Népújság, 1985. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-13 / 189. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK XXXVI. évfolyam. 189. szám ÁRA: 1985. augusztus 13., kedd l.M FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A tudomány haszna Csúcsforgalom mindenütt Turisták a kollégiumban A betonhordás és -ke­verés volt a reszortunk az építkezésen, amelyet kalá­kában végeztünk. Vödör­rel cipeltük a fényes fe­lületű. remegő „anyagot" a kőművesek kezéhez. A szusszanásnyj szünetben, az ingyen segítségnek járó rá­gyújtás és hideg sör ide­jén az egyik szaki a ke­verőgépet dicsérgette. Igaz ami igaz, ügyes kis jó­szág volt. Úgy állt ott a sóderdomb és a cementes­zsákok között, mint egy pocakos, kedélyes jóbarát. Megkímélt bennünket at­tól. hogy egy nagy ládá­ban gereblyével és lapát­tal döfködjük az adaléko­kat, míg össze nem áll a .matéria". „Annak adnék Nobel- dijat, aki ezt kitalálta — így az öreg —, nem an­nak a szakállas, vén tu­dósnak!” Mindenki egyetértőén bólogatott a megfellebez- hetetlennek hangzó meg­állapításra. Én sem mond­tam ellent, mert feltört •kézzel és megfájdult hát­tal az ember jobban sze­ret egyetérteni a „végér­vényes igazságokkal", mint körmömszakadtáig vitat­kozni. Inkább csak ül az árnyékban, s hallgatagon nekidűl a vizeshordónak. Pedig kedvem lett volna ellentmondani, ahogy bosz- szantanak máskor is az olyan kijelentések, ame­lyekből tudományellenes nézeteket vélek kicsendül­ni- Mert például hol is lenne ez a magasztalt ma­sina. ;ha a „szórakozott professzorok” először nem dolgozták volna ki — pa­píron — az elektromosság elméletét, a motor szer­kezetét, hogy ne is foly­tassam tovább. Az úttö­rőkhöz képest csak sze­rény mesterember volt az, aki kiötlötte a mi kedves betonkeverőnket, a rendel­kezésére álló lehetőségek­ből „kisakkozva" a jó konstrukciót. Mindegy, számunkra va­lóban kincs ez a gép, eb­ben igaza van az öregnek. De nem szabad lebecsül­ni azokat az elméleti ku­tatásokat, amelyeknek lát­szólag semmi hasznuk sincs. Ezek nélkül ugyan­is nem megyünk egyről a kettőre, s még tán most is nagy ládában kavar­nánk a betont. Feltéve, ha lenne egyáltalán elméle­tek nélkül ilyen építóanya- Qunk, Ráadásul manapság egy- ! re gyorsabban beépülnek a gyakorlatba az „elvont gondolatok’f. Míg régeb- ! ben évtizedek kellettek egy-egv ötlet megvalósulá­sához. ma már olykor né­hány esztendő is elég. A tudomány hétköznapainak része, .hiába szárnyalnak olyan magasan, s számunk- rá érthetetlenül az elmé­letek. De vége a szünetnek, fogom a két vödröt, s hor­dom tovább a „matériát", amely azért mégiscsak oly sok „szakállas vén tudós” munkája nyomán szolgál bennünket. Gábor László Két hónapja tart a vaká­ció. Eger legtöbb kollégiu­mában azonban nyáron sem áll meg az élet. Üttörőcsopor- tok, fiatalabbak, idősebbek adják egymásnak a kilincset, a diákotthonokban ugyanis ilyenkor, két tanév között, a turisták rendelkezésére bo­csátják a máskor üresen maradt szobákat. El is kel­nek ezek a szálláslehetősé­gek. hisz olcsók, a diákzse­bekhez mértek. A Széchenyi utcán korzó- zók az Ady Endre Kollégi­um előtt mindig találkoznak a korláton üldögélő, vidám lányokkal vagy épp tanács­talan hátizsákosokkal. Mint az intézmény gondnoka el­mondta, majdnem mindig telt házuk van. Vendégeik nagy részét az Expressz lf- júsági és Diák Utazási Iroda szervezi, de jó a kapcsola­tuk az Egertouristtal is. akik csehszlovák turistákat he­lyeznek el itt. Így hát külö­nösebb propagandára sincs szükségük, vannak visszajá­ró vendégeik, például fiatal csehszlovák munkások. Ha netán akad szabad ágy a kollégiumban, azt kiadják az arra járó egyéni turistáknak. Nem is olyan régen például, NDK-beli fiatalok kaptak helyet itt. A kereskedelmi szakközép- iskola nyári diákszállásáról már olvashattak a Népújság olvasói. Azóta újdonság, hogy az iskola kollégiumának'egy részében nemcsak a fiatal, hanem a kicsit idősebb or-r szágjárók is pihenhetnek. Mint megtudtuk, az Ex- presszel és az IBUSZ-szal tartanak fenn kapcsolatot és nyugati turisták is felkere­sik a pozsonyi úti épületet. Sok ifjú tartózkodik itt Je­menből. Nigériából és az eszperantóiskola résztvevői is itt töltötték éjszakáikat. A Ho Si Minh Tanárkép­ző Főiskola Berzeviczy Gi­zella Kollégiumában a leen­dő gólyák — akik építőtá­bori munkát végeztek — szálltak meg. De itt is elő­fordulnak minden korosztály képviselői, sokan családjuk­kal veszik igénybe ezt a le­hetőséget. érkeznek csehszlo­A Petőfi kollégiumban két napra a Monostorpályiból érke­zett vándortábor tagjai vertek tanyát vák. NDK-beli turisták, a közelmúltban pedig finneket láttak vendégül. A főiskola másik kollégi­umában. a József Attila ne­vét viselőben, az aktuális munkák miatt — festés, par­kettázás — nincs az idén táb­lás ház. A háromszáz sze­mélyes szálláson azonban ennek ellenére is több mint kétszázan laknak. A nagy szobák és emeletes ágyak miatt csak úttörőcsapatokat fogadhatnak, ha valaki egyé­nileg kopogtat be hozzájuk, nem állhatnak a rendelke­zésére. A többi kollégium­mal ellentétben, étkezési le­hetőséggel sem szolgálnak, a náluk lakók reggelijét, ebéd­jét, vacsoráját az Expressz intézi. Törzsvendégüknek számítanak a losonci úttörők, velük sikerült jó kapcsola­tot kialakítani. így visszajá­rok lettek. Tavaly fejeződtek be a felújítási munkálatok a Pe­tőfi Sándor Középiskolai Kollégiumban. Főleg kisdiá­kok a szálló lakói, elsősorban magyarok, de cseh és bol­gár csoportokat is várnak még ezen a nyáron. Fel­készültek a vándortáborozók fogadására, akik egy-egy éj­szakára térnek be. Mivel túl­jelentkezés van náluk — már januárban megindul a szállásigénylés —, így nem mindenkinek tudnak kedve­ző választ adni. A nyáron befolyt pénzt pedig a kollé­gium szépítésére, eszközök vásárlására fordítják. Ha esetleg rendelkeznek szabad helyekkel, ők is német fia­taloknak szokták kiadni szo­báikat. Az első felfedezés: ott a vár! (Fotó: Kőhidi Imre) ünnepségek — Avatások — Sport- programok — Utcabál Augusztus 20 a városok Egy hét elválaszt még ben­nünket az Alkotmány és az új kenyér ünnepétől. de szerte az országban hajrájá­hoz közeledik a felkészülés, amely a jeles nap fényét igyekszik csillogóbbá tenni. Megyénk számos településén kerül sor megemlékezésekre. Sok helyütt nemcsak piros drapériával és szónoklatok­kal tisztelegnek augusztus 20 előtt, de a hétköznapi mun­ka eredményeivel, új léte­sítményekkel, intézmények­kel. kereskedelmi egységek­kel is. A rendezvények közül ki­emelkedik az augusztus 15- én. a 14 órakor kezdődő ün­nepség, amelyre a megye- székhelyen, a városi tanács dísztermében dr. Varjú Vil­mos elnökletével kerül sor. Egercsehi 700. születésnapját 18-án. délelőtt 10 órától, a helyi művelődési házban ün- neplik. Ugyancsak ezen a na­pon Vámosgyörkön, a Barát­ság Tsz központi műhelycsar­nokában Sebők János ország- gyűlési képviselő mond dísz­beszédet. Egerfarmoson 19- én. 17 órakor „szelik meg az új kenyeret” a művelődési otthonban. Hevesen pedig 20- án. 10 órától ünnepelnek, a November 14. téri parkban, ahol színvonalasnak ígérkező kultúrműsor után, Barcsik János országgyűlési képvise­lő lép a mikrofonhoz. A nagyrédeiek ugyanezen a napon gazdag programkíná­latból válogathatnak, reggel­-ra készülnek és falvak tői estig. Megrendezik az 41- kotmány-kupa sportverse­nyeit. autósok. motorosok mérik össze ügyességüket, bajnoki labdarúgó-mérkő­zésen szurkolhat a közön­ség. este pedig vidám utca­bálon rophatja a táncot, aki­nek úgy tartja a kedve. Nemcsak a háziasszonyok­nak. de minden egri polgár­nak örömhír, hogy 15-én. fél 11-kor, ünnepi külsőségek között átadják a megyeszék­hely új piaccsarnokát. Ez az épület nemcsak az ellátás színvonalán javít majd. de a szemnek is gyönyörködte­tő. A Mátra Füszért Válla­lat Egerben, a Raktár úton újabb tárolóhelyiséget léte­sített. ennek átadására 15- én. 11.15 órakor kerül sor. 12 órától pedig az egri áfés: Kistályai úti élelmiszerüzle­tének bejáratán vágják át jelképesen a piros-fehér-zöld szalagot. Tizenhatodikán. 11-től Szarvaskőn, egy órával ké­sőbb pedig Bükkszentmár- tonban nyitnak meg új üz­letet. Pétervásárán takarékszö­vetkezeti székházat avatnak 17-én. délelőtt 10-től Kere- csenden általános iskolát. Az utóbbi eseményhez kapcsoló­dik az az ünnepi nagygyű­lés. melynek szónoka Kócza Imre országgyűlési képviselő lesz. Kezdési időpontja 20- án. délelőtt 10 óra. színhe­lye az avatandó intézmény udvara. Negyven éve alakult meg a MUOSZ Negyven évvel ezelőtt. 1945. augusztus 12-én tartot­ta felszabadulás utáni első közgyűlését, s egyben ala­kuló ülését a Magyar Újság­írók Országos Szövetsége. A jubileum alkalmából hétfőn emléktáblát avattak fel az alapítás helyszínén, az Ügy­védi Kamara Szemere utcai dísztermében. Az ünnepi eseményen Ne­mes György Rózsa Ferenc- díjas újságíró, a MUOSZ el­ső választmányának tagja, az Élet és Irodalom nyugal­mazott főszerkesztője avató­beszédében felidézte a négy évtizeddel ezelőtt történte­ket. amikor felmentették az addigi tisztikart, amely ide­iglenesen a Nemzeti Bizott­ság jóváhagyásával műkö­dött. Szakasits Árpád lett az új szövetség elnöke, s társelnökké választották Dar­vas Józsefet, Horváth Már­tont és Mihályfi Ernőt. Az Újságírók Szanatóriumi Egyesületének elnöke Kállai Gyula volt. Az akkor megválasztott 36 tagú választmány egykori tagja beszédében a többi kö­zött kiemelte: a negyvenes évek végének, az ötvenes évek elejének megtorpanása után, 1957-től új korszak kezdődött. Ma aligha van a szövetségnek olyan tagja, aki ne érzékelné, mit jelent a demokrácia a sajtóban, s ne tudná, hogy a tömegek bizalmát csak a tisztességes tájékoztatás őrzi meg. Az elhallgatás, a torzítás, min­denféle hír-manipuláció épp­úgy méltatlan a szocialista sajtóhoz, mint a burzsoá sajtó botránykeverő, öncé­lú szenzációhajszolásának utánzása. Bármennyit lépett is előre a szocialista demok­ratizmus útján a magyar új­ságírás, még van tér, még van terep a további előrelé­pésre. Ennek nagy biztosíté­ka a MUOSZ tagságának fia­talsága — hangsúlyozta a továbbiakban Nemes György, majd felavatta az évfordulóra emlékeztető táb­lát. Ezt követően a MUOSZ nevében koszorút helyezett el az emléktáblán Megyeri Károly főtitkár és Kapalyag Imre főtitkárhelyettes; a Mi­nisztertanács Tájékoztatási Hivatala koszorúját Németh Jenő elnökhelyettes és Geí- léri Miklós főosztályvezető helyezte el. A szakszerveze­tek képviseletében Lux Já­nos, a Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozói Szak- szervezetének főtitkára, va­lamint Simon László, a Mű­vészeti Szakszervezetek Szö­vetsége Központi Vezetősé­gének titkára koszorúzott. Az avatóünnepségen jelen volt Karvalics László, az MSZMP KB Agitációs és Propagandaosztályának he­lyettes vezetője. Bővíti tevékenységét a Műszaki Fejlesztési Pénzügyi Egyesülés A Műszaki Fejlesztési Pénzügyi Egyesülés — az Ál­lami Fejlesztési Bank és az Országos Műszaki Fejlesz­tési Bizottság által 1983-ban létrehozott szakosított pénz­intézet — tovább bővíti te­vékenységét, újabb finanszí­rozási formákkal segíti az innovációs folyamat gyorsí­tását. A szakosított pénzintézet rövidesen egyesülésből be­téti társulássá alakul. Ennek megfelelően nevét Invest— Bank Műszaki Fejlesztési Bankra változtatja. A fej­lesztési • kölcsönök mellett megkezdi a közreműködé­sével kifejlesztett termékek kölcsönbérbeadását. A szakosított pénzintézet alaptőkéje jelenleg már szű­kösnek bizonyul, ezért töre­kednek a források bővítésé­re, Jelentősebb vállalkozá­sok finanszírozásában a kis­bank már nem egyedül, ha. nem másokkal társulva vesz részt. így például a Kiskun- halasi Állami Gazdaságban a vágóhidakon keletkező vér hasznosításához többek között kozmetikai cikkek előállításához szükséges el­járás bevezetéséhez az Ál­lami Fejlesztési Bankkal és az Agrár Innovációs Irodá­val közösen adott kölcsönt. Ennek keretében a műsza­ki fejlesztést a két kisbank finanszírozza, míg a kutatá­si eredmény bevezetéséhez szükséges beruházásra a ké­sőbbiekben az Állami Fej­lesztési Bank ad pénzt.

Next

/
Thumbnails
Contents