Népújság, 1985. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-16 / 217. szám

NÉPÚJSÁG, 1985. szeptember 16., hétfő S;.; . * 1 Üzen a szerkesztő K. JÓZSEF: A kisajátításkor a szakértők mérlegelt forgalmi értékei álla- pítanak meg. és a kártalanítási ajánlatot a hatóság ezek figye­lembevételével teszi meg. Ha a határozatban foglalt összeget a tulajdonos perrel támadja meg, a bíróság elsősorban azt vizsgál­ja, mennyire felel meg az ide vágó előírásoknak, a jogszabá­lyi kereteknek a szakértői meg­állapítás. Ha a pert nyitó fél ke­resetét elutasították. akkor a perlési illeték megfizetésére is kötelezi őt a bíróság. SCH. GY.: A beküldött iratanyagból kide­rült, hogy érdemi ügyintézés nélkül, ide-oda tologatták a meg­oldandó kérdést. Már így is ké­sedelemben van, de még nem veszett el minden, a kereskedel­mi felügyelőség kézbe tudja venni a dolgot, megfelelő segít­ségnyújtással szolgálhat. Mint azt már nem egy esetben tette. V. L.: Az eljárásban általános örö­kösként a férjét mondta ki a hagyatéki végzés, ezért az ál­lamigazgatási hatóság a még nem rendezett vagyoni ügyek­ben az adókivetéssel a férjét jo­gosan terhelte meg. Póthagyaté­ki eljárást kell kezdeményezni­ük, és ha annak eredménye­képpen is a férje lesz az örö­kös. akkor valóban neki kell kizárólag helytállnia azokért a mulasztásokért, amik az örökséget terhelik. De csak az örökség erejéig! B. S.: Ha hitelt érdemlően tudják igazolni a tanúk a jogerős Íté­letbe foglalt tényállás ellenke­zőjét. és erről az új tényről, bizonyítékról a bíróság előtt is hajlandók nyilatkozni, és meg nem telt el az öt év a megtá­madandó ítélet jogerőre emelke­désétől; kérheti a perújítást. A bíróság majd eldönti, alkalma­sak-e ezek a tények és bizonyí­tékok, az újabb adatok a per újratárgyalására, új ítélet huza­ta Iá ra. Végül is ki segít! Elkeseredésemben ragadok tollat és fordulok Önökhöz! Gyermekeim, mint több más szülőé az egri Zalka Máté utcai ideiglenes óvodába jár­nak, ahol igen példás neve­lő- és oktatómunka folyik. A dajka nénik is odaadóan vég­zik munkájukat. Egyetlen közös, nagy bánatunk van, a két játszótér állapota! — amelyet hiába újítunk fel társadalmi munkában, hiába készítenek az óvó nénik a gyerekekkel kis konyhakerti ágyásokat, virágágyásokat, azokat rövid időn belül tönk­reteszik a nagyobbak. Fákat, játékokat, mindent — de er­ről a vezető óvónő még töb­bet tudna mondani, hisz jó­formán mindennaposak a vi­ták az óvónők és a rongálok között, akik tiszteletlenül, trágárul beszélnek velük. A minap azzal „viccelték meg” a dajka néniket, hogy a sla­got, amit kihúzta a játszó­homok öntözésére, felteker­ték egy fára. Csak a szülők segítségével tudták a helyé­re rakni. Számtalanszor be­széltünk velük, hol szépen, hol csúnyán, de semmi sem használ! Próbáltuk az isko­lával felvenni a kapcsolatot, sajnos ők is tehetetlenek. De nemcsak a gyerekek, hanem szüleik is besegítenek, hisz igen sokan (tisztelet a kivé­telnek) oda szórják a szeme­tet a hétvégeken. Mi nem is kívánunk so­kat, csupán emberséget és kulturált viselkedést. De va­jon ki segít végre?! * Az intézkedést magára vál­lalónak készséggel bocsátjuk rendelkezésére a levél író­jának nevét és címét. (A szerk. megjegyzése.) UTÁNAJÁRTUNK Keddtől nyitva a TÜZÉP-iroda Eléggé megkavarta a vá­ros és a környék lakóinak a közérzetét az a tény, hogy megszüntették a TÜZÉP megrendelő irodáját Gyön­gyösön. a Kossuth utcában. Sokan kifogásolták, hogy le kellett menni a város „végére" azoknak, akik tü­zelőt akartak vásárolni. A TÜZÉP telepe ugyanis elég­gé kiesik a központi helyek­hez képest. A városi tanács elnökhe­lyettesétől, Murcsányi Lász­lótól érdeklődtünk, mi vár­ható az iroda ügyében, hi­szen az őszi és a téli hó­napok már a nyakunkon vannak. — Jó hírt közölhetek — mondta az elnökhelyettes. — Sikerült megfelelő he­lyet találnunk. Ez nem ment könnyen, mivel törődnünk kellett azzal, hogy lehetőleg a város középső részén le­gyen az iroda és olyan he­lyiségben, ami az Ingatlan- kezelő Vállalathoz tartozik. — Miért volt fontos a fenntartó? — Nagyon gyakorlatias okból. Talán nem mindenki tudja, hogy a Kossuth La­jos utcában azért kellett be­zárni az irodát, mivel az magántulajdonban levő épü­letben működött, és a tu­lajdonos magának kérte vissza a helyiséget. Mindjárt tisztázódott is ekkor egy fontos körülmény: nem a tanács záratta be a megrendelő irodát. Nem azért szűnt meg, mivel ott időszakonként sorba álltak az emberek. Hiszen azzal, hogy a sorban állásra más utcában kényszerültek, még nem lett több szén és tűzifa. Az emberek nem jókedvük­ből töltötték a fél éjszakát az utcán, várva a nyitás percét és reménykedve ab­ban, hogy végre kapnak szenet. — Mikor nyit az iroda? — Szeptember 17-én, reg­gel 7 órakor. Mindennap délután i óráig áll a vá­sárlók rendelkezésére. de pénztár csak délután 4 órá­ig van. Hétfőn zárva lesz az iroda. — Hol található az ú] iroda? — A Bacsányt utcában. amely a Rákóczi utcából nyílik, párhuzamosan a Kos­suth Lajos utcával. Vagyis a volt városi ta­nácsházával szemben kell bemenni, onnan pedig már könnyű lesz megtalálni a TÜZÉP megrendelő irodá­ját. Hátha még 17-ig vala­mi irányító, eligazító tábla is segíti az embereket úti­céljuk meglelésében. A lényeg: szorgos kutatás után, aránylag rövid idő alatt sikerült a sokakat ér­deklő kérdést tisztázni — éppen úgy, mint régen: a TÜZÉP irodája a város köz­pontjában található ismét. (gmf) KIÁLLÍTÁS HEVESEN Barátaink életéről Szükebb pátriánk testvérmegyéi — Csuvasia és Targo- viste — mutatkoznak be Hevesen. A helyi múzeum ki­állítási helyiségében képek és különféle tárgyak adnak izelitöt barátaink életéről, mindennapjairól (Fotó: Szabó Sándor) Visszhang Az érem másik oldala . . . A tiltás ellenére Lapunk szeptember 2-i számában jelent meg egy képaláírás, Figyelmeztető táblák címmel. K. L. Gyön­gyösről az említett fotóhoz a következő megjegyzést fűz­te: a tábla egyértelműen jelzi, hogy minden maga­sabb rendű járműnek behaj­tani tilos. Ha ezt figyelem­be vennék az autósok, való­ban felesleges lenne e jel­zés. De e rövid útszakaszon mégis szabadon közlekednek nappal és éjjel a pótkocsis teherautók, buszok, a mun­kagépek, annak ellenére, hogy az épületek másik ol­dalán kétszer ilyen széles az útsáv a Mérges úton. Ha jól megfigyeljük a felvételt, a táblát tartó cső felső részé­től jobbra most is ott látni egy parkoló gépkocsit, a le­zárt fűtőházi bejáróban ... Emberi tulajdonságok — mi mindent is foglalnak ösz- sze? Hirtelen nehéz is len­ne válaszolni rá. A szeptem­ber 7-i vezércikkben olvas­ható gondolatmenetét szeret­nénk folytatni, mert hasonló cipőben járunk az úgyneve­zett „negatív emberek”-kel. Mi is az önálló otthonért hajtottunk. 1982-ben rövid határidőt, kulcsrakész álla­potot ígértek „léprecsalá- sunkkor”, mi százszázalékos anyagi fedezetet biztosítot­tunk. Tehát fizettünk. Las­san-lassan a munkálatok el­kezdődtek, de amit ígértek, és mi megfizettünk érte, a mai napig sem készült el. Azok a bizonyos „egyesü­letek és mestereik” szerin­tünk azért alakulhattak meg, hogy a lakosság színvonala­sabb, gyorsabb ellátását szol­gálják. Sajnos, a tapasztala­tok szerint, az esetek nagy százalékában ez nem így van. Városunkban, több tár­sasház építésénél, a lakók sa­ját bőrükön tapasztalták a színvonaltalan, felelőtlen vállalkozások „negatív ered­ményeit”, amiért körülbelül 30—50 család futhat a pén­ze után. Megjegyzem, ezek az em­berek nem luxuslakásra vágytak, ők „csak addig nyújtózkodtak ...” — utóvég­re a takaró is eltűnt, de ho­vá lett? Válasz mindmáig nincs! Sérelmünkön esett orvos­lásért elsősorban a népi el­lenőröket kerestük meg, akik azt mondták, forduljunk a bírósághoz. Ezzel a megtör­tént esettel szerettük volna az érem másik oldalát meg­mutatni és kijelenteni, hogy az úgynevezett „negativ em­berek” a „még negatívab­bak” által jöhettek csak lét­re. A károsult lakókkal együtt futunk a pénzünk után, munkálkodunk az épít­kezés befejezésén, javítjuk a selejteket, hogy a lakást még mi is használhassuk, ha már annyi energiát, költsé­get és utánjárást rááldoz­tunk . :. Zvara Mária, Eger Lőrinciben is . . . A szeptember 9-én megjelent, Miért szüntették meg a textiltisztító helyeket Hatvanban és Heréden? című cikk elolvasása után, vagyok bátor közölni, hogy nálunk, Lőrin­ci nagyközségben is egyik napról a másikra bezárt a Tech­nolux üzlete. A faluban több mint 15 ezer ember él, köz­tük sok az idős, magányos, akik nehezen nélkülözik az ef­fajta szolgáltatást. A legbosszantóbb az, hogy a már be­adott ruhákért Hatvanba, a Patyolathoz kellett beutazni, ezzel a tisztítás 28 forint többletköltségbe került. Arról már nem is beszélve, hogy az időseknek igen fárasztó az utazgatás, különösen több kilós csomaggal. Lőrinciben több mint 10 éven keresztül működött a Patyolat, s a tanács illetékesei is ragaszkodtak ehhez a kis üzlethez. Amikor még három forint volt a mosás kilója, akkor nem volt rá­fizetéses? Most, hogy háromszorosára emelkedett a díj. már ráfizetéses? A Technolux miért vette át ezt a tevé­kenységet a Patyolattól, ha visszaadta? Ennek hátrányára nem gondolt? Nagyon sok a kérdőjel és egyre több a bosz- szankodó ember a faluban. De bízunk abban, hogy a Pa­tyolat ismét megnyitja Lőrinciben az átvevőhelyet. Máhr Gézáné, Lőrinci APRÓBB BOSSZÚSÁGOK, DE ... Sok kicsi sokra megy EGRI ZÖLDCSILLAGOSOK AUGSBURGBAN Nemzetközi eszperantó találkozó A szervizben Beadtam egy fülhallga­tót javításra az egri Áfész Áruház melletti szervizbe. Először két hét után érdek­lődtem. majd három hét el­teltével. A negyedik után is ugyaaz volt a válasz: nincs alkatrész,. a hangszóró hi­bás, beletelhet fél év is, hogy meg tudják javítani. Megunván a huzavonát fogtam a szerkezetet és el- vittem - a, Csebokszári-lakó- telepen lévő szervizbe. Sem­miség, csak a kábelt kell kicserélni, két nap múlva jöhetünk érte — volt a válasz. Gyorsan és időben elkészült tehát. Az előző hi­bás diagnózis nemcsak időt és pénzt rabolt, hanem „ide­get” is. Nem lehetne egy kicsit jobban odafigyelni? A moziban Bródy mozi. az idő rossz. A tizennegyedik sorba ké­rek jegyet, középre. A pénz­táros adja, fizetek. Alig lé­pek egyet, s látom, hogy ez nemhogy nem közép, ha­nem a négy legszélső jegy. Kérem, cserélje ki. Egy má­sik néző is visszajön ugyan­ezzel a panasszal. Nincs a 14. sorban középen — kap­juk a választ. Akkor kérek a másik sorba. Sehol sincs középen az első helyen, — válaszol ingerülten a pénz­tárosnő. Tovább megyek, s közben azon gondolkodom, milyen jó lesz ez a film, ha már ennyi jegy elkelt. Be­ülünk. A mozi kong. A né­zők szépen a két szélén ül­nek, középen minden első hely üres, és az is marad a film végéig. Az előadás után újra visszamegyek a pénz­tárhoz és reklamálok. A hölgy bizonygatja, hogy ő eladott minden jegyet, ar­ról már nem tehet, hogy senki sem jött el. En per­sze nem akarom elhinni, hogy 15 soron keresztül pon­tosan a középső helyekre nem érkeztek meg a nézők. Nem tudom, mi értelme volt ennek az egésznek, ki­nek van haszna ebből. De az biztos, néhány embert sikerült jól felbosszantani... Dr. Schumann Ralfné Eger Augusztus 3—10. között Augsburgban rendezték meg a hetvenedik nemzetközi eszperantó kongresszust, amelyen Heves megyét jó­magam és Orsó Dóra képvi­selte. Augusztus 2-án érkeztünk Augsburgba. Ez a kétezer éves város együtt ünnepelte fennállásának évfordulóját a 70. nemzetközi eszperantó kongresszus megrendezésével. Jelvénye: fenyőtoboz —lát­ható névkártyáinkon, a kong­resszusi bélyegzőn — és ezt a nevet kapta eszperantóul a zöldcsillagosok naponként megjelent újságja is: „La Strobilo". A város gyönyörű, gót stí­lusú katedrálisa mellett laktunk — amelynek köze­lében a római idők ásott emlékei, egy templomnak az alapjai láthatók. A legki­emelkedőbb és a legjellem­zőbb épülete a városháza és a mellette áldó torony —, amelyet mi is megmásztunk, hogy 70 méter magasból megcsodáljuk a panorámát. Augsburgban híres, ismert művészek, személyek éltek: Leopold Mozart, Bertold Brecht. Itt élt a hajósból lett bankár: Jakab Fugger, aki még a királynak is adott kölcsönt az 1459—1525-ös években! ö alapította a vi­lág első szociális intézmé­nyét a Fugger-várost, ahol még ma is kb. 350 idős em­ber él. A zászlókkal díszített kongresszusi épület egy szép parkban helyezkedik el, mellette van a 35 emeletes •toronyszálló, mi csak „ku­koricacső” hotelnek nevez­tük, mert a kiképzett bal­konjaival olyan, mint egy óriás tengericső. Augusztus 3-án megkezdődött szá­munkra a „kongresszusi élet”. Ismerkedési est, ün­nepélyes megnyitó a sport­csarnokban — 58 országból 2300 részvevő érkezett. Mé­gis feleannyi, mint két év­vel ezelőtt Magyarországon, a Budapesten rendezett 68. nemzetközi eszperantista kongresszuson. Magyarországot a HEA (Hungara Esperanto Esocio) vezetői képviselték és 80 esz- perantista —. akik az au­tóbusz-karavánunkon kívül egyénileg, vonattal, autóval utaztpk a helyszínre. A kongresszusi napilap, a „La strobilo” érdekes ese­ményekről tájékoztatott min­den résztvevőt, például: a párhuzamosan zajló „Vak eszperantisták", ia gyerme­kek kongresszusáról, a rá­dióamatőrök munkájáról, akik ez idő alatt kapcsola­tot teremtettek ffrancia, len­gyel, csehszlovák, szovjet) társakkal. A gazdag „libro- vendejo” — könyvárusitás sok érdekességet kínált, köztük a magyar kiadvá­nyokat is. A sokféle szakmai prog­ram közül én az oktatásról szóló szekción vettem részt, továbbá a nyelvészeti té­mákról szóló előadásokat vá­lasztottam. Itt hallhattunk a magyar eszperantó nyelv- oktatásról, többek között az egri főiskolai fakultációról is. Az utolsó esti rendezvé­nyen nemzetközi művészgár­da tolmácsolt verseket, éne­keket eszperantóul. Kiss An­na, a magyar népdalokon kívül fergeteges sikert ara­tott egy kínai dallal is. Hazafelé a gyönyörű ba­jor Alpok térségében veze­tett az utunk. Jártunk Mo­zart városában Salzburgban is. Balogh Viktória Eger Az Egri Vasöntöde (Nemecz József u. 11.) TECHNOLÓGUSI MUNKAKÖRBE és betanított munkára női munkaerőt felvételre keres jó kereseti lehetőséggel: MAGKÉSZÍTŐI MUNKAKÖRBE, ír'\\ egy, kettő, három műszakos munkarendbe. 1 1 EGRI m 1 Felsőfokú kohó- vagy üzemmérnöki végzettséggel rendelkező szakembert Jelentkezés: telefonon (12-611) vagy személyesen a vállalat üzemgazdasági osztályán. í

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents