Népújság, 1985. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-19 / 220. szám
2.m J'l NEMZET 5 üli'. ÉLET NÉPÚJSÁG. 1985. szeptember 19., csütörtök Az Indonéz Köztársaság elnöke Suharto, az Indonéz Köztársaság elnöke első ízben látogat Magyarországra (Népújság-telefotó — AP — KS) Tájértekezlet Szolnokon (Folytatás az I. oldalról) na. Dr, Szabó Ferenc arról is szólt, hogy az idei rendkívüli tél miatt jelentős, károk keletkeztek borvidékeinken a szőlőkben. Emiatt kevesebb termést szüretelnek majd a következő hetekben a gazdaságok. Ugyanakkor a minisztérium ezeknek az üzemeknek a megsegítésére törekszik és megfelelő intézkedések várhatók! Aláhúzta, hogy jó ütemben halad az élelmiszer-gazdaság VII. ötéves tervezése. A fő célkitűzések változatlanok maradnak. Nevezetesen a kiegyensúlyozott hazai ellátás, a növekvő export, és a nemzeti jövedelemhez való nagyobb arányú hozzájárulás. Fontos, hogy a valós piaci igényeket vegyék figyelembe a termelők, a minőség, a versenyképesség javításával. a gazdaságossággal. "Ezt igyekeznek közvetíteni már az 1986. évi köz- gazdasági szabályozók is. Jövőre az ideinél 5—10 százalékkal növekedhet a beruházások aránya. A szabályozókkal igyekeznek fokozatosan feloldani az ágazatban levő feszültségeket és arra ösztönöznek, hogy növekedjen a gazdaságok jövedelme! Ezt segítik elő a különböző adókedvezmények és árkiegészítések. 1986-ban várhatóan kisebb mértékben növekednek majd a termelési költségek. A műtrágyák árát átlagosan 3,7, a növényvédő szerek árát pedig 2,5 százalékkal emelik. Az állattenyésztés jövedelmezőségének fokozására a fehérjetakarmányok árát 7 százalékkal csökkentik. A termelés serkentésére a tejet literenként 90 filléres árkiegészítésben részesítik. Ösztönözni kívánják a sertés- és baromfitenyésztőket, elsősorban azzal, hogy a minőségi termékeket magasabb árakkal ismerik el. A kukorica-termelésben jelentős fordulatot várnak attól, hogy hektáranként 800 forint adó- kedvezményt biztosítanak a termelő gazdaságoknak. Államunk továbbra is támogatja a meliorációs beruházásokat, az ültetvény-telepítéseket, továbbá az új szarvasmarha-telepek létesítését és a gépi fejlesztéseket. Nagyobb segítséget kapnak 1986-tól a kedvezőtlen termőhelyi adottságú üzemek is, miután a támogatási rendszer határát az eddigi 17 helyett, a 14 aranykoronás földeknél húzzák meg. Mentusz Károly Magyar bizottsági elnök az ENSZ-ben Tisztségválasztás a 40. ülésszakra A tagállamok feladata: megelőzni a konfliktusokat Az Egyesült Nemzetek Szervezete jubiláris, 40. ülésszakának megnyitó ülésén Paul Lusaka, a közgyűlés távozó elnöke megnyitó beszédében rámutatott: az emberiség aggodalommal várja, hogy megoldják a világ előtt álló súlyos problémákat, biztosítékokat igényel a jövőjét fenyegető veszélyekkel szemben. Paul Lusaka rámutatott: az Egyesült Nemzetek Szervezete fennállásának négy évtizede alatt korántsem tudott megoldani minden problémát. Ebben az időszakban mintegy 140 fegyveres konfliktus volt, s ezek húszmillió ember életét követelték. Megoldásra vár Namíbia és a Közel-Kelet kérdése. a terrorizmus problémája. Az ENSZ ugyanakkor bebizonyította, hogy képes ösz- szehangolni a világ országainak akcióit, képes volt számos konfliktus megoldására. Az eredmények közé sorolta Lusaka az emberi jogok chartáját, emberéletek millióinak megmentését. A távozó elnök külön szólt Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan novemberi csúcstalálkozójáról. „Ez a találkozó a nemzetközi kapcsolatok teljes új korszakának előjátéka lehet" — mondotta, a tagállamok nevében kifejezve azt a reményét, hogy a csúcstalálkozó konstruktív légkörű lesz. Ezt követően az ülésszak egyhangúan megválasztotta a közgyűlés új elnökét. A 40. ülésszakon az elnöki tisztet Jaime de Pinies spanyol diplomata tölti be. Az 1917- ben született diplomata hosz- szabb időn át volt országa állandó ENSZ-képviselője. a közgyűlés 28 ülésszakán vett részt. Korábban egyebek között Kubában, Nagy-Britan- niában, az Egyesült Államokban és a Fülöp-szigete- ken teljesített külügyi szolgálatot. ENSZ-pályafutása során két alkalommal volt a Biztonsági Tanács soros elnöke is. egyéb közgyűlési tisztségek mellett. Jaime de Pinies beszédében vitatta azt a nézetet, hogy az ENSZ válságban lenne, képtelen lenne betölteni azt a hivatást, amiért létrehozták. Elismerte ugyanakkor. hogy az emberiség előtt igen sok megoldatlan kérdés áll. Aláhúzta, hogy a második világháború befejezésének, s a nukleáris kor kezdetének 40. évfordulóján igen nagy veszélyt jelent a növekvő fegyverkezési verseny, a nukleáris fenyegetés — s olyan kérdések is megoldásra várnak, mint az éhezés, a nyomor, vagy a föld egy részén még mindig fennálló apartheid és a terrorizmus. „Az, hogy az emberiség elkerülte a harmadik világháborút, még nem ok az önelégültségre" — szögezte le a spanyol diplomata, s aláhúzta: az Egyesült Nemzetek Szervezetének növelnie kell megelőző tevékenységét, az eddiginél aktívabban keli megakadályoznia a konfliktusok kialakulását. Az új elnök ugyancsak méltatta a küszöbönálló magas szintű találkozók jelentőségét. A közgyűlés bizottságai kedden délután megválasztották tisztségviselőiket. A 3. számú bizottság — ez a bizottság a szociális és humanitárius, valamint a kulturális kérdésekkel foglalkozik — elnöke Zádor Endre, a Magyar Népköztársaság ENSZ-küldöttségének tagja lett. A délutáni második teljes ülésen a közgyűlés alelnöke- it választották meg. Nagy jelentőségű találkozókra számít Sevardnadze New Yorkban Kedd este megérkezett New Yorkba Eduard Sevardnadze. az SZKP KB PR tagja, a Szovjetunió külügyminisztere. Sevardnadze a szovjet küldöttséget vezeti az ENSZ-közgyűlés 40 ülésszakán. Sevardnadze megérkeztével adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy október 24-én lesz az ünnepélyes megemlékezés az Egyesült Nemzetek Szervezete megalakulásának 40. évfordulójáról. Ez jó alkalom arra. hogy elgondolkodjunk a jelenről és a jövőről — mondotta. A továbbiakban a szovjet külügyminiszter kijelentet te: a német fasizmus és a japán militarizmus felett 40 esztendővel ezelőtt ara tott győzelem meggyőzően tanúsítja, hogy milyen sokat érhetnek el a világ népei, ha egyesítik erőfeszité seiket a béke védelmében A Szovjetunió aktívan és célratörőét tevékenykedik en nek eléréséért. így lép fel a genfi szovjet—amerikai tár gyalásokon, a leszerelésről ugyancsak Genf ben folyó nemzetközi konferencián és más fórumokon. Ezt a célt követi az ENSZ-ben kifej tett tevékenységével is — mondta a szovjet külügyminiszter. Sevardnadze utalt rá, hogy a közgyűlés ülésszakának keretén belül a szovjet küldöttség számos ország politikusaival tárgyal. „Nagy jelentőséget tulajdonítunk a Reagan elnökkel és Shultz külügyminiszterrel tervezeti találkozónak" — tette hozzá a szovjet külügyminiszter, majd végezetül jókívánságait tolmácsolta New York város lakosságának. —( Külpolitikai kommentárunk )— A kormányfő ultimátuma FENYEGETŐ HANGÚ nyilatkozatokban, éles szópárbajokban a libanoni belpolitika korántsem szűkölködött az elmúlt hónapokban, az a határozott hangvételű ultimátum, amelyet Rasid Karami kormányfő hozott nyilvánosságra, mégis nagy feltűnést keltett. A miniszterelnök ugyanis, aki a jelek szerint semmit sem képes tenni a szülővárosában. Tri- pol'iban folyó, elkeseredett, véres harcok beszüntetése érdekében, bejelentette: amennyiben nem vetnek véget az ottani összecsapásoknak, lemond tisztségéről. Az ultimátum hírét a megfigyelők egy része re- zignáltan fogadta, a kételyét hangoztatta. Mások azonban arra hívták fel a figyelmet, hogy egy ilyen lépés még a polgárháborús zűrzavarban, a szemben álló fegyveres milíciák háborúskodásába süllyedt Libanonban is a válság új szakaszát hozhatja, mivel gyakorlatilag teljesen szertefoszlatná az egységes állami intézmények és a nemzeti kormány működéséhez fűzött illúziókat. Más kérdés, hogy a bejrúti kabinet léte és tevékenysége jórészt névleges mivel a miniszterek egymással szemben álló csoportokhoz tartoznak, ami gyakran meggátolja a testület összeülését is. A válság elmélyülését legalább ilyen szemléletesen jelzi, hogy a hét eleje óta isme' felerősödött harcok során újabb támadások érték az elnöki palotát is. Ami pedig a fővárost illet Nyugat- és Kelet-Bejrút továbbra is szinte hermetikusan el van zárva egymástól, s a lakosoknak olyan alapvető gondokkal kell megküzdeni, mint az élelmiszer- vagy üzemanyag-ellátás. A helyzet mégis az észak-libanoni Tripoliban a legrosszabb, ahol a jelentések szerint évek óta nem fordultak elő a mostanihoz hasonló hevességű összetűzésük. Az ország deli. Izraellel határos körzeteiben pedig a libanoni nemzeti ellenállás szervezete a mozgalom megszületésének harmadik évfordulóján, valóságos támadá- ~ si hullámot indított az Izraellel együttműködő hely: milíciák állásai ellen. Ehhez kapcsolható a legújabb öngyilkos merénylet híre is. MEGLEHETŐSEN VIGASZTALAN tehát a kép ami a Közel-Kelet e sokat szenvedett országáról kialakult. Változatlanul nem látszik a kiút. a kölcsönös hajlandóság az engedményekre, a békés, tárgyalásos rendezés elvének elfogadása. Pedig — s erre jó bizonyíték a napokban bekövetkezett, megle- petésszerű jordániai—sziriai közeledés — a közel- keleti valóságos, vagy képletes frontvonalak felszámolása csak ilyen alapon képzelhető el,. Szegn'Gábor Tanácskoztak országgyűlési képviselőink (Folytatás az 1. oldalról) sőbbséget élvezett, viszont gondot jelentett, hogy a megtakarítás nem mindenütt jelentkezett egy-két éven belül. Elmondta azt is. hogy a ■bevételi tervek túlteljesítéséhez hozzájárult a helyszíni adóellenőrzések fokozása is. A kiadásokat illetően a legnagyobb összeget idegenforgalmi célokra, többek között a kiemelt üdülőterületek fejlesztésére fordították. Beszámolt az egészségügyben és a szociális ágazatban történt fejlődésről is. Az oktatási és kulturális terület tapasztalatait összegezve megállapította: a tavalyi, rendkívüli béremelést a pedagógusok kedvezően fogadták. Viszont az iskolákban dolgozó nem pedagógus beosztásúak nehezteltek amiatt, hogy ők nem kaptak fizetésemelést. Szó volt arról is. hogy tavaly 38 tanterem korszerűsítését fejezték be. Az idei első félévi gazdálkodásról megállapította, hogy a tanácsok összbevétele eddig mintegy 60 százalékos, tehát jobb az időarányosnál. így aligha lehet komolyabb kieséssel számolni éves szinten. Úgy összegezte: a tanácsok felkészültsége biztosíték, hogy terveiket teljesítsék, s így a rnegye lakosságának ellátása tovább javuljon. Az ezt követő vitában egyebek mellett arra vártak választ az országgyűlési képviselők: mi lehet az oka. hogy megyénk pedagógusainak keresete az országos rangsorban az utolsó között van. s miért nem emelték az iskolákban a technikai alkalmazottak bérét. De érdeklődtek a településfejlesztési hozzájárulás tapasztalatairól is. Barta Alajos, a megyei pártbizottság első titkára, országgyűlési képviselő arra kérte társait, hogy mozgósítsanak környezetükben minden lehetséges erőt az év eleji termeléskiesések és károk pótlására. Mint elmondta, megyénkben a tavaszi-nyári károk sokkal nagyobbak az országos átlagnál. A vezetők igyekeznek elejét venni, hogy a veszteségek ne növekedjenek. Szigorúbb költséggazdálkodással —, s ahol csak lehet — az exporttevékenység fokozásával mérsékel hetőek a veszteségek. Ezt követően Sarlós István szólt a költségvetés néhány gondjáról. Mint megállapította, a pénzügyi szervek és az egyéb szervek között „nagy a távolság", s így például egy művelődési osztály úgy érzi, hogy nagyobb „hatalom" van a pénzügyi osztály kezében, mint a sajátjában, hiszen ott van a pénz, s abból vagy kap vagy nem kap. Országosan is hasonló a helyzet, s ennek egyik oka, hogy hosszú időn keresztül a pénznek nem volt meg az a funkciója, mint amelynek kellett volna lennie. Sok helyütt azt hitték, hogy ha baj van, akkor egy központi kasszából pénzügyi segítséget kapnak. A másik az. ha olyan szakmai kérdésekben akar állást foglalni a pénzügyi osztály, amihez nem ért. — Három évvel ezelőtt itt jártam Hevesen — mondta. Nagy vita volt a bevételi igazgatósággal, akik a diny- nyét gyümölcsként akarták adóztatni, annak ellenére, hogy a mezőgazdászok váltig állították, hogy az zöldség. Ugyanis gyümölcs után magasabb az adó. Itt természetesen a mezőgazdászoknak kellett volna megmondani. hogy mi a zöldség és mi a gyümölcs. A másik félnek pedig eszerint kellett volna adóztatnia. Néha a perspektivikus gondolkodás hiánya okoz pénzügyi nehézséget. Mindenki tudta. amikor megszűntek a járási tanácsok és hivatalokká alakultak át, hogy ez az első lépés a járási hivatalok megszűnése felé. Már akkortól kezdve úgy kellett volna megszervezni az ellátást, hogy az később ne okozhasson feszültséget. Ezzel szemben mi történt? Szűkült a feladat, csökkenthető volt a létszám, s az ezzel felszabaduló bér egy részét ki lehetett osztani a járási hivatalok dolgozói között. Ugyanakkor a községi és városi tanácsoknál a munka megszaporodása miatt nem lehetett létszámot megtakarítani. így nem kerülhetett sor rendkívüli béremelésre sem. Éveken keresztül tartott, hogy az egyik helyen csökkent a létszám, nőtt az átlagbér, a másik helyen stagnált, sőt. néha csökkent is az átlagbér. Többek között elmondta a továbbiakban, hogy a pedagógusok bérével kapcsolatos rangsorolást, mely szerint Heves megye még mindig az országos rangsor végén foglal helyet, mint panaszt, nem szereti. Hiszen még számtalan mutató létezik... Ráadásul, ha rangsort készítünk, akkor az lehetetlen, hogy mindenki első legyen. A sorrend sokszor azért sem mond sokat, mert nem ez a fontos, hanem az, hogy mennyi a bérek közötti differencia. — Azt is furcsállom, ami ugyan majdnem természetesnek tűnik, hogy mindennel egyszerre kell foglalkozni — mondta. — Egyetlen megye sem meri azt mondani: ebben az évben erre. vagy arra a célra nem adok egy fillért sem. Ehelyett minden terület kap egv kis pénzt, amivel nem tud jelentős eredményeket elérni. A beruházásnál is sokfelé keli adni és nehéz előrelépni. Így érthető, ha például az oktatásban azt mondják: ha nem kapok egy komplett iskolára való beruházási ösz- szeget. de három tanterem építésére elegendőt adnak. akkor nem mondok le róla. mert 5 év múlva, ha ugyanennyihez jutok, abból már biztos, hogy nem tudok építeni ennyi osztálytermet. Régi vágy az. hogy az. ágazatok úgy hitelezzenek egymásnak, hogy azt „természetben" kapják vissza. Elképzelhetőnek tartom, hogy ■ha több község akar iskolát építem, de mindegyik csak két tanteremre való pénzhez jut hozzá, akkor az egyik a másiknak kölcsönadja a sajátját. Később pedig nem ezt az összeget kapja vissza, hanem megállapodnak abban, hogy hány százalékkal járulnak hozzá egymás intézményeinek kialakításához. Szóba kerültek a településfejlesztési hozzájárulás tapasztalatai is. Mint hangsúlyozta. a kezdeményezést jónak tartja, bevezetése érdekében érdemes körültekintően agitálni. Ezután Markovics Ferenc, majd Kántor Imre. a megyei tanács pénzügyi osztályának vezetője válaszolt a kérdésekre. Hangsúlyozták: az iskolavezetők felelőssége is, hogy miként gazdálkodnak a fizetésekkel. Egyébként at oktatási intézményekben dolgozó technikai alkalmazottak bérrendezése is előtérbe került. Ezt követően a képviselőcsoport tagjai jóváhagyták a második félév munkatervét. majd Kovács András, csoportelnök adott tájékoztatót az országgyűlés őszi ülésszakának előkészületeiről. Végül Sarlós István látta el hasznos tanácsokkal a képviselőket. Homa János Jegyzetelnek a képviselők (Fotó: Perl Márton)
