Népújság, 1985. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-03 / 206. szám

NÉPÚJSÁG, 1985. szeptember 3., kedd

A magyar film a nagyvilágban

Kiváló népművelő Lőrinciből

tlnlnn^ní 99

A lőrinci Magvető könyvtárnak ezerháromszáz olvasója van. a vezetőnő behunyod szemmel is megtalálja minden kötetnek a helyét, katalógusai naprakészek. rendezvényein állandó a telt ház. A község lakói észre sem veszik, hugy nines művelődési házuk, hisz ott a Magvető...Mostanság, amint közeledik az októberi kultuYális lórum megnyitásának időpontja. s az európai országok arról tanácskoznak : hogyan sikerült Helsinki szellemet érvényesíteni a kultúra, művelődés, művészeti cserekapcsolatok területén, a legkülönfélébb számvetések készülnek.

Mérlegre kerül — például — a magyar film helye, rangja a nagyvilágban. Az utóbbi negyedszázad e tekintetben úgyszólván tartósan pozitív eredményeket hozott: művészeti ágaink

közül alighanem a film —. s elsősorban a játékfilm — az. amely a legnagyobb ismeretségre. s elismertségre tett szert, egyengetve ily módon az irodalom, a színházművészet külföldi útját is.

Természetesen a kép nem teljesen zavartalan. Főleg korábban. még a filmes aranykornak számító hatvanas években is, szokás volt — némi alappal — arról beszélni. hogy a külföldi fesztiválsikerek. s az itthoni visszhangtalanság, részvétlenség között túlságosan nagy a szakadék, filmjeink sikere a nagyvilágban csak afféle kirakatsiker, látszateredmény. Jancsó Miklós, aki a legnagyobbak, Bergman, Antonioni, Fellini közé emelkedett szakmai tekintély vonatkozásában, kabarétréfák, gúnyrajzok gyakori tárgya volt; meztelen nőit elutasítás vagy értetlenkedés fogadta. S bár azóta a naturizmus is polgárjogot nyert Magyarországon, még most sem mondhatjuk el. hogy a Jancsót illető hazai. s a külföldi visszhang azonos volna. Kétségtelen azonban, hogy az a fajta „kettős könyvelés”. amely a hatvanas-hetvenes évek fordulóján még eleven gyakorlat volt — tudniillik készültek „közönségfilmek'’ és fesztiválokra szánt „mű- vészfilmek”, s az utóbbiakat néha később láthatta a hazai közönség, mint a külföldi publikum —, az utóbbi esztendőkben már nem tapasztalható. S az is bizonyos, hogy filmművészetünk „Szabó-korszaka", mely a Mephisto sikerével — Oscar- dijával —. s a Redl ezredesével — Cannes-ban — folytatódott, filmjeink itthoni közönségfogadtatására is jótékonyan hatott.

1984-ben tizenöt magyar dokumentum-, animációs és játékfilm aratott sikert külföldi fesztiválokon: közülük

Megkezdődött az iskolaév, de ez korántsem jelenti, hogy a diákoknak már csak az íróasztal mellett jut lehetőségük a délutánok eltöltésére. Megyénk közművelődési intézményeinek dolgozói szeptemberben is gondoskodnak arról, hogy a házi feladatok elkészítését követően tartalmas szórakozásban legyen a legifjabbaknak részük.

egy — Mészáros Márta filmje. a Napló gyermekeimnek — Cannes-ban és Chicagóban is díjat szerzett. Nos. ha a magyarországi fogadtatás csupán egyik, bár igen fontos adatát vizsgáljuk. ezek a fesztiválnyertes alkotások itthon tavaly legalábbis csak közepesnek mondható eredményt értek el. Kiugró hazai sikert e tekintetben csak a Te. rongyos élet! hozott. Bacsó Péter műve az „ötvenes évek" kitelepítéseiről. ami még akkor is figyelmet és elismerést érdemel, ha megkockáztatjuk: nem kevesen, főként a film sikamlós jelenetei miatt mentek el a moziba. Az már hagyományos jelenség, hogy a fesztiválsikeres magyar filmeket az itthoni kritika túlnyomó- részt jól fogadja, tehát nem lehet úgy magyarázni a nemzetközi sikereket, hogy sok a fesztivál, ezért akad babér számos filmalkotásunk számára. A szakmai megítélés dolgában tehát ma már úgyszólván teljes a harmónia itthon és külfölden. Ritkábban adódik, hogy valamelyik filmünk csupán azért nyer díjat valahol, mert a fogadó országban nem ismerik a mi viszonyainkat. és túlértékelik a film adta információt.

Legújabban egy meglehetősen bonyolult jelenség érezteti hatását filmes kölcsönkapcsolatáinkban, s ennek fölismerése jellemezte az idei játékfilmszemle szenvedélyes vitáit. Arról van szó, hogy külföldi vendégeink — kritikusok, forgalmazók,

gyártók, alkotók — fölvetették: túl sok koprudukció- val hozakodik elő mostanában a magyar filmművészet, s ez lassankint már nemzeti jellegét veszélyezteti. A baj egyelőre még nem nagy — tehetjük hozzá; nemrégiben a Franciaországban élő Szabó László francia főszereplőkkel forgatott munkája. a Sortűz egy fekete bi- valyért, mint magyar film szerepelt sikeresen egy fesztiválon. ám figyelmet érdemelnek a nemzetközi együttműködéssel készült filmeket illető aggódó észrevételek. Tanulságos például, hogy a magyar—amerikai koprodukciók eddig szinte mindany- nyiszor kudarccal jártak, sem a kritika nem fogadta őket egyöntetű hozsannával. Sokkal kedvezőbbek és ígéretesebbek a nyugatnémet partnerekkel készített vállalAz Egri Ifjúsági Házban szeptember 7-én, délelőtt fél 11-tői játszóházi foglalkozást rendeznek. Petőfi bányán 10-én, délután fél 5- től a szakszervezeti művelődési házban Varjúdombi meleghozók címmel bábjáték kezdődik. Sírokban, a Mátra Művelődési Házban Misi bohóc és barátai várják a kicsiket 11-én, 14 órákozások eredményei. Mintapéldának tekinthető Gyar- mathy Lívia Együttélés című dokumentum-játékfilmje. mely NSZK—magyar koprodukcióban olyan kérdést tárgyalt, amely Európa, s a világ egyik legégetőbb problémája: a nemzetek,

nemzetiségek békés egymás mellett élése, a múlt sérelmeinek föloldása termékeny együttműködésben. Ilyen típusú témák közös földolgozása a jövőben is nagyon hasznos lehet, s Jól szolgálja a részt vevő országok filmművészetének fejlődését külön-külön, s persze a kinematográfia egyetemes előrehaladását. Nemzeti és nemzetközi így forrhat egységbe, megőrizve közben egyedi sajátosságait. Ez a szép lehetőség visszautal a film — a némafilm — eredetére. mely nemcsak a kaSszasiker egyetemességét ígérte, hanem a közös dolgaink közös. élményszerű átélésének egyetemességét is.

Köháti Zsolt

+

Jelentős magyar siker született a vasárnap este véget ért montreáli filmfesztiválon: Gárdos Péter filmje, az „Uramisten" a zsűri külön- díját kapta. Ez a nemzetközi filmfesztivál második díja — a fődíjas Francesco Re- gueiro spanyol rendező .,Padre Nuestro" című alkotása lett. Elismerő oklevelet kapott a „Határváros’’ című kínai film.

A itegjobb női szereplő díját ‘-»colé Garcia francia, a legjobb férfiszereplcét Armin Müllerstadt .nyugatnémet színművész kapta — Müllerstadt szerepelt Szabó István „Redl ezredes’’ című filmjében is.

A fiatal magyar rendező .műve már a hivatalos vetítésen. majd a fesztivál keretében megrendezett, a mai magyar filmművészetet bemutató és nagy érdeklődés mellett lebonyolított vetítéssorozaton is nagy sikert aratott. mind a szakemberek, mind a közönség körében. A Los Angeles Times című amerikai lap kritikusa, Gerold Peary például a fesztivál legjobb filmjének nevezte azt terjedelmes bírálatában. Gárdos Péter filmjét a közeli jövőben több más filmfesztiválon is bemutatják. így a spanyolországi San Sebastian- ban, a svédországi Uppsalá- ban, az olaszországi Torinóban és az Egyesült Államokban, a chicagói fesztiválon.

tói. A hatvani cukorgyári művelődési otthonban 14-én. 9 órától ikebanák, csuhéj- babák és nádsípok készítésére nyílik lehetőség. Ugyanezen a napon az Egri Ifjúsági Házban bábelőadás kezdődik. Ugyanitt 28-án. folytatódik az Aprók tánca elnevezésű népszerű sorozat.

Az intézmény igazgatója. Dávidné Szalai Edit 1955 novemberétől teljesít szolgálatot. Az idén augusztus 20- án vette át Budapesten a Kiváló népművelő kitüntetést.'

— Bizonyára azért esett rám a választás, mert „öreg róka" vagyok a szakmában — mondja beszélgetésünk kezdetén. — Nem szeretem, amikor ilyen alkalmakkor az újságok „istenné” emelik az embert. Nem csináltam soha semmi rendkívülit, csak becsülettel elvégeztem a munkámat. Szerencsés alkat vagyok. Nem azért „nyüzsgők", mert kell, hanem mert ilyen a természetem. Gyorsan életformámmá vált a népművelés. hálás vagyok, hogy csinálhatom.

Pedagógusnak készült, az ötvenes években viszont más pályára sodródott. A hatvani városi tanács egészség- ügyi osztályán dolgozott, házasságkötés után került Lőrincibe. A helyi bibliotékában éppen megürült egy állás. Raft Miklós, a hatvani művelődési osztály akkori munkatársa, és Békés György a városi könyvtár egykori igazgatója ismerte őt, megbíztak benne, hát felajánlották neki. Elfogadta. Eleinte félt az emberektől, akik az idegeneket nehezen fogadják be, de elmúlt néhány esztendő, s szíve legmélyén ő is lőrinci lakossá vált, régi álmáról, a katedráról pedig megfeledkezett.

— Véletleneken múlik az ember élete — folytatja. — Sokszor belegondolok: ha ötvenötben nem engem hívnak ide . . . Talán szebb sorsom lett volna, de nem hiszem. Jó itt. A véletleneket viszont meg kell becsülni. Felelőtlenség játszani a feldobott lehetőségekkel, mondván, ha nem sikerül, majd jön a következő. Ahol egyszer jó. ott meg kell ragadni! Pazarlás mindig újra kezdeni. Csupán 1962-ben jutott eszembe, hogy elmegyek innen. Elhagyott az első férjem, az. aki idehozott. Féltem, hogy magányosan már nem kellek itt. Újoncként, ha egy- egy helybeli tizenéves su- hanc trágár ajánlatokat tett — gyakran előfordult, mert szép voltam —, még kiborulni sem mertem, tudtam, hogy nem nekem adnának igazat. S ugyanazok az emberek akik idegennek tartottak, hét esztendő elteltéDávidné Szalai Kdit:

„Ahol egyszer jó, ott meg kell

ragadni ..

( Fotó:

Perl Márton)

vei szinte könyörögtek, hogy maradjak itt. Akkor jöttem rá, hogy szeretnek,

Egy ócska, nedves terembe'! kezdte bái az:. is könyvtárnak „csúfolták". Befűteni nem lehetett, mert kéménye sem volt. Ma azt mondanánk, ilyen körülmények között kölcsönözni sem lehet, oda mégis százszámra jártak az emberek.

— Lőrinci munkástelepülés — mondja erről. — Itt élt a könyv tisztelete. A parasztságot mindig nehezebb volt megnyerni az olvasásnak, nálunk viszont a földműves csaladokból is egyre többen kapcsolódtak be az ipari termelésbe, ök otthon elvégezték azt a feladatot, ami más községekben a népművelőkre hárult.

Volt olyan nap. hogy tizenöt-húsz ember is beiratkozott, de ő nem elégedett meg ezzel a sikerrel. Író- olvasó találkozókat szervezett a „hodályban". Az első vendég: Baranyi Ferenc

volt. Még hokedliket és kocsmai székeket is kellett hozni, hogy leülhessenek az emberek. Ezután fogott bele az ismeretterjesztő sorozatok, a mesedélutánok és a klub szervezésébe.

— Nem ment volna mindez zökkenőmentesen, segítők nélkül, de szerencsém volt. Pénzt kérés nélkül is adott a helyi ÁFÉSZ és a termelőszövetkezet, a szakmai tárgyú kérdésekben a főnököm. Békés György állt rendelkezésemre. Vajdáné Báti Marika pedig — ö azóta a Bajza gimnázium tanára lett — olyan irodalomórákat tartott, hogy diákjai még az ebédet sem várták meg, úgy siettek hozzám az ajánlott irodalomért.

1969-ben megváltozott minden. Végre korszerű otthont kaptak a könyvek. Kibővült a tevékenységi skála is.

Ma rendszeresek a TIT- elöadások, a könyvtári órák. Két felnőtt- és három gyermekklub működik. s^ját szervezésű kirándulásokra, országjárásokra. színházlátogatásokra lehet jelentkezni és baráti találkozók színhelye is lett. Konkrét cél nélkül sem haszontalan a 156 négyzetméteres helyiségben elücsörögni. annyira otthonos a környezet.

— Most itt minden köny- nyebb és minden nehezebb. Jobbak a körülmények, i de mások a lehetőségek. Kevesebb az emberek szabadideje, a tiszteletdijak összege pedig a csillagos ég határát súrolja — folytatja. — En mégsem kongatok vészharangot. A gyerekek ugyanolyan fogékonyak, mint régen, akik pedig kinőttek az ifjúkorból . . . Nagyrészük visszajár. Ezer körüli a felnőtt olvasóim száma. Igaz. ritkábban jönnek, mint annak idején, de azt látni, hogy a fusi. a gmk. vagy a házépítés mellett szakítanak arra időt, hogy elővegyenek néha egy-egy kötetet, s eljárjanak a rendezvényeinkre: jó érzés. Bizonyítja, hogy él bennük a vágy a kultúra iránt. Ha nekem is részem volt annak beoltásában, az főnökeimnek is köszönhető Engem hagytak dolgozni. Megengedték, hogy menjek a saját fejem után. de ha szükségem volt rájuk, segítettek. Lehet, hogy rólam nem lennének ilyen jó véleménnyel a beosztottaim Akadt kollégám, aki nem szeretett, mert nem tudtam neki megbocsátani, hogy este hat felé az órájára pil- lanlgat.

Soha nem csinált semmi rendkívülit, csak becsülettel dolgozott. Most olvasóterem és bibliotéka létesítését tervezi. Csupán néhány esztendő választja el a nyugdíjkorhatártól. Hogy azután mit csinál, azt ő sem tudja, mert a népművelés az életformája.

Szabó Péter

Gyermekprogramok megyeszerte

ARKAGYIJ ÍNYIN:

Modern Seherezádé

Eljutott hozzám a hír: egy városban, amely hasonló egynéhányezer más városhoz, ahol keleten kél, nyugaton nyugszik a Nap, ahol tél után tavasz, nyár után ősz váltja egymást, szóval egy ilyen városban éltek ök ketten.

A lány gyönyörű volt. Igéző szemét csodálatos ívű szemöldök határolta, leheleté illatos ámbra, korall- ajka édes, mint a méz, arcának szépsége túltesz a

Nap ragyogásán.. . Ahogy a költő mondja:

„Lénye káprázatos akár a felkelő Nap fénye. S ha fátylát lebontja, elsápadnak a csillagok ... " Természetesen a fiú is szép volt. Tüzes tekintetű, szálfatermetű dalia, akinek tökéletessége minden szívet megdobogtatott; szerénysége elbűvölte a gonoszt. Ahogy a költő mondja: „Mikor a Szépség versenyre kélt véle. Lehajtott fejjel, megszé- gyenülten távozott. •

A fiú szerette a lányt. A lány szerette a fiút, aki otthonában felkereste, hogy elmondhassa iránta érzett határtalan nagy szerelmét, s hogy szive és keze örökre az övé.

— Ö, szememnek drága fénye *... — kezdte a fiú, de nem folytathatta, mert a televízióban épp ebben a pillanatban közölte a bemondó, hogy bemutatják a több részes Ezeregyéjszaka című film első részét.

ök, mindenről megfeledkezve, áhítattal követték a csodálatos Seherezádé és nővére, Dunjazad, Sahriar király és testvére, Sahzeman lebilincselő történetét.

Ejfél leit, mire a film véget ért. A fiú útban hazafelé elhatározta: holnap bevallja a lány iránt érzeti határtalan nagy szerelmét. s felajánlja neki szivét és kezét.

Másnap fel is kereste a lányt.

— Ö szememnek drága fénye ...

De nem folytathatta, mert a bemondó felhívta a kedves nézők figyelmét, hogy kezdődik az Ezeregyéjszaka második része.

Úgy a fiú, mint a lány. mindenről megfeledkezve, nagy-nagy kíváncsisággal követték a repülőszőnyeg, a mindentudó dzsinn, a hatalmon lévő Omar ibn an-Nu- man és kedvenc fia. Daul- Makan történetét.

Mire a film véget éri, eljött az éjfél. A fiú újra hazatért. és szilárdan elhatározta, hogy másnap bevallja határtalan nagy szerelmét, és felajánlja szíi'ét és kezét.

Másnap fel is kereste a lányt.

De akkor az Ezeregyéjszaka harmadik része ment. Következő nap a negyedik. Aztán az ötödik. Majd a hatodik. a hetedik, a huszadik . ..

A film több részes volt. Ezeregy esten át folytatódott! ... A fiú és a lány ezeregy estén át követték különös érdeklődéssel az elvarázsolt ifjú, a megszöktetett lány, a ravasz eunuch, a becstelen púpos, a jókedvű borbély, a merész beduin kalandjait...

Amikor véget ért az ezer- egyedik rész is, a fiú felemelkedett a fotelból, térdrehullt a lány előtt, és szóra nyílt a szája:

— Ö szememnek drága fénye ... — kezdte. De nem folytathatta. A szpíker sú- gó-bugó hangon közölte: az

Ezeregyéjszaka befejező része után kezdődik a Száz év egyedül című folytatásos film első része.

Így a fiú nem tudott határtalan nagy szerelméről beszélni, s azt sem sikerült megtudnia, mennyire szereti őt a lány, ezért hát fel sem ajánlotta szívét és kezét...

Mindketten sokáig és boldogan éltek a kék fényű képernyő előtt. Es meghalni is egyszerre, egy napon haltak, meg, amikor végérvényesen elromlott a televízió.

Fordította: Baraté Rozália