Népújság, 1985. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-24 / 198. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. augusztus 24., szombat Vér és fehérje — akár ezt a címet is adhatnánk alábbi összeállításunknak. Ebben többek között arról olvashatunk, miként használják fel másodlagos nyersanyagként, élelmiszer előállítására a vért. A vírusos eredetű fertőzések meggátlását segíti az a fehérje, amelyet a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Általános Genetikai Intézetében találtak. Ehhez kapcsolódóan közlünk tájékoztatót a vírusok szaporodását megakadályozó természetes fehérjéről, amelyeket összefoglalóan interferonnak nevez a tudomány, s a Szegedi Orvostudományi Egyetem kutatói fedezték fel. A továbbiakban választ kaphatnak arra a kérdésre, életképesek-e a mikrobák a világűrben, s a leírásból szerezhetnek tudomást a veszettség európai térképéről. A veszettség európai térképe Az Egészségügyi Világ- szervezet jelentése szerint a veszettség Európában még mindig továbbterjed a leküzdésére hozott minden intézkedés ellenére. Olaszországban csak nemrég észlelték első ízben. Dániában pedig, amelyet már többször veszettségmentesnek nyilvánítottak, harmadszor lángolt fel. A jelentés húsz európai országnak összesen 15 726 veszettségi esetéről szól. 83 százaléka vadállatokat. 17 százaléka háziállatokat sújtott. Az emberek közül pedig heten (0,05 százalék) szerepelnek a szomorú statisztikában. Az összes veszettség 81 százaléka öt országra jut: az NSZK, Ausztria, az NDK- ra, Franciaországra és Lengyelországra. A terület nagyságához mérten a legtöbb megbetegedés Ausztriában volt, ott 100 négyzetkilométerre 3,6 eset jutott. Utána Svájc, az NSZK és az NDK következik. Változatlanul a róka a járványtól legjobban megtámadott állat. Európai átlagban a rókák tették ki a veszettségben megbetegedet- te.k 72 százalékát. De ezen az átlagon belül az egyéb országok adatai erősen ingadoznak. Például Görögországban és Törökországban egyáltalán nem volt rókaveszettség. Ellenben Csehszlovákiában és Magyarországon a veszettségben megbetegedett állatoknak csaknem 90 százaléka róka volt. A háziállatok közül a marhákat és a lovakat európai átlagban 7,4, a macskákat» 5 és a kutyákat 4 százalékban sújtotta a veszettség. Életképesek-e a mikrobák a világűrben? A frankfurti egyetem biofizikai űrkutatócsoportja — laboratóriumban szimulált világűrkísérletekben — vizsgálta a mikroorganizmusok reakcióját a világűr környezeti feltételeire. A kísérletekből kiderült, hogy a baktériumspórák még a világűr nagy vákuumában is megőrzik teljes életképességüket. Itt azonban egyidejűleg ultraibolya sugárzás is éri őket, ezért károsodnak. Megváltoznak örökletes anyaguk, DNS-ük építőelemei. s e meghibásodások a sejt saját enzimrendszerei által nem javíthatók ki. A földi mikroorganizmusoknak tehát a világűrben, ha a napsugárzástól védve vannak, nagy túlélési kilátásaik vannak. Ezért indokolt és szükséges űrrepülésekkor — főleg olyan esetben. amikor azok más bolygóra irányulnak — az űrjárműveket sterilizálni. Védőfehérje — vírusfertőzés ellen A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Általános Genetikai Intézetében olyan fehérjére bukkantak, amely védi a sejteket a vírusos eredetű fertőzések ellen. E fehérjét növények és állatok sejtjeiben egyaránt kimutatták. A fehérje több oldalú védő feladatot lát el. A sejtet nemcsak a fertőzéstől, hanem a környezet más káros hatásaitól is védi. Ha valamiért csökken a fehérje aktivitása, vagy pedig megszűnik a fehérje-utánpótlás, az élő szervezet számára a környezet legkisebb változása is veszélyes lehet. A szovjet tudósok felfedezése jól hasznosítható például a mezőgazdaságban. A növényi sejtekben lévő védő feladatot ellátó fehérjék mennyiségének mesterséges változtatásával nagyhozamú növényfajták neme- síthetők ki. Egy különös fehérje A természetben előforduló fehérjéknek egy csoportját, amely a sejtben gátolja a vírusok szaporodását, interferonnak nevezi a tudomány. Az interferon különböző élő sejtekben keletkezik, bizonyos külső anyagok hatására; 1957-ben fedezték fel. Ezt követően erőteljes kísérletezés kezdődött a különös fehérjével. Kiderült, hogy az interferon hatása nagyon széles körű. majdnem valamennyi, az emberre ártalmas vírus ellen érvényesül. Az interferonnak bizonyos daganat- ellenes hatást js tulajdonítanak. A legnagyobb nehézséget sokáig a tiszta hatóanyag kinyerése okozta. Az interferon előállítása mai ismereteink szerint három úton lehetséges: természetes anyagokból való elkülönítéssel interferongén baktériumokra vagy élesztőgombákra való átvitelével (génsebészet), és kémiai módszerekkel. Nagyobb mennyiségű interferont kezdetben fehérvérsejtek felhasználásával tudtak előállítani: ötvenezer liter vérből 400 milligrammnyit, s ez még mindig ezerszeres szennyeződést tartalmazott. Az 1980. év hozott a munkában áttörést, mert ekkor sikerült először génsebészeti úton interferonhoz hozzájutni. Az új eljárás jelentős fejlődést hozott, és ez az interferon árának csökkenésében is megmutatkozott. A génsebészet útján előállított ininterferon azonban még nem teljesen azonos az emberi interferonnal. Időközben angol kutatóknak sikerült egy hatékony tisztítási módszert is kifejleszteniük. amellyel a kinyert interferon szennyezettsége jelentősen csökkenthető lett. Amióta kidolgozták az interferon-termelés genetikai módját, azóta a kémai előállítás is elérhető távolságokba jutott. Vérből — élelmiszer Másodlagos nyersanyag-felhasználás a húsiparban A világgazdaságban tapasztalt fejlődési tendenciák és hazánk gazdasági helyzetében bekövetkezett nehézségek miatt kényszerítő erővé vált nálunk is a hasznosítható hulladékok és melléktermékek megmentése, visszajuttatása a termelés folyamatába. A VI. ötéves népgazdasági terv kiemelt feladatai között szerepel a másodlagos nyersanyagok hasznosításának, begyűjtésének, ipari előkészítésének és a feldolgozó kapacitásoknak a fejlesztése. — A másodlagos nyersanyagok feltárása és hasznosítása terén mi a helyzet az élelmiszergazdaságban? — tettük fel a kérdést dr. Sánta Istvánnénak, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság főosztályvezetőjének, aki a fenti tárgykörben megjelent tanulmányt koordinálta. — Az élelmiszertermelés során keletkező másodlagos nyersanyagok nagy részét (melléktermékeket és hulladékokat) már évtizedek óta elsősorban takarmányozási célra felhasználják. A fel- használás a mezőgazdasági technológia fejlődésével, a mezőgazdaság és élelmiszer- ipar közötti vertikális kapcsolatok kialakulásával tovább javult. Mindezek eredményeképp hasznosítatlan másodlagos nyersanyag — néhány szakágazat kivételével — már csak elenyésző mennyiségben található. Ezért ma már azt kell tovább vizsgálni, hogy ezek az anyagok hogyan hasznosíthatók a jelenleginél hatékonyabban. Az élelmiszer-szakágazatoknak — a VI. ötéves tervben— a fejlesztésre fordítható pénzügyi forrásaikból elsősorban a gyártmány- választék bővítését, a gyártástechnológia korszerűsítését. a higiéniai körülmények javítását kellett megvalósítanunk. A melléktermékek és hulladékok minél teljesebb körű begyűjtését és hasznosítását a gazdasági szempontok mellett a környezetvédelmi szempontok is indokolják. — Történt-e jelentős előrelépés az elmúlt években a másodlagos nyersanyagok előállításának és fel- használásának kutatásában, fejlesztésében? — Megfelelő anyagi feltételek hiánya miatt jelentős előrelépés nem történt a meglévő lehetőségek kihasználásában. A közelmúltban létrejött hitelkonstrukciók azonban már nagyobb mértékben segítik a feldolgozást, ha az megfelelő kezdeményező készséggel is párosul. — Az élelmiszeriparon belül ezúttal emeljük ki a húsipar területén megvalósuló kutatásfejlesztést. Például az elmúlt ötéves tervidőszakban a húsipar milyen erőfeszítéseket tett az étkezési, illetve ipari vér minél gazdaságosabb hasznosítására? — Elsődleges cél, hogy a kitermelődő másodlagos nyersanyagok lehető legnagyobb része kerüljön emberi táplálkozásra. Ezt követően a felhasználás fő irányait a gazdaságosság — importkiváltás, illetve ex- portálhatóság — határozza meg. A sertés- és marhavágáskor kitermelt melléktermékek közül a legfontosabb a vér, mert jelentős a mennyisége és nagy a biológiai értéke, mivel tápértéke a soványhússal egyenértékű. Az egészséges állatokból — megfelelő higiéniai előírások betartásával — kinyert étkezési vér sokoldalúan hasznosítható. Az emberi fogyasztásra nem alkalmas vér nagy része pedig megfelelő kezelés után takarmányozásra alkalmas. A húsipari nagyrekonstrukciók során (Miskolc, Gyula, Kaposvár. Szekszárdi a húslisztgyártő üzemekben a vérliszt gyártásra alkalmas feldolgozásvonalakat is beállítottuk. Ennek ellenére az elmúlt évek jelentős fejlesztései nem oldották meg kielégítően a vérhasznosítást. Jelenleg étkezési célokra a kitermelt vérmenynyiségnek mindössze 12—15 százaléka hasznosult. Modern feldolgozó technológiákkal rendelkező országokban ez az arány eléri a 40—45 százalékot is. Takarmánylisztgyártáshoz is csak a összes mennyiség körülbelül 32 százalékát használják fel. Minthogy a vér felhasználásának legfőbb feltétele a higiénikus kinyerés. az OMFB támogatásával a Húsipari Kutató Intézet mintaberendezést hozott létre, melyet a BÁCSHÜS-nál, Baján helyeztek üzembe, 1983 januárja óta működik kiemelt üzemként. Sokat várunk a Szegedi Húskombinátban létesülő vérfeldolgozó üzemtől is, ahol az előkészítő kutató-fejlesztő munka már két éve folyik. A vérporüzem beindulásának idejére, 1986-ra biztosítani kell, hogy a nagy meny- nyiségben gyártott vérport más iparágak különböző termékekben feldolgozzák, és ily módon értékesebb formában hasznosítsák. Ennek érdekében az OMFB támogatásával 1983-ban megindult egy gyártmány- és gyártásfejlesztő kutatási munka, amelyben az Élelmiszeripari Főiskola, a konzerv-, hús-, tej-, baromfi-, sütő- és édesipari üzeme, valamint egy kozmetikai vállalat működik együtt, hogy olyan termékcsaládot állítsanak elő. amelyekben a sűrűvérpor, illetve a plazmapor bedolgozható. — Felsorolna néhány olyan új, kikísérletezett terméket, amellyel majd néhány éven belül találkozhat a vásárló? — A húsipari termékek közül megemlíthetjük a tori nőit, a diákhúskrémet és a kőriskét, a baromfiipari termékek közül a baromfivirslit. a párizsit és a hot dog-ot. a tejipari termékek közül a kapros túrókrémet és a gesztenyés túrókrémet. Konzervipari gyártmányfejlesztés a Röfi húskrém, a Kotkodács szárnyaskrém és az ínyenc májtömb előállítására terjedt ki. A sütőiparban egy édes teasütemény (Édes ropogós) és egy sós teasütemény (Mindszenti sajtos), valamint egy kalácsféle. (Csongrádi foszlós kalács) az új termék. Két új édesipari készítményt kísérleteztek ki Fehér cuki nápolyi és Indián pilóta néven. A kozmetikai ipar számára két új hajápolószert, egy sampont (VP-sampont) és egy balzsamot (VP-bal- zsam) fejlesztettek ki. — Hogyan folytak a kísérletek és milyen eredmény - nyel? —• A kísérleteket laboratóriumi, félüzemi, végül üzemi méretek között végezték Az üzemi méretekben gyártott termékekről anyagnorma összeállítást, gyártástechnológiai utasítást és árkalkulációt készítettek. A termékeket kereskedelmi, ipari esetenként, hatósági szervekkel véleményeztették a minőséget, és a forgalmazást illetően. A vélemény kivétel nélkül pozitív volt az újszerűség, a jó minőség és a magasabb biológiai érték tekintetében. — A korszerű technológiával rendelkező országok, továbbá a hazai szakemberek kutatási eredményei mit mutatnak? — Jelentős vállalati, nép- gazdasági eredmény érhető el a vérhasznosítás területén kellően átgondolt, átfogó intézkedésekkel. Például az új eljárásokkal a kitermelt nyersvérből sűrített vagy porított vért, plazmát és haemoglobint lehet előállítani. Ez a technológia lehetővé teszi az egyébként gyorsan romló nyersanyag rugalmas és gazdaságos tárolását, szállítását, felhasználását. Pálffy Beáta Értesítjük T. FogyasztóinXIII. Pásztorvölgyikát, hogy EGERBEN lakótelep az alábbi helyeken és Időpontokban 1985. augusztus 27-én, hálózatszerelési munkák 7 órától 16 óráig. miatt Pásztorvölgy, Almár, Almár-üdüTotelep Áramszünet lesz. 1985. augusztus 26-án, ÉMASZ Vállalat 7 órától augusztus 27-én, 16 óráig. Egri Kirendeltsége £ XI £ 'H ÉPÍTKEZŐK, lakasfelOjítOk FIGYELMÉBE AJÁNLJUK A REDÖNYGYARTO VÄLLALAT MŰANYAG HARMONIKAAJTÓ GYÁRTMÁNYÁT, amely fehér és barna színben 850,— 930,— Ft m2 áron 80 cm-től 10 m-es szélességig, max. 240 cm magasságig bármilyen méretben megrendelhető, valamint RELUX FÉMZSALUZIA termékeit, melyek bármilyen típusú ablakra szerelve hatékony védelmet jelentenek a tűző nap ellen. Fogyasztói ára kiviteltől függően 650,— 800 — Ft m2. A termékek megrendelhetők: EGER ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ SKALA DUETT ÁRUHÁZ Vasosztály I. emelet EGER, Katona István tér 1. Képünkön egy. az interferon előállítására létrehozott speciális angol laboratóriumot Iáhatunk
