Népújság, 1985. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-08 / 185. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. augusztus 8., csütörtök a népi Korea — képekben A KNDK egyre inkább felkészül a növekvő idegenforgalomra. Ezt bizonyítja a hegyek között épült, képünkön látható korszerű turis- taszáiló Az ásványi kincsekben gazdag KNDK-ban az elmúlt 40 évben rohamléptekkel fejlődött az ipar, mindenekelőtt a gépipar. Jelentős a járműipar, a mezőgazdasági, a villamossági, a textil- és a szerszámgépek gyártása. Képünk az elektronikai gyárban készült ügyes kezű lányok és asszonyok készítik a keszongi háziipari szövetkezetben ezt a díszes szalmafonatú kosarat. A szövetkezet termékei nagyon kelendők belföldön, de jelentős az exportjuk is A koreai gyógyszergyártás több mint 4 ezer éves múltra tekinthet vissza. Az ősi gyógyszergyártás alapjai a gyógy- füvek, amelyek közül a ginzeng például világhírűvé vált. A sokféle gyógyfű és korszerű vegyipar hatóanyagát felhasználva kiváló gyógyszereket gyárt a KNDK gyógyszer- ipara. Képünkön: állatkísérlet egy új gyógyszer hatékonyságának megállapítására Az elmúlt években hazánkból is több turistacsoport kereste fel a KNDK-t és csodálta meg a távol-keleti baráti ország gyönyörű tájait, hegyeit, erdőit, tengerpartját Mint János vitéz Iluskája a rózsából, úgy támadt fel a hatalmasok által halálra gyötört szépséges Toraji egy virág kelyhéből, hogy kedvesével egyesülhessen. A képen: Toraji, a mesebeli lány tánca A phenjani Vidám Parkban TANZÁNIA Dar es Salaam-i levél A sok-sok nehézség és gond ellenére Tanzánia a kontinens egyik legnyugodtabb — közbiztonsági szempontból egyik legmegbízhatóbb — országa. Ugyanakkor a gazdasági bajok, az éhezés és a mind szélesebb rétegeket érintő szegénység sokat rontott a korábbi ideális állapotokon. Az 1970-es évek végén Uganda — jobban mondva lddi Amin diktatúrája —, ellen vívott háború sok tan- zán fiatalt mozgósított, akik a háború végeztével nem voltak képesek visszailleszkedni a hétköznapi életbe. Részben azért, mert a munkalehetőségek jelentősen beszűkültek, részben pedig azért, mert az illegális úton szerzett jövedelmek sokszorosan felülmúlják a kereseti lehetőségeket. Ma Tanzániában a minimum bér 810 schilling, ami az utóbbi években mind ir- reálisabbá váló hivatalos árfolyamon mintegy 2100 forint. ugyanakkor egv kiló hús 205 forintnak megfelelő schilLingbe, egy kilogramm hal pedig mintegy 300 forintba kerül-. A húszmilliós országban mindössze félmillióan(l) élnek bérből és fizetésből, s kevesebb mint kétszázezren!!) tartják fenn magukat saját üzleti, nagyipari tevékenységgel. A fennmaradó része a munkaképes lakosságnak a pénz- gazdálkodáson kívüli, főleg mezőgazdasági tevékenységből él meg. illetve egy kisebb hányaduk — munkanélküli lévén —. a fennálló törvényekkel nem összeegyeztethető módon tartja el magát és családját. Rablók és tolvajok, növekvő számban A lopások és rablások — mint mindenütt a világon — itt. Tanzániában is főleg a nagyobb városokban fordulnak elő. A tolvajok elsődleges célpontjai az itt, dolgozó európaiak és az ide látogató turisták. A másik célpont a helybeli kereskedők vagyona. Míg az előbbiek ritkán párosulnak erőszakos cselekményekkel, addig az utóbbi célpont elleni támadások rendszerint betöréses rablás formájában valósulnak meg. melynek során a bűnözők nem riadnak vissza az erőszaktól. nem ritka az élet elleni támadás sem. A helyi kereskedők szinte kivétel nélkül az indiai származású tanzánok köréből kerülnek ki. folytatva ezzel az évszázados hagyományt. melynek megfelelőr en a kelet-afrikai kereskedelem az ázsiai eredetű, helyi lakosság kezében koncentrálódik. Sokan az e réteg ellen elkövetett erőszakos cselekményeket nemzetiségi színben is vizsgálják és esetenként arra a téves következtetésre jutnak, hogy a rablás nem is a vagyon ellen, hanem az indiai kereskedők ellen irányult. A valóság viszont egyértelműen mutatja, hogy a rablók a könnyű haszonszerzés reményében próbálkoznak ennél a rétegnél. A bűnözők is tudják azt a régi igazságot. hogy elvenni csak onnan lehet, ahol van. A helyzet egy ideje annyira megromlott, hogy a parlament kénytelen volt szigorú törvényeket hozni a folyamat megfékezésére. Ennek ellenére nem sikerült igazán lefékezni az ijesztő társadalmi jelenség terjedését. Rendőrség — lépéshátrányban A gazdasági problémák nemcsak a nyomor terjedésével élesztik és táplálják a bűnözés növekedését. hanem a rendőrség működtetéséhez szükséges anyagi eszközök leszűkítésével is lökést adnak az ilyen irányú tevékenység kiszélesedéséhez. Az esetek száma oly rohamosan nő. hogy a rendőrség egyszerűen már csak a személyi állomány korlátozottsága miatt sem képes lépést tartani az alvilággal, amit igazából nem is lenne szabad alvilágnak nevezni. Olyan helyzetben, amikor a külső és belső problémák időjárási tényezők, és egyéb körülmények hatására széles rétegek kerülnek a létminimum alá. nem szabad alvilágról beszélni az európai értelemben. A bűnt elkövetők nagy része, sajnos, belekényszerül az általa elkövetett cselekmény eredményezte helyzetbe. Ugyanakkor egv szőkébb kör természetesen „profi" módon űzi ezt az iparágat: felszereltségük a rendőrségénél sokkal jobb és minden reményük megvan arra. hogy a hivatalos szerveknek nem sikerül a nyomukra jutni. Ma a tan- zán rendőrség olyan gondokkal küzd. mint például a közlekedés problémája. Nem tudják a bűnözőt tetten érni. mert nincs elég autójuk, vagy ha van is. nincs benzin. Ha mégis megvan mindkettő. akkor, sajnos. még olyan is elképzelhető, hogy az adott rendőrőrsön nincs lőszer, mert már más nv°~ mozók előzőleg elvitték, vagy elhasználták. Ezt a helyzetet sajnos, a rablók is kiválóan ismerik és ennek köszönhetően szélesedhet tevékenységi körük. Nyíri Iván VIETNAM Szénosztályozó és műtrágyagyár SZOVJETUNIÓ A gazdaság egy napja A Szovjetunióban naponta csaknem 130 millió munkás, paraszt, szakember munkája révén 3,2 milliárd rubelt meghaladó anyagi értéket állítanak elő. A Szovjetunió bruttó társadalmi terméke meghaladja az évi 1,2 billió rubelt. A világ ipari termeléséből a Szovjetunió 20 százalékkal részesedik. Az országban naponta 4,2 milliárd kilowattóra villamos energiát fejlesztenek, 1,6 millió tonna — 12,5 millió hordó — kőolajat (a gázsűrítményt is beleértve), 1,7 milliárd köbméter földgázt, csaknem 2,0 millió tonna szenet termelnek ki. Naponta 420 000 tonna acélt, 360 000 tonna cementet, több mint 2 millió pár bőrcipőt, 32 millió négyzetméter különféle szövetet, 25 000 televíziót. 15 000 hűtő- szekrényt gyártanak. Ilyen termelési volumenek közepette múlhatatlanul előtérbe kerültek a minőség javításának, a tüzelőanyag, energia, nyersanyag megtakarításának gondjai. A Szovjetunió a világ egyetlen olyan fejlett ipari országa, amely saját forrásaira támaszkodva fejleszti népgazdaságát. Ezek a források azonban egyre drágulnak, egyre messzebb, s messzebb kell menni értük — a távoli északra, Szibériába, a Távol-Keletre. Ehhez óriási befektetésre van szükség. így például a kőolaj önköltsége a legutóbbi 10 esztendőben 1,7-szeresére növekedett. A nyersanyag-kitermelés további növelése előnytelenné vált: megtakarítása csak felébe-harmadába kerül. A takarékos technológiák széles körű bevezetése révén 75—80 százalékban kielégíthetők a népgazdaság tüzelő- és anyagszükségletei. Mihail Gorbacsov a tudományos-műszaki haladás meggyorsításának kérdéseiről az SZKP Központi Bizottságában megtartott tanácskozáson hangsúlyozta: a takarékosság — az az út, amely gazdagságunkhoz vezet —, valóban a feladatok legfontosabbika. A Szovjetunióban, naponta mintegy 10 új típusú gép, berendezés, műszer és automatizálási eszköz prototípusát készítik el. Ez a mutató azonban nem elégít ki bennünket: hazánknak van a világon a legnagyobb tudományos-műszaki potenciálja. A csaknem másfél millió szovjet tudományos dolgozóra jut a világ tudományos produktumának egy- harmada. Minden lehetőség adott ahhoz, hogy lényegesen meggyorsuljon a tudományos-műszaki haladás a népgazdaságban és ennek alapján felgyorsuljon az ország társadalmi-gazdasági fejlődésének üteme. „A világ haladó közvéleményének szemében a Szovjetunió az emberek évszázados szociális reményeinek megtestesítője volt és marad — hangsúlyozta Mihail Gorbacsov. — A Szovjetuniónak gazdasága szervezettségét, hatékonyságát tekintve is példaképpé kell válnia”. A Szovjetunióban a népgazdaság fejlesztése mindig az ember érdekét, anyagi, és kulturális életszínvonalát, munkája, mindennapi élete, tanulása körülményeinek megjavítását szolgálta. A Szovjetunióban 1985-ben naponta kb. 6000 lakás épül. 28 000 ember kerül jobb lakáskörülmények közé. E lakások zömét az állami költ- ■ ségvetés eszközeiből építik és ingyenesen juttatják a családoknak. A lakbér, beleértve a közművek szolgáltatásait is. jelenleg a munkáscsalád költségvetésének mindössze 3 százaléka. A Szovjetunióban egy házaspárnak (a férfiak és nők azonos munkáért azonos bért kapnak) átlagban napi 15 percet sem kell dolgoznia a lakbérre és a szolgáltatásokért (meleg víz, gáz, telefon, áram, stb.). A városi dolgozók kb. napi 40 percet dolgoznak az adókra, a kolhozparasztok pedig (ők mentesülnek a kereseti adótól) nem egészen 10 percet. Gennagyij Piszarevszkij Szerelik a kitermelő berendezéseket a szovjet segítséggel épült MONG DUONG szénbányában Éppen egy esztendővel ezelőtt helyezték üzembe Hanoitól nem messze Vietnam egyik legnagyobb tartalékokkal rendelkező bányavidékén. Uong Bi-ben a szénelőkészítőt és -osztályozót. Az északkeleti országrészben lévő szénüzemtől évente 1,8—2 millió tonna osztályozott szenet küldenek az erőművekbe. A centrálék folyamatos termelése a Vietnami Szocialista Köztársaság minden iparága fejlődésének alapja. Hasonlóan nagy a jelentősége a napokban átadott kétemeletes Thang Long-hídnak is a Vörös-folyó fölött, Hanoi mellett. Az ország leghosz- szabb. több mint öt kilométeres vasúti hídja számottevően tehermentesítette a fővárosba vezető utakat és hidakat. A mind erőteljesebb ütemű vietnami iparosodást segíti a vietnami—szovjet közös kőolaj- és földgázkutató vállalkozás, amelynek eredményeként — sikeres próbafúrások után — megkezdődhetett az olajkitermelés a part mentén épített fúrószigetről. Miután Vietnamba* nincsenek hagyományai a vegyiparnak. érthetően nagy esemény volt a Lám Thao-i szuperfoszfát-gyár felépítése. Az évente több mint 200 ezer tonna foszfátműtrá- gyát. 800 tonna növényvédő szert előállító üzem hatalmas segítség a mezőgazdaságnak, illetve az élelmiszer- iparnak. A háborús pusztítások évtizedei után az élet minden területén — á nyersanyagkitermeléstől az építőanyagtermelésen át a textiliparig — meglehetősen gyorsított ütemű fejlesztést kell megvalósítani az életkörülmények érezhető és tartós javítása érdekében. Ugyanakkor a kivitelre is gondolni kell. mert nélküle nemigen lehet szó árucseréről, a nemzetközi munkamegosztásba való mind nagyobb mértékű bekapcsolódásról. Iparosítási terveinek mielőbbi megvalósításában elsősorban a Szovjetunióra és a többi szocialista országra számíthat Vietnam. Az indokínai ország párt- és szak- szervezeti vezetése egyúttal nagy súlyt helyez a belső tartalékok föltárására. a munkatermelékenység gyors növelésére, a szigorú anyag- és energiatakarékosságra. E fontos célok megvalósítását ösztönző. új bérezési-jutalmazási formákat is kidolgoztak. A haladás egyik „motorja" a Ho Si Minh nevét viselő ifjúsági szervezet, amelynek tagjai szerződéses védnökséget vállaltak — és vállalnak folyamatosan — a fontos beruházások, építkezések határidőre .történő megvalósításáért. Fiatalok ezrei érkeztek például hónapok alatt az ország északkeleti ipari központjaiba, hogy növeljék az ottani új erőművek ellátását szolgáló szántermelést. Tudják: csakis jól szervezett, szorgalmas és hibátlan minőségű munkával tartható az országépítés példás lendüler te. az átlagosan évi tíz százalékra rúgó termelésnövekedés. K .L.
