Népújság, 1985. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-23 / 223. szám

NÉPÚJSÁG, 1985. sieptember 23., hétfő 3 „Találkozásaink erősítették a két megye kapcsolatait” Interjú Apostol Kanilov Orlinovval, a BHF targovistei titkárával A Bolgár Hazafias Front targovistei küldöttségének el­utazása előtt a Népújság képviselője rövid interjút kért Apostol Kanilov Orli- nov megyei titkártól, a dele­gáció vezetőjétől : ‘ — Kérjük, szóljon a BHF munkájáról, legutób­bi eredményeiről, hogy látogatásuk kapcsán ol­vasóink többet is meg­tudjanak önökről, mint amennyit az elmúlt na­pokban tudósításainkban közöltünk. — Készséggel. Nos. min­denekelőtt elmondhatom a tevékenységünkről, hogy ne­künk is legfőbb feladatunk a párt politikája mögé fel­sorakoztatni az embereket. A BKP irányvonalát követ­ve iparkodunk segíteni kö­zös célkitűzéseink megvaló­sítását. Mind pártunk XII.. mind pedig a Bolgár Haza­(Fotó: Kőhídi Imre) lias Front IX. kongresszusá­nak határozataiból sok a ten­nivalónk. Mint a legnagyobb tömegszervezetnek, mozga­lomnak, társadalmunk min­den rétegével együttműköd­ve kell munkálkodnunk, hogy településrendszereink — az állami irányítás for­mái — egészségesen fejlőd­jenek, megszilárduljanak. Nagyban hozzájárulhat hely­ségeink erősödéséhez, ha alapszervezeteink még in­kább gazdáikká válnak te­rületeiknek s a korábbinál aktívabbá formálják a la­kosságot. Igyekezetünknek számos szép eredménye van A mi munkánk is benne van abban, hogy Targoviste me­gye gazdasága szemmel lát­hatóan gyarapszik. A háztá- táji kistermelés szorgalmazá­sával, szervezésével sikerült elérni például, hogy az ön­ellátás megvalósításának or­szágos programjában húsból, tejből túlteljesítettük terve­inket, s fontos élelmiszere­inknél csak a tojásból van kevesebb, mint szeretnénk Ugyanekkor a másodlagos nyersanyaggyűjtésben is je­leskedtünk. Fokozódott a te­rületvédelem, állampolgá raink a korábbinál jobban vigyáznak szűkebb és tágabb környezetükre, a természet­re. örvendetesen nő a tár­sadalmi munka — évente már eléri a 670 ezer munka­napot — s az eszmei-politi­kai nevelés, főleg az-ifjúság körében, egyre biztatóbb ta­pasztalatokat hoz .. . Me­gyénk lakosságának közel 70 százaléka tagja ma a Bol­gár Hazafias Frontnak, ami közvetlen erő, gyakorlatilag azonban egész társadalmun­kat mozgósítani tudjuk ügyünk, nemes elképzelé­seink érdekében. S meggyő­ződésünk, hogy ez a jövőben még nagyobb teljesítmé­nyekhez vezet. — Mi foglalkoztatja leginkább mostanában a Bolgár Hazafias Frontot? — Pártunk XIII. kong­resszusára készülünk. Azt szeretnénk, ha 1986 tavaszá­nak nagy belpolitikai esemé­nye méltó fogadtatásra ta­lálna egész népünk, így Tar­goviste megye teljes lakos­sága körében. Az illenék a kongresszushoz, hogy a dol­gozók mozgósításával elérjük a gazdasági, társadalompoli­tikai célkitűzések megvaló­sulását. Komoly törekvésünk, hogy ne hagyjunk adósságot a mindennapi munkában, s az újabb határozatokból adó­dó további feladatokat is tisztességgel megoldjuk. — Milyen tapasztalato­kat szereztek Heves me­gyei tartózkodásuk során? — Mély benyomást gya­korolt valamennyiünkre az a kedvesség, őszinteség, iga­zi barátság, amellyel fogad­tak bennünket, bárhol jár­tunk. Nagyra tartom ezt, an­nál is inkább, mivel most voltam először Magyarorszá­gon. Többet ért ez minden eddigi olvasmányomnál, s valamennyi élménybeszámo­lónál, amit idáig hallottam elvtársaimtól az önök hazá­járól, megyéjéről! Ismeretei­met a személyes tapasztala­tokkal sikerült sokkal telje­sebbé tennem. Rengeteget láttam, hallottam Hevesben, s ebből — úgy érzem — szá­mosat hasznosítani tudunk odahaza ismét. Szorgalmas dolgos, kiváló embernek is­mertem meg a magyart, s ugyanilyen törekvő, becsüle­tes a bolgár is. Meggyőző­désem, hogy mindkettő még sok mindent elérhet. S tisz­ta szívből kívánom, hogy ez sikerüljön is! Miként a je­lenlegi találkozásaink erősí­tették a két megye kapcso­latait, együttműködését, fej­lődjön a két nép barátsága is tovább, s vigye ez mind­egyikünket közelebb a szo­cializmus felépítéséhez. — Köszönjük a beszél­getést! Gy. Gy. TUDOMÁNYOS EGYESÜLETI SZÁMVETÉS Nagyobb szervező erővel... A hagyományosan nagy érdeklődéssel kísért esemény­sorozat, a műszaki hetek megnyitása ezúttal egybe­esik az egyik MTESZ tag- egyesület, a Szervezési és Vezetési Tudományos Tár­saság megyei szervezetének több év munkáját értékelő, tisztújító tanácskozásává! Célkitűzéseikből is látszik: több ágazat szakembereit tö­möríti ez a szervezet. Szak­osztályai, városi szervezetei speciális szakmai igények ki­elégítésére, rendszeres infor­mációcserére hivatottak a szövetkezetektől a nagyipa­rig. A gazdaságvezetők kö- zös gondjaik. érdeklődésük alapján jönnek össze a ta­pasztalatcserékre, tovább­képzésekre. Mindezekről a tisztújítás okán Kovács Sándort, a me­gyei szervezet elnökét és Mécs Imrét a szervezet tit­kárát kérdeztük. — A szakemberek, akik a mi egyesületünk tagjai is, munkahelyükön igen sok és nehéz feladatot kapnak, el­foglaltak, kevés a szabad idejük — kezdte Kovács Sándor. Nekünk, amikor ren­dezvényeket szervezünk, tud­nunk kell ezt. Az új infor­mációkra, a gyakorlati mun­kát valóban segítő tapasz­talatcserékre viszont nagy szükség van, éppen a mun­kahelyen. Ezekre mindenki szívesen áldoz időt és pénzt is. Nem nagy tömegeket aka­runk megmozgatni, inkább a minőség a fontos s az, hogy alkalmat teremtsünk: min­denki elmondhassa vélemé­nyét, ötleteket gyűjtsön. — A megyében minden városban vannak szerveze­teink, ugyanakkor egy-egy témakörre szakcsoportok, klubok is alakultak. Így pél­dául: pénzügyi és számvite­li, információszervezési, ke­reskedelmi szakcsoportjaink dolgoznak, nagy létszámú a szövetkezeti és a szolgál­tatási bizottságunk. A sze­mélyzeti munkához ad segít­séget a személyzeti vezetők klubja. Rendszeresen szer­vezünk megyén kívül ta­pasztalatcseréket, eljuthat­nak az érdeklődök az orszá­gos szervezetünk nagyobb jelentőségű konferenciáira. Egy lengyelországi, hasonló feladatokra alakult szerve­zettel kialakult kapcsolatunk révén nemzetközi találkozó­kon is részt veszünk, több szakember tartott a mi szer­vezésünkben előadást ilyen rendezvényeken. — Lehetőségük van a to­vábbképzésre, tapasztalat cserékre a középvezetőknek is? — Néhány fontosabb ren­dezvényünk is bizonyítja ezt válaszolta Mécs Imre. — Belső ellenőri tanfolyamot szerveztünk 11 héten át, an- kétot rendeztünk aktuális ár­politikai kérdésekről. Ez utóbbin több mint 150 részt­vevő volt. Ugyanakkor egy újabb szakembercsoportot is szeretnénk megnyerni szer­vezetünknek: a kisvállalkozó­kat. Pénzügyi, jogi tovább­képzést rendeztünk a gaz­dasági munkaközösségek, szakcsoportok tagjai számá­ra. A nagy érdeklődés, a kérdések tömege bizonyítot­ta, szükség van a segítség­re, hogy a törvényes lehető­ségek pontos ismeretében dolgozhassanak ezek a vál­lalkozások. Egyébként or­szágos példa is lett ez a kez­deményezésünk, az SZVT el­nöksége a megyei szerveze­tünket bízta meg gesztori feladatokkal e csoportok ér­deklődésre számot tartó prog­ramok kidolgozásával. — A jövőben bővül-e a szervezet feladatköre? — Több tagot szeretnénk toborozni egyesületünkbe, de nem ez a legfontosabb fel­adat. Erősítenünk kell kap­csolatunkat a többi tudomá­nyos egyesülettel, hogy a munkánkban ne legyenek párhuzamosságok. Igény sze­rint újabb továbbképző tan­folyamokat rendezünk, meg akarjuk újítani a gazdasági vezetők klubjának és a fia­talok bizottságának munká­ját. Tartalmas programok a fiatal szakemberek munká­ját is segíthetik. (h.) A magasan képzett Eged he­gyi sportlovak számára a víz sem idegen Soha szebb képet! Recsk mellett, a búzás-völgyi víz­tározó partján lovascsapal közeledik Hol galoppban, hol csak úgy, lassú sétalép­tekkel közelednek a lovak. Szikrázó napsütés, vénasz- szonyok nyara. És a levegő­ben valami akkora békes­ség! Az élen hófehér hajjal, hófehér tömött bajusszal Kun László. Senki nem hin­né, hogy hatvannegyedik évét tapossa. „Civilben" nyugdíjas, egyetemi tanszé­ken dolgozott, a magyar kon­taktlencse gyártása volt a szakterülete. A nyugdíjba vonulással azonban sem a tudományos munka, sem az idegenvezetés nem szakadt meg: — Most egy tizenöt na­pos. ötszáz kilométeres lo­vastúrát vezetek. A részt­vevők túlnyomó többsége az NSZK-ból, ketten Svédor­szágból érkeztek. Évek óta visszatérő vendégeink, van. aki már kilencedszer lova­Az ördöglovas és vendégei Nem kevesebb, mint 80 év nyomja a vállát, életereje egyszerűen hihetetlen: — Minden túrára elkísér hat gyermekem, tizennyolc unokám közül az az ö>t, aki kiérdemli. Nagyon fontos­nak tartom, hogy már fia­talon megszeressék a termé­szetet, a lovakat, a sportos életmódot. Ha semmi más nem bizonyítaná ennek ered­ményességét, akkor csak nézzenek rám... Évente ma is eljövök, Keszthelytől Deb­recenig töviről hegyire be­barangoltam már Magyaror­szágot. A családban, négy lovunk is van, otthon Ls gyakoroljuk ezt a gyönyörű sportot, de amit ezek a lo­vak tudnak! A társaságban nem kevés az amazon. Hanne Scharf Lübeckből érkezett, bank- tisztviselő. Kilencedszer vesz részt hasonló „turnén”: — Észak-Németországban 'nagy a lókultusz, magam is ott fertőződtem meg vele. De az a változatos táj, amit én a Cserhátban, a Mátrá­ban, Bükkben, Tokajban, il­letőleg Dél-Magyarországon láttam, ilyen kis területen nálunk elképzelhetetlen. A mi vidékünk túlságosan la­kott már, ráadásul a savas esők miatt az erdők is pusz- tulóban vannak. Az önök természete még érintetlen, lovaik emberszeretőek — a vendéglátás pedig csodála­tos! Ebéd közben beszélgetünk tovább. A piknikre a gál- őrház mellett, Pócs János kertjében kerül sor. A pin­cérek az Eger Szálló ma­gyaros paprikását szolgálják fel. a kecskelábú asztalhoz csak úgy garbóban járulnak oda: ez is a romantikához tartozik. A beszélgetés köz­ben az élményekre terelő­dik. Gunnela Trolle, a dal­lamos nevű svéd hölgy és hetvenegy éves partnere. Bn Lunden szóba hozza a szil­vásváráéi pisztrángsütést, amely nyárssal „volt előad­va”, majd Eger, számára fantasztikus látnivalóit di­cséri : goi végig hasonló hosszúsá­gú túrán. A visegrádi lovas­iskola, valamint az Eged hegyi, Mátyus Vifctor-féle hasonló intézmény adja a sportlovakat, amelyeket a leghozzáértőbb nyugati tti- risták is igen jónak minő­sítenek. Nem csekélység félezer kilométeren át lovagolni Magyarország legszebb tája­in. A hozzátartozók közül az idősebbek vagy a betegek azért hintón követik a me­netet. Nem mindenütt: a túra végig elkerüli a lakott településeket a Mátrán, a Bükkön át a Hortobágyig vonul végig a lovascsapat. Vízmosásokon, pusztán át épp úgy. mint vadregényes sűrű erdőben. Ne higgyük, hogy az idő­sek kéredzkednének a ko­csira! Martini doktor úr Göttingenből most ötödször fogta meg a kantárszárat. — Ügy tudom, hogy ha­sonló periszkóp a világon is egyedül Melbourne-ben van; de ha nem is így lenne, az biztos, hogy ilyen vendég- szeretet csak itt van. Átjöt­tünk például egy hegyi tisz­táson, szilvafák között. A tulajdonos, aki épp szüre­telt, azonnal meghívott ben­nünket egy kis szilvaszedés­re, holott akkor látott ben­Bo Lunden hatalmas basszusa svéd dallal köszönti a vendéglátókat Tájkép lovascsapattal Kőhidi Imre nünket először! És higgye el azt is, hogy Svédországban az utolsó öt évben egyetlen olyan meleg nap nem vftlt. mint ez a mai Itt! Ezek, és Mátyus Viktor, szerint a lassan három év­tizede sikeres IBUSZ-vállal- kozás, amelyet Frandorffer Tamás indított el és amelyet a világon mindenütt Kun László nevével fémjeleznek, igen kedvező képet mutat országunkról. — Pedig azt nem is igen tudják a vendégek, hogy Kun László személyében egy ördöglovas vezeti őket. Ö volt ugyanis Jávor Pál dub­lőré az ördöglovas című filmben. Az eredeti forgató- könyv szerint át kellett vol­na ugratnia a Kiss Manyit szállító hintó fölött. Veszé­lyessége miatt azonban a rendező lemondott a jelenet­ről. Csak azt nem vette fi­gyelembe, hogy a kulisszák mögötti csöndes poharazga- tás virtussá növeli a bátor­ságot: Kun László mégis átugratta lovát a delizsánsz fölött! A jelenet élesben' ment. minden filmre került belőle; az i£ hogy Kiss Ma­nyi azonnal elájult... Hasonló izgalmakra itt szerencsére nincs mód. de kulturált, országot, népet megismertető, és amellett — ne pironkodjunk — hasznot hozó vállalkozásra igen. . l

Next

/
Thumbnails
Contents