Népújság, 1985. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-06 / 183. szám

4. 8 I & - M NÉPÚJSÁG, 1985. augusztus 6., kedd Nagy sikert aratott az Ahnuska Új távlatok előtt, avagy műsor salzburgi módra Eger nyári színháza Több mint cg.y évtizede nyaranként színházi látványosságot kínál Eger. Előbb a várban, majd a Líceum udvarában ácsoltak alkalmi színpadot és né­zőteret. Eddig két korszakot jegyezhetünk az Agria történetében: az elsőt Rombáüyi László, a másikat Valló Péter neve fémjelezte. Érdekes módon fél évtizedig képviselt egyikőjük és másikójuk is egy-egy elvet, színházi gyakor­latot, azután átadták másnak a stafétát. Ebben az esztendőben a nyári játé­kok történetében új szakasz kezdődött meg: ha nem is történt látványos for­dulat, mégis friss az- a szellem, amely áthatotta az idei programsorozatot. Üj környezet és-új igény: a Hamupipőke a népkerti tónál (Fotó: Szántó György) Már nemcsak alkalmi tár­sulatokról kell szólni, ami­kor Eger nyári színházáról beszélünk. A szinte kiszá­míthatatlan hullámhegye­ket és -völgyeket felválthat­ja ezután valamilyen állan­dóság. Esély van arra. hogy kevesebb bizonytalanság veszi körül ezután az Agria Játékokat. Az önállóvá vált Gárdonyi Géza Színház lett ugyanis gazdája a rendez­vénynek. Ez nem egyszerű szervezeti változás: lehetőség is egyben arra. hogy ne csak menedzserei, hanem alkotói is legyenek az egriek az itt születő előadásoknak. A közönséget természete­sen nem a háttér, hanem az eredmény érdekli, az alko­tás maga. Másodlagos, hogy milyen úton-módon: rende­sek. vagy itt élő művészek segítségével születik az meg. Az idén megnyilvánult, szín­ié páratlanul nagy érdeklő­dés viszont azt jelzi, hogy az egriek megértették az új törekvéseket. Közelebb igye­kezett kerülni a társulat a széksorokban ülőkhöz. Ez már hitelesíti a „kulissza mögött" meghúzódó elgondo­lásokat, az új szervezők jól erezték msg az igényeket. Már a darabok kiválasztá­sában is tükröződik ez, de a figyelmes szem sok más tanúbizonyságát is észreve­hette az igyekezetnek, mely a közönség megnyerésére irányult. Jól példázza ezt az egyik barátom édesanyjának meglepetése, aki Gárdonyi Annuskájának nyitójelenetét látva szinte felkiáltott: fel­ismerni vélte valamikori zár­dabéli osztálytársát. Any- nyira hitelesnek érezte a lá­tottakat, hogy úgy érezte, mindez róluk szól. azokról a kislányokról, akik annak idején megélték a barokk vá­roska mindennapjait, szív­ták különös levegőjét. Nehezen lehetett volna olyan darabot választani, amely jobban illett volna a modern Egerhez, amelyben a korszerű körülmények kö­zött, fejlődő társadalmunk­ban keressük a gyökereket, az értékes hagyományokat. Gárdonyi öröksége mindenképpen ezek közé tar­tozik. s a mához éppen Kal­már András személye köti legjobban az Annuskát: har­minc esztendővel ezelőtt, az 1955-ben indult önálló egri társulatnak főrendezőjeként éppen ő állította színre a művet. Az előadást már ér­tékeltük lapunkban: színvo­nalasan teremtették meg a Gárdonyi-mű atmoszféráját a társulat tagjai. A döccenök- kel együtt is egv élvezetes alkotás tanúi lehettek a né­zők. A díszlettervezd. Csikós Attila megidézte a régi ud- 'vari színházak hangulatát a Líceum udvarán, amelyet sc- kan az egyik legszebb' ma­gyar nyári színházi környe­zetnek tekintenek. A Gár­donyi Színház művészeti igazgatója, Szikora János már azt is elmondta, hogy úgy tervezik: a most épült keretet hagyományossá te­szik. minden évben fölépí­tik. Az idei program tervezé­sénél a szervezők azon tör­ték a fejüket, hogy eddig mi hiányzott az Agria Játékok palettájáról. Legszembetűnőbb az volt, hogy eddig nem állítottak színre gyerekdarabokat. így került sor a Hamupipőke be­mutatására. amely sohasem látott érdeklődést keltett. Nemcsak egyszerűen telt ház volt a népkerti tónál, hanem még jóval többen is nézték az előadást, mint ahogy szá­mították. Üj játékteret ta­láltak itt. amely számos más darabnak is meghitt környe­zeté lehet. A nagy siker ar­ra ösztönzi a színház vert- tőit. hogy időről időre ».ira kedvébe járjanak a legifjab­baknak, A finn vendégren­dező. Kari Suvalo hazájának szellemét hozta el ezzel az előadással ;; természete nem díszletként, hanem közeg­ként szerepeltette. A két produkció. összes erényével és fogyatékosságá­val együtt kivívta mind a nézők, mind pedig a szak­emberek elismerését. Ezt bi­zonyítja az Annuska nyolc­vanhét százalékos és a Ha­mupipőke százharmincöt szá­zalékos nézettsége. (össze­vetésül: a kőszínházakban hetvenöt százalékos nézettség számít sikernek.) Az Agria Játékszín 1983'ban csupán a nézőtér 56,3 százalékát töl­tötte meg. A szokottnál kevesebb „ki­egészítő” rendezvény volt. Sikernek bizonyult a Szé­kesegyházban megrendezett hangversenysorozat, amely bizonyság arra, hogy Eger­ben sok barátja van a ze­nének. Nagyon hiányzott a megszokott előjáték, amely az elmúlt esztendőkben a tereken és az utcákon szó­rakoztatta a járókelőket. Azoknak is adott valami lát­ványosságot. akik nem ültek be a nézőtérre. Nem voltak az idén irodalmi presszók, de talán nem is hiányoztak annyira, mint à színházinsé" ges időkben. Előadásaival, baráti körével a Gárdonyi Géza Színház teremtett va­lamilyen. kapcsolatot már a közönséggel: ez a következő esztendőkben tovább mé­lyülhet, gazdagodhat. Ez né­mileg feleslegessé teszi. a másfajta kapcsolatkeresést, vagy legalábbis nem teszi a nyári játékok elengedhe­tetlen részévé. Értékes ki­állítás .tette vonzóbbá a Lí­ceumot: a régi Egert idéz­te fel Pilisy Elemér íotó- összeállítása, érdemes ilyes­félét máskor is kínálni. Sok adóssága van — minden színháztól“ ténetivé lett értéke ellené­re — az Agria Játékoknak. Nem vált egyenrangú tár­saivá a szegedi, vagy gyu­lai rendezvényeknek. Igaz, ott magasabb költségvetés­sel. más körülmények kö­zött jönnek létre az előadá­sok. Itt inkább valamilyen határozott elképzelés, vonzó program adhatna hosszabb távon országos, sőt nemzet­közi hírnevet­Ez az igény — Eger le­hetőségeire gondolva — nem is olyan túlzó. Sok külföldi megfordul nyaranként itt, számukra több zenés dara­bot szükséges kínálni, ahogy bátrabban fel kell vállalni az értékes szórakoztatást is. Különösen azért, mert az egész évi színházi műsorkí­nálatban bőséggel sze­repelnek már olya.i drámák, amelyek komolyabb gondo­latok hordozó . i-’üdául víg­operák, nívós komoly zenei .„slágerek”, oralóríkus hang­versenyek. táncestéit az oi~ szágban az igényekhez ké­pest kevés helyen szerepei­nek a programban ilyen­kor. Ha ilyesmi akadt Eger­ben az elmúlt esztendőkben, mindig szép közönséget von­zott. Miért ne próbálhatná >k meg, hogy a színvonalas; ze­nés szórakoztatás jegyében a salzburgi társához hasonló­an, idegenforgalmi vonzerő­vé váljon az Agria Játékok előadássorozata? A Gárdonyi Géza Színház vezetői már dolgoznak az elképzeléseken. Évente négy saját produkcióra vállalkoz­nak a befogadó színházi ke­retek között. Ezek közül ket­tő nyaranként születik meg. Számukra sem lényegtelen tehát, hogy milyen alkotá­sok kerülnek itt közönség elé, s hogyan alapozzák majd meg ezekkel az önálló tár­sulat munkáját. Minél ha­marabb ki kell alakítani azokat a távlati terveket, amelyek hosszabb időszak alatt Európa-rangú rendez­vénnyé tehetnék az Agria Játékokat. Az idei bemutatok már értékeltetik a vál ozást, az igényes törekvéseké'. Re­méljük, ez csat: a kezdet, az első lépcsőfok a késoboi si­kerek felé. Gábor László Talált kincs A gyermek- és ifjúsági irodalom helyzete A fenti címmel nemrég ieient meg a könyvesbol­tokban a tízéves Kincske­reső című gyermekfolyóirat válogatott gyűjteménye. El­beszélések.' novellák. ver­sek olvashatók gyermekek­ről. Egv irodalmi folyóirat ad életielt ismét magáról, miközben evek óta egvedül. valójában igazi társ nélkül szolgálja a gyermekek ol­vasási készségének fejlesz­tését. irodalmi érdeklődé­sének gyarapítását, a Mórát nem számítva. Miközben évről évre köny­veivel egyszerre kívánja szolgálni a szépirodalom, a tudományos és politikai is­meretterjesztés fejadatait, nem feledkezhet meg arról sem. hogy eleget tegyen az oktatáspolitikai követelmé­nyeknek és könyvei illuszt­rációival az esztétikai igé­nyeknek is megfeleljen. A gazdasági, üzleti szem­pontok azonban manapság a könyvkiadás területén is érvényesülnek, ez vonatko­zik a hivatásos. állami könyvkiadók munkájára de érzékelhető a különféle gaz­dasági munkaközösségek, ki­adásszervezési társulások te­matikai programjában is. Időnként azonban meglehe­tősen változó színvonalú ki­adványokkal találkozni, ame­lyek a gyermekek olvasási igényének fejlődését egész­ségtelenül akadályozzák. Gondolok itt a ..szövegsze­gény" képregényekre. a könyvbeli illusztrációk nem gyermekeknek szánt meg­oldásaira. vagy éppen arra. hogy a kiadói műhelyek nának gyarapodása elle­nére változatlanul hiányoz­nak a mai mesék, megfelelő stain ban a nélkülözhetetlen törté leinti regények, a líra szépségeit népszerűsítő ver. seskötetek. A Hazafias Népfront Or­szágos Elnökségének gyer­mek- és ifjúsági irodalom­mal és olvasástanítással foglalkozó munkacsoportja idén májusban társadalmi vitasorozatot indított. szá­mítva pedagógusok, ifjúsági vezetők, szülők, gvermek- és iskolai könyvtárosok és természetesen a tanulóifjú­ság véleményére. A gyer­mekkönyvtárakban. iskolák­ban. olvasótáborokban ed­dig szervezett bészélgetések közben számtalan izgalmas és kiadáspolitikai lag fon­tos kérdés fogalmazódott meg. Például : a gyermekol­vasók kíváncsisága hogyan változott az elmúlt években, a szépirodalom iránti érdek­lődés — ahogyan azt a ter. jesztői tapasztalatok mu­tatják —, miért csökkent az ismeretközlő irodalom javá­ra. valójában milyen érté­keket képvisel jelenleg az ifjúsági könyvkiadás, az pl. vasástanítás mennyiben se­gíti az olvasás élményének egy életre való elültetését 6—10 éves korban, milyen az együttműködés iskola, a könyvesbolt és a gyermek- könyvtár között a kötelező és az ajánlott irodalom fo­lyamatos megjelentetése ér­dekében, miért nincs orszá­gos gyermekkönyvklub-háló. zat. hol vannak a gyerme­keknek tervezett speciális berendezésű könyvesboltok, milyen a könyvújdonságok­ról szóló tájékoztatás szín­vonala. A viták szenvedélyessége, •légköre már eddig is iga­zolta. hogv a könyvszakma képviselőinek érdemes oda­figyelnie az olvasók vélemé­nyere. A mielőbbi jó megoldások keresése sürgető feladat, hi­szen olvasáskutatói vizsgála­tok is figyelmeztetnek ar­ra. hogv gyermekkorban csökken az olvasásra szánt idő. a gyermekkönyvtárak­ból az eddigieknél és a szük­ségesnél kevesebben irat­koznak át a felnőtt olvasók táborába. Az olvasáspropa­ganda irodalomnépszerűsí­tő akcióktól függetlenül ál­landó feladatának tekint­hetné a gyermek- és ifjúsá­gi könyvek népszerűsítését. Ténylegesen ugyan nem csekély az a választék, ame. Ivet a könyvtárak a köny­vesboltok. a könyvtárak kí­nálnak. de vajon eljut-e és milyen, módon a gyerme­kekhez. a fiatalokhoz. Tá- maszkodhatnak-e hasznos, figyelemre méltó tanácsok­ra. hogy a könyv valójában ne csak eav kötelező tan­tárgyi eszközként maradjon meg számukra? A Magyar írók Szövetsé­ge októberben a Gyermek- és ifjúsági irodalom gond­jai címmel rendezi meg IX. szekszárdi tanácskozását. Ez alkalommal lehetőség lesz majd arra is. hogy a tár­sadalmi vitasorozat tanulsá­gait a ielenlévók elemezhes­sék. A legfőbb kívánság ter­mészetesen csak az lehet, hogy a gyermek, és ifjúsági irodalom fontos része, igazi kincse legyen könyvkiadá­sunknak. Óhatatlanul a 17. századi kiváló cseh pedagógus és író. Komensky üzenete jut eszembe: „ . • . a bölcsesség­re törekvő tanulónak a könyveket az aranynál és ezüstnél jobban kell szeret­nie." M. 1. A testület ülésén, a napi­rendi pontok tárgyalása előtt az egyik résztvevő vá­ratlanul szót kért. . .. :— Tisztelt tanácskozás! — szólította meg at tégy he­lyűiteket. — Népszerű köz­ponti napilapunk mai sza­mában megjelent glossza az­zal a megállapítással kez­dődik, hogy az egyik alföldi ' megyében egy sokak által tisztelt középvezető megfe­ledkezett magúról. A cikk­ből megtudhatjuk, hogy az illető a vízparton épülő villájához ingyen, vállalati teherautón fuvarozta az épí­tőanyagot. az anyagok nagy részét — baráti összekötte­tései. hivatali kapcsolatai révén — fillérekért szerez­te be. Az esetről mindenki beszél, ennek ellenére az il­letőt senki nem vonta fele­lősségre. Mit akarok ezzel mondani, tisztelt tanácsko­zó testület? Azt, hogy al­földi megye vagyunk, víz­partunk van. villák nálunk is épülnek, de szerencsére az újság nem irta ki szere­tett megyénk nevét. pedig rólunk van szó! Javaslom hát. szervezzünk gyorsan egy operatív bizottságot, amelyik vizsgálja és jelenti e fórumnak, hogy kiről is van szó. A jelentés alapján aztán vonjuk felelősségre az illetőt. Nem tűrhetjük, hogy valaki ország-világ előtt le­járatja megyénket, szükebb hazánkat. A testületnek megtetszett az ötlet. Rövid vita után az operativ bizottság név­sora is összeállt, élén egy megyeszerte ismert közéleti személyiséggel, aki civilben középvezető, fontos irodát dirigál. A bizottság azonnal mun­kához látott. Tagjai már az alakuló ülésen kapásból ti­zenhét középvezető nevét bediktálták, akikre valami­lyen mértékben ráillettek az epés glossza elmarasztaló megállapításai. Szorgalmas munkájukra, ügybuzgalmuk­ra jellemző, hogy minden szembetűnő esetet kivizsgál­tak. Találtak például olyan téeszelnököt. aki nem víz- . parti nyaralót, hanem két­emeletes családi házat épí­tett. méghozzá a fia nevé­re. a fuvarok, az építőanya­gok papírjai rendben vol­tak. csak egy szépséghibája akadt a kivitelezésnek, hogy közben a helybéli orvosi rendelő. meg a bölcsőde épí­tését anyaghiány miatt le­állították. Mivel a glossza megállapításai nem teljesen illettek az építkező téeszel- nökre. a vizsgálatot nem folytatták tovább. Mondani sem kell. hogy a furcsaságok egész sorát tár­ta fel a bizottság. Akadt olyan pedagógus, aki a nap­közi moslékján disznókat hizlalt, téeszkönyvelö. aki a közös gazdaság számító­gépén vásározó kiskereske­dők adóügyeit gondozta, kör­zeti orvos, aki táppénzes betegeivel borospincét épít­tetett. OTP-fiók vezetőnője, aki kamionos férje csem­pészáruit jó pénzért tukmál­ta rá beosztottjaira, meg a kölcsönökért kilincselő ügy­felekre. A vizparti nyaralók épí­tése körül is rengeteg feke­te ügyet derített fel a bi­zottság, hogy példával is szolgáljunk, az egyik épít­kező — civilben ő is közép, vezető — a téesz koporsó- készítő melléküzemágától hulladék deszkát vásárolt, s abból rakta ki a kerítés díszléceit. Azért bukott le, mert az egyik deszkáról el­felejtette legyalulni. hogy élt 75 évet. Bár az országos napilap glosszájában leleplezett visz- szaélés tettesét nem sikerült nyakon csípni, a bizottság vaskos jelentést állított ösz. sze hasonló jelenségekről. Nem maradt más hátra, csak az a bizonyos plená­ris ülés, amelyen az opera­tiv bizottság beszámol a megyei testületnek a vizsgá­lat részleteiről. Sajnos, a plenáris ülést a kitűzött időpontban nem tartották meg. Az operatív bizottság elnöke — a megye­szerte ismert személyiség, irodavezető — a vízparton villát épít. s egy szerencsés, alkalmi fuvarral végre meg­hozták neki is a tetőszerke­zet faanyagát, hát azt ment átvenni! Kiss György Mihály

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents