Népújság, 1985. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-12 / 188. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVI. évfolyam. 18*. szám ARA: 1985. augusztus 12.. hétfő 1,1» FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA — Fényjelek Borzalmas tragédiákról értesülünk szinte naponként. Az újságok krónikái, a rádió, a televízió hírei valósággal zúdítják ránk. hol, mikor, milyen baleset történt, ki a szenvedő alany, ki a vétkes, és hogy — miért. Dübörögnek, folyton ismétlődnek a kérdések a fülemben: miért kellett a kisfiúnak vízbefulladni: miért a kamasznak motorral fának rontani; miért a mérnöknek — feleséggel, gyerekekkel a kocsiban — karambolozni... ? Hol értetlenül, hol felháborodva, hol meg már tehetetlen közönnyel kérdezgetjük egymástól és önmagunktól: miért kellett ennek az újabb tragédiának bekövetkeznie? És keresgetjük a választ — és nem is nehéz megtalálni. A rendőri szervek és a vizsgálatban részt vevő szakemberek az esetek többségében gyorsan és pontosan megállapítják: a szerencsétlenséget a közlekedési — vagy más — szabályok be nem tartása, súlyos megsértése okozta. A következmény: meghaltak, súlyosan sérültek. Gyász, szenvedés, s mindezek tetejében még az anyagi kár. Ez utóbbi lenne a legkevesebb — mondjuk egy-egy ilyen hír hallatán, de az szörnyű, hogy emberi élet esik áldozatul könnyelműségnek, alapvető törvények megszegésének. Közben — éppen napjainkban — cikkeket olvasunk arról, hogy ismét „divatba” jött : a gépkocsivezetők közül jó néhányan megfeledkeznek arról, hogy autójukon „index” is van. hogy elinduláskor, előzéskor, irányváltoztatáskor stb. villogó fényjelzéssel kell kanyarodási vagy más hasonló szándékukat a közlekedésben részt vevőkkel közölni. Vagy vegyük a csúcsforgalomban zsúfolt országutat. Hajmeresztő, hogy miket tapasztalhatunk! Legalább száz kocsi halad a maga — igaz, lassú — ütemében, és csak hogy egyet megelőzzön, a márkás kocsi átvág a menet- irárty szerinti baloldalra, mit sem törődve a szemben jövő forgalommal, a kanyarral, a bukkanóval ... — majd megpróbál vissza- sorolni, de ez már csak a többiek ügyességén, jószándékán, segítőkészségén múlik. Ha nem lenne tragikusan komoly, még viccesnek is mondhatnánk néha, hogy ugyanezeket a manővereket Trabantokkal és ócska, gyorsulásra szinte képtelen kocsikkal is megkísérlik. Ha sikerül, emberünk felsóhajt, majd egyenesbe érve megtörli hideg verejtékkel kivert homlokát, esetleg köszönetét int a visszapillantó tükörből a mögötte haladó, éppen most a szabálytalanul megelőzött, de segítőkész gépkocsivezetőnek. És ha nem sikerül? — csattanás, recsegés, sikoly, a szörnyű pusztulás megannyi hátborzongató hangja. És a tragédia helyszínére száguldó rendőrségi és mentőautók riasztó hang. és fényjelei... B. Kun Tibor Megnyílt az egri nyári egyetem filmművészeti tagozata Szabó István művei és az új magyar alkotások Tizenhat országból érkeztek a résztvevők Tizenkettedik alkalommal rendezik meg Egerben a nyári egyetem filmművészeti tagozatát. A történelmi város ezúttal is gazdag programmal nyitja meg kapuit a magyar film külföldi és hazai kedvelői előtt. A rendezvénysorozat — amely tíz napon át nyújt ismereteket. biztosít jó szórakozást a vendégeknek — szombaton kezdődött. A résztvevők megérkezése után nyílt meg az Ifjúsági Házban B. Müller Magda fotóművész kiállítása. amely Szabó István Redl ezredes című filmjét reprezentálja. Ezt követően a vendégköszöntőn videovetítés és népzenei hangverseny szórakoz. tatta a betérőket. Az egri nyári egyetem filmművészeti tagozatának ünnepélyes megnyitóját délután háröm órakor tartották meg. Nagy Zoltán, a TIT megyei szervezetének titkára. a rendező szervek — a Heves Megyei Moziüzemi Vállalat és a városi tanács — nevében is üdvözölte a résztvevőket. Ezúttal 117 hallgató. köztük nyolcvan külföldi jött el a tíznapos programra. Tizenhat országból érkeztek a vendégeink: ily módon Eger köszöntheti az angol, a belga, a bolgár, a cseh, a dán, a finn. a francia, a holland, a jugoszláv, a lengyel, a magyar, az NDK-beli. az NSZK-beli. az olasz, a szovjet résztvevőket. Az idén uruguayi hallgatója is van a nyári egyetem filmművészeti kurzusának. A találkozót első ízben 1973-ban rendezték meg azzal a céllal, hogy bemutassák a felszabadulás utáni legjelentősebb alkotásokat, a legkiemelkedőbb rendezők munkásságát. Ezt az elképzelést mindeddig sikerrel is teljesítette a szekció. így ismerték meg a résztvevők Máriássy Félix, Fábri Zoltán, Jancsó Miklós. Bacsó Péter és Kovács András művészetét. Emellett levetítették minden évben a legújabb filmeket, a dokumentum, és animációs alkotásokat is. A hallgatóknak alkalmuk nyílt a filmrendezőkkel való találkozásra. beszélgetésre, emellett színes városnéző programokon, kirándulásokon vettek részt. A nyári egyetem sikérét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy egyre bővült a részt vevő országok köre. Az idei rendezvény „rekordnak” számít: soha ennyien nem jelentkeztek a találkozóra. Igaz. a kurzus központi témája is igen rangos: az Os- car-díjas Szabó István valamennyi alkotását levetítik. a hallgatók találkoznak a rendezővel, vitára is alkalom nyílik. A filmszakemberek ás a rendező szervek sokat tettek azért, hogy mind a külföldiek, mind a hazaiak megismerjék a legújabb alkotásokat, a magyar film mai irányzatát, helyét, szerepét a világban. A köszöntő után dr. Veress József, a Magyar Filmintézet tudományos igazgatója nyitotta meg a tíznapos rendezvénysorozatot, s tartott előadást az új magyar film negyven esztendejéről. Szólt azokról a korszakokról. amelyek a hazai filmművészet történetét meghatározzák. A felszabadulás óta eltelt negyven év során a magyar film „nagyhatalommá” vált, s ezt a nemzetközi fesztiválokon elért sikerek is reprezentálják. Érdekfeszítő végigkövetni e folyamatot, számba venni az egyes állomásokat. Az ország még romokban hever, amikor elkészül Keleti Márton filmje, A tanítónő. A nyolcvanas évek közeliéig számos mérföldkő jelzi a fejlődést, hogy csak néhány jelentősét említsünk: a Radványi Géza rendezte Valahol Európában. Bán Frigyes alkotása, a Talpalatnyi föld. Fábry Zoltán Körhintája. A hatva. Szabó István nas évek kiemelkedő munkái: Jancsó Miklós Szegény- legények című filmje, a Hideg napok. Kovács András alkotása. És sorra színesedett a paletta a műfajokon belül is. Emlékezetesek Jancsó filmbalettjei. Szabó István lírai alkotásai. Kása balladái ... Ki ne emlékezne minden idők egyik legnagyobb magyar filmjére, Hu- szárik Zoltán Szindbádjára. vagy az Oscar-dijas Me- phistóra? Az idei nyári egyetem hallgatóinak lehetősége lesz megismerkedni a legújabb filmalkotásokkal: Bacsó Péter Hány az óra. Vekker úr? című művével. Lugossy László Szirmok. virágok, koszorúk című munkájával vagy Tarr Béla őszi alma- nachjával — hogy csak néhányat említsünk. A megnyitó előadás után máris megkezdték Szabó István filmjeinek vetítését: szombaton és tegnap többek között a Koncert, az Álmodozások kora, az Apa. a Szerelmesfilm ss a Tűzoltó utca című alkotásokat láthatták a résztvevők. Mikes Márta Egy jelenet az Apából Közel 130 millió forint árbevételt tervez erre az évre a METAG Társulati Parkettagyára Gyöngyösön. Ivanics F'e renc csiszológépén lépcsőelemek készülnek a kislakásépítők számára Molnár Józsefné és Bozsik Sándorné balkonelemeket formál. Műgondjukra jellemző, hogy kesztyűben ... Az exportáru-raktárban Tóth László targoncás rendezgeti a Finnországba, az Olaszországba és az NSZK.ba induló egységrakományokat A tápiószelei áfész is a belföldi vevők közül való; Mózes Antal rakodó, munka közben (Köhidi Imre képriportja) Jól szolgálta az együttműködést Elutazott a bolgár szövetkezeti delegáció Egyhetes baráti látogatás után . a hét végén elutazott Heves megyéből a háromtagú bulgáriai targovistei szövetkezeti delegáció, amely Haralan Haralanovval, a MÉSZÖV elnökének vezetésével itt tartózkodott. Vendé; geink tanulmányozták Heves megye fogyasztási, takarék- és lakásszövetkezeteinek munkáját, eredményeit. Hasznosítható tapasztalatokat szereztek a szervezési. vezetési módszerekről és véleményt cseréltek az együttműködés lehetőségeiről. A delegáció elutazása előtt megtekintette Budapest nevezetességeit és látogatást tett a fővárosban, a Skála szövetkezeti áruházban is. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Za- char Gábor, a MÉSZÖV elnöke búcsúztatta. Parkettagyár Gyöngyösön