Népújság, 1985. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-18 / 219. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1985. szeptember 18., szerda KÉT- ÉS TÖBB OLDALÚ TALÁLKOZÓK Megkezdődött az ENSZ 40. ülésszaka Paul Lusaka. az ENSZ- közgyűlés 39. ülésszakának elnöke hétfőn, délután ün­nepélyes kerétek között be­fejezettnek nyilvánította az ülésszakot. A Világszervezet jubileumi, 40. ülésszaka ked­den, délután — közép-euró­pai időszámítás szerint este — kezdődött meg New York­ban. Az ülésszakon, illetve annak a világszervezet meg­alakítása 40. évfordulóját köszöntő külön megemléke­zésén mintegy száz tagállam képviselteti magát állam-, vagy kormányfővel. A 39. ülésszak, amelynek érdemi része a múlt év de­cemberéig tartott. számos fontos kérdést tekintett át. köztük a leszerelés, a fegy­verzetellenőrzés több prob­lémáját. Foglalkozott a vi­lág szinte minden égető kér­désével és számos fontos ha­tározatot hozott. egyebek között az Afrika déli részén, illetve a Közel-Keleten ki­alakult válsággal kapcsolat­ban. Mindezek a témák Robbanás Rómában Robbantásos merényletet követtek el ismeretlen tette­sek hétfő este valamivel éj­fél előtt Rómában a Via Ve- neton, a világhírű Café de Paris kávéházban. Az aszta­lok között egy kézigránát robbant, s ennek következ­tében mintegy negyven em­ber sebesült meg — legtöbb­jük külföldi turista, s kö­zülük néhánynak súlyos az állapota. Az olasz hatóságok ked­den délelőtt letartóztattak egy fiatalembert, akit à rob- bántással gyanúsítanak. azonban továbbr3 is szere­pelnek majd az új ülésszak napirendjén is: az előterjesz­tett napirendi javaslatok túlnyomó többsége ugyan­azokról a kérdésekről sürget döntéseket, amelyekről a Világszervezet már hozott határozatokat, de ezeket szá­mos tagállam nem hajlandó végrehajtani. Az új napi­rendi pontok közül igen nagy érdeklődés fogadta a Szov­jetuniónak azt a javaslatát, hogy az ENSZ hozzon hatá­rozatot a világűr fegyver- mentesítésére. s egyben te­gyen lépéseket annak érde­kében, hogy a kozmoszt csak békés célokra lehessen ki­használni. A közgyűlés időszakában számos két- és többoldalú találkozóra kerül sor a New Yorkba érkező államfők, kormányfők, miniszterek kö­zött. Már e hét végén meg­tartják például az ülésszak alkalmából az Egyesült Ál­lamokba látogató mozambi­ki államfő. Sámora Máchel találkozóját Reagan ameri ­A szovjet tárgyalóküldött­ség azt a megbízatást kap­ta, hogy olyan jelentős, köl­csönösen elfogadhat« meg­oldásokra törekedjék, ame­lyek eleget tennének az űr­fegyverkezési hajsza meg­akadályozása és a földi fegy­verkezési hajsza megfékezé­se feladatának. Ezt mondot­ta a genfi repülőtéren adott sajtónyilatkozatában Vik­tor Karpov, akinek vezeté­sével kedden érkezett Géni­be a szovjet küldöttség, hogy részt vegyen a nukleáris és űrfegyverzetről az Egyesült Államok delegációjával foly­tatott tárgyalások harmadik fordulóján. kai elnökkel — erre Wa­shingtonban kerül sor. Rea­gan az eddigi bejelentések szerint megbeszélést folytat Husszein jordániai királlyal és Mubarak egyiptomi ál­lamfővel is. A legfontosabb találkozónak azonban Rea­gan és Sei'ai dnadze szovjet külügyminiszter szeptember 27-re. bejelentett, a szovjet —amerikai csúcstalálkozó kérdéseivel foglalkozó meg­beszélését tekintik. Sevard- nadze. aki várhatóan e hét végén érkezik az ENSZ székhelyére, előzőleg Shultz külügyminiszterrel is talál­kozik és megbeszélést foly­tat számos más állam kül­döttségének vezetőjével is. A közgyűlési ülésszak első napján választják meg az új ülésszak elnökét, s ezen a héten megválasztják 3 bi­zottságok tisztségviselőit is. Az általános politikai vita. amelyen a magyar küldött­séget Várkonyi Péter kül­ügyminiszter vezeti, a jövő hét elején kezdődik meg. Viktor Karpov kiemelte, hogy a tárgyalások újabb fordulójára közvetlenül a szovjet—amerikai csúcsta­lálkozó előtt kerül sor. Nyil­vánvaló azonban, hogy a tárgyalásokon csak mindkét fél erőfeszítéseivel lehet ha­ladást elérni — mutatott rá a szovjet küldöttségvezetö. — Sajnos, mindeddig az Egyesült Államok álláspont­ja — mindenek előtt a vi­lágűr militarizálása megaka­dályozásának kulcskérdésé­ben — nem tette lehetővé a tárgyalások céljául kitű­zött feladatok megoldását. IESZEREIÉSI TÁRGYALÁSOK Genfbe érkezett a szovjet küldöttség A Szojuz T—14 startja • • Ot szovjet űrhajós a világűrben Kedd délután óta öt szov­jet űrhajós tartózkodik a vi­lágűrben. Moszkvai idő sze­rint 16 óra 39 perckor a Szovjetunió területéről út­nak indították a Szojuz T— 14 űrhajót, fedélzetén Vla­gyimir Vaszjutyin parancs­nokkal. Georgij Grecsko fe­délzeti mérnökkel és Alek- szandr Volkov kutató űrha­jóssal. A Szojuz T—14 a Szaljut— 7 űrállomásra tart, amely­nek fedélzetén már több mint száz napja, június ele­je óta tartózkodik a világ­űrben Vlagyimir Dzsanibe- kov és Viktor Szavinih. Az állandó legénység és a há­rom „látogató" a várhatóan szerdán megtörténő össze­kapcsolást követő napokban közös kutatásokat végez majd. Ürcsillagászati meg­figyeléseket. biológiai és technológiai kísérleteket haj­tanak végre, tovább dolgoz­nak a földi erőforrások fel­tárási módszereinek kimun­kálásán. A szovjet szakem­berek remélik, hogy mun­kájuk alapján pontosabb ké­pet nyernek majd a földi lég­kör és az óceánok kölcsönha­tásairól. az olyan pusztító ter­mészeti jelenségek keletke­zési mechanizmusáról, mint a viharok, tájfunok, torná­dók, s tovább tudják fejlesz­teni az időjárás-előrejelzési módszereket. Az űrhajósok kutatási feladatai között sze­repel annak alaposabb felr derítése is. hogy miként hat a földi gazdasági tevékeny­ség bolygónk légkörére. A Szojuz T—14 fedélzetén útnak indult kozmonauták közül ketten — Vaszjutyin és Volkov — újoncai a szov­jet űrhajózásnak —( Külpolitikai kommentárunk Ismét Panmindzsonban A KOREAI-FÉLSZIGET ma már nemcsak a kúi- politikusökat, hanem a sportújságírókat}. a világ sportközvéleményét is foglalkoztatja. Érthető okból : az 1988. évi nyári olimpiai játékok előkészületei meg­kezdődtek, s a tapasztalatok arra intik a szervező­ket, hogy minél körültekintőbben járjanak el. ne­hogy ismét csonka találkozóra gyűljenek össze a sportolók. Ugyanakkor a KNDK és Dél-Korea kö­zött a megkezdett dialógus folytatódik, ami ném: derűlátásra ad okot. A mai napon Panmindzsonban ismét találkoznak az északi és a déli szakértők, hogy ezúttal gazdasá­gi kérdéseket vitassanak meg. Pénteken pedig 50—50 családtag — népes kísérettel —-■ kölcsönös látogatás’ tesz Északon és Délen. A koreai háborúban az egy­mástól elszakadt családtagok számát egyesek 10 mil­lióra becsülik, ehhez a számhoz képest a száz elenyé­sző ugyan, de aligha lebecsülhető . . . NOS, AMI A GAZDASÁGI tárgyalásokat illeti, a ma kezdődő eszmecserék tétje rendkívül nagy. Phen- janban ugyanis úgy vélik, ha most Panmindzsonban előrelépés történne, akkor akár megnyílhat az út a csúcstalálkozó irányában. Kim ír Szén és Csőn Tu Hvan közvetlen párbeszéde már jogos reményeke’ kelthet a jövőbeni kapcsolatok kedvezőbb alakulá­sára nézve. Az érdekék kölcsönösek. Déd-Koreában szívesen látnák a KNDK-ból érkező vasércet, ólmot antracitot, cinket, s az egyéb, ott fölös mennyiség­ben bányászott ásványi kincset, a KNDK viszont nyilván jól hasznosíthatná a déliek gépiparának ter­mékeit. az ottani magas színvonalú technológiát Mint a REUTER hirügynötkség egy magas beosztású dél-koreai tisztségviselőt idézeti), ezen a gazdaság: témájú tárgyalássorozaton elképzelhető az előreha­ladás. hiszen ezáltal mindkét fél sokat nyerhet és ke­veset veszíthet. Több, fontos kétoldalú eszmecsere előzte már meg az e heti eseményeket. Jelentős ta­lálkozó zajlott le például a phenjani és a szöuli par­lament delegációi között, amire a Koreai-félszigv kettészakadása óta nem volt példa. PERSZE, MINDEBBŐL nem szabad olyan követ­keztetéseket levonni, hogy az egyesítés ügyében a felek már közelednek a közös nevezőhöz. Szó sinc- errő'l, az álláspontok még nagyonis távoliak. egymás­sal ellentétesek, önmagában azonban az is kedvezi jel. hogy a párbeszéd folytatódik. Az ázsiai bizton­ság és béke szempontjából a koreai eszmecserék megkülönböztetett figyelmet érdemelnek. Gi/apay Dénes ENSZ A világ tükörképe „Mi, 02 Egyesült Nemzetek népei, elhatá­rozván azt, hogy megmentjük a jövő nem­zedékeket a háború borzalmaitól, amelyek életünk folyamán kétszer zúdítottak kimond­hatatlan szenvdést az emberiségre; hogy újból hitet teszünk az alapvető emberi jo­gok, az emberi személyiség méltósága és ér­téke. a férfiak és nők. valamint a nagy és kis nemzetek egyenjogúsága mellett... hogy előmozdítjuk a szociális haladást és a na­gyobb szabadság mellett az életfeltételek ja­vítását. ...megállapodtunk abban, hogy e célok megvalósítására erőfeszítéseinket egye­sítjük. Ennek folytán kormányaink... nem­zetközi szervezetet létesítenek, amelynek Egyesült Nemzetek lesz a neve." AZ üveg­palota Eltérő vélemények A koptban közölt, a sok­szor idézett mondatokkal kezdődik a világszervezet máig is érvényes alapokmá­nya. amelyet az alapító ta­gok — szám szerint ötven­egy ország képviselői — azon a sokat ígérő tava­szon. 1945-ben írtak alá, és amely annak az esztendőnek októben 24. napján lépett életbe. Könyvtári irodalma van ma már a megalakulás körülményeinek, . és termé­szetesen az ENSZ négy év­tizedes történetének is. És megannyi „prófétája” a két szélsőséges nézetnek, mi­szerint „a világszervezet úgy, ahogy van: felesleges!’’, avagy: „mindaz a pozitívum, ami az elmúlt negyven év­ben felmutatható: az ENSZ érdeme.” Természetesen így, ilyen kategorikusan egyik álláspont sem állja meg a helyét, hiszen mindkettő az ENSZ lehetőségeinek le-, il­letve túlbecsüléséből fakad. Tény, hogy ez a negyven esztenő századunk leghosz- szabb világháború-mentes szakasza, hiszen a helyi há borúk, sajnos, korunk ál­landó kísérői. És az is két­ségtelen, hogy ebben — a nagyhatalmak önmérsékle­te mellett — valóban jelen­tős szerepe van az ENSZ- nek. Ugyanakkor azt is tu­domásul kell venni, hogy bár ez korunk egyetlen glo­bális kormányközi politi­kai szervezete, mégsem vi lágkormány. Magyarán: nem kormányok feletti intéz­mény, ennél fogva az egyes országoknak csak ajánlhat, javasolhat, de helyettük, fö­löttük nem dönthet. Tények — pro és kontra Akkor voltaképpen mégis mi az ENSZ? Nos, józan és realisztikus vélemények szerint valamiféle tükörké­pe a világnak, a környezet­nek, amelyben működik. Ez érvényes egész, négy évtize­des történetére éppen úgy, mint napjainkra. Csak néhány tény, em­lékeztetőül. A Hitler-ellenes koalíció tagjait az ENSZ világrajöttét megelőző évek előkészítő munkáiban ért­hető módon az a szándék vezette, hogy a béke és a biztonság fenntartására „szö­vetkezzenek". Volt-e, lehe­tett-e ennél időszerűbb fel­adat az idő tájt? Különbö­ző társadalmi rendszerű or­szágokról lévén szó, amelye­ket a győzelemig a fasizmus elleni közös harc hozott egy nevezőre, szükséges előrelátás volt ragaszkodni az egy­hangúság elvéhez, ahhoz, hogy az öt nagyhatalom, a Biztonsági Tanács állandó tagjai, vétójoggal rendelkez­nek így az ott tárgyalt ja­vaslatok csak valamennyiük jóváhagyásával emelkednek határozattá. Az akkori erőviszonyok tükörképe volt az ENSZ az ötvenes években is, amikor a világ megismerte a ..sza vazógépezet" kifejezést (az akkoriban az Egyesült Álla­mok „vonzásában" lévő or­szágok automatikus, haladás­ellenes fellépését, állásfog­lalását neveztek így), vagy amikor a világszervezetet eredeti céljaival ellentétes, dicstelen szerepre is fel­használhatták, például a ko- reiai háborúban. Nem is szólva az úgynevezett „ma­gyar kérdés" napirendre erőltetéséről hosszú éveken át. Ám változott a világ, vál­tozott a tükre is. A gyar­mati rendszer felszámolásá­val, az enyhülés előretörésé­vel, független országok tu­catjainak létrejöttével alap­jában módosultak az erővi­szonyok a New York-i üveg­palotában is. Ma, amikor megközelítőleg háromszor annyi a tagállam, mint az alapításkor, egyre inkább a békés kezdeményezések, a szinte korlátlan lehetőségű együttműködés fórumává vált az ENSZ, ahol még az egymással háborúban álló országok politikusai is esz­mét cserélhetnek, ahol — nemritkán zárt ajtók mö­gött. vagy az éttermi fehér asztal, mellett — keresik kutatják a diplomaták a le­hetséges kompromisszumo­kat. Mégse higgye senki hogy az ENSZ nem más. mint vitafórum! Ámbár, ha valóban csak az lenne a sze­repe, ez $em lenne lebecsül­hető. De ennél jóval több. Időszerű feladatok Aligha ismeri a7 ENSZ tevékenységét az, aki csak a gyufaskatulya-küllemű épü­lettel, az ott zajló vitákkal tudja azonosítani. Hiszen szakosított szervei, amelyek­ben tevékeny szerepet vál­lalnak hazánk képviselői is. úgyszólván behálózzák a vi­lágot, és szinte valamennyi­ünk életét befolyásolják. Ki­halt volna-e például a föl­dünkről a feketehimlő a WHO, az Egészségügyi Vi­lágszervezet nélkül ? Milli­ókkal több gyermek halna ma éhen az UNICEF, az ENSZ gyermekalapja nél­kül! A FAO, a mezőgazda- sági és élelmezési szerve­zet igen sokat tett kenye­rünkért, az UNESCO az analfabetizmus visszaszorí­tásáért. Átlépve a „negye­dik X-et”, elmondható, hogy az ENSZ megalapítása an­nak idején mérföldkő volt a nemzetközi kapcsolatokban és a nemzetközi szervezetek történetében. Céljai ma is időszerűek, bizonyság erre korunk megoldatlan prob­lémáinak sora, amelyek na­pirenden vannak a közgyű­lés mostani, jubileumi ülés­szakán. Sok még a tenniva­ló ahhoz, hogy az államok közötti békés kapcsolatok el­érjék a négy évtizede meg­álmodót; szintet, hogy az ENSZ igazán az legyen, ami­nek szánták, egy hatékony világfórum. Vértes Éva Tanácskoznak a tagállamok képviselői (Fotó: MTI Külföldi Képszolgálat — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents