Népújság, 1985. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-17 / 218. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. szeptember 17., kedd 3. ÚJ KEZDEMÉNYEZÉS Mozgó kamatozású kötvény Antifasiszta ellenállás Heves megyében A kötvénykibocsátás nem számit újdonságnak ma már. Ha nem is minden hónapban, de meglehetősen gyakran olvashatjuk a közleményeket. amelyek vállalatok, szövetkezetek vágj' éppen egy bank újonnan kibocsátott értékpapírjait hirdetik. Egy üzlet megépítéséhez, a kínálat bővítéséhez szükséges forgóalap feltöltésére vagy éppen gázvezeték fektetéséhez gyűjtenek pénzt ily módon. Augusztus közepén viszont a korábbitól eltérő feltételek mellett kibocsátott értékpapírról érkezett hír. Az Állami Fejlesztési Bank közreműködésével a Pest Megyei Iparcikk Kereskedelmi Vállalat mozgó kamatozású kötvényt hozott forgalomba, 20 millió forintért. Osztoznak a kockázaton A feltételek eltérnek a megszokottól, az értékpapír tulajdonosai biztosan csak 9 százalékos kamatot kapnak a törlesztés hét • éve alatt, ezen felül pedig ak- ko; fizet a vállalat számuk- . rn többet — maximum négy százalékot —, ha az üzlet jól jövedelmezőnek bizonyul. A pontos számítás a következő: ha a vállalat nyeresége a vagyonhoz képest 15 százalék alatt marad, akkor arra az évre nem fizetnek plusz kamatot, ha 15 és 20 között lesz, akkor egy, 20 és 25 között kettő, 30-ig három, afölött pedig négy százalékot kapnak a kötvényekre a tulajdonosok. A fix kamatozásról való áttérés a részben mozgó részesedésre azért jelent újdonságot, mert először osztozik a kockázaton a kibocsátó és a vásárló, a vállalat és a lakosság. Eddig ugyanis bármiféle eredményt hozott is a beruházás, a kötvényesek minden esetben megkapták az ígért kamatot. Csakhogy egyáltalán nem biztos, hogy a vállalkozás hét év alatt megtermeli az ehhez szükséges nyereséget. És ebben az esetben az előre megígért, magas kamat miatt esetleg minimális hasznot hoz csak a kibocsátó cégnek az egész akció. Most viszont megosztják a kockázatot. Ám, azonnal ellenérveket is lehet szegezni a fenti eszmefuttatásnak : a kötvények vásárlói csak a pénzüket fektetik be, az akció további sorsáról, a gazdálkodás minkéntjéről még infor mációl sem kapnak. Miért viseljék tehát ők a kockázatot? Ezt az ellentmondást úgy oldották meg a Pest megyeiek, hogy ezentúl minden évben nyilvánosságra hozzák az eredményeiket. így folyamatosan tájékozódhatnak a kötvényesek arról, vajon valóra válnak-e az elképzelések, és hozzájuthatnak-e az ígért, plusz kamathoz. És, ha úgy ítélik meg, hogy számukra ez nem megfelelő, bármikor eladhatják a kötvényt az Állami Fejlesztési Bank közvetítéssel, adás-vétellel foglalkozó részlegének. Többet fizet Az ellenérvek sora eny- nyivel aligha zárul le. Mert eddig mindenféle kockázat- vállalás nélkül lehetett olyan kötvényeket vásárolni, amelyek biztosan 11 százalékos kamatot hoztak. Vagyis miféle érdeke fűződik bárkinek is ahhoz, hogy a biztos befektetést fölcserélje egy bizonytalanabbra ? A válasz ebben az esetben nagyon egyszerű : a Pest megyeiek kötvénye várhatóan ennél a kamatnál' is többet fizet, ha beválnak a számítások, és az üzlet az előre tervezett nyereséget hozza. A 11 százalékon fölül még körülbelül egy-másfél- százalékos haszonra is számíthatnak a vásárlók. Vagyis ezért a pluszért kell kockázatot vállalniuk. Választhatnak a vásárlók A mozgó kamatozású kötvény kibocsátása várhatóan átalakítja majd a mostani piacot. Eddig éppen a biztos és a takarékbetétnél többet hozó befeketetés lehetősége vonzotta a vásárlókat a kibocsátás helyére. Ezért is fogyott el sokszor néhány óra alatt az értékpapír. Most viszont megjelent egy ennél is többet kínáló, ám a kockázatot is megosztó fajta. Így a vásárlók választhatnak: kisebb haszonért a biztosat, vagy nagyobbért a némileg bizonytalanabbat vásárolják-e meg Persze mindez csak akkor bontakozhat ki, ha újabb mozgó kamatozású értékpapírokat bocsátanak ki. Ez pedig valószínűleg attól is függ, hogy miként váltja be a hozzá fűzött reményeket az ÁFB és a Pest Megyei Iparcikk Kereskedelmi Vállalat első Ilyen típusú értékpapírja. L. M. III 2. A fegyveres ellenállás tárgyalása után a passzív ellenállás különböző formáiról szólok. A világháború évei alatt a megye parasztsága igyekezett szabotálni a hírhedt Jurcsek-féle beadási rendszert. Például 1944. második felében az egri parasztság csak 86 százalékban tett eleget beadási kötelezettségének. Számos helyen a parasztság a terményeit elrejtette. A lakosság sok helyen igyekezett meggátolni az állatállomány elhurcolását. Az atkári községi elöljáróság néhány tagja a németek által igénybe vett és részben Nagyrédere hajtott szarvasmarháknak és sertéseknek nagy többségét tulajdonosaival visszahajtatta. Hatvanban a kiszeme.lt állatokat a parancs ellenére nem hajtották a gyűjtőhelyre. Viszneken a községi bíró és a főjegyző a falun át a Tiszántúlról Németországba hajtandó 1200 juhot a lakosság között szétosztotta. Ugyanakkor a lakosság szabotálta a helyi állatállo-' mány felhajtására vonatkozó parancsot. A falvak lakosságára általában jellemző volt, hogy a német katonai alakulatoknak. s magyar nyilas kiszolgálóiknak önként semmit sem szolgáltatott ki. Terményt, állatot, vagy más ingóságot csak eiőszakos eszközökkel tudtak meguk- nak szerezni. A munkásság, az alkalmazottak igyekeztek menteni a gyárak, üzemek gépeit, berendezéseit. a különféle objektumokat. Gyöngyösön a lakosság megmentette a németek által aláaknázott víztornyot. Egerben sikerült a villanyművet megmenteni a felrobbantástól. A Hatvani Cukorgyár munkásai a gépek és alkatrészek jelentős részét elrejtették. Ugyanitt a helybeli tűzoltók fenyegető fellépésükkel meggátolták, hogy a német katonák a laktanyából elvigyék az ott levő három autót és a mo- torfecskendöt. A háborús termelés sza- botálását jelentette a hadiüzemek elhagyása, a honvédelmi munka megtagadása. Dudás Mihály, Gál János. Perneki Sándor gyöngyösi lakosok, akik a Gyöngyössárhegyi Kőbányában, mint hadiüzemben honvédelmi munkára voltak beosztva. 1943-ban többször önkényesen elhagyták az üzem területét, amiért a miskolci honvédtörvényszék . fogház- büntetésre ítélte őket. Ugyancsak ez a törvényszék ítélte fogházbüntetésre Buda Mihály gyöngyösi lakost, mivel a hadi munkakötelezettség teljesítésére irányuló felhívásnak nem tett eleget és Bártfai János, ugyancsak gyöngyösi lakost, aki a helybeli lignitbányát, mint hadiüzemet, önkényesen elhagyta. Kesz- tembaum László kisegítő munkaszolgálatost, a gyöngyös: gőzmalom engedély nélküli elhagyásáért ítélték el, s még sorolhatnám a példákat. A honvédelmi munka megtagadásának említésre méltó példáját adta Hatvanban Nagy (bóka) József, akit mint háztömbparancs- nokct, 30 emberrel sáncmunkára küldték, ö azonban az embereivel munkavégzés közben megszökött. A háború időszakában a politikád jellegű ellenállásnak is több formájáról tudunk. Ennek szép bizonyítéka volt 1939 őszén a lengyel menekültek befogadása. Egerben lengyel tiszti tábor és lengyel polgári menekülttábor is működött. Sőt lengyel gimnázium és líceum is nyílott. ahol a háború időszakában, mintegy 120 lengyel fiatal tanult. Gyöngyösön lengyel elemi iskola működött. Hatvanban is jelentős számú lengyel talált menedéket. A megye három legnagyobb településén kívül Andornaktá- lyán, Füzesabonyban, Hevesen, Kömlön és Selypen is helyeztek el menekülteket. A említett helységek lakossága a történelmi múltra visszatekintő magyar— lengyel barátság jegyében nagy szeretettel és gondoskodással fogadta a német fasizmus áldozatává vált lengyel katonai és polgári menekülteket. A fasiszta barbárság áldozatává esett zsidó lakosság megsegítésének is voltak szép példái. Egerben a Várhegyen megbúvó, zsidó származású személyek élelmezését többek között Vargócz- ky Gyula és Gesztes László segítette. Hatvanban Papp László vasúti hordár. Juhász József, a Magyarországi Szocialista Munkáspárt egykori tagja, zsidó személyeket bújtatott. Karácson- don Király Jenő főjegyző és Horváth István községi irodatiszt már leltárba vett ruhát és ágyneműt adott vissza egy üldözöttnek. Tar- naörsön Orczy Elemér föld- birtokos, a német megszállásig több zsidó leányt rejtett el kastélyában. Vámos- györkön egyes családok, vállalva a veszélyt, zsidó munkaszolgálatosokat bújtattak el. Említést érdemel az akkori egri érsek, Czapik Gyula tevékenysége is, aki a zsidók gettózása ellen szót emelt Sztólyai Döme miniszterelnöknél. s a menekült nagyváradi zsidók egy csoportjának részére pedig konyhát létesített. Az ellenállási mozgalom keretében több kommunistagyanús és baloldali személyt mentettek meg az elhurcolástól, * egyes demokratikus gondolkodású, németellenes beállítottságú tisztviselők. Egerben Négyessy Árpád vármegyei aljegyző, Szá- lasi hatalomra kerülése után tájékoztatta Dancza Jánost, az egri munkás- mozgalom egyik ismert képviselőjét a várható letartóztatásokról. Az információ vétele után Dancza tájékoztatása alapján, sikerült néhány baloldali személynek elkerülni a letartóztatást, illetve az ezt követő internálást. Ebergényi Tibor középiskolai tanár budapesti üldözöttnek adott otthont. Hevesen Endrédi Emil főjegyző — miután tudomására jutott, hogy az ott állomásozó SS-különítmény és a magyar tábori csendőrök a község baloldali gondolkodású egyéneit le akarják tartóztatni és internálni — magához hívatta Nemes István villanyszerelőt, * aki a hatóság előtt mint kommunistagyanús személy volt ismert, s kérte őt, hogy baloldali gondolkodású társaival együtt rejtőzzenek el. A főjegyző információja után több hevesi baloldali személynek sikerült búvóhelyet találnia. A várni»- györki elöljáróság nem készítette el a demokratikus gondolkodású egyének névjegyzékét. A viszneki főjegyző 1944. október 15-e után a helyi német katonai alakulat parancsnokának erélyes felszólítása ellenére sem voll hajlandó a helyi baloldali személyeket kiadni. A tömtgek ellenállása mutatkozott meg abban, hogy Kerecsend. Makiár, és Nagy- tálya lakossága ellenszegüli a Volksbund szervezése céljából kiküldött agitátoroknak, s így a szervezés teljes kudarccal végződött. A lakosság egyes köreiben jelentkező németellenesség feltűnő példája volt. hogy Orczy Elemér, a már említett tarnaörsi földbirtokos, hus2ár alezredes, nyugdíjazását kérte a német megszállás után, s nyilvánosan is kifejezésre juttatta, hogy a németek elvesztik a háborút. Említésre méltó az is, hogy Hatvanban Pálhidy Mihály MÁV-fcintéző röpcédulákat sokszorosított és terjesztett, melyben ellenállásra hívta fel a város lakosságát a németekkel és a nyilasokkal szemben. A passzív ellenállásnak több formája a közigazgatási tevékenységgel kapcsolatos. Hevesen a község vezetői, a tisztviselői kar egésze a helyén maradt. Egerben a nyilas főispán felhívása ellenére, a megyei tisztviselői kar egy része nem hagyta el helyéti Például Bartha István helyettes árvaszéki elnök kereken megmondta a főispánnak: „Mi nem fecskék vagyunk, de verebek. Idevalók vagyunk Egerbe, illetve a megyébe. Kitartunk őrhelyünkön a viharban is. Vegye tudomásul, főispán úr. hogy nem megyünk, mégha mindjárt fegyverrel is fenyeget bennünket." A vámosgyörki tisztviselői kar egy része szintén nem menekült el. úgyszintén a hatvani sem Székvárosában maradt az egri érsek is. Ez a tény a Heves megyei, illetve az egri egyházmegyei papságot is helyben maradásra ösztönözte. (Folytatjuk) Szecskó Károly Tarnaszentmárián U j tisztségviselővel ismerkedik a falu, Tar- naszentmáriának is van már elöljárója — Gyúrók Ferenc —, aki több az eddigi tanácstagnál. Reménykedik is a kis település, s persze az. aki a bizalmat kapta! Hiszen feltétlenül nagyobb lesz így a képviselet súlya a verpeléti közös tanácsban, s minden bizonnyal eredményesebb a közéleti munka. Erre. arra talán több is jut a helységnek, mint eddig. Elöljáró, Egyszóval, a lehetőség megvan. „A lecke fel lett adva". * Nyugdíjas ember az elöljáró, kiszolgált katonatiszt, aki ha nem is éppen tősgyökeres tarnaszentmáriai, hosszú esztendőket töltött ebben a faluban. Noha a rangja, beosztása jó ideig máshová kötötte. sok-sok szállal kapaszkodott a „polgári életbe”, ismerőse itt régóta szinte mindenki. Még a szolgálat közben kialakította mostani otthonát az egyik utcán, nem is akárhol, hanem a központban. Pedig akkor — négy évvel ezelőtt — véletlenül sem sejthette, hogy valaha éppen reá esik majd a választás. amikor elöljárót keresnek. S aki e tisztet betölti annak a leg,- jobb, ha olyan helyen lakik, ahol az idevalósiak a legkönnyebben megtalálják. •ir A Vas megyei Górról kanyarodott erre Gyurák Ferenc életének útja. Ha jól emlékszik: akkora lehetett ez a falucska — ahol egyébként 22 éves koráig élt —, mint Tarnaszentmária. S abban az időben ott is akadt elöljáró — akit, ugyan bírónak neveztek — méghozzá nem akármilyen. Vagyonos. kemény, komisz ember! Máig sem felejti: egyszer úgy lezavarta a rétről amikor a gazdája tehenét legeltette. hogy azután vissza sem mert többé nézni arra a fűre. Nem is szívesen gondolt így mindmáig erre a hivatalra. Amikor bekerült a hadseregbe, hajózó pilóta, karhatalmista, majd hadtáp- tiszt lett: iparkodott ugyanúgy elfelejteni, mint az egykori cselédsort. ★ Az őrnagy — megvallja a pihenés szándékával költözött be a faluba, már „aktívan”, nyugdíjas éveire gondolt. S a magáé mellett így kezdte rakni fiáék fészkét is, hogy együtt legyen a család, s az egyenruha fáradtságát kipihenje a kertben. Teljességgel váratlanul érte a felkérés: induljon a választáson, s — ha mások is úgy akarják — legyen Tarnaszentmária egyik tanácstagja. Nem mondott ellent, jóllehet az .ilyenféle közéleti szereplés vágya mindig távol állt tőle. Szívesen tett a közért, nem húzódozott a társadalmi munkától, de a tanácstagságra — úgy érezte — születni kell. Sok minden megfordult a fejében, míg ráállt a dologra. Megnyugtatták, biztatták, próbálkozott hát. Leginkább pedig azért, mert az elöljáróság másik két tagjában — Nagy Lászlóban és Verebéig» Istvánban — mindjárt segítőtársakat is kapott. •ér — Mit jelent ma elöljárónak lenni? — kérdem. — Megkaptam a valamikori tanácsháza kulcsait, bejáratos vagyok a hivatalos helyiségbe is. Az aktuális kérdések, tennivalók megbeszélésére negyedévenként elöljárósági ülést tartunk a tarnaszentmáriai tanácstagokkal, szerda délelőttönként fogadónapom van a községi közös tanács, illetve a különféle más szervek szakembereivel együtt, házépítési, telek-, vagy éppenséggel útügyekben adunk segítséget. Intézkedem, ha például valahol elromlik a közvilágítás, a hangosbemondón keresztül pedig időről időre bejelentem a közérdekű tudnivalókat, ismertetem a feladott hirdetéseket. Ha másért nem, hát egy-egy fontosabb dologban a telefon miatt gyakorlatilag mindennap benn vagyok az irodában, ami különben a népfronttal közös. Ha itt nem találnak, akkor a lakásomon kereshetnek, ami csak néhány méterrel van arrébb. S midezekért szerény tiszteletdíjat kapok. ★ Nincs különösebb programja, azért igyekszik tenni, ami a legszükségesebb. Több más mellett nagyon fontosnak tartja például a Tabán út rendbetételét — vízelvezetését —, mivel igen sok itt az idős ember, s egy-egy kiadósabb eső után olyanok az állapotok, hogy még a sok lóerős gépkocsi is elakad. Aztán — sorolja —, ugyancsak időszerű lenne már a falu közepén lévő élelmiszer- és italbolt alaposabb felújítása, korszerűsítése, csinosítása is, amivel tulajdonképpen az üzemeltető egri áfész is egyetért. Csak, hát a munkák idejére egyelőre nincs cserehelyiség! Ha az ősi kis műemlék templom restaurálásával gyorsabban haladnának, s az istentiszteletek kikerülnének végre az ideiglenesen használt, volt iskola falai közül: akár ide is költözhetnének átmenetileg az üzletek. S jó víz is kellene, persze, mert még annak a néhány közkifolyós kútról jövő ihatónak sem megengedhető a vastartalma. No. meg a közlekedést sem lehet éppen ennyiben hagyni, mint most van ! Hiszen például a délelőtti órákban egyszerűen nincs autóbusz a mindössze néhány kilométernyire lévő Egerbe — legfeljebb vonatozással kombinálva lehet eljutni a megyeszékhelyre —, kimondottan körülményes a hétköznapi kórházlátogatás. — Ügy hírlik, hogy ezután az elöljáró — az elöljáróság — némi pénzösz- szeg felett is önállóan rendelkezhet. Mennyinek látná szükségességét évente Tarnaszentmárián? — Legalább 150 ezer forint kellene tényleg, csupán a legfontosabb tennivalókhoz, amit aztán egy-egy kis társadalmi munkával is újra meg újra megtoldhatnánk. Így sem jutnánk sokra, de kétségtelenül haladnánk, s előbb-utóbb talán már eszünkbe sem jutna, hogy csak társközség vagyunk. Amin különben a közös tanács vb-tagjaként is fáradozom . .. Gyóni Gyula
