Népújság, 1985. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-17 / 218. szám

NÉPÚJSÁG, 1985. szeptember 17., kedd feJw JL ij F *ir ■pa I ! '* % * Az Országház A MAGYAR MŰSZAKI TUDOMÁNY DIADALA VOLT Száz éve rakták le az Országház alapkövét Európa első légkondicionált épülete Időálló építészeti és műszaki eredmények Egy diszebéd és a hatodik pezsgő után meg­szólalt a nagy külföldi bank elegáns képvi­selője: „Ez az Országház az ország rangját igazolja. Higgyék el uraim, az ilyen rangos országnak szívesebben adunk kölcsönt!" — Négy éve történt ez a díszebéd és október 12-én lesz száz éve, hogy elkezdték a magyar Országház építését. A belső udvarok díszítése pirogránit aknak vannak. Egyáltalán. A lélegző Balaton Az 1983-as kormányhatá­rozat érvénybe lépése óta gyorsan javulnak a balato­ni, part menti települések hi- géniai viszonyai, s lassan „levegőhöz jut" a tó leg­inkább szennyezett nyugati medencéje. Az ember és a természet harmóniájának helyreállítása érdekében kö­vetkezetesen érvényt szerez­tek annak az előírásnak, amely 1987 végéig megtil­totta a üdülőkörzetben újabb szállodák, penziók, fogadók, pihenőházak, üdü­lőtáborok, sátortelepek és más átmeneti szállások épí­tését, gazdasági épületek és állattartási építmények ma­gánhasználatú létesítését. 1983—84-ben 1 milliárd 600 millió forintot fordítottak vízvédelmi beruházásokra, s a különösen „beteg" szaka­szon — terv szerint — haté­konyan halad a hároméves fnedertisztítási program. Köz­ponti keretből több, mint 40 millió forint céltámoga­tást kaptak a Balatont öve­ző megyék tanácsai a sze­métgyűjtés és -elszállítás ja­vítására. Korlátozták a la­kásépítést a parti sávban és néhány, amúgy is túl­terhelt háttértelepülésen. A biztató fejlődés mellett szükségessé vált a korábbi terv kiegészítése, kisebb mér­tékű módosítása — éppen a fő feladat: az egész régió rékonstrukciójának mara­déktalan megvalósítása vé­gett. Ennek során kiméit fi­gyelmet élvez az üdülőterü­let legkritikusabb helyzet­ben lévő részének szerve­zett felújítása, a túlzsúfolt részek fellazítása. Alapelv, hogy ' ennek eredményeként ne növekedjen az üdülők létszáma, s a „kimentett” te­rületeket elsősorban sport-, kulturális-, egészségügyi és szórakoztató létesítmények felépítésére vegyék igénybe. Cél a szabályoknak meg­felelő beépítettségi arányok helyreállítása, s ezzel egy­idejűleg az üdülési intéz­ményhálózat korszerűsítése, az épített környezetnek a tájhoz, a természeti adottsá­gokhoz történő igazítása, s nem utolsósorban az egyes települések sajátos üdülési, idegenforgalmi arculatának megrajzolása. Szigorító kitétel, hogy a part menti településeken — a tervszerű és gazdaságos te­rületfelhasználás érdekében — csak szennyvízcsatornával ellátott részeken és meg­felelő szennyvíztisztító-kapa­citás esetén szabad a szenny­vízmennyiség növekedésével járó építkezést, felújítást és korszerűsítést 'végezni. A part mente kertészeti gon­dozására, a gépjárműparko­lók kiépítésére intézkedtek, és 880 ezerben maximálták az üdülőnépesség csúcslét­számát, legfeljebb 445 ezer lehet a szálláshelyek száma. A hosszú távra szóló prog­ram célja az üdülőkörzet 2000-ig történő fejlesztési fel­adatainak, a fejlesztés főbb szakaszainak meghatározása. De az üdülőkörzet változat­lanul a hazai és a külföldi vendégek tartós pihenését szolgálja majd, s így a gya­korlati tennivalók között a fürdésre alkalmas víz bizto­sítása áll az első helyen. Elő- , térbe kerül azonban — a tervek szerint — a hulla­dékmentes és hulladéksze­gény technológiák alkalma­zása is, továbbá a jóléti cé­lú erdőtelepítések sora, a tájvédelmi követelmények határozott érvényesítése. Szükséges a környezet ál­lapotának folyamatos mé­rése, értékelése, a beavatko­zások tudományos megala­pozása. G. R. Még 1843-ban. a pozsonyi országgyűlésen tárgyaltak ar­ról, hogy állandó otthont kellene már építeni. De az 1848—49-es szabadságharc után újra ránehezült az or­szágra az osztrák megszál­lás. a titkosrendőrség ter­rorja. A nemzeti független­séget jelző nemzetgyűlés há­zát építeni? Ilyet nem sze­retnek a megszállók. Aztán a kiegyezés és a honfoglalás közelgő ezredik évfordulója, az egyre erősbödő gazdasá­gú, nagy ország kötelező ön­becsülése következtében .az 1880-as országgyűlés tör­vénybe iktatta: „Az ország- gyűlés mindkét házát befo­gadó állandó Országháznak a főváros ötödik kerületé­ben lévő Tömő-téren építé­se elrendeltetik”. Az 1875- től 1890-ig hivatalban volt Tisza Kálmán miniszterel­nöksége alatt a 44 éves Steindl Imre pesti műegye­temi professzor elnyerte a pályázatot. A pályázat irán­ti igényt Ipolyi Arnold mű­történész igy fogalmazta meg: „ ... a ■nemzeti méltóságnak, s egyszersmind magasabb monumentális ízlés által, a nemzet e hazában való ezer­éves létének méltó emléket kell állítani." Steindl Imre magyar professzor, aki a kő­műves mesterséget is kita­nulta és gyakorolta, akkor már mint nemzetközi rangú tervező és építőmérnök épí­tette — vagy építtette újjá — az ország sok remekét: a pesti Váci Utcában az új városházát, Debrecenben, az Arany Bika Szállót, a kas­sai dómot, az erdélyi Vaj- dahunyad várát, továbbá Pesten, az erzsébetvárosi templomot, a Budapesti Mű­egyetemet. Kedvenc építé­szeti stílusa — a gótika. Amikor elfoglalta akadémiai székét, hangsúlyozta szék­foglaló beszédében: ,,A kö­zépkornak e remek stílu­sa... lelkesedést keltő tö­kéletes szépségével, magas­ba törekvő határozott for­máival az anyagi világnak a szellemi világgal való ösz- szeköttetését legszebben je­leníti ... s életünk minden egyes tevékenységét külse­jében is teljesen kifejezésre juttatni engedi.” Az első kapavágás 1885. október 12-én történt. De mindjárt jött az első gond, amiről Berkes Péter így írt idén megjelent kötetében ; „A laza. vízzel átitatott talajra megfelelő alapozás nélkül elképesztő könnyelműség lett volna az óriási tömegű épü­letet felhúzni. A „megfele­lő alap" végül is az Ország­ház egyik különlegessége lett. A maga idejében vi­lágszenzáció. Egyetlen ha­talmas — kevés híján 20 ezer négyzetméteres — ösz- szefüggö betontányér, amely az épület két végénél kettő, a közepe táján — o kupola alatt — hozzávetőleg öt mé­ter vastag. Három és fél hónapig tartó, éjjel és nap­pal, megszakítás nélkül vég­zett munkával készítették el. A maga nemében világszen­záció az is „hogy a száz esz­tendő alatt a déli kapu kör­nyékén mindössze két mil- liméternyi elmozdulást mér­tek.” Az építkezésen átlagosan tzer ember dolgozott, 17 éven át. Kétszáz kőfaragó több mint félmillió követ faragott az épület díszítésére. Negy­venmillió nagyméretű tég­lát raktak a falakba. Az egységes nemzeti aka­rat folytán — bár maga az épület csak 1902-ben készült el. — de Magyarország fenn­állásának ezredik évforduló­ján már megtartották benne a meghatóan ünnepélyes or­szággyűlést. És még mindig a számok, a tények: a Parlament az építés idején a világ egyik legnagyobb épülete volt. hossza 268 méter és 32 cen­timéter. Szélessége — közé­pen — 118 méter 13 centi­méter. A kupola teljes ma­gassága, a toronyvégződés a felső rakparti járdától 96 méterre van. Az Országház térfogata 473 ezer köbméter, s ebben 50 darab, egyenként ötemeletes lakóház férne el. Nemzetközi hajósvélemény : a Dunán hajózó ember se­hol nem kaphat ilyen épí­tészeti látványosságot. A te­tőkön lévő páncélos vitézek, a párkányokon elhelyezett gótikus páviánok és csoda­lények platinahegyben vég­ződnek és 96 villámhárítóból álló rendszert képeznek. Országházunk Európa el­ső teljesen légkondicionált épülete. Mint azt avatáskor leírták: „A magyar műsza­ki tudomány diadala és min­tául szolgálhat a külföldnek”. A valóban bravúros beren­dezés belül télen-nyáron ál­landóan 20—22 fokos hő­mérsékletet biztosít a ké- ménytelen épülettömbnek. Az összes fűtendő helyiség térfogata 250 ezer köbméter és a berendezés óránként 200 ezer köbméter levegőt cserél ki, tehát majdnem a teljes levegőmennyiséget. Mindezt elsősorban nem lég­hajtó gépekkel, hanem a le­vegőelvezetés igen szelle­mes, változatos útjaival lég­mozgást hoztak létre. Pél­dául a csillárokból is áram­lik a levegő, az ülésterem alatt pedig levegőpihentető a légcsere önműködő és két­irányú, ha kell hüt. ha kell füt. a ventillátorok többnyi­re csak biztonságos tartalé­kot jelentenek. S ami teljes­sé teszi a szenzációt: az év­százados rendszer ma is megbízhatóan. hibátlanul működik. Az építészeti és műszaki értékek egy része tehát vi­lágviszonylatban is egyedül­álló volt. Ha ezekhez a nem­igen látható értékekhez hoz­závesszük az Országház sza­bad szemmel is élvezhető, építőművészeti, festészeti, szobrászati, faragóművésze- ti, az aranymíves értékeit, akkor teljes a magyar Parla­ment rangja. A benne lévő 160 hőmérő a 20—22 fok közötti hőmérsékletet is egyszerre méri. A kivételes építészeti-műszaki értékek­ből csak a legérdekesebbe­ket soroltuk fel. Országhá­zunk építésének százeszten­dős évfordulója alkalmából, építészeti rangjának jellem­zéseképpen már csak egyet­len ritkaságot említünk meg: Európában mindössze 12 da­rab van abból a 6 méter magas, 4000 kiló súlyú, egy tömbű, svéd vörösbarna grá­nit oszlopból, amiből 8 a magyar, 4 az angol Parla­mentben látható.-KÖVEK Aki a szegedi Tisza-part sétányán — a Móra Ferenc Múzeum épületét ölelő Ste­fánián — ballag, előbb- utóbb észreveszi, hogy mu­tatós, kerek kögolyók dísze­legnek a fák tövében vagy a keskeny aszfaltutak szög­leteinél. Az első pillantás­ra olyanok, mintha valami esztergafélén alakultak vol­na ilyen fórmásra, ám akit érdekel, megtudhatja, hogy egyáltalán nem művi kép­ződmények. hanem maga a természet kerekítette ilyenre valamennyit. Emberi kéz érintése nélkül keletkeztek ezek a gombócok, szakszerű elnevezésükkel mondva, a gömbkövek. Szülőhelyük a szomszédos Erdély, ahol — szintén utcai, terekre kitett díszként — sokfelé találkoz­ni velük, s ahonnan Sze­gedre is elkerültek az 1879. évi nagy árvíz után. Jókai Mór figyelt fel leg­először eme „forogmányokV- ra. Egyik 1856-ban kelt le­velében írta az erélyi Ben- cencröl: „.. .Kolozsvárt el­hagyva Feleken vitt keresz­tül az út, melynek hegyei­ben teremnek azok az óriá­si kögombócok, miknek ke­letkezéséről nincsenek tisz­tában tudósaink." öt követően aztán mind nagyobb érdeklődés nyilvá­nult meg a gömbkövek iránt, s egyre-másra lát­tak napvilágot a velük fog­lalkozó írások. Orbán Balázs, a Székely­föld mindmáig legkiválóbb ismerője Nagy galambfalva környékét bemutatva fogal­mazott így: „...két felöl megdöbbentő hegyomlások, néhol erkélyszerúleg kinyú­ló hegyoldalak, melyeknek homlokrétegeiben csudás ala­kú forogványok kapaszkod­tak, amelyek mint a hegy fogai rémledeznek ki..." Jellemző a felfokozott fi­gyelemre, hogy még olyan jeles nyelvészünk, mint Hun- falvy János is érdemesnek tartotta foglalkozni e kép­ződményekkel — ö 1864-ben kerek kövekként említi őket —, és grammatikus kollégá­ja, Szinnyei József is fel­vette a maga szótárába a forogvány kőgomb kifejezést. Természetesen a szaktudó­sok is hozzáláttak a talány megfejtéséhez. Pávay Elek, a kiváló természetbúvár a következő magyarázatot tet­te közzé: .......nem egyebek ( tudniillik a gömbkövek), mint sajátos Concretiok, az az: a fövényszemeknek egy tengely vagy központ körül történt összcsoportosulása, tehát bizonyos Morpholit- nemű képződmények." Hogy mik a Pávay emlí­tette morfolitok, azt viszont Hatalmas botokkal gurítják odébb a „forogmányokat" (Egykori ábrázolás) a német Christian Gott­fried írta meg klasszikus művében, a Microgeológiá- b an. Szerinte: „morfolit alatt értjük azon szervetlen testeket, amelyek kristályhoz hasonlóan fejlődési tenge­lyekkel és hajlott lapokkal bírnak, de elütnek a je- geczektől a rostos, lemezes belszerkezet és az egymást hegyes vagy tomja szögben szelő ékek és síklapok hiá­nya által. Azonban a mor­folitok is nőnek és szapo­rodnak vagy sarjadzanak. anyagok külső egymáshozí ragadása által, bizonyos bel­ső törvények szerint." Ezt a summázatot Pávay fordította le — átültetésén jól érződik a múlt századi magyar nyelv kedvesen tu- dóskodó stílusa —, és mi­után közreadta, egy nálánál is híresebb tudóst, Koch An­talt késztette arra, hogy ő is a gömbkövek titkának- meg­fejtésére adja a fejét. Koch úgy vélte az e témáról írott dolgozatában, hogy a gömb­kövek az egykori folyama­tos homokkőrétegek darab­jai, amelyek „a légbeliek és talajvizek behatása és el­mosása" következtében las­san gömb alakúvá koptak. (Koch Antal egyébként nem­csak elméletet fabrikált, ha­nem vizsgált is: az általa megnézett forogványokban csigát, kagylót és levélnyo­mokat talált.) Mai szemmel nézve Pá- vaynak adhatunk igazat, aki a „Morpholitnemű képződ­mények" közé sorolta a sze­gedi Stefánián is látható parkdíszeket. Igen, ilyen „alakulatok" ezek, amelyek sorába más, hasonlóképpen érdekes formációk is bele­tartoznak. Ezeket a termé­szet játékainak (latinul: lu- sus naturae) szokás nevez- _ni. Hogy mik lehetnek ilye­nek? Egyebek között azok a Svédországban talált agyagmorf olitok, amelyek hol szem-, hol csőr-, hol meg nyelvformát mutatnak. Egyébiránt a gömbkövek hajdan nem csupán díszítő­elemekként szolgáltak, ha­nem tárgyai voltak egy ér­dekes népszokásnak is. Nagyszeben környékén — Kisdisznón a házasulandó legényeknek a templom ke­rítéséül összegyűjtött gömb­köveket kellett megszapori- taniuk egyegy darabbal — erejüket bizonyítandó. Ez a templom hegyen állott, a gombolyagok pedig alkalma­sint 2—3 mázsásak is vol­tak. Elgondolhatjuk, meny­nyit kellett izzadniuk, ügyes­kedniük az esküvőre készülő ifjaknak.. . A. L. Földessy Dénes t t ÚJ szelek fújnak a divatban! Szeptember 19-én, 10 órakor GyöngyösönjtüEhlYŐ ÁRUHÁZ megnyitja =n fnfnnfnn ff Iliiül I Dl t űz áruház udvarában (bejárat a Fő tér felöl) Kis szériában készült farmer, kordbársony és flanel karakterű férfi-, női nadrágok. I dzsekik, szabadidő-ruhák, szoknyák, blúzok, kötött-, és divatáruk cipők kaphatók az INTERFER BUTIKBAN! t Kicsiknek a JIJMBO, tizenéveseknek és felnőtteknek YOYO- és GEMINI emblémával ellátott divatos cikkeket keresse az új üzletben GYÖNGYÖSÖN IS INTERFER BUTIK! \ { 4 s i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents