíját kapta a soproni gyár Savoy szőnye­ge, a Gardénia poliészter függönye, a HÖDIKÖT „Er­na” szabadidős, a soproniak „Dominó” női ruházati csa­ládja, a pécsi bőrből • Vas megyében gyártott „Califor­nia” férficipő, az ugyancsak Mecsek alji bárány nappabőr divatkesztyű-kollekció. A kő­bányai „Fabulissimo”, illet­ve a caolás „Hemovit”, va­lamint a „Thetis” fürjtojás alapanyagú kozmetikai ter­mékcsalád, a győri Grabotter —S” műbőr, a Garzon Ve­nator—KG” elemes bútora, a MOFÉM négy tagból álló „Monix” csaptelepcsaládja, a Hungária Műanyagfeldol­gozó Vállalat „Hungisol—A” tetőfedési alufóliája. (Folytatás az 1. oldalrólJ hosszú Duna-szakasz termé­szetes vízenergiáját haszno­sító vízlépcsőrendszer ter­veit, a az eddigi közös munkálatokat. Dunakdlitinél Jakus György, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazga­tóhelyettese és Szántó Mik­lós. a Vízügyi Beruházási Vállalat vezérigazgatója adott áttekintést a vízlépcső- rendszer létesítményeiről és a szigetközi vízgazdálko­dási munkálatokról. Duna- kilitinél a magyar fél építi meg a duzzasztóművet, amely felett az árvízvédel­mi töltések között Pozsonyig mintegy 60 négyzetkilomé­ter felületű tározó jön lét­re. A tározóban a duzzasztás révén csaknem 250 millió köbméter vizet fognak fel. Ebből a tározóból ágazik ki csehszlovák területen az a 25 kilométer hosszú, úgy­nevezett üzemviteli csatorna, s egyben új hajóút, amely a Bősnél (Gabcikovonál) fel­épülő vízi erőműnél és ha­józsilipnél 8 kilométerrel lejjebb, Szapnál (Palcikovi- conál) tér vissza a Duna je­lenlegi medrébe. A tározó­ban felduzzasztott víz két irányban, az erőműhöz ve­zető üzemvízcsatornán és a Dunakiliti Vízlépcső alat­ti régi Duna-mederben tá­vozik és Szapnál ismét egye­sül. Külföldi tapasztalatok alapján sikerült megoldást találni arra, hogy a Sziget­köz felső szakaszán a fel- duzzasztott tározó miatt ne legyen a szokásosnál maga­sabb, a vízlépcső alatti ré­gi Duna-meder vízhozamá­nak lecsökkenésével pedig a Szigetköz középső és al­só részén pedig ne süllyed­jen a jelenleginél lényege­sen mélyebbre a talajvíz. Dunakilitinél már kiala­kították a duzzasztómű alat­ti, mintegy egy kilométer hosszú Duna-medret. el­készült több felvonulási épü­let. rövidesen befejezik a ikonyiha és az étterem kivite­lezését. Az építkezésen 23 magyar vállalat vesz részt, de a versenytárgyalásokra külföldi vállalkozókat is meghívtak. A duzzasztómű mintegy 30 méter mély mun­kagödrének kialakítására egy osztrák kivitelező, az Universale-cég kapott meg­bízást. A munkálatokat még ebben a hónapban megkez­dik, mert a duzzasztómű építése most a legsürgősebb feladat, a csehszlovák te­rületen ugyanis jóval előbb tartanak az új meder, az üzemviteli csatorna és az erőmű építésével. A tervek szerint f990. július 1-vel meg kell indítani a Bősi (Gabcikovod) Vízi Erőmű el­ső turbináját. A vízlépcsőrendszer cseh­szlovák területén Jozef Ob- lozinsky, a Vízgazdálkodási Beruházási Vállalat (W— IP) vezérigazgató-helyette­se. a teljes vízlépcsőrendszer közös operatív csoportjá­nak csehszlovák társveze­tője adott tájékoztatást az eddigi és a további mun­kálatokról. Többek között elmondotta, hogy eddig 5,9 milliárd koronát, a cseh­szlovák félre háruló teljes beruházási költségnek egy- harmadát használták fel az építési terület kisajátítására, munkásszállások létesítésé­re és a vízlépcsőrendszer ki­vitelezésére. Több mint há­romezren dolgoznak az épít­kezéseken. Nagy erők dolgoznak Bős­nél (Gabcikovonál), ahol a terepszint alatt 33—34 mé­ter mélységben alakították ki az erőmű 100 ezer négy­zetméteres munkagödrét, ez a legnagyobb ilyen jel­legű építési terület Európá­ban. Most mindkét fél azon igyekszik, hogy az év végé­re pótolják a rendkívüli hideg miatt az év elején ke­letkezett elmaradást. Az árvízcsatorna jobb oldali töl­téseit is a magyar fél fog­ja elkészíteni. A bősi és nagymarosi yízierő-telep együttvéve évi 3,6 milliárd kilowattóra villamos ener­giát termel, s az államközi megállapodásnak megfele­lően ennek fele Magyaror­szágot illeti, amely 650—700 ezer tonna fűtőolajnak felel ■meg. Elsősorban a legna­gyobb áramfogyasztás ide­jén, tehát csúcsidőszakban segítenek be ezek a vízerő­művek az országos hálózat­nak. A szovjet kultúra napjai (Folytatás az 1. oldalról) mindkét országban nemcsak a szakmai körökben, ha­nem a nagyközönség számá­ra is. Ugyanakkor új törek­véseket. eredményeket fi­gyelhetünk meg egy-egy mű­vészeti rendezvénysorozat­ban. Mindemellett e talál­kozók aláhúzzák az orszá­gok közötti politikai kapcso­lat fontosságát. A szovjet kultúra napjai rendezvényeinek sorában számos színházi előadásra, hangversenyre, képzőmű­vészeti kiállításra kerül sor Budapesten és több vidéki városban. Az öt művészeti kiállítás közül kiemelkedik a Szkíták aranya című, amelyet a Szépművészeti Múzeumban láthatnak az ér­deklődők. Ugyancsak érde­kesnek ígérkezik a Szépmű­vészeti Múzeumban meg­rendezendő másik képző- művészeti kiállítás, amely az orosz és szovjet festészet hagyományát, és jelenkorát reprezentálja. A művészeti élet kiemel­kedő és ritka eseményére kerül sor október 8-án és 9- én, este 7 órakor, a Magyar Állami Operaházban. A Moszkvai Nagyszínház ven­dégjátékában az Aranykor című balettet láthatja a kö­zönség. Egyébként a szovjet kul­túra napjainak ünnepélyes megnyitására október 8- án, este 7 órakor kerül sor az Operaházban. Ám, előt­te való este már Elem Kli­mov Jöjj és lásd című nagy sikerű filmjének díszbemu­tatóját tartják meg a Bu­dapest Kongresszusi Köz­pontban. A magyar film­színházak ez idő alatt a szo­kásosnál több szovjet fil­met vetítenek és a színhá­zakban tíznél több szovjet, illetve orosz dráma bemu­tatójára kerül sor. A nagy­szabású rendezvénysorozat alkalmából számos világhí­rű művész látogat hazánk­ba. Színészek, karmesterek, képzőművészek, operaéne­kesek utaznak Budapestre, hogy közülük csak egyet említsünk : ismét hazánk vendége lesz Nyesztyerenko. a világhírű operaénekes. —( Külpolitikai kommentárunTJ— Voksok és bombák PANDZSÁBBAN, INDIA VÁLSÁGGAL terhes észaik-keleti államában minden óvintézkedésit meg­tették, hogy a mára meghirdetett általános választá­sok előtt megakadályozzák újabb terrorcselekmények elkövetését. Hetek óta védőkíséretet kaptak a helyi parlament mandátumaiért versengő jelölteik, s a nagygyűlések, kortesbeszédek helyszíneit is bizton­sági emberek vizsgálták át. Az elővigyázat jogosnak bizonyult, mégis csupán az elmúlt napokban- féltucat­nyi bombamerényletről érkezett hír, A terrorcselekmények világosan jelezték, hogy azok a szélsőséges szikh csoportok, amelyek szemben áll­nak az új-delhi központi kormánnyal, változatlanul mindent megtesznek a voksolás megzavarására. Pe­dig Radzsiv Gandhi miniszterelnök erőfeszítéseinek eredményeként az idén nyáron megkötött megálla­podás már elérhető közelségbe hozta a reményt, hogy kölcsönös engedmények révén sikerül véget vetni az évek óta húzódó, emberéletek ezreit pusztí­tó krízisnek. Emlékezetes, hogy a szikh probléma állt Indira Gandhi kormányfő tavalyi meggyilkolá­sa, s az azóta is rendszeresen meg-megújuló terro­rista hullám mögött. A MAI VÁLASZTÁSOK CÉLJA, hogy e kritikus helyzetet megváltoztassák. Ugyanakkor az előjelek — egyes mérsékelt szikh vezetők meggyilkolása — figyelmeztetőek ; a radikális szikh mozgalom például a voksolás bojkottjára szólította fel az állam lakos­ságát. Pélő tehát, hogy a fegyverek árnyékában, rendkívüli biztonsági intézkedések közepette meg­tartott választás nem az utolsó fejezet lesz a pandzsá- bi háborúskodások történetében. A HELYZET SÚLYOSSÁGÁT ráadásul fokozza, hpgy mindaz, ami a kényes stratégiai helyzetű szö­vetségi államban történik, messzemenően kihat az indiai—pakisztáni viszonyra is. Űj-Delhiben több al­kalommal rámutattak arra a kötelékre, ami egyes pakisztáni politikai erőket a szikh szélsőségesekhez fűz, s amely — némi javulás után ■— ismét hullám­völgybe juttatta a két ország kapcsolatait. Felélén­kültek a Kasmír körüli viták is, sőt az elmúlt na­pokban halálos áldozatokat követelő összecsapások­ra is sor került a pakisztáni—kasmiri határövezetben. Üj-Delhi épp az ilyen incidensek, valamint a pan- dzsábi kampány kiélezett légköre miatt nemrég úgy határozott, hogy lezárja a legérzékenyebb határsza­kaszokat. Érthető tehát, hogy a mai választást a Gandhi-kor- mányzat igen fontosnak tekinti, s olyan lehetőség­ként értékeli, amely elősegítheti, hogy a voksok dönt­senek a pokolgépek és a merényletek helyett. Szegő Gábor Egymásért és a békéért A Szovjetunió változatla­nul elsőrangú jelentőséget tulajdonít a szocialista or­szágokhoz fűződő kapcsola­tai erősítéséhez. A testvér­országok vezetőivel folyta­tott tárgyalásokon időről időre áttekintik az együtt­működésben megtett utat, a kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeit: a nemzetközi helyzetet elemezve pedig összehangolják a feszültség enyhítéséért. a békéért kifej­tendő erőfeszítéseket. Ilyen kérdések kerülnek előtérbe a rendszeres, magas szintű magyar—szovjet tárgyaláso­kon is, amelyek a két ország kapcsolatainak lényeges ele­mét jelentik. E találkozók légkörét mindig a bizalom, a kölcsönös megértés, a szí­vélyesség és a nézetek egy­sége hatja át. Talán nem mellékes a személyes moz­zanat: 1983 júliusában, ami­kor Kádár János párt- és kormányküldöttség élén a Szovjetunióban járt, több helyre Mihail Gorbacsov — akkor PB-tag és KB-titkár — kísérte el a magyar ven­dégeket. A legfontosabb partner Magyarország és a Szov­jetunió kapcsolatai sokrétű­ek. az együttműködés az élet minden területét fel­öleli és dinamikusan fejlő­dik. Markánsan illusztrál­ja ezt, hogy az 1947-ben kö­tött első kereskedelmi egyez­mény 30 millió rubeles két­oldalú forgalmat irányzott elő, míg az idei megállapo­dás összege meghaladja a kilencmilliárd rubelt. Ez évi — a Szovjetunióba irányuló — kivitelünk értéke hozzá­vetőleg nemzeti jövedelmünk egyharmadával ér fel. Köz­tudott, hogy kőolajszükség­letünk nyolcvan, földgáz- fogyasztásunk kilencvenöt, vasérc felhasználásunk ki­lencven százalékát a Szovjet­unió fedezi. Magyarország portáldarukat, vontató és tolató hajókat. Ikarus autó­buszokat, mezőgazdasági termékeket, könnyű- és élelmiszeripari cikkeket szállít a szovjet partnernek. A Szovjetunió Magyaror­szág legfontosabb külkereske­delmi partnere, ugyanakkor a szovjet külkereskedelmi forgalomban Magyarország a rangos ötödik helyet fog­lalja el. A gazdasági kap­csolatok sohasem korlátozód­tak csupán az áruforgalom­ra. Szovjet közreműködés­sel több száz gyár, üzemrész, erőmű épült vagy újult fel Magyarországon. E munkák egy része még ma is tart. Az érem másik oldala, hogy hazánk is mind jobban be­kapcsolódik a szovjet vál­lalatok korszerűsítésébe. Figyelemre méltó, hogy mind nagyabb az olyan termékek részaránya. — mintegy egy­harmadnyi —, amelyeket .gyártásszakosítás és koope­ráció keretében állítunk elő. Egy cipőben járunk De az imponáló számokon és statisztikai adatokon túl­menően együttműködésünk­nek megvan az az előnye is, hogy lehetővé teszi a széles körű gazdasági folyamatok •megtervezését. A szovjet és a magyar méretarányok különbözősége ellenére „egy cipőben járunk”. Mindenek­előtt abban az értelemben, hogy Magyarországon, csakúgy, mint a Szovjet­unióban, egyre nagyobb hangsúlyt kapnak azok a tennivalók, amelyeknek az intenzív gazdálkodásra való átállást kell előmozdí­taniuk. Ez az átállás — ki tagadná —. gondokkal jár. amelyek azonban közösen, összefogással megoldhatók. Az összefogás egyik alapve­tő okmánya az ezredfordu­lóig szóló kétoldalú gazda­sági-tudományos és mű­szaki együttműködési prog­ram, amelyet idén tavasszal írtak alá Moszkvában. Ez a dokumentum nem csupán kijelöli a magyar— szovjet hosszú távú együtt­működés irányait, hanem megszabja azt is, hogy a ki­tűzött célok eléréséhez mi­lyen erőforrásokat, tapaszta­latokat, ismereteket kell mozgósítani. Az okmány ér­telmében — és ez a hosz- szú távú program egyik legértékesebb gondolata — a magyar—szovjet együtt­működésben kulcsszerepet kell szánni annak, hogy a tudományos-műszaki hala­dás legújabb vívmányait mindkét országban a lehető leghatékonyabban haszno­sítsák. Elvszerűség és kiszámíthatóság Külpolitikánkat az elvsze­rűség és a kiszámíthatóság jellemzi: senkiben sem hagy kétséget az iránt, hogy a nemzetközi porondon a Var­sói Szerződés és a KGST tagjaként tevékenykedünk. Mindenütt ott vagyunk, ahol tenni kell és lehet a békéért. Magyar—szovjet viszonylat­ban meghatározó tényező a szövetségi elkötelezettség, amely az eszmék és a célok azonosságára épül, és szoros együttműködésben, egyezte­tett fellépésekben nyilvánul meg. összecseng ezzel az a gon­dolat, amelyet Mihail Gor­bacsov főtitkár, az SZKP idei márciusi plénumán fej­tett ki: a párt és az állam első parancsolata, óvni és minden módon erősíteni a testvéri barátságot legköze­lebbi harcostársainkkal és szövetségeseinkkel, a szocia­lista közösség országaival. Minden tőlünk telhetőt meg­teszünk, hogy bővítsük együttműködésünket a szo­cialista államokkal, hogy így növeljük a szocializmus szerepét és hatását a világ ügyeiben és ügyeire. Ami a világ ügyeit, más­képpen mondva a nemzetkö­zi helyzetet illeti, moszkvai értékelés szerint a fejlemé­nyek egyfajta határvonalhoz érkeztek. A helyzetet kettős­ség jellemzi: egyrészt a nemzetközi viszonyokban fo­kozódó feszültség tapasztal­ható, másrészt bizonyos vá­rakozás észlelhető. Ennek megfelelően a Szovjetunió, a szocialista közösség válasza is kettős jellegű. Egyrészt nem engedi meg, hogy az Egyesült Államok, a NATO katonai fölényt érjen el, másrészt a lehető legna­gyobb erőfeszítéseket fejti ki a fegyverkezési hajsza megállítására. Szándékok és tettek Szovjet részről talán még soha nem tettek le ennyi javaslatot a diplomácia zöld- asztalára, mint mostanában. Moszkva indítványozza az űrfegyverkezés helyett a kozmosz békés meghódítását. Moratóriumot terjesztett elő a csapásmérő űrfegyverek előállítására, kikísérletezé­sére, és a világűrben való elhelyezésére. Javasolja a nukleáris fegyverrendsze­rek befagyasztását, a fel­halmozott fegyverek nagy­mértékű csökkentését, az újabb fegyverrendszerek lét­rehozásának megtiltását. Kü­lönösen jelentős, hogy a moszkvai szándékokat tettek támasztják alá: például a Szovjetunió egyoldalúan fel­függesztette nukleáris kísér­leti robbantásait. A pozitív washingtoni válaszra mind­eddig hiába vártak Moszk­vában. Mindehhez hozzáfűzhető: Genfben folynak a szovjet— amerikai tárgyalások. Már a harmadik fordulónál tar­tunk, és az a benyomás ala­kul ki: az amerikai küldött­séget nem azzal bízták meg, amivel a szovjetet, hogy köl­csönösen elfogadható meg­oldásokat keressen, hanem hogy időhúzó taktikát alkal­mazzon. A jelek szerint Wa­shington időt akar nyerni csillagháborús programjá­nak megvalósítására. Köze­leg a szovjet—amerikai csúcstalálkozó. Moszkvában nem kívánnak előzetes ér­tékelésekbe bocsátkozni, any- nyi azonban nyilvánvaló, hogy az előrelépést azon is csak a kétoldalú erőfeszíté­sek szavatolhatják. Nagyjából így festenek te­hát a világ ügyei. A magyar álláspont egyértelmű és vi­lágos. A szovjet javaslato­kat és kezdeményezéseket támogatjuk. Igazságosnak tartjuk azt, hogy Moszkva olyan megoldást keres, amely a fegyverzet lehető legala­csonyabb szintjén szavatol­ja a két fél egyenlő bizton­ságát. Meggyőződésünk, hogy az összes vitás nemzetközi kérdés tárgyalások útján megoldható, hogy az ese­mények veszélyes menetét meg lehet állítani. Ehhez természetesen szükség van a nemzetközi helyzet meg­javításában, a nukleáris konfliktusok megakadályo­zásában érdekelt valamennyi állam erőteljes akciójára, közös cselekvésére. Hável József

Next

/
Thumbnails
Contents