Népújság, 1985. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-23 / 197. szám

NÉPÚJSÁG, 1985. augusztus 23., péntek 3. DIJAK A MÁTRÁI ERDŐ- ÉS FAFELDOLGOZÓ GAZDASÁGNAK Új tüzelőanyag: a fabrikett orr- smàes» m i Hazánk területének 17 százalékát erdő borítja. Gyöngyörködteti, felüdíti az embert, zöld lombja oxigént termel, megszűri a levegőt a szennyeződés­től, növényzetének gyökérszövevénye megköti a ta- I lajt, visszatartja és egyenletesen szivárogtatja a mélyebb térségek felé az éltető csapadékot. Mind­ezért szeretjük az erdőt, ám gazdasági érdekünk ahhoz fűződik, hogy minél több faanyagot nyer­jünk belőle. Megcsapolják a vezetéket, az illesztést hegesztéssel rögzítik (Zölei Magdolna felvételei) ÖNMAGUKAT ELLENŐRIZTÉK Szerényen — tízmilliókat Vezetékek, zsinórok, ez a vezénylőpult'. Kövendy István és Federics László ellenőrzi a csatlakozá­sokat Első az ipar Több mint 10 millió köb­méter a népgazdaság fa- és fatermékszükséglete. Ennek a mennyiségnek 40 százalé­kát — nagyrészt a fenyőfa- féléket — importból szerez­zük be. Évente 7.5 millió köbméter fát vágnak ki ha­zai erdőgazdaságaink dol­gozói. ennek a tekintélyes mennyiségnek 60 százalékát használjuk ipari célra, a többit tüzelőanyagnak, il­letve 18—20 százléka ott marad az erdőben. Ma már ingyen sincs keletje a levá­gott ágaknak, gallyaknak, a földben maradt tuskók- nak. Ezért az erdőgazdasá­gok évente több millió fo­rintot költenek arra. hogy az erdőművelést akadályozó sok tízezer ágfát megsem­misítsék, mivel a hagyomá­nyos módszerekkel nem tud­ják gazdaságosan hasznosí­tani. összehordják és a helyszínen elégetik a hulla­dék faanyagot — miközben világszerte fokozódnak az energiagondok, az energia ára pedig meredeken ível fölfelé. Mi a megoldás ebben az ellentétes helyzetben? Ez iránt érdeklődtünk a Me­zőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium Erdészeti és Faipari Hivatalában. Dr. Sólymos Rezső főosztályve­zető elöljáróban arra hívta fel a figyelmet, hogy a fa ipari hasznosítása az elsőd­leges cél, és csak azt sza­bad eltüzelni, ami ipari cél­ra nem használható. Az egyéb — esetleg fát helyet­tesítő — anyagok előállítá­sához ugyanis sokkal töibb energia szükséges. Ha a fa­fűrészáru készítéséhez fel­használt energiamennyisé­get 100 százaléknak vesz- szük. akkor például a mű­anyag félkész termék elő­állításának 2000—5000 szá­zalékos. az alumíniumgyár­tás energiaszükséglete pe­dig 4500 százalékos. Harminc új üzem Jelenleg Magyarországon a felhasznált összes ener­giának 2,5—3 százalékát fa­alapanyag szolgáltatja, Ugyanez a hányados Afri­kában 58 százalék. Latin- Amerikában 20. Távol-Ke­leten 42. Nyugat-Európában 0,7, az Egyesült Államok­ban pedig 0,2 százalék. A fejlett országok tehát igye­keznek a lehető leghaszno- sabban értékesíteni a fát. Ezeket a részletes adatokat már az Erdészeti Hivatal másik szakemberétől. Kesz- ler György osztályvezetőtől hallottam. Az elmúlt kemény tél is ösztönzött arra: a magyar szakemberek is keressék a módját, hogy a kivágott fá­nak még hulladékát is ki­használjuk, amennyire ez gazdaságosan megoldható. A MÉM és az Ipari Miniszté­rium közösen kidolgozta programját a hulladékjelle- igű energiahordozók nép- gazdasági hasznosítására. A programot a Gazdasági Bi­zottság iis megtárgyalta, és határozat született a konk­rét intézkedéseikre. Például iá faipari üzemekben kelet­kezett hulladék, fűrésizpor és kéreg hasznosítására 3 év alatt 30 brikettgyártó üze­met létesítenek. A tervek szerint a 30 új üzem össze­sen 240—250 ezer tonna fa­brikettet termel, amelynek fűtőértéke a jó minőségű barnaszénével vetekszik. Előnye még. hogy a környe­zetet kíméli, füstjének gya­korlatilag nincs kéntartal­ma. salak nem marad utá­na. csak egy kevés hamu. Nem kis előny a vásárlók számára az 50 százalékos, fogyasztói ártámogatás sem: előreláthatólag tonnánként 1200 forint körül lesz az ára a fabrikettnek. Olaj helyett faapríték Az erdőgazdálkodás nagy, és nem is rejtett tartaléká­nak kihasználására az elkö­vetkezendő 4—5 év során megteremtik 500 ezer ton­na, tüzelésre alkalmas er­dei apríték felhasználásár nak műszaki-gazdasági fel­tételeit. Ez mintegy 150 ezer tonna tüzelőolaj meg­takarítását teszi lehetővé. A kormány Gazdasági Bizott­sága pedig úgy döntött, hogy ahol a hulladék hasznosítá­sával olajat takarítanak meg. ott a beruházáshoz ál­lami támogatást, a fejlesz­tési alapot nem terhelő ál­lami kölcsönt és hitelt is kérhetnek a gazdaságok. Er­re nagy szükség is van, mert a hulladékfeldolgozás tech­nológiájának fejlesztése száz­milliókba kerül. A termelési körzetekben jelölik ki a fel­használó vállalatokat, ame­lyek nagy mennyiségű ap- rítékot tudnak eltüzelni a kazánokban, ahol egyéb szi­lárd tüzelőanyagoikra is bármikor átválthatnak. Az olajról aprítéktüzelésre tör­ténő átállást az energiara­cionalizálási pályázat kere­tében megvalósíthatják. Egyes erdőgazdaságok al­kotó kollektívája berende­zések gyártásával is segíti a fahulladék hasznosítását. A szolnoki székhelyű Nagy­kunsági Erdő- és Fafeldol­gozó Gazdaság például vá­sári díjat kapott az idei BNV-n. előtét-tüzelőbe­rendezésére. amelv lehetővé teszi a korábban olajtüze­lésű kazánok átállítását fa­apríték „fogyasztására”. A Mátrai Erdő- és Fafeldol­gozó Gazdaságot pedig nagy­díjjal jutalmazták az idén. a tavaszi Budapesti Nem­zetközi Vásáron Egri darus aprítógépéért. amelynek alapvető feladata van a fák kivágása után az erdőben maradt ágak, gallyak fel­darabolásában. A mátrai al­kotó kollektíva termelési rendszere célul tűzte ki, hogy a nyugati importot — magyar gépgyártó szellemi bázisra alapozva — hazai be­rendezésekkel helyettesíti. A hulladékszegény fakiter­melő technológiát meghono­sító gépcsalád kialakításáért a tavalyi moszkvai világki­állításon aranydiplomát kaptak. Ha a nagyszabású prog­ram megvalósul, évente há­romnegyed millió tonna új tüzelőanyag lobogó lángja ad meleget a most földön heverő energiából. És amit a gépek sem tudnak össze­szedni. az elkorhadva táp­lálja a termőtalajt, hogy a kivágott fák helyén sudár rá növekedő csemetékből újjá­szülessen az erdő. I. E. A helyszín egyáltalán nem kápráztat el senkit a külső képével. Szürke falak. cél­szerűen négyzetes hasáb ala­kú épület, és minden poros egy kicsit. Itt dolgoznak a Heves Megyei Tanácsi Épí­tőipari Vállalat szakipari üze­mének a munkásai. A ve­zetőjük Papp Béla. — A technológiai szerelést 1983 nyarán kezdtük itt el — hangzik a tömör tájékoz­tatás. Most pedig az átadás előtt állnak Próbagyártás után Közismert, hogy pernyébe tonból gyártanak majd épí­tőelemeket a Gagarin erőmű szomszédságában. Ahol most vagyunk, ennek a folyamat­nak egy részét teszi ki: ge­rincvezeték a távfűtéshez, si­lók osztályozó rendszerek, zagyvezetékek. A kívülálló­nak ezek csak szavak. A végtermék szempontjából csupán „mellékes" dolgok­nak tetszenek, de.. . ezek A Statisztikai Kiadó Vál­lalat gondozásában megje­lent a Statisztikai Évkönyv, amely több évtizedre vissza­menően a számok tükrében mutatja be hazánk társadal­mi, gazdasági szerkezetét, a lakosság életkörülményeit. A népmozgalmi adatok szerint 02 országnak 1985. január elsején 10 657 400 la­kosa volt, a lélekszám hat év alatt 52 100-zal csökkent. Tavaly 21 350-nel többen hal­tak meg, mint ahányan szü­lettek. Az elmúlt évben foly­tatódott az élve születések számának csökkenése, de a visszaesés már nem volt olyan nagy mértékű, mint a korábbi esztendőkben. 1980-ban 148 673, 1983-ban 127 258, tavaly pedig 125 359 csecsemő született, 1339 esetben kettős, 13 esetben hármas és egyszer négyes ikrek születtek. A legtöbb nő 25—29 éves korában szült, ugyanakkor egy év alatt 2440-ről 2709-re növe­kedett a 17 esztendősnél fia­talabb anyák száma. A férfiak és nők aránya annyiban változott, hogy né­nélkül nem lenne építőelem sem. — A határidőnk július vé­ge volt, de a hivatalos és ün­nepélyes megnyitása az üzemnek, úgy tudom. no­vember 7-én lesz — közli az üzemvezető. — Mi már a próbagyártáshoz július el­ső hetében adtunk pernyét. Tehát... elkezdődött. Ha nem is úgy. mint majd a tényleges gyártáskor, de a belső próba megkönnyebbü­lést váltott ki mindenkiből, mert azt bizonyította, hogy általában rendben van min­den. Az a bizonyos kő ek­kor esett le mindenkinek a szívéről. A vezérlőpulttól A majdani üzemnek a „lelke” az a vezérlőpult lesz. aminek a befejező szerelésén a budapesti vállalat üzem­mérnöke. Kövendy István és villanyszerelője. Federics László szorgoskodott. A mun­kákat márciusban kezdték, irányítójuk Krizer Ádám, brigádvezető. A pult már 90 százalékban elkészült, ami­kor ott jártunk. Az épület több emelet ma­gas. A földszinten a tanácsi mileg tovább fokozódott a nők túlsúlya. 1985. január elsején a lakosság 48,3 szá­zaléka volt férfi és 51,7 szá­zaléka nő. Az országban ezer férfire 1070 nő jut. A városlakók száma tovább gyarapodott: jelenleg Buda­pesten él az ország lakossá­gának 19,4, a vidéki váro- sokbaan 37, a községekben 43,6 százaléka. Az utóbbi két esztendőben a férfiak és a nők — lega­lábbis a statisztika szerint — nehezebben szánták rá magukat a házasságkötésre, mint korábban. A nőtlenek és hajadonok aránya ebben az időszakban 17,8 százalék­ról 18,3 százalékra emelke­dett. Az elmúlt negyedszá­zadban tavaly járultak leg­kevesebben az anyakönyv­vezetők elé: az 1960-as évi 88 566-tal szemben csak 74 951 házasságot kötöttek, így is több volt a válás, 1984-ben 28 711 házasságot bontottak fel, míg 1960-ban csak 16 590-et. A legtöbben 5—9 évi együttlét után vál­nak el. építők Petőfi Sándor nevét viselő brigádjának a tagjai éppen hegesztettek. A cso­portnak tizenkét tagja van. a vezetőjük Márton István. Amikor sürgetett a feladat, akkor még kijött Nagy Sán­dor csapata. Ha kellett, har­mincán végezték a tenniva­lókat. Amikor meglátogatta a műszaki igazgatóhelyettes. Horváth Béla az erőműi munkahelyet. kifogásolni valót nem talált. A szerelők naponta autó- buszoznak Egerből a Gaga- rinba. így sokkal jobb min­denkinek. mert nem kell ideiglenes szállásról gon­doskodni,^ az emberek nem kényszerülnek „tábori élet­re". Fegyelmezettebben, job­ban dolgoznak. Megéri? Anyagilag is. Pré­miumot kapnak az alapbér­hez. Együttműködéssel Egv rossz szavuk nem volt az erőmúiek ellen a ta­nácsi építőknek. Vezetőjük még azt is hangsúlyozta, hogy Istványi József. aki a pernyeszállítás főgépésze. Hazánkban 1984-ben 70 432 lakás épült és 13 569 szűnt meg. Az új otthonok 55,8 százaléka három- vagy több szobás, az egyszobások ará­nya 38,3 százalék. Az el­múlt évben 105 000 lakást kapcsoltak be a vezetékes vízhálózatba, 45 000-et pedig a közcsatorna hálózatba. A gázt 55 ezer, a távfűtést csaknem 24 ezer lakásba ve­zették be. Az országban tavaly 772 állami iparvállalat műkö­dött, héttel több, mint 1983- ban, de ötezerrel kevesebb dolgozót foglalkoztattak. Az elmúlt évben 11 183 vállalati gazdasági munkaközösség te­vékenykedett, 133 800 taggal. Magánszemélyek 1984 végé­ig 2021 gazdasági munka- közösséget hoztak létre. Több a személygépkocsi, számuk meghaladja az 1,3 milliót. Útjainkon legtöbb — 397 464 — a Zsiguli, ezt követik a Trabantok, a Wart­burgok és a Skodák. Az autó­sok Budapesten 72, vidéken 384 helyen tankolhatnak. Javultak az egészségügyi ellátás feltételei, a kórházi mindig készségesen sietett a segítségükre, ha a szere­lés során ilyen-olyan pró­bát kellett végezni, amihez hol pernye, hol zagy, vagy más egyéb kellett. Maguk a szerelők is igye­keztek. Júniusban nyújtott műszakokat szerveztek. de az is előfordult, hogy a hét­végeken is munkába áll­tak. Sürgette az idő őket, és nem akartak lemaradni. A tények a szorgalmukat bizo­nyítják. A műszaki ellenőrzé­sek pedig a munkájuk minő­ségét. Érdemes tehát néhány per­cet rájuk is szentelnünk. Azokra, akik szép csendben, szerényen végzik a teendői­ket. Amit csinálnak. soha nincs az érdeklődés közép­pontjában Az átadási ün­nepségen sem csodálja meg senki azokat a vezetékeket, arpelvek nélkül azonban nem üzem az üzem. legfel­jebb mutatós épület. szé­pen rendezett környezettel, ízlésesen, de mértéktartóan bebútorozott helyiségekkel, izgalmasan titokzatos gépek­kel. Róluk, a szerelőkről se fe­ledkezzünk hát meg. ágyak száma 100 277, az elő­ző évinél 1214-gyel több. Az ország 34 315 orovosa közül 21 792-en vidéken, 12 523-an a fővárosban tevékenyked­tek. A keresők közül napon­ta átlagosan 252 ezren vol­tak táppénzen, hatezerrel kevesebben, mint az előző esztendőben. A közművelődés adatai szerint 9128 könyvet adtak ki, 1528-cal többet mint 1983- ban. A mozik tavaly is 193 filmet mutattak be, ugyan­annyit, mint az előző évben. Ezeket a filmeket 71 millió­an nézték meg, vagyis két­millióval több volt a mozi­látogató az 1983. évinél. A színházakban 644 darabot játszottak 12 834 előadáson, csaknem hatmillió néző előtt. Tavaly 892 ezerrel ke­vesebb hanglemez, ugyanak­kor 810 ezerrel több műso­ros kazetta került forgalom­ba, mint egy évvel koráb­ban. A televízióelőfizetők száma 31 ezerrel gyarapodott, s elérte a 2 millió 895 ezret. MTI G. Molnár Ferenc Megjelent a Statisztikai Évkönyv «

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents